Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám
2 Somogyi Néplap 1989. május .13., szombat Befejezte tanácskozását az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) mi vállalatok túlnyomó többségének kedvező. E két vállalat próbálja költségeinek csökkentésévé, ellensúlyozni a többletterheket, s amennyiben ez nem sikerül, akkor a kereskedelmi miniszterrel egyetértésben felajánlja, hogy az év második felében az idegen- forgalmi alapból pótolják 1989-ben az adótöbbletet. Ezt a választ a képviselő elfogadta, az Országgyűlés pedig 14 ellenszavazattal, 6 tartózkodással tudomásul vette. Nem fagyasztják be a BC-számlát Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója a pénzügyi elvonásszemlélet elterjedése és az ebből fakadó intézkedések tárgyában interpellált a Minisztertanács elnökéhez. A képviselő a Miniszter- tanács elnökéhez fordulva föltette a kérdést: a kormány egyetértett-e a Pénzügyminisztérium intézkedésével, miszerint elvonta a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca teljes — útépítésre fordítandó — költségvetését, amelyet pádig törvény rögzített. Kérdezte továbbá: hogyan magyarázza a kormány az öttíz milliárd schilling akadálytalan „kifolyatását” az országból, valutatartalékaink megcsappanását. Az interpellációra Békési László pénzügyminiszter reagált. A házszabály adta jogával élve arra kérte a törvényhozást, hogy a következő ülésszakon, a kormány programcsomagjának előterjesztése során válaszolhasson az elhangzottakra. Annyit azonban már most előrebocsáíott, hogy a kormány nem önkényesen, parlamenti felhatalmazás nélkül vont le anyagi forrásokat az útépítéstől. Emlékeztette a képviselőket arra a nehéz, hosszadalmas vitára, amely az idei költségvetés elfogadását megelőzte. A parlament akkor egy kompromisszumos megoldást fogadott el, amelynek lényege szerényebb mértékű adónövelés és nagyobb mértékű kiadáscsökkentés volt. Ennek alapján jelentősen mérséklődtek a beruházásokra szánt összegek, ebből egymilliárd forint az országos úthálózat építését terhelte. A pénzügyminiszter regalt arra az egyre terjedő rémhírre is, miszerint a kormány a lakosság kezében lévő deviza- és utazási (BC) számlák befagyasztására, zárolására készül. Kijelentette: sem a kormánynak, sem a kormány egyes szerveinek nincs ilyen elképzelése, ez nem lesz a csomagterv része. Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója az Ajka II. Bánya megnyitása tárgyában interpellált az ipari miniszterhez. Horváth Ferenc ipari miniszter elmondta: nincs akadálya annak, hogy a szénbányászat fejlesztési programjában jelenleg nem szereplő Ajka II. bányából, a megnyitás lehetőségeiről is készüljön gazdasági értékelés. Az interpellációra adott választ a képviselő elfogadta, az Országgyűlés pedig egyhangúlag tudomásul vette. Írásban válaszol a miniszter Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora az igazságügy-miniszterhez interpellált a cégbírósági közlemények közzétételéről és a közzététel díjáról szóló rendelet tárgyában. A képviselő véleménye szerint a miniszter rendelete ellentétes a társasági törvénynek a vállalkozásokat segítő törekvésével, hiszen újabb anyagi megterhelést jelent az induló vállalkozások számára. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter élt azzal a lehetőséggel, hogy a felvetett problémára 30 napon belül, írásban válaszolhasson. Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.), a Budafoki Építőipari Szövetkezet elnöke a 6-os főút új budapesti bevezetésének az MO-ás autópályával együtt történő kiépítése tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Derzsi András válaszában rámutatott, hogy az MO-ás autópálya tervezése és építése a legkorszerűbb módszerekkel történik. A beruházás egyik legfontosabb célja a belső városrészek tehermentesítése. A 6-os út külső szakasza 1991-ben, a leginkább túlzsúfolt belső szakasza pedig 1993-ban készül el. Az Országgyűlés elfogadta a miniszter válaszát. Széles Lajos (Szabolcs- Szatmár m., 15. Vk.), a Fehérgyarmati Városi Tanács elnöke a gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapolitikai döntések által érintett térségekben működő vállalkozások nyereségadó-kedvezménye tárgyában interpellált a pénzügy- miniszterhez. Békési László az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben válaszolt. A jelenlegi besorolási kör 1990. január 1-jétől változik ismét, ha a paraméterek alapján Fehérgyarmat is bekerül ebbe a körbe, úgy a jövő év elejétől ott is érvényesülhetnek a kedvezmények. A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Nem tartották kielégítőnek az államtitkár válaszát Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke a helyi önkormányzatok megerősítésének ügyében interpellált a belügyminiszterhez. A képviselőnő szerint a hatályos tanácstörvény nem tisztázza egyértelműen a tanácselnök és a vb-titkár viszonyát. Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszában meggondolandónak tartotta a vb-titkárok bérének testületi megállapítását. Hozzátéve azonban, hogy kidolgozták a közigazgatásban dolgozókra vonatkozó új előmeneteli és bérrendszer koncepcióját, amelyet még az idén szeretnének a kormány elé terjeszteni. Az államtitkár válaszát a képviselő és az Ország- gyűlés tudomásul vette. Vassné Nyéki Ilona ugyancsak a belügyminiszterhez interpellált a kerepestarcsai BM Tartalékostiszt-képző Iskola áthelyezése tárgyában. Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszát a képviselő nem fogadta el. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés az államtitkár válaszát nem fogadta el. A szavazás eredménye: 31 igen, 118 nem szavazat és 75 tartózkodás. Az interpellációt az elnöklő Szűrös Mátyás kiadta az Országgyűlés honvédelmi bizottságának, és kérte, hogy a bizottság jelentését a következő ülésen terjessze a képviselők elé. Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke az önerős lakossági közműépítéseknél az utólag rákötök költségtérítésének rendezése tárgyában interpellált a Minisztertanács elnökéhez. A miniszterelnök megbízásából Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt az interpellációra. Kijelentette: még ebben az évben az érintett tárcákkal felülvizsgálják a teljes kérdéskört, annak jogi szabályozását. Hozzáfűzte: ugyancsak még az idén kezdeményezni fogják a szabályozás korszerűsítését mégpedig összhangban az interpelláló javaslataival. Az i.nerpellációra adott választ a képviselő elfogadta, az Országgyűlés pedig egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel befejeződött az interpellációk sora. Szűrös Mátyás elnök bejelentette, hogy a kérdések következnek. Elsőként Ber- dár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság főigazgatója a prédikálószéki szivattyús energiatározó tárgyában kérdem te az ipari minisztert. körében. Leszögezte: következetesen föllépnek a hatalmukkal visszaélő rendőrökkel szemben. Az atrocitások megismétlődését azzal igyekeznek megelőzni, hogy a visszaéléseket elkövető rendőröket — a törvényes fele- lősségrevonás részeként — elbocsátják az állományból. Zsigmond Attila elfogadta, a képviselők 8 ellenszavazattal és 16 tartózkodással tudomásul vették Földesi Jenő válaszát. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi autóbusz-közlekedés adóztatása tárgyában interpellált. Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyközi, illetve helyi személyszállítási feladatokat ellátó közlekedési vállalatok jó részét kedvezőtlenül érintik a szabályozók Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter — a pénzügyminiszterrel egyeztetett — válaszában kifejtette, hogy a közlekedési kormányzat szándékában áll a kedvezmények kiterjesztése, ám az ország pénzügyi lehetőségei ennek egyelőre szűk határt szabnak. A miniszter — utalva a Minisztertanács legutóbb hozott határozatára — bejelentette, hogy ez év szeptember 30-áig az Országos Árhivatallal és a Pénzügyminisztériummal közösen felülvizsgálják a helyi és a helyközi közlekedés tarifás támogatási rendszerét. A képviselő — bízva a felülvizsgálat pozitív eredményeiben — elfogadta a miniszter által mondottakat. Az Országgyűlés 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett tudomásul vette az interpellációra adott választ. Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Tsz MSZMP-bi- zottságának titkára- az állami költségvetés pontos tervezése tárgyában tett fel kérdést a Minisztertanács elnökéhez. A képviselő az iránt tudakozódott, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez a képviselők félreinformálásának elkerülésére, a valósághű tájékoztatásra, mert az Ország- gyűlés csak ezáltal hozhat áz egész népgazdaságra vágy a társadalomra kiható, megalapozott döntéseket. A miniszterelnök nevében Békesí László pénzügyminiszter elmondta: a kormány a következő parlamenti ülészakon tételesen elszámol a parlamentnek az ország gazdasági helyzetéről, benne az állami költségvetés kialakult pozíciójáról. Ehhez kérte a képviselők egyetértését. Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár m., 18. vk.), a Kis- várdai Városi Tanács Kórház—Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa a külügyminiszterhez intézte kérdését a diplomaták hazai intézetekben történő képzése tárgyában. Horn Gyula külügyminiszter elmondta, hogy a magyar diplomaták csaknem háromnegyede itthon szerezte felsőfokú képzettségét. Polgári István (Hajdú-Bi- har m., 7. vk.), a Kemikál Építőanyagipari Vállalat Építési Műgyantagyárának üzemvezetője a működési engedéllyel rendelkező kisiparosok kivitelezői jogosultságának megadása tárgyában tett fel kérdést a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek. Derzsi András, a tárca vezetője megerősítette azt a tapasztalatot, miszerint az újonnan elkészült épületek jelentős hányada életveszélyes hibákat tartalmaz. Ez arra figyelmeztet, hogy az épületek fontosabb tartószerkezeteinek építésénél nem lehetnek engedékenyebbek a szakmai követelményeket illetően. Jelenleg előkészítés alatt áll az építőipari kivitelezési tevékenység 'gyakorlásáról szóló új minisztertanácsi rendelet, azonban a tervezetben sem kívánják enyhíteni a szakmai előírásokat. Derzsi András elmondta azt is, hogy a hatósági munka erősítése mellett megkezdték egy olyan szolgáltató szervezet létrehozását, amely nemcsak a városokban, hanem a kistelepüléseken is segítheti a lakásépítést. A problémák valódi megoldását ebben látja a tárca. Molnár Ferenc (Szolnok, 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke azt kérdezte a pénzügyminisztertől: a kormányzat mennyi időre és milyen mértékben függesztette fel a tanácsi költség- vetésekhez nyújtott állami hozzájárulás folyósítását. Békési László a magyar költségvetés sajátos természetét okolta a problémáért. A jövő héten már az esedékes adók befolynak, s három napon belül nemcsak az esedékes támogatást, hanem az eddig visszatartott állami hozzájárulást is hiánytalanul a tanácsok rendelkezésére bocsátják — mondta a pénzügyminiszter. Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese a Tisza II. Vízlépcső harmadik ütemével összefüggő járulékos beruházások tárgyában intézett kérdést a környezet- védelmi és yízgazdállcodási miniszterhez, i Maróthy László válaszolt. Föllépnek a hatalmukkal visszaélő rendőrökkel szemben Ugyancsak Zsigmond Attila interpellált a belügyminiszterhez, azt kérdezve: mit tesz a tárca az elmúlt hónapokban ismertté vált rendőri túlkapások megismétlésének elkerülésére? Alkalmasnak találják-e a hatalmával visszaélő rendőrt az állam és a közrend további védelmére? Az inerpellációra Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. A törvénysértések nagyobb visszhangját annak tulajdonította, hogy korábban az ilyen esetekben kezdeményezett felelősségrevonások nem kaptak nyilvánosságot. Ugyanakkor elismerte, hogy egy jogtalan rendőri intézkedés is jogosan kelt felháborodást az állampolgárok A válasz felét nem fogadták el • Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke a lakossági közreműködéssel épülő tanácsi utak költségvetéséből eredő bizonytalanságok, illetve az adótörvények ellentmondásai, alkalmazási nehézségei tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békési László válaszában leszögezte: az önkéntes hozzájárulásra vonatkozó adó- kedvezményt, az ehhez kapcsolódó törvénymódosítást a jövő heti kormányülésre beterjesztette, így remélhetően e kérdés már a közeljövőben megnyugtatóan rendeződik. Az általános forgalmi adóra vonatkozóan azonban a miniszter megállapította: forgalmi adót nem lehet visszaigényelni. A képviselő az interpellációra adott válasz első részét elfogadta, az Országgyűlés pedig tudomásul vette. Az általános forgalmi adóra vonatkozó választ azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur vezérigazgatója a személygépkocsik megrendeléses vásárlásáról szóló, 1988-ban kelt minisztertanácsi rendelet két előírásával kapcsolatban interpellált a pénzügyminiszterhez. A pénzügyminiszter teljes mértékben osztotta Hellner Károly második javaslatát a korlátozás feloldására. Az erre vonatkozó módosítási javaslatokat rövidesen beterjesztik a parlament elé. Hellner Károly nem tartotta kielégítőnek a miniszter válaszát a kamatplafon eltörlésének ügyében. Az Országgyűlés viszont szavazás során 46 ellenszavazattal, 37 tartózkodás mellett tudomásul vette Békési László válaszát. Várhegy i né Viski Ildikó (Győr-Sopron m., 2. vk.), a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár minőségellenőre a munkahelyi jogsegélyszolgálatok megszüntetésére vo- . natkozó elképzelések tárgyában interpellált az igazságügy-miniszterhez. Kulcsár Kálmán válaszát az interpellációra a képviselő bizonyos fenntartással, az Országgyűlés 13 ellenszavazattal és 12 tartózkodással elfogadta. Tiltakozás a magas prémiumok miatt Bödöné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa a többmilliós prémiumok kifizetése tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke utalt arra, hogy a szóban forgó jövedelmek többsége olyan jéllegű, amelyeknek körülbelül 65—70 százalékát elviszi a személyi jövedelem- adó és a többi járulék. Megjegyezte: határozottan az a szándék, hogy korlátokat állítsanak minden olyan jövedelemkiáramlás elé, amely mögött nincs teljesítmény. Az interpelláció, illetve a kérdések elhangzása után Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetének főigazgatója, címzetes egyetemi tanár bejelentette: az Országgyűlés agrárszektorával szorosan' együttműködve — 22 képviselőtársával — megalakították a parlament élelmiszeripari szektorát. Célkitűzéseik között szerepel az élelmiszeripar műszaki fejlesztése, az élelmiszerek minőségének biztosítása, az élelmiszer-kereskedelem színvonalának javítása, a fogyasztók érdek- védelme, a nemrég módosított élelmiszertörvény érvényesítése. Rövidebb hozzászólásokat Ezután néhány rövidebb hozzászólás következett: Szűrös Mátyás zárszavában az ülésszakot eredményesnek minősítette, bár hozzátette, hogy az idővel takarékosabban kellene bánni a képviselőknek. Megszívlelendőnek tartotta azt a képviselői felvetést, hogy szavazáskor lehetőleg mindenki tartózkodjon a teremben. Szólt arról is, hogy az elmúlt napokban több száz beadványt kapott az Ország- gyűlés a választópolgároktól, a közérdekű, az ország szempontjából fontos felvetéseket természetesen eljuttatják a képviselőkhöz. A képviselőknek a választókkal szembeni felelőssége a mérce ahhoz, hogy a társadalomban jelen lévő, napjainkban szinte áttekinthetetlenül kavargó érdekekből, véleményekből mit vállalnak, illetve mit vállal az Országgyűlés. Az Országgyűlés elnöke a parlamenti szekciókkal kapcsolatban pozitív folyamatként értékelte azok létrejöttét. Felhívta azonban a figyelmet arra: az Ország- gyűlés költségvetése csak az állandó bizottságok működésének segítésére elegendő. Szűrös Mátyás a kormányfő kérésére közölte: a következő ülésszakon előterjesztendő kormányprogramról a Minisztertanács rendkívüli ülésén tárgyal. Az Országgyűlés májusi ülésszakát ezt követően Szűrös Mátyás berekesztette. Elszámol a kormány
