Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
3 1989. május 11., csütörtök So MOGYi Néplap TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Június 16-án délben temetik Nagy Imrét és társait Közzétették az 1956-ban kivégzettek névsorát (Folytatás a 2. oldalról) — Felelősségünk közös. Ezért felhívom'önöket: ne hagyjuk kifolyni kezünk közül a múló időt! Ragadjuk meg együtt a történelmi esélyt, és demokratikus keA kormányfő beszámolóját követően Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Tsz MSZMP-bizottságának titkára kért szót. A képviselő fölvetette: a jelölést végzők vajon tájékozódtak-e arról, hogy a közvélemény miként vélekedik a Szociális és Egészségügyi, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium vezetéséről. Ha ezt esetleg nem tették meg, mielőbb pótolják ebbéli mulasztásukat. Németh Miklós rögtön reagált a képviselő felszólalására. Utalt arra, hogy a mai politikai helyzetet még nem koalíciós viszonyok jellemzik. Ezért az eltérő érdekeket a formálódó pártok vagy erők akarata ellenére — mégha a kormány vagy bárki más szeretné is — nem lehet érvényesíteni. Szólt arról is, hogy ő maga a tárcák élére három-négy személyt is javasolt volna, ám a közelgő választások miatt — főként egzisztenciális okokra hivatkozva — többen elálltak a jelöléstől. A miniszterelnök kijelentette: jelöltjei kreatív személyiségek, felkészültek a feladatra, politikailag egyikük sem kompromittálódott. A képviselő további kérdésének további részére válaszolva a kormányfő elmondta, hogy a két minisztérium vezetését érintő kritikai észrevételek hozzá is eljutottak, neki azonban más véleménye van a miniszterek tevékenységéről. A jelenlegi helyzetben a mostani változtatást tartotta indokoltnak. Az Országgyűlés ezután — az Elnöki Tanács javaslata alapján — a Minisztertanács tagjainak felmentéséről nyílt szavazással döntött. A szünetet követően Pes- ta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az újonnan megválasztandó miniszHol lakik a biz--lom mostanában ... ? A parlament házatáján nehéz megtalálni. Nem véletlen, hogy a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos előzetes képviselőcsoporti vitában Reidl János somogyi képviselő föltételezte, hogy a T. Ház már jelen ülésén élni fog ezzel a lehetőséggel. S bár valójában erre csak a tör- vénykiiegészítés hatályba lépése, azaz a Magyar Közlönyben való megjelenése után nyílik mód, a képviselők a tegnapi ülésen is nemegyszer bizalmatlanságukat kifejező véleményt mondtak. Nem fogadták el például a kormány javaslatát, hogy az ifjúság helyzetével foglalkozó beszámoló kerüljön le a napirendről. A bizalmatlanság légkörét Németh Miklós miniszterelnöknek sikerült megtörnie a kormányátalakítást indokló, kemény hangvételű felszólalásával, melyből kitűnt, a _ személycserék nem az önbizalom hiányát, sokkal inkább a reformok végrehajtásának gyorsítását célzó eltökéltséget bizonyítják. A miniszterelnök maga is érezte azonban — s ezt több somogyi képviselő refretek közölt, egymás iránti bizalommal és felelőcséggel, a nemzet legjobb erőit magunk köré gyűjtve tegyük meg. amit nemzetünk érdeke megkövetel! — fejezte be beszédét a kormányfő. terekre vonatkozó titkos szavazás eredményét. Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott minisztereket, hogy — a magyar parlamenti gyakorlatban elsőként — az ország- gyűlés plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az új miniszterek elfoglalták helyüket a miniszteri székekben. Az Országgyűlés ezután — a soros elnök, Horváth Lajos indítványára — együtt tárgyalt az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javaslatról. A témához hozzászólók közül Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetének főigazgatója indítványozta: ha a miniszter megbízatása lemondásával, felmentésével, visszahívásával, a bizalom visszavonásával vagy halálával szűnik meg, az új miniszter megválasztásáig feladatait a kormányban a miniszterelnök vagy az általa kijelölt miniszter lássa el. Kifejtette: az államtitkárok vagy miniszterhelyettesek a parlamentben nem lehetnek legitimek, mert az Országgyűlés előtt nem tettek esküt, így a megválasztott minisztert a kormányban nem helyettesíthetik. Biacs Péter elmondta: választói felhívták a figyelmét arra, hogy már most is, de a választások után mégin- kább elképzelhető lesz, hogy a miniszterek nem egy pártból kerülnek ki. Választóinak egy része ezért is sürgeti és igényli a pártok közötti tárgyalásokat — mutatott rá. A napirend feletti vitát követően a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság — tekintettel Biacs Péter önálló indítványára — ülést tarlexiója is megerősítette —, hogy az Országgyűlés és az általa képviselt választók bizalmát már kiemelkedő szónoki teljesítmények sem nyerhetik meg, csak a tettek, az ésszerű döntések. Ami ma ésszerű, az korántsem népszerű, s ez azzal a követelménnyel járhat, hogy a választók bizalmáért harcoló képviselők az új lehetőséggel élve leszavazzák majd a kormány gyakran kényszer szülte javaslatait. — Nem okozhatja-e ez a kormány cselekvésképtelenné válását? — kérdeztük Pozsgay Imre államminisztert. — Szerintem nem. Az, hogy a bizalmatlanság ki- nyilvánítására is mód van, növeli a bizalom értékét és az így már nem formális bizalom erősíti a kormány önbizalmát is. Hiszen épp ezért intézményesítették ezt a lehetőséget a világ legtöbb parlamentjében: jó eszköz ez, hogy a kormány fölmérje cselekvési határait. Ha ezt megtette és bizalmat kapott, megerősödve kezdhet munkához. Ha nem, tudomásul kell vennie a tott. Horváth Jenő, a napirend előterjesztője a bizottsági tárgyalás eredményét ismertetve elmondta: Biacs Péter visszavonta indítványéi azzal, hogy javaslatát figyelembe veszik az új alkotmány kidolgozásakor. A testület tagjai a vitát követően végül is 275 igenlő szavazattal amellett döntöttek, hogy a képviselők legalább egyötödének kell írásban benyújtaniuk a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben. A Az Országgyűlés ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — rátért a parlamenti házszabályok módosításáról szóló határozat- tervezet megvitatására. Az ügyrendelőkészítő bizottságtól a tervezetet a képviselők a korábbihoz képest több helyen módosított és kiegészített változatban kapták meg, ez már figyelembe vette az alkotmány- módosítás néhány rendelkezését is. A tervezetet az ad hoc bizottság nevében dr. Kereszti Csaba terjesztette elő. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a kormány elnökének és tagjainak megválasztására irányuló politikai érdekegyeztetés mechanizmusának ügyrendi újraszabályozása túlmutat a házszabály keretein. Egy másik módosító javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy az Országgyűlés ideiglenes bizottságának ne csak képviselők lehessenek tagjai. Ez erősíteni hivatott a bizottsági döntésekben a hozzáértést és a szakértelmet. Az elv az Alkotmány- jogi Tanács működésében már a gyakorlatban is bevált. Az Országgyűlés hivatali szerve a javaslat szerint egységes szervezetet képez ugyan, de a munkamegosztást figyelembe véve három szervezeti egységből áH, ezek: a parlamenti főtitkár és az apparátusa, az Országgyűlés Hivatala és az Elnöki Titkárság. A parlamenti főtitkár funkciójának bevezetését az aktív képviselői vita és az intenzívebb törvényalkotó tevékenység indokolszavazás eredményét, és átadnia a terepet másoknr. — Mi a véleménye arról, hogy a Münnich Ferenc Társaság a kormányátalakítás kapcsán megkérdőjelezte az államminiszteri tisztségek létjogosultságát? — Véleményük okát nem értem, hiszen feladatunkról világosan szóltunk az Országgyűlés * előtt is, tavalyi megválasztásunkkor. A Reformban nyilatkozó más szervezetek úgy látszik jól értették ezt, így az előzetes közvélemény-kutatás nem a Münnich Ferenc Társaságot igazolta. A kormányátalakítást széles körben sürgették. Most megtörtént a váltás és adódik az újabb kérdés, több esélyt ad-e az új miniszterek személye a konkrét kérdések megoldására. Horn Péter akadémikus, somogyi képviselő, a parlament kulturális bizottságának elnöke az új művelődésügyi miniszterről mondta: — Clatz Ferenc a kultúrtörténet elismert szaktekintélye. A magyar kultúrtörténet — beleértve a legutóbbi időket is — sok olyan tanulsággal szolgálhat, amely — profi módon érMinisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot részleteiben és egészében —309 szavazattal és 3 tartózkodással — elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. ja. Ezért szükségessé vált a főtitkár irányításával parlamenti jogászapparátus létrehozása is. Az előterjesztő szerint a bizottságban élénk vita volt a funkció elnevezéséről is. Egyesek a háznagy elnevezést kívánták feléleszteni, azzal a bizottság végül is nem értett egyet. A házszabályok módosítása feletti vitában Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront elnök-főtitkára ' szövegmódosítási javaslatot tett, miszerint töröljék az MSZMP és a HNF kezdeményezési jogát a kormánytagok megválasztására vonatkozóan. Ehelyett viszont foglalják a házszabályba: a Minisztertanács tagjainál a kezdeményezés joga a Minisztertanács elnökét illeti meg. A rövid szünet elteltével ismét egybegyűlő képviselők egyhangúlag, el • fogadták Huszár István szövegmódosítását, majd pedig ugyancsak egyhangúlag a házszabályok módosítását Az elnök szavazásra bocsátotta a bizottság jelentését. A képviselők közül 114- en értettek egyet azzal, hogy nincs szükség harmadik al- elnökre, 128-an nem fogadták el a jelentést, 15-en pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Az elnök így arra kérte a bizottságot: folytassa munkáját. Ezzel az Országvűlés májusi ülésszakának első munkanapja — amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az elfogadott napirendnek mégfelelően az ülésszak ma 9 órakor folytatódik. telmezve, elemezve — irányt mutathat a ma szükséges változtatásokhoz is. Remélem, hogy az új miniszternek lesz elég ideje az országgyűlési meghallgatáson előtárt programját megvalósítani. Ennek lényege, hogy minden erővel meg kívánjuk fékezni a kultúra hosszabb ideje tartó erózióját. Ö is úgy látja, hogy nem szabad a kultúrát „nem termelő ágazatnak'’ tekinteni, hiszen ezernyi történelmi példa is mutatja, hogy ez az egyik legfontosabb termelőerő. Jelen helyzetünkben a kultúra és a kutatás fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a gazdaság új pályára vailó állítása. A szaktudás és műveltség ugyanolyan alapkérdés, mint maga a tőke. — Az ismert adottságok mellett aprópénzre válthal tó-e ez a program? — A költségvetési szerkezet néhány módosításával — sokkal kevesebből mint az ipar szerkezetátalakítása — megteremthetők a források, mindenek előtt a hazai iskolareformhoz. Ezen belül különösen fontos a nyelvoktatás korszerűsítése. Aligha véletlen, hogy a külföldi tőkére alapozott gazdasági föllendülés épp azokban a távol-keleti országokban következett be először, ahol mindenki tud angolul... Bíró Ferenc Az Igazságügyi Minisztérium szerdán közzétette az 1956. december 20-a és 1961. december 13-a között, a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek névso-. rát, amelyet a büntetésvégrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján állítottak össze. Ez alkalomból Borics Gyula igazságügyi államtitkár elmondta: ahhoz, hogy e 277 nevet tartalmazó lista elkészülhessen, több mint 150 ezer kartont kellett átnézni a büntetésvégrehajtás iratai, illetve a bíróságoknál föllelt dokumentumok közül. A névsor azonban nem teljes. A felsoroltakon kívül lehet még olyan személy, akit akkor halálra ítéltek és kivégeztek, ám e nevek között azért nem szerepel, mert ez idáig semmilyen adatot nem sikerült találni erre vonatkozóan. A névsorban szerepel 13 olyan személy is, akiknek az iratait eddig nem találták meg. A most nyilvánosságra hozott névsorban nem szerepelnek azok, akik a börtönben haltak meg. Jelenleg két ilyen személyről tudnak, egyikük öngyilkos lett. A bírósági iratok alapján az akkor hatályos jogszabályok szerint kifejezetten politikai — állam elleni — bűncselekmény miatt 77 személyt ítéltek halálra- és végeztek ki. Közülük 51 rendes bíróság elé került, 26-ot pedig statáriális eljárás során vontak felelősségre. (Az akkori jogszabályok szerint az állam elleni bűn- cselekmények közé tartozott a hűtlenség; a népi'demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése, vezetése; a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés; a tiltott határátlépés és a külföldre szökés.) A listán 177-en szerepelnek, akiket politikai és köztörvényes bűncselekmény — az akkori szabályok szerint rablás, gyilkosság vagy vagyon elleni bűncselekmény — miatt ítéltek halálra és végeztek ki. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: az akkori megítélés szerinti rablás, vagyon elleni bűn- cselekmény ma már nem biztos, hogy bűncselekménynek minősülne. A gyilkossá- . gok megítélése sem volt egyértelmű, hiszen a 177 személy között van olyan, aki agyonlőtt valakit, de olyan is akad, akinek a harcokban való részvétele minősült köztörvényes bűn- cselekménynek. Kifejezetten köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatt egyébként 23 személyt végeztek ki az említett időszakban. A felsoroltak közül katonai bíróság 115, „civil” bíróság pedig 162 személy felett ítélkezett. A halálos ítéletek többsége, 210 a fővárosban született, a többi — egyebek között — Miskolcon, Győrött, Kecskeméten és Szekszárdon. Az újságírók kérdéseire az államtitkár és az e munkában közreműködők válaszoltak. Megkérdezték, van-e különbség a minisztériumi összeállítás és a Kapu című folyóiratban megjelent lista között. A válasz: mintegy 50 eltérés van a két névsor között, vannak nevek, amelyek csak a most nyilvánosságra hozott listán szerepelnek és fordítva. Borics Gyula leszögezte: az akkori jogszabályok alapján ezek az ítéletek nem voltak törvénysértők. Akkor statáriális eljárásban vonták felelősségre például azokat, akiknél fegyvert találtak, s halálbüntetést szabhattak ki velük szemben. Ez ma már természetesen más megítélés alá esik. Emlékeztetett arra, hogy a kormány létrehozott egy bizottságot, amelynek a feladata, hogy minősítse az akkori eljárásokat, ítéleteket. Véleménye szerint aligha képzelhető el, hogy az összes akkori — s még korábban született — bírósági ítéletet egyenként felülvizsgálják. Valószínűleg a koncepciósnak vélt kiemelkedő politikai és gazdasági pereket külön-külön vizsgálják felül. A többi ügyet pedig minden bizonynyal együttesen egy jogszabály rendezi majd. Azoknak, akiket bűncselekmény hiányában felmentenek, kártalanítás jár. Az akkori szabályok szerint a kivégzetteket jeltelen sírokba temették. A minisztériumba már eddig is mintegy 40 olyan levél érkezett, amelyben a hozzátartozók kérik a kivégzett sírjának megjelölését, az exhumálást, s a földi maradványok kiadását. Az Igazságügyi Minisztérium igyekszik minden kérést teljesíteni, ám a rendelkezésre álló hiányos följegyzések alapján nem lesz könnyű megtalálni és azonosítani minden holttestet. A tájékoztatón megkérdezték: elkészülhet-e az 1956-os események áldozatainak listája is? Az államtitkár visszakérdezett: vajon ki tudna ilyet összeállítani? Mint mondotta, ő és munkatársai csak az igazságszolgáltatás rendelkezésére álló dokumentumok alapján dolgozhatnak. Borics Gyula ezt követően szólt a Nagy Imre és társai hozzátartozóival folytatott hétfői megbeszéléséről. Kiemelte: a családtagok kérésére Nagy Imre, Gimes Miklós, Maiéter Pál, Szilágyi József és Losonczy Géza polgári temetése ez év június 16-án, 12.30 órakor lesz a Kozma utcai új köztemetőben. Az érdeklődők 10 órától róhatják le kegyeletüket. Nagy Imrét — leánya kérésére — külön temetik el oda, ahol holtteste 1961 februárjától eddig nyugodott. (Az egykori miniszterelnök korábban a Kozma utcai kisfogház udvarán volt eltemetve Maiéter Pállal és Gimes Miklóssal együtt.) A másik négy személy földi maradványait pedig a néhány méterrel távolabb kialakított sírba temetik. Egy üres koporsót is a földbe helyeznek, ezzel emlékezve a ma még nem azonosított, jeltelen sírokban nyugvókra. Ugyanitt egy leendő emlékmű alapkövét is lerakják. Mivel a temetésen nagy tömegre lehet számítani, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága mintegy 1000—1500 rendezőről gondoskodik. Az államtitkár jelenlegi tudomása szerint a kormány hivatalosan nem képviselteti magát a temetésen. A szertartást egyébként a tervek szerint a Magyar Televízió közvetíti. Az egyik újságíró tudomása szerint a nyugaton élő magyarok közül is sokan készülnek haza erre az eseményre, ám van közöttük, aki nem kapott magyar vízumot. A Belügyminisztérium jelen lévő képviselője erről nem tudott. Borics Gyula végezetül utalt arra, hogy a 301-es parcellában még a temetésig egy kőlapon feltüntetik azoknak a nevét, akikről — a rendelkezésre álló nyilvántartások alapján — tudják, melyik parcellában, sorban és sírhelyen nyugszanak. Megválasztották a kormány új tagjait PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI Felértékelődik a bizalom 'v
