Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
4 Somogyi Néplap 1989. május 11., csütörtök HUZAVONA A BALATON KÖRÜL Az országos horgászszövetség főtitkáránok sajtótájékoztatója (Munkatársunk telefonjelentése) Ha kudarcról nem is, túl sok sikerről sem adhatott számot a Balaton ügyében Czakó Béla, a horgászszövetség főtitkára. Több előterjesztés, javaslat, illetve lehetőségeket kereső megbeszéléssorozat után még tart a kötélhúzás, amelynek tétje a Balaton vizének halászati joga. E „kötél" egyik végén a Magyar Országos Horgász Szövetség áll, a másikon a Balatoni Halgazdaság — a MÉM védőszárnyai alatt. . A húsiparban is, csakúgy, mint a gazdaság minden területén nagyon sok múlik a kereskedelmi tevékenységen. Eladni a megtermelt árut, egyre nehezebb, különösen külföldön piacot találni nehéz. Ez volt a téma tegnap a Kaposvári Húskombinátban, ahol Szerető Elemér, a Terimpex osztályvezetője vállalata külkereskedelmi tevékenységének alakulásáról, az államközi szerződések szerepéről tartott előadást. A szocialista relációban történő külkereskedelemben meghatározó szerepe van a különböző nemzetközi egyezményeken alapuló szerződéseknek. A legtöbb ilyen egyezmény a Szovjetunióhoz köti a vállalatokat, s ezek közvetlenül, illetve közvetetten hatnak a hús és a húskészítmények exportjára. Az egyik legfontosabb az úgynevezett „hús— gabona—olaj”-szerződés, melynek elszámolása dollárban történik. Lényege, hogy a gabona és az évente összesen közel százezer tonna húskészítmény ellenértékeként kőolajat kapunk a szovjet partnerektől. Az így kapott kőolaj általában a világpiacra kerül tovább, mivel a hazai szükségleteket kielégítik a normál rubel elszámolású vásárlások. Sokáig jó üzlet volt ez, A Somogy Megyei Földhivatal a számítástechnikának nemcsak gyakorlati alkalmazója, hanem odaadó, lelkes terjesztője is. Az ő kezdeményezésükre és szervezésükben rendezték meg tegnap Kaposváron a megyei tanácson azt a nagyszabású számítástechnikai napot, mely igen sok érdeklődőt vonzott az ország minden részéből. Megyei földhivatalok, városi, nagyközségi tanácsok informatikával foglalkozó szakemberei, vezetői, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok képviselői jöttek el, hogy elméleti és gyakorlati ismereteteket szerezzenek, tapasztalataikat kicseréljék a korszerű módszerekről. Brandtmüller István megyei tanácselnök-helyettes megnyitójában utalt arra, hogy az informatikai rendszer kiépítése, az adatfelmert az olaj magas világpiaci ára plusz pénzt hozott a konyhára. Az olajár- zuhanás óta ea már megváltozott. A normál rubel elszámolású árucsere-forgalomban is nagy szerep jut az egyezményeknek, mintegy 50 ezer tonna húsárut exportálunk így a Szovjetunióba. Ezeken kívül van lehetőség ad hoc szerződésekre is, jó példa erre a hatezer tonnányi szárazkolbászexport, amiért szerződésen felüli személygépkocsik érkeznek hazánkba. Az államközi szerződések lényege, hogy a vállalatok és a kereskedők biztosan tudják előre, miből mennyit és mikor kell szállítani. Sajnos, ez utóbbi időben az a biztonság megrendült. Nehézségeket okoz, hogy óriási rubelaktívum keletkezett a külkereskedelmünkben, amit nem tudunk vásárlással ellensúlyozni. A kormány ezért megpróbálja visszafogni ezt az aktívumot a szocialista export csökkentésével. A tőkés országok esetében nincs szükség ilyen megállapodásokra, inkább az egyéni üzletkötések jellemzőek. Akadnak persze kivételek, ám ezek inkább az eladható mennyiséget szabályozzák, mint például a juhexportban az önkorlátozási megállapodás. dolgozás évek óta folyik a tanácsoknál és a tanácsi intézményeknél, s ma már bizonyított, hogy az igazgatási munkának ez nélkülözhetetlen segítőjévé vált. A rendszer a tanácsoknál is, a földhivataloknál is a kiépítés, a fejlesztés szakaszában van. Nem kétséges, hogy a mai korban a területfejlesztéstől kezdve, az infrastruktúra kiépítésén, a településigazgatáson át az ingatlanforgalomig elengedhetetlen a számítástechnikai rendszerek alkalmazása. Nagyon nagy szükség lenne Somogybán egy területi műszaki adatbázis kialakítására is. Az egész napos program a tanácsszékházban több helyszínen zajlott. A tanácsteremben rövid elméleti ismertetőket hallgathattak meg a résztvevők. Fónai Tibor, a megyei tanács InMilyen távolabbi kilátásokra kell felkészülnie a húsiparnak? Nyugaton, de főként az Egyesült Államokban jelenleg óriási a túltermelés. Nem megnyugtató, hogy .a Terimpex tavaly 30 millió dollárral növelte az eredményét, mivel ezt a többletet nem a mennyiség növelésével, hanem az árak kedvező alakulásával érte el. A szarvasmarha élőállatként és húsként is keresletre számíthat, ám a sertéshús esetében már korántsem kedvező a helyzet. AzUSA- ban várhatóan, a szárazság miatt nagy számban levágott állatok évekre telítik a piacot. A Szovjetunió dollárelszámolású piacára sem számíthatunk. Egyedül Nyugat-Európában növekszik valamelyest a kereslet, így hát oda próbálják átcsoportosítani az árut. Várhatóan azonban — mert minden termelő ebben bízik — nem lesz könnyű így üzletet kötni. Az előadás után kérdésekre válaszolt Szerető Elemér. Érthetően sokakat foglalkoztat a piaccsökkenés az Egyesült Államokban, mivel a kaposvári gyár fontos partnere egy atlantai cég. A tízéves szerződés év végén jár le, újabb megegyezésre kerül sor, de már kedvezőbb feltételeket kér a húskombinát. Nem szerződnek ilyen hosszú időre, legfeljebb két évre és kizárólagosságot is csak egy-két termékre kap az amerikai cég. Az előadás végén kérdeztem a Terimpex osztályvezetőjét. — Miben látja az okát a magyar termékek iránti kereslet csökkenésének? — A legnagyobb probléma az egyre rosszabb minőség. Sajnos, a szocialista piacra termelt áruk minőségét nyugaton már nem fogadják el. Az ő követelményüknek megfelelő áru előállítása azonban sokkal több pénzbe kerül, amire a termelőknek nincs fedezetük, így csökken az esély, hogy vevőt találunk. A minőség javítása az istállóban kezdődik, vagy inkább még előbb, a tenyésztésnél. Ez azonban megint pénzkérdés. Akinek szüksége lenne a magyar árura, annak nincs pénze rá, akinek pedig van pénze, annak nem, vagy csak az igen jó minőség kell. A kör bezárult. formatikai és Számítástechnikai Intézetének igazgatója azokról a számítástechnikai tapasztalatokról és tervekről szólt, melyek jellemzik a megye tanácsi és intézményi hálózatát. Dr. Kovács Ferenc, a megyei földhivatal vezetője a földhivataloknál alkalmazott számítástechnikai rendszereket ismertette. Dr. Eőry Karácson, az Infori Kutatásfejlesztés-termelési Egyesülés igazgatója a területi adatbázist működés közben mutatta, be. Szó volt az A Balaton körüli vita. nem újkeletű. Évtizedek óta parázslik — olykor látványosan fel.-fellángol —, minta múlt évben is, mikor horgászok tízezrei tiltakoztak a tó téli „lehalászása” miatt. E néha lappangó, majd nyílt „háború” gyújtópontjában tulajdonképpen a Balaton halászati joga áll, ennek megszerzését tűzte ki célul a már 350 ezer tagot Számláló Mohosz, tárgyalásokat kezdve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, illetve a Balatoni Halgazdasággal. Erről tartott sajtótájékoztatót tegnap Budapesten a horgászszövetség székházában Czakó Béla, . a Mohosz főtitkára. A Balaton egyik legjelentősebb horgászvi- zünik — hangsúlyozta —, s az üdülési lehetőségekkel együtt a horgászok száma is ugrásszerűen nőtt, az utóbbi években már 120—150 ezer látogatja rendszeresen. S mindinkább növekszik az igény, hogy a hatályban levő halászati törvények értelmében „a városok és üdülőhelyek közélében levő vizeket ... a halászat területi, térbeli, időbeli és módszerbéli korlátozásával elsősorban horgászás céljaira kell hasznosítani” — másodlagossá téve a halászatot. így érvelt a Mohosz vezetősége is tavaly. Elismerve a balatoni halászat szükségességét, a Mohosz három tervváltozatot javasolt. Elsősorban a szelektív bérhalászatot, illetve azt, hogy együttdolgozhasson a BHG-vél, vagy azt, hogy átveszi a balatoni vízterület kezelési jogát. A Mohosz beadványára adott válaszában a MÉM közölte, hogy a Balatoni Halgazdaság tevékenységét szükségesnek tartják, halgazdálkodása tervszerű, s ebben szar bálytalanság nem tapasztalható. Indokoltnak tartotta viszont, hogy a Mohosz és a BHG egyeztesse elképzeléseit, és közösen keresse a megoldást. A lényeg: a horgászszövetség kérését „elejtették” — nem kapta meg a halászat jogát. ( ingatlanok számítógépes feldolgozásáról, a számítógépes térképészeti rendszerek felhasználásáról, a számító- gépes földértékelési rendszerről. Az igazi érték a résztvevőknek talán mégis az volt, hogy a témához kapcsolódó eszközöket, berendezéseket, gyakorlati Alkalmazásukat, működés közben is megtekinthették. Mód nyílt így a közvetlen, kötetlen eszmecserére, a továbbfejlesztési sürgető vélemények megvitatására. A továbbiakban, mint a főtitkár elmondta, a Mohosz és a BHG többfordulós tárgyalásain ’— kompromisszumra is készen — terjesztették elő a javaslatokat. Azt, hogy a halgazdaság mérsékelje a kifogható halmennyiséget (évi 80 vagonra), az üdülési főszezonban ne folytasson halászatot, illetve növelje azt a sávot, ahol nem vetik ki a hálót. (Az északin 200, a déli parton 400 méterre), s mondjon le a ponty fogásáról is. A megbeszélések eredménytelensége miatt ismét újabb javasLat, majd tárgyalás, utána koordinációs megbeszélés következett. Végül megszületett a MÉM állás- foglalása: a Balatoni Halgazdaság az évente kifogható hal mennyiségét 120 va- gonnyiról 95 vagonra szállítsa le. Egyúttal a déli parton Balatonkenesétől Bala- tonberényig 200-ról 300 méterre növelte azt a sávot, ahol a gazdaság nem folyMeglehetősen borúlátó kép rajzolódott ki a megye finanszírozási helyzetéről tegnap délelőtt Balatonőszö- dön, a térség vezető bankárainak tanácskozásán. Az eszmecserén Sárái Árpád, a megyei pártbizottság első titkára is részt vett. 1988-ban akadozott a szabad források átcsoportosítása, romlott a vállalatok, szövetkezetek likviditása és nőtt a sorbanállás. A mező- gazdaságon viszont sokat segített a zöldhitel, amellyel az aszálykárokat lehetett valamelyest ellensúlyozni. Ugyancsak jelentős volt az élelmiszer-gazdaság tőkepótló hitele is. Erre az évre sem tud sok jóval kecsegtetni a pénzügyi politika. Dékány Ferenc, az MNB megyei igazgatója elmondta, hogy januártól tovább nőtt a sorbanállás időtartama és egyre több cég vár a pénzére. A résztvevők ezt a helyzetet több mint aggasztónak ítélték. Sárái Árpád a dominó-elv hasonlatával élt: ha egyik-másik nagyvállalat tönkremegy, az esetleg magával ránthatja a többieket is. Ebben az esetben a gazdaság alighanem kezelhetetlenné válna. Lov- rencsics Lajos, az MHB nagykanizsai igazgatója azt javasolta, hogy a jegybank biztosítson refinanszírozási hitelkeretet a pénzükre váró cégek részére. Szerinte ezzel rövid idő alatt megélénkülhetne a gazdaság, hiszen a vállalatok azért nem mernek (tudnak) komolyabb gazdasági ügyletekre vállalkozni, mert a pénzük másutt pihen. Láng György, az MNB főosztályvezetője erre a felvetésre azt válaszolta: foglalkoztak már a lehetőséggel, de a Nemzeti Bank jobbnak látná, ha a kisebb kereskedelmi bankok jól körülhatárolható sorbanál- lási láncra kérnének hitelt. (Bankár legyen a talpán, aki az összekuszálódott pénzpiacról ki tud emelni egy efféle láncolatot.) Csökken a megyénkben a nettó állóeszközök értéke. A tathat halászatot. A mólóknál pedig 500 méter sugarú körben. S még egy engedmény: ezután csónakkal a déli parttól 1500 méterre mehetnek be a horgászok (az északin továbbra is 500 méter a határ). Látszólagos és nem kielégítő az eredmény — ez a horgászszövetség állásfoglalása. Az engedmény a balatoni horgászat gondját nem oldja meg. A sajtótájékoztatón a hal- telepítés. a halvisszafogás aránya és a horgászok megannyi gondja, sérelme is szóba került. Az újságírók kérdéseire Czakó Béla főtitkár és dr. Tahy Béla, a Mohosz titkára, a MÉM képviseletében dr. Dobray Lajos főtanácsos válaszolt. Czakó a szövetség álláspontját hangsúlyozta, dr. Dobray igyekezett bizonygatni a MÉM igazát. A Mohosz és a BHG közti ..kötélhúzásban” az első szakasz, úgy tetszik lezárult, a vita most holtponton áll. Az egyetlen biztató — a némi engedményen kívül —, hogy 36,3 millió forint értékű halat telepítettek a Balatonba, ebből 22 millió forint értéket a Mohosz adott. szövetkezetek, vállalatok a legritkábban vállalkoznak drága beruházásoikra. Mondván: a több mint húszszázalékos kamatú hitel igen drága pénz, kivált ha figyelembe vesszük: a beruházások jövedelmezősége messze elmarad a kölcsön kamatterheitöl. A legjobb befektetés a rövid lejáratú értékpapír — így a kincstárjegy is —, de egyre inkább jellemző a vállalatok egymás közötti hitelezése. A váltóforgalom a tavalyihoz képest erősödött, az év első negyedében hétszeresére, de a gyors leszámítolás miatt korántsem tölti be azt a pénzhelyettesítő funkcióját, amit ettől várnának a szakemberek. Továbbra sincsenek meg a váltó forgathatóságának feltételei. Üres a spájz, mondta az egyik hozzászóló; később az is elhangzott, hogy egyre többen ülnek a banki kerékasztalnál, a pénz viszont egyre kevesebb. Mások szerint elég a pénz a gazdaságban, május elejéig 60 milliárd forintnyi forgóeszköz-hitéit bocsátottak ki. Az elosztással van baj, pontosabban a szubjektív alapokra épülő pénzkihelyezést fel kellene váltani egy jól követhető rendszernek. Devizagazdálkodásra, devizaszámla-kezelésre már jogosultak a kereskedelmi bankok, de a feltételrendszert nem dolgozták ki hozzá — hallhattuk. Sárdi Árpád végezetül arra kérte a megjelent bankárokat, hogy támogassák a megye gazdasági elképzeléseit: az élelmiszer-gazdaság jövedelmezőségére tett intézkedéseket, az ipari szerkezetátalakítást, az idegen- forgalom bővítését és többek között a külföldi tőke behozatalát. Ehhez szükség lenne arra, hogy a megyében termelődött pénzt a bankok ne vigyék el innen. F. L. Battériás fiaztató Hosszútávú terveibe illeszkedik a toponári Kgpostáj tsz-nek a 3,4 millió forintos költséggel létrehozott battériás sertés- fiaztatója. A Hungahib rendszerű ellető féléves üzemeltetése azt mutatja, hogy mindenben megfelel a terveknek. Ezzel a fiaitatási redszerrel a minimálisra kívánják csökkenteni a „malackiesést” Az informatikai rendszer fejlesztéséért Számítástechnikai nap Kaposváron Varga Ottó Kurucz Ferenc Megyei bankvezetők kerekasztala Á helyzet változatlan? Kinek kell a magyar hús ? Romló minőség, igényesebb piac
