Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-03 / 102. szám
1989. május 3., szerda Somogyi Néplap 3 Emelkedtek a helyárak, mégis sok a jelentkező Bankok a BNV-n Somogyi vélemények — Kellene még egy „A” pavilon Néhány hét választ el bennünket a Budapesti Nemzetközi Vásártól, a beruházási javak seregszemléiétől. A barcsi Unitech szövetkezet az idén is részt vesz e nemzetközi bemutatón. Lakókonténereket, kommunális szemétszállításra alkalmas gépeket (Unipor- mot) seprőmasinát, áruszállító konténereket kínál. Az utóbbiak egyébként újdonságnak számítanak. — Tíz év óta minden BNV-n részt veszünk, — noha nem olcsó mulatság ez —, mondta Sziklai Gá- borné, a szövetkezet elnök- helyettese. — Ezek szerint megéri... — Igen, eddig minden vásár után nőtt a megrendelők száma. — Nincsenek híján a munkának, mégis költenek a bemutatóra? — Az a véleményünk, hogy a reklámra nemcsak akkor van szükség, amikor baj kerülgeti a céget. Ma csak akkor számíthatunk tartósan eredményre, ha mindenütt ott vagyunk, ahol történik valami. Nem mindenki vélekedik így a BNV+röl. A Kaposvári Ruhagyár például nem állít ki. Az igazgató kereken megmondta: az eddigi kiállítások semmit sem hoztak a konyhára, viszont százezreket vittek el. — Termékeink 70 százalékát külföldön értékesítjük, ezért nem sok értelmét látjuk annak, hogy belföldieknek is kínáljuk. A budapesti vásárirodán kapott tájékoztatás szerint az idei tavaszi BNV-n nem kell attól tartani, hogy kevés külföldi láthatja majd a magyar cégek termékeit. Rózsa B. György, a BNV sajtófőnöke elmondta, hogy az idén feltűnően megnőtt a kiállítani szándékozók száma — közöttük is igen sok a külföldi. Ha volna még egy „A" pavilonhoz hasonló csarnok, akkor is kevés lenne a hely. Ezzel a gonddal küzdenek szabadtéren is. Az eladott terület — mindent egybevetve — eléri a százezer négyzetmétert. Az egyik jellegzetessége lesz az idei tavaszi BNV- nek a bankok nagyarányú kirukkolása. Azért jönnek a vásárra, hogy dolgozzanak. Ez azt jelenti, hogy ha két cég valamilyen közös cél érdekében összefog, a helyszínen banki támogatást is szerezhet céljai eléréséhez. — Emelkedik-e a kiállítási terület ára az előző évihez viszonyítva? — Átlagosan kettőszáz forinttal kerül többe egy négyzetméter terület. Csak az elölről megtekinthető bemutatóknál hatszázról nyolcszázra, a két oldalról látható (sarok-) kiállításnál hétszázról kilencszáz- ra, a szigetszerű, tehát a teljesen körbejárható standoknál kiilencszázról ezeregyszáz forintra emelkedik a négyzetméterenkénti ár. Ez lehet, hogy az első pillanatra soknak tűnik, ám ha valaki számol, csakhamar rájön, hogy az egyik legolcsóbb reklám a világon.. Az, hogy végül is mit hoz a konyhára egy ilyen árubemutató, nagymértékben függ attól, hogy a kiállító vállalat mennyire használja ki a rendelkezésre álló lehetőségeket. Mára bebizonyosodott: nem lehet ölbe tett kézzel várni a megrendelőket. Szegedi Nándor Kölcsön vállalkozáshoz Április I-jétől a pályakezdők és a munkanélküliek is igényelhetik az újrakezdési kölcsönt. Vállalkozási kölcsön ez, hiszen szó sincs támogatásról: a pénzt vissza kell fizetni, s a kölcsönt természetesen kamat is terheli. Ez arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy olyan tevékenységbe fogjanak, amely — ha nem is azonnal, de rövid idő alatt — eredményt hoz. A munkanélküli segély folyósítása idején, március végéig senkit sem illetett meg az elhelyezkedési támogatás. Ott állt az álláskereső, és még segélyt sem kaphatott, hogy akár egyedül, de megteremtse munkahelyét. A nyilvánvaló joghézagot — nem az első ez a támogatások körében — mielőbb orvosolni kellett. Rózsavölgyi Istvántól, a megyei tanács munkaügyi irodavezetőjétől kérdeztem : — Miért kellett két és fél hónapig várni az Állami Bér- és Munkaügyi Hi- vatal rendelkezésének a módosítására? — Igen egyszerű oka volt: nem találtak bankot, ‘amely az újrakezdők vállalkozási kölcsönének folyósítását magára vállalta volna. Az ÁBMH terve az volt, hogy több pénzintézetet is megnyer ehhez; sajnos, ez nem sikerült, csak az OTP vállalta a többletterhet. Rövidesen azonban egy kereskedelmi bank is bekapcsolódik ebbe a hitelezésbe. A kölcsönhöz külön pénzalapot nem biztosít a Magyar Nemzeti Bank, ezt az OTP a tartalékalapjából teremti elő. A hitéit tíz évre adják, maximum háromszázezer forintot. A kamatoknak az első négy évre eső részét az ÁBMH vállalja magára. — Kik kérhetik ezután az újrakezdők vállalkozási kölcsönét? — A pályakezdők, az újrakezdők, a munkanélküli segélyből élők, és azok is, akik a felmondási idejüket töltik. Ez utóbbiak esetében korábban csak akkor fizettek segélyt, ha a vállalat mondott fel a dolgozónak; most ez nincs a kitételek között. Lényeges, hogy mielőtt a kölcsönt kérné valaki, egy hónapig munka után kell néznie a területileg illetékes munkaközvetítő irodánál, s h'a ott nem tudnak neki megfelelő állást ajánlani, csak akkor kérheti a hitelt. Háztartásbeli is kérheti a kölcsönt; az egyhónapos határidő rá is vonatkozik. — Az igénylőnek írásbeli igazolást kell adnia arról, hogy nem főfoglalkozásban vállalkozó vagy nem tagja egyetlen vállalkozásnak sem. — Nem kaphat ilyen kölcsönt az, akinek a munkakönyvében a „kilépett” megjegyzés szerepel, és akkor sem folyósítják a hitelt, ha a kérelmező újra az őt elküldő cég tagja akar lenni. A kölcsönkapott pénzt gyakorlatilag mindenfajta vállalkozásra fel lehet használni. Eddig aki kért, a tapasztalatok szerint mind megkapta a hitelt. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy az OTP tartalékalapja sem végtelen: elképzelhető, hogy ha sokan kérik majd, sorba kell állniuk az igénylőknek. Egy vállalkozáshoz maximum hatmillió forintot ad a pénzintézet. Faragó László lharosb«rényi változások Tisztes haszon reményében « Próbáltam megszámolni, de aztán abbahagytam. Annyi bizonyos, hogy minden harmadik-negyedik ház mögött ezüstösen csillogó fóliasátor feszül. A méretek jelzik, ki az, aki csak a saját családja ellátásáért és ki az, aki piacra termel korai zöldséget, palántát. Békés falukép — Iharos- berényben. Kedvezőtlen adottságok között, a meglehetősen gyakran változó külső körülmények miatt, egyszerűen az élet kényszerítette a három falu határában gazdálkodó tsz-t a változtatásokra. — Volt itt szarvasmarha, volt baromfi — mondja Horváth László elnök —, de becsapódtunk. Nem megy! A kudarcból okulni kell; el kell tudni hagyni a sikertelent. KÖLCSÖNÖS ÉRDEK Harmadás Lajos, a szövetkezet ösztöndíjasaként végzett, s az egyetlen állattenyésztési ágazat, a sertéstenyésztés vezetője. Megszállottja a szakmájának. A hivatásszeretet érték, ám önimagábain holt tőke, ha gyakorlásához hiányoznak a föltételek. — A sertéságazatunk eredményes — hallottam a gazdaságban. Az iharost volt szarvasmarhatelepen most alakítják át a harmadik istállót sertésférőhelyekké. A magasadi telep rekonstrukciója már befejeződött. — Ezt a fejlesztést, az egész rekonstrukciót önerőből képtelenek lettünk volna elvégezni — mondja Horváth László. — A megyei támogatás mellett jó partnerre találtunk a húskombinátban. Ök a fejlesztési elképzeléseinket pénzügyileg is támogatják. .Szarvasmarha-istállóból sertésférőhely készül Természetesen kölcsönösségi alapon. Az 1933-ig szóló középtávú szerződés évenként rögzíti, hogy a pénzügyi segítség ellenében mennyi hízott sertést ad a feldolgozónak a szövetkezet. Az jórészt Harmadás Lajos dolga és feladata, hogy ez a kötelezettségvállalás teljesüljön. Harmadik éve már, hogy nem adódott lényeges vitát keltő körülmény. Most, az év első negyede után is minden remény megvan arra, hogy a továbbiakban sem szenved csorbát ez a kölcsönösen hasznot hozó kapcsolat. MUNKÁT KELL ADNI Az Iharost, Iharosberényt és Pogányszentpétert átnapraforgót vetettek Bérmunka a varrodában fogó közigazgatási térség mindössze tizenöt kilométerre van a szomszédos megye jelentős városától, Nagykanizsától. Vagyis városi vonzáskörzet. Épp olyan fontos ezt megemlíteni, mint azt, hogy az itt élőknek ma már mintegy tizennégy-tizenöt százaléka cigány. Amikor a termelőszövetkezet keresni kezdte évekkel ezelőtt a foglalkoztatási lehetőségek szélesítését, azzal többirányú gondot is próbáltak orvosolni. — Mivel a mezőgazdasági alaptevékenységből a mezőgazdaság számára közismerten hátrányos szabályozók és árviszonyok miatt nehéz megélni — jegyezte meg Horváth László —, keresni kellett a biztos jövedelmet hozó s egyben a foglalkoztatást is megoldó melléküzemági tevékenységeket. Így alakult ki a tizennyolc személyt foglalkoztató varroda, amely a csurgói Faktornak végez bérmunkát. Ezért kezdték meg az eldobható raklapok gyártását. S ezért fejlesztették a nagykanizsai Tungsrammal a kapcsolatot, csaknem másfél éve. — Ma már ötven falusi, döntő többségében szakképzetlen nő Kanizsára jár bérmunkát végezni — mondta az elnök. — Ebben az évben csak ebből a tevékenységből kilencmillió forint bevételt várunk. A műszakokra és haza a szövetkezet autóbusza szállítja a dolgozókat. — Megéri ez a gazdaságnak ? — A szövetkezetnek tisztes hasznot hoz ez a kapcsolat. A gazdasági érdeken túl azonban van ennek egy másik haszna is. Akik dolgozni akarnak és szakképzettségük nincs, de becsületes, tisztességes életre törekednek, azoknak biztos munkahelyet teremtettünk. Másfél év óta jó néhány cigánycsalád társadalmi beilleszkedését segítettük ezzel. Mert ha megfelelő munkát sikerül adni, akkor kevesebb a gond. A szövetkezete^ kívül a térségben működik a Medicor egyik gyára, van egy erdészet és a tanács. Az előbbiek főként a szakképzett munkaerőnek teremtenék kereseti lehetőséget, a szövetkezet igyekszik megoldani a szakképzetlenek foglalkoztatását. A MAGVETŐ BÍZIK Amikor ott jártam, a po- gányszentpéteri határban napraforgót vetettek, de már számolták a napokat, hogy indulnak a kukoricával is. • — Háromhetes előnyt adott a természet — hallottam. — Talán az utóbbi évek legjobb rajtja ez az idei. De nem felhőtlen. — Sok a nyugtalanító körülmény — hallottam a véleményt —, ám itt az emberek valahogy úgy reagálnak erre, hogy próbálnak többet dolgozni, remélve: a többletmunka meghozza, ami más „csatornán" elmegy. — Meg kell nézni a zártkerteket! Sok van itt. Ma már nemigen lehet találni parlag területeket, mint néhány éve. A szövetkezet az év elején tizenöt százalékos bér- fejlesztést hajtott végre; — még így is elmaradnak az átlagtól. A határ, a kezdés most biztató. Ha nem csalatkoznak ebben a reményben, akkor az ősz folyamán újabb lépést terveznek a jövedelmi viszonyok javításáért. — Mi a legjellemzőbb most? Horváth László csendesen válaszol: — Dolgozunk. És ez a leglényegesebb ... Vörös Márta Külföldiek bérelnek somogyi ingatlanokat Még Ausztráliából is jelentkeztek Mára már teljesült a régi óhaj, hogy külföldiek hozzájuthassanak magyar ingatlanokhoz. Embersics Sándor, az IKV igazgatója elmondta: — Ahhoz, hogy külföldi állampolgárok ingatlanbérlésével foglalkozhassunk, szükség van a Pénzügyminisztérium engedélyére. Két éve nyújtottuk be kérelmünket és a napokban kaptuk meg a működési engedélyt. Számításaink szerint májusban kezdhetjük el a munkát. Érdeklődnek a somogyi ingatlanok iránt a külföldiek is: tizenöten jelezték eddig, hogy — elsősorban a Balaton-parton — telket és villát szeretnének bérelni. Van közöttük amerikai, európai és ausztráliai •egyaránt. — Honnan tudták meg a külföldiek, hogy kihez kell ilyen ügyben fordulni? — Nem csináltunk titkot abból, hogy külföldieknek akarunk ingatlanokat értékesíteni és a hír lassan elterjedt. így aztán nem okozott gondot, hogy hová irányítsák az érdeklődőket. A következő hetekben, hónapokban propagandakampányba kezdünk itthon és külföldön, hogy gyorsan fejlődjön ez az üzletág. — Milyen jogok illetik meg a külföldieket ingatlanuk használatával kapcsolatban? — Lényegében ugyanazok, amelyek a magyar állampolgárokat: a törvény értelmében 30 évig használhatják bérleményüket, s ez alatt az idő alatt a közeli hozzátartozóra is átszállhat a bérleti jog. — A feltételek közül mi a legfontosabb? — A pénz. Magyar állampolgár nem adhatja el ingatlanát közvetlenül külföldinek. Ezt csak olyan vállalat, intézmény közreműködésével teheti meg, amely jogosult erre. Előbb tehát nekünk kell a villát, a telket megvásárolni és csak aztán adhatjuk tovább. Az üzlet lebonyollíitásához jelentős forgótőkére van szükség. Bankokkal tárgyalunk arról, hogy pénzt kölcsönöznek nekünk. Ügy látjuk, pénzhiány nem lesz akadálya az üzlet kibontakozásának. — Miért éri meg az IKV- nak, hogy vállalja, az ingatlanforgalmazásnak ezt a formáját? — A vállalati nyereségért, amely feltétele annak, hogy „hazai” szolgáltatásunkat fejlesszük. A lakosság is hasznát látja tehát újszerű tevékenységünknek. Nem akarunk megrekedni az értékesítésnél. Tervezzük, hogy elvállaljuk a külföldiek ingatlanainak gondozását is: az udvar takarításától az épület karbantartásáig. — Mikorra várható az első üzletkötés? — Mivel a bérlő külföldi, ahhoz, hogy használhassa ingatlanát, letelepedési engedélyre van szüksége. Ma még nagy a bürokrácia, és ezért meglehetősen sok idő telik el a bérleti szándék bejelentése és az ingatlan birtokbavétele között. Mindezt figyelembe véve, az első üzletkötés előreláthatóan a harmadik negyedévben lesz. Szegedi Nándor
