Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-03 / 102. szám
2 Somogyi Néplap 1989. május 3., szerda Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Bontják a határzárt Nemzetközi sajtótájékoztató Hegyeshalmon KÉPVISELŐI VITA A kulturális bizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról.) ezért a Központi Bizottságnak, hogy foglaljon állásta törvényjavaslat koncepcionális kérdéseiben, s .ajánlja elfogadásra azt az Ország- gyűlésnek. A testület az új alkotmánykoncepcióval összefüggésben áttekintette a bíróság korszerűsítésének ailapkérdéseit. A Politikai Bizottság támogatja azt a felfogást, amely megfelelő garanciákat szándékozik kiépíteni a pártatlan és független ítélkező munka ellátásához, s ehhez Igazítja egymástól elkülönülten az ítélkezés elvi irányításának és a bíróságok irányításának új rendszerét. Az a szándéka, hogy a bírósági szervezet működése biztosítsa az ítélkezési törvényességét, s feleljen meg a jog- biztonság és a célszerűség szempontjainak. Helyesli a testület az új bírósági szervezeti alapelveket. A Politikai Bizottság ülésén a Központi Bizottság politikai nyilvánosságról és az MSZMP sajtópolitikájáról hozott állásfoglalásai megvalósítására készült feladattervezetet vitatott meg. A testület megállapította, hogy az MSZMP valameny- nyi szervezeti egységénél, a pártélet minden szintjén követ kezetesen érvény esít ani kell az állásfoglalásban foglaltakat, biztosítva a pártszervek és szervezetek munkájának nyilvánosságát. Leszögezte: az MSZMP kormányzó pártként minden eszközzel támogatja a kormány sajtópolitikájának korszerűsítését, az új tájékoztatási törvény mielőbbi megalkotását. A testület ezután a megyei pártlapok helyzetével foglalkozó jelentést tárgyalt meg. Rámutatott: ezek az újságok a pártpolitika megismertetését szolgálják, sajátos eszközeikkel segítik a helyi célok megvalósítását. A lapok naponta 1,2 millió példányszámban találnak vásárlóra. A Politikai Bizottság ülésén megfogalmazódott: a korszerű követelményeknek megfelelően biztosítani kell a szervezeti lehetőséget is arra, hogy a megyei lapok és kiadók együttesen vállalkozva nyereségérdekeit, önállóan gazdálkodó szervezeteket hozzanak létre. A piacra orientált lapkészítés, a szakmai és pénzügyi önállóság megteremtése összhangban áll a políti kai i n tézmény rendszer korszerűsítésével. A testület végül javaslatot fogadott el a megyei lapok és kiadó- v ällalatak ön áitl ós á gá nak koncepciójára. A Politikai Bizottság megvitatta a soron következő központi bizottsági ülésre készülő előterjesztéseket is. A testület orvosi konzílium véleménye alapján tájékoztatót hallgatott meg Kádár Jánosnak, a párt elnökének egészségi állapotáról. (MTIJ Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be kedden a hegyeshalmi tanácsházán, hogy a magyar— osztrák határon megkezdték az elektromos határzár, a jelzőrendszer felszedését. A 350 kilométer hosszú magyar—osztrák határon a 60-as évek közepén telepítették e rendszert, 260 kilométer hosszúságban, az akkori árakon több mint 150 millió forintos költséggel. Nováki Balázs ezredes, a BM Határőrség országos parancsnokának első helyettese elmondta: 1949-től a 350 kilométer hosszú magyar—osztrák és a több mint 600 kilométer hosszú magyar—jugoszláv határon hozták létre a különböző rendszereket (drótkerítést és aknazárat). Ezeket évek múltán fölszedték, majd egy részüket újratelepítették. 1965-ben született meg a döntés, hogy a magyar- osztrák határon is meg kell szüntetni az akniazárat, s helyette elektronikus jelző- rendszert kell telepíteni. A legnagyobb és a legjobban fölszerelt, külföldön tartózkodó szovjet katonai kontingens az NDK területén található. A legmodernebb harckocsikkal (például T—60-asokkal), vadászgépekkel és rakétákkal fölszerelt szovjet hadseregcsoport a köznapi ember számára alig látható: a laktanyák leginkább az erdők mélyén vagy hatalmas falakkal bekerített területeken fekszenek. Az NDK-ban áLlomásozó szovjet kontingens a második világháború óta a Németországi Szovjet Hadseregcsoport (GSSD) nevet viseli. ötezer tankkal rendelEz máig működött. Megszüntetésére azért került sor — hangisúlyozták a sajtótájékoztatón —, mert erre megértek a hazai politikái feltételek, s Ausztriával hagyományosan jók Magyarország kapcsolatai. A határ menti területek lakói már régóta kifogásolták az elektromos határzár fenntartását. A - rendszert ugyanis az eredeti határvonaltól legalább 1,5—2,5 kilométeres távolságban telepítették; a záron belül 25 kisebb település 4200 lakója élt, s csak külön' engedéllyel közlekedhetett otthona és munkahelye között, járhatott ki a határba, ahol sok ezer hektár termőföldet művelnek. A jelzőrendszer fölszedését maga a határőrség kezdeményezte ; a javaslattal egyetértett a Belügyminisztérium, és jóváhagyta a kormányzat. A műszaki zárat 1990. december 31-ig távo- lítják el véglegesen, először a frekventált területeken. A sajtótájékoztatón töbkező tíz harckocsi-hadosztály, valamint 685 harci repülőgéppel, köztük a legmodernebb MÍG—29-esekkel fölszerelt légi hadosztály alkotja az elit hadseregcsoportot. A szovjet kontingens létszáma több mint kétszerese az NDK 176 ezer fos saját hadseregének. Félelmetes dolog ekkora hadsereget tartani egy ilyen kicsi országban, de a kelet —nyugati választóvonal mentén fekvő NDK alapvető stratégiai jelentőséggel bír — mutatnak rá katonai szakértők. Mihail Gorbacsov tavaly decemberi bejelentése nyobek kérdésére válaszolva elmondták: az illetékes szervek a döntés meghozatalát magyar belügynek tekintik, ezért nem látták szükségét annak, hogy erről hivatalos tárgyalásokat folytassanak akár szocialista, akár más országokkal, s ehhez előzetes hozzájárulást kérjenek. A határőrség felkészült az elektronikus jelzőrendszer fölszedésére, de nem zárkózik el attól sem, hogy a munkába bevonjon határ menti gazdálkodó szerveket. A felszedés költségei előreláthatólag 35—40 millió forintot tesznek ki. Az eltávolítással egyidőben megfelelő szervezési intézkedések történnek, hogy a határőralakulatök enélkül is eredményesen tudják őrizni a határt. A 260 kilométer hosszú elektromos jelzőrendszer felszedése kedden Hegyeshalom térsége mellett a soproni, valamint a szombathelyi határőrkerületek szakaszán is megkezdődött. mán május 11-én megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása az NDK- ból. A szovjet vezető az ENSZ-ben jelentette be, hogy 50 ezer katonát és ötezer tankot kivonnak Magyarországról, Csehszlovákiából és az NDK-ból. A Németországi Szovjet Hadseregcsoportot májusban két, majd egy későbbi időpontban újabb két harckocsi-hadosztállyal csökkentik. A kivonással kapcsolatban szovjet részről hangsúlyozzák: visszamaradó csapataik az eddiginél sokkal inkább védekező állásokat foglalnak el. Csapatkivonás az NDK-ból Francois Mitterrand francia elnök (balról) és a kétnap.is látogatásra Párizsba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke május 2-án az Elysee-palotáhan megkezdte a tárgyalásokat. Álarcos felvonulók A szociáldemokrata-alternatív szenátussal szembeni kihívásnak minősítette kedden Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere a parlamenten kívüli ellenzék hétfőn rendezett „forradalmi demonstrációját”, amely délutánra véres zavargásba és randalírozásba torkollott a város Kreuzberg kerület/;- ben. Az úgynevezett autonóm körök által szervezett május elsejei felvonulásban mintegy kétezer — részben álarcos — személy vett részt. A tömeg a kezdeti nyugalom után rátámadt a biztosításképpen az utcákra vezényelt rendőrökre, kirakatokat zúzott be, üzleteket és irodahelyiségeket fosztogatott, gépkocsikat gyújtott föl. A rend őreivel vívott összecsapásokban több mint háromszáz rendőr sebesült meg, közülük tizennégyet kórházban ápolnak. A randalírozók 120 rendőrautót megrongáltak. A karhatalom húsz személyt őrizetbe vett. Walter Momper kormányzó polgármester megütközésének adott hangot a hétfői összecsapások miatt, egyúttal azonban védelmébe vette a rendőrség föllépését és taktikáját. A művelődési tárca vezetésére jelölt Glatz Ferenc történésszel ismerkedtek meg az Országgyűlés kulturális bizottságának tagjai tegnap a Parlamentben megtartott soronkívüli ülésükön. A testület tagjait Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a kormányban tervezett — korában már ismertté vált — személyi változásokról. Kifejezte meggyőződését, hogy az új ösz- szetételben, egységesebb lesz a Minisztertanács munkája, jobban előtérbe kerül a szakérteim, erősödik a csapatmunka. Glatz Ferencnek, az MTA Történettudományi Intézete igazgatójának, a História című folyóirat felelős szerkesztőjének eddigi munkásságát ismertetve emlékeztetett rá, hogy a történész nemzetközileg is elismert tudományos és kutató munkássága mellett több mint 25 éve az ELTE-n és más egyetemeken oktatóként tevékenykedik. Kiemelte a miniszterjelölt dinami- kusságát, határozottságát, valamint azt, hogy gazdag oktatói-nevelői tapasztalattal rendelkezik, s mint ilyen, az oktatási rendszer gyökeres reformjának, az intézményi önállóságnak és autonómiának a híve. Glatz Ferenc hangsúlyozta: bár kományprogram nélkül a jelöltnek sem lehet tárcaprogramja, mégis fontosnak tartja, hogy néhány gondolatát, nézetét a képviselőknek előzetesen is el- monhatja. Meggyőződése szerint ugyanis a politikai mechanizmus szerves kérdése, hogy a politikusok, vezetők mennyire képesek véleményeiket ütköztetni a szélesebb nyilvánossággal, s a szűkebb területen dolgozó, más-más álláspontot képviselő szakemberekkel. A miniszterjelölt egyik kiemelt feladatként beszélt a kultúrpolitikai intézmény- rendszer átalakításának szükségességéről. Glatz Ferenc fontosnak ítélte a kulturális külkap- csclatok erősítését: olyan új kulturális-külpolitika intézményi megszervezését, illetve káderutánpótlásának biztosítását, amely jobban bekapcsolja hazánkat az európai, illetve a világkultúrába. Különösképpen szükséges ez azért is — mondotta —, mert az 1992-ben megvalósítandó egységes európai piac nemcsak közös gazdasági, hanem kulturális intézményeket is létre fog hozni, illetve működtetni. Egy másik gondolatkört érintve Glatz Ferenc hangsúlyozta: mivel az egvház, mint intézmények együttese szorosan kötődik a magyar kultúra egészéhez, elképzelhetőnek tartja, hogy az egyház ügye visszakerjön a kulturális tárcához. Ez utóbbival összefüggésben Németh Miklós emlékeztetett rá, hogy mind .az egyház-, mind az ifjúságpolitikát összkormányzati feladatként kívánják kezelni, s ennek megfelelően készül javaslat e két területre az átalakítandó intézményrendszerben. Az elhangzottak alapján a kulturális bizottság tagjai — miként a képviselők hozzászólásaiból kiderül — támogatták a kormányfőnek az új miniszter személyére tett javaslatát. Bokor László (Budapest) üdvözölte, hogv Glatz Ferenc a kultúráról, oktatásról, tudományról mint szerves egyégről beszélt, s javasolta, hogy megválasztása esetén vizsgálja felül a művelődési tárca költségvetésében az oktatásra, illetve kultúrára fordított 80—20 százalékos arányt. Tóth János, a bizottság titkára arra kérte a leendő minisztert, hogy állítsa munkájának előterébe mind a tudományos-műszaki értelmiség, mind a tehetség- gondozás kérdését. Garbacz Katalin (Fejér m.) pedig arra: fordítson figyelmet a pedagógusok munkájának megnyugtató anyagi elismerésére, Az Országgyűlés ifjúsági és sport-, valamint kulturális bizottsága — hosszas vita, s végül is kétszeri szavazás utón — úgy döntött, hogy nem kezdeményezi a parlament legközelebbi ülésére javasolt, az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatait összegező beszámoló levételét a napirendről. Az együttes ülés résztvevői annak ellenére határoztak így — 10 szavazattal 8 ellenében —, hogy a felszólaló képviselők többsége kidolgozatlannak tartotta az ÁISH által készített, a kormány véleményét tükröző beszámolót. Annak fejében döntöttek így, hogy a beszámoló egy, az ifjúsági és sportbizottság előtt korábban ismertetett helyzetfeltáró anyaggal egészüljön ki. A két testület állást foglalt amellett, hogy az Országgyűlés két fordulóban tárgyaljon a fiatalság helyzetéről, s a kormányprogramba épüljenek be az ifjúság helyzetének javítására szorgalmazott legfontosabb feladatok. Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke vitaindítójában előrebocsátotta: a kormáy előterjesztéseként kerül a parlament elé a beszámoló, nem vállalkozhat arra, hogy a kormány ifjúságpolitikájáról komplex módon számoljon el, hiszen nem ez a kormány felelős a kialakult helyzetért. Az államtitkár szerint a kormány kész válasza azért nem olvasható ki a beszámolóból, mert a kormány- program júniusra készül el, s abból előzetesen nem ragadhatók ki az ifjúság helyzetének javítására vonatkozó elképzelések. A vitában felszólaló Csontos Jánosné (Borsod- Abaúj-Zemplén m.) annak a véleményének adott hangot, hogy az Országgyűlés ne csupán a törvény végrehajtásának tapasztalatairól, hanem az ifjúság helyzetéről, létének javításáról is tárgyaljon. Nagy End- réné (Heves m.) a képviselők felelősségére utalva hangoztatta: az Országgyűlésnek ki kell kényszerítenie, hogy végre történjék valami az ifjúság ügyében. Szerinte külön ifjúsági politikára nincs szükség, ha a kormány úrrá tud lenni a feszültségeken. Kovács László (Pest m.) arra emlékeztetett: a parlament 1983 óta mindig kitért e téma tárgyalása elől. Talán ez is közrejátszott abban, hogy ide jutott az ifjúság ügye. Pálfi Dénes (Zala m.) szerint az elmúlt évtized kormányainak politikája elodázta az ifjúság helyzetének rendezését. A kormánynak kötelességeit kell teljesítenie, nem pedig a népet jóindulatáról biztosítania. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke arra figyelmeztetett: a beszámoló hiányosságai miatt a parlamenti vita parttalanná válhat. Ez többet ártana, mint használna az ügynek. A képviselők szerették volna, ha az ülésre meghívott ifjúsági szervezetek képviselői is elmondják véleményüket, erre azonban csak a Demisz alelnöke, Gyurcsány Ferenc vállalkozott. Az együttes ülést megelőzően az ifjúsági és sportbizottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg az Országos Társadalombiztosítási Tanácsról készülő törvényjavaslatról. A bizottság az előterjesztést alkalmasnak ítélte a további társadalmi vitára. (MTI)
