Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
1989. május 10., szerda Somogyi Néplap 3 A szövetkezetek ráfizetnek a szolgáltatásokra A vagyonérdekeltség kulcs a rugalmas alkalmazkodáshoz A megyei tanács-vb az ipari szövetkezetek munkájáról Megszaporodtak az ipari szövetkezetek 1982 óta: sorra alakultak a kisszövetkezetek, s alkalmazkodtak rugalmasan a változó igényekhez. A megyében ma száz ipari szövetkezet dolgozik, s 7200 munkatársuk 4 milliárd forint értékű terméket állít elő. Hetvenegy szövetkezetnek a megyében van a központja, s közülük 64- nek a Kiszöv képviseli az érdekeit. Ezeknek a szövetkezeteknek tavaly 3 és fél milliárd forint volt az árbevételük, s ezt 6260 munkatársuk állította elő. A bevétel kétharmada az ipari, egyharmada pedig az építőipari tevékenységből származik. Az általuk végzett szolgáltatások értéke 423 millió forint. Megszűnt üzletek A szolgáltatások szinte mindenütt veszteségesek. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén hangzott el az az adat, hogy a boglánlellei Balaton Ipari Szövetkezet bérbe adta valamennyi szolgáltató részlegét. Az érdekessége ennek az, hogy egy józsefvárosi szövetkezet bérli és nyereséggel működteti. A Balatonon egyébként az elmúlt három évben összesen 28 szolgáltató helyet szüntettek meg a szövetkezetek. Kiss Pál, a Kiszöv elnöke és dr. Kovács László, a Kiszöv titkára azt is elmondta a tanácskozáson, hogy nem egyenlő feltételek között dolgozik a magánkisipar és a szövetkezeti ipar a szolgáltatások terén. Ez az oka annak, hogy versenyképességük is' különböző. A kisszövetkezetté alakulásban jelentős szerepet játszott az is a megyében, hogy a bérszabályozási kötöttségek erre a szövetkezeti formára nem voltak érvényesek. A két szövetkezeti vezető véleményével egyetértve Mészáros Vilmos, az Okisz elnökhelyettese is azt hangsúlyozta, hogy a szövetkezetekben intenzív vagyon- érdekeltséget kellene megvalósítani. Ma azonban a pénz több nyereséget hoz, ha bankban tartják, mintha beruházásokba fektetik. Műszaki fejlesztések nélkül pedig nincs meg a feltétele a bővített újratermelésnek. Több pályázót várnak Elhangzott, hogy készül a szövetkezeti törvény módosítása. Az átalakulási törvény hatályba lépése után ez teszi majd lehetővé, hogy az eddig oszthatatlannak tekintett szövetkezeti tulajdon részben vagy egészben osztható legyen. A tulajdon oszthatósága növeli a tagok érdekeltségét és a szövetkezetek alkalmazkodóképességét. Dr. Bors István azt is javasolta, hogy a tanácsok vegyenek részt tőkéjükkel a szövetkezeti vállalkozásokban. Dr. Sarudi Csaba pedig indokoltnak tartotta: szorgalmazza a Kiszöv, hogy a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére kiírt pályázatokra nyújtsanak be több javaslatot a szövetkezetek is. A Kiszövnek a jövőben éppen az lesz az egyik feladata, hogy erősítse a szövetkezeteket kiszolgáló tevékenységét. A másik pedig az, hogy intenzívebb érdekvédelmet valósítson meg. Dr. Gyenesei István megyei tanácselnök a lakosság érdekeinek figyelembevételét tekintette a legfontosabbnak, hiszen ez biztosíthatja csak, hogy az apró falvakból, a kisebb településekről ne tűnjön el a szolgáltatóhálózat. Tény az is, hogy az ipari szövetkezeti mozgalom is a megújulás előtt ál'l. Ennek útja a tagok érdekeltségének növelése, a változó körülményekhez való gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodás. Ennek megvalósításában a Kiszövnek is jelentős szerepe lesz. Termékszerkezet-váltás Somogybán jelentős a szövetkezeti ipar. Az ágazat tevékenységének felét ma a gépipar adja, s ezen a területen az elmúlt hét év alatt megháromszorozódott a termelés. Üj termékek és tevékenységek honosodtak meg. a termékszerkezet-váltás azonban nem mindenütt járt sikerrel. Példaként elég csak a Kaposvas Kisszövetkezet zománcozott edénygyártására utalni. A fogyasztói szolgáltatásokból származó bevétel viszont csökkent. Ezt különösen a személyi szolgáltatások esetében lehet észrevenni. Emelkedett a szolgáltatóházak, javítóműhelyek kihasználatlansága. Nőtt viszont a szövetkezetek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok száma. Ebben a húsz üzletben saját konfekcióját, anyagmaradékát, fonalát, bútorait, mezőgazda- sági gépeit és alkatrészeit árusítja többek között a szövetkezet. Előrelépés van a külkereskedelmi értékesítésben is. A tőkés export például megduplázódott. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az ipari szövetkezetek tevékenységét elismerte, és szükségesnek tartotta azt is, hogy kihasználva a társadalmi, gazdasági élet változásait, erősítsék szerepüket a megye gazdaságában. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanárainak állásfoglalása MIRE ELÉG AZ OKTATÁSÜGYBEN A TERVEZETT BÉREMELÉS? A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tantestülete nevében nyílt levél érkezett szerkesztőségünkbe. Ebben a pedagógusok bérével és bérrendezésével kapcsolatban a Magyar Sajtóban megjelent közleményeket kifogásolták. Ezt a levelet eljuttatták más szerkesztőségekhez is. Ezzel egy- időben állásfoglalást adtak át dr. Gyenesei István megyei tanácselnöknek. Bejelentették, hogy ezt az 59 aláírással ellátott állásfoglalást eljuttatták Németh Miklós miniszterelnöknek, Pozsgay Imre államminiszternek, Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének, Horn Péter országgyűlési képviselőnek, az Országgyűlés kulturális bizottsága elnökének, a Művelődési Minisztériumnak, valamint Papp János kaposvári tanácselnöknek. A Táncsics Mihály Gimnázium tanárainak állásfoglalását tegnapi ülésén megismerte és megvitatta a megyei tanács végrehajtó bizottsága, és ezzel kapcsolatban kialakította állásfoglalását. Mai lapunkban a szerkesztőséghez eljuttatott levelet, a tantestület állásfoglalását és a megyei tanács végrehajtó bizottságának ezzel kapcsolatos határozatát ismertetjük. Milliárdok és pedagógusok Megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy az utóbbi időben a sajtóban olyan közlemények láttak napvilágot a pedagógusok tervezett fizetésemelésével kapcsolatban, amelyek nem a közvélemény informálását, hanem félrevezetését szolgálják. A „milliárdos” pedagógusbéremelés hírének áLlandó ismételgetése pedagógusellenes hangulatot kelt (lásd legutóbb Magyar Hírlap 22. évfolyam, 90. sz.). Az ilyen információk megjelentetése ellen a leghatározottabban tiltakozunk! Ezek hatására ugyanis az emberekben kialakult az a vélemény, hogy a pedagógusok többször is hatalmas béremelésben részesültek, holott a rendelkezésre álló összeg még a hivatalos közleményben bejelentett alig 22 százalékos béremelést sem biztosítja. Az összeg ugyanis nem a Stark Antal államtitkár által említett 180 ezer pedagógus, hanem a több mint 300 ezer oktatási dolgozó között oszlik meg. Nem beszélve arról, hogy a pedagógusoktól ennek a „bérrendezésnek” egy részét, a rendes évi bérfejlesztéssel februárban kapott 6 százalékot levonják. Ebben az időszakban ugyanakkor minden költségvetési intézménynél emelték a dolgozók bérét, tehát a pedagógusoknak ez nem jelent anyagi előnyt, de még felzárkózást sem. A tényleges rendezés hatása tehát 22 százalék helyett 16 százalék lenne, ha nem korlátozták volna felsőbb szintű döntések a felhasználható összeget úgy, hogy 550 millió forint február 1-jétől a túlóradíjak emelésére fordítandó. Ennek hatása megyénkben átlagosan 2,3 százalék, amely azok között a pedagógusok között oszlik meg, akik túlmunkát vállalnak vagy túlmunka vállalására kötelezik őket. így szeptemberben már optimális esetben is csak mintegy 13,7 százalék béremelés jutna, ha a rendelkezésre álló öszeget kizárólag a pedagógusok között osztanák fel. Ebből nyilván nem maradhatnak ki az oktatásügy egyéb dolgozói sem, így az újságcikkek sokaságával beharangozott fizetésrendezés mértéke 10 százalék alá csökkenne, a béremelés átlaga mindössze bruttó 1000—1200 forint lenne. Ekkora, sőt ennél nagyobb béremelést más intézmények évente végrehajtottak a nyilvánosság bevonása nélkül. (Az elmúlt öt évben a pedagógusoknál semmiféle bérrendezés nem volt.) 1987 végén a pedagógusok átlagbére 6 472 forint, az anyagi ágazatokban foglalkoztatott szellemi dolgozóké, akiknek egy része nem rendelkezik diplomával, 8 259 forint volt. Csak az akkor meglévő hátrányunk kompenzálására szükség lenne 40 százalékos tényleges béremelésre. A Pedagógusok Szakszervezetének ez a jogos bérkövetelése nem kap megfelelő nyilvánosságot, a sajtó nagyszerű eredményként tálalja a nevetséges arányú béremelést. Pedig a pedagógusok nem anyagi előnyöket próbálnak kicsikarni más társadalmi rétegek rovására, hanem azt szeretnék, ha az állam végre rendezné a velük szemben 40 éve fennálló adósságát. A felsorolt tények ismeretében nem hisszük, hogy bárki is irigyelhetné a pedagógusokat „milliárdos” béremelésükért. Kérjük, hogy az Ország- gyűlés tűzze napirendre az oktatásügy helyzetét, s akkor reméljük, a képviselők és a közvélemény is reális, hiteles tájékoztatást kaphat a szakminisztériumtól, a szakszervezettől és a pedagógus képviselőktől a pedagógusok és intézményeik elkeserítő helyzetéről. Ennek éppen itt az ideje — ha már el nem késtünk! Állásfoglalás, amelyre érdemi választ várnak Alulírottak, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanárai határozottan visszautasítják a kormány által 1989 szeptemberére tervezett 20 százalékos vagy annál kisebb mértékű béremelést. Követeljük, hogy a tervezett időpontban a pedagógus-alapbéreket minimum 50 százalékkal, a jövő év márciusában pedig újabb 50 százalékkal emeljék, amelynek segítségével elérhetnénk a magyar értelmiség átlagbérét. Követelésünkre érdemi és pozitív választ kérünk a város és a megye művelődés- ügyének irányítóitól 1989. május 20-ig. Énnek hiányában még ebben a tanévben egy nap figyelmeztető sztrájkot tartunk. Kategorikusan visszautasítunk minden esetleges vádat, amely szerint a pedagógusok sztrájkja tanítványaink érdekeit veszélyezteti, holott mindez elsősorban az ő érdekükben történik, mert nem mindegy, hogy a jövő nemzedékét milyen erkölcsi és fizikai állapotban levő pedagógusok nevelik. Véleményünk szerint a magyar fiatalság ellen többet véteni, mint amennyit az elmúlt évtizedek oktatáspolitikája vétett, nem lehet. Kategorikusan visszautasítunk minden olyan érvet, amely szerint a pedagógusok nyomorúságos bérét csak más, ugyancsak béremelésre szoruló rétegek rovására lehet javítani. Biztosaik vagyunk abban, hogy elegendő anyagi forrást biztosítana a közoktatásra fordított összegek radikális emelése és társadalmilag ellenőrzött, demokratikusan megtervezett, ésszerű felhasználósa. A közoktatás helyzetének javítása érdekében követeljük, hogy az Országgyűlés legkésőbb őszi ülészakán önálló napirendi pontként tárgyalja meg a magyar kultúra és oktatásügy helyzetének általános vizsgálatát, deklarálja az ún. „maradékelv” azonnali megszüntetését, a források biztosítása érdekében pedig határozzon el radikális költségvetési reformot, amely biztosítja minden közpénz felhasználásának nyilvánossá és ellenőrizhetővé tételét. Követeljük a minisztériumtól, hogy készítsen konkrét programot az oktatásirányítás demokratizálására, a fölösleges háttérintézmények leépítésére, az adminisztratív „segéderők” számának csökkentésére. Ezt a programot bocsássa' nyilvános vitára, és adjon lehetőséget arra, hogy minden érdekelt elmondhassa véleményét, s hogy ezek beépülhessenek a pogramjavasiat- ba, ha megvalósításra érdemesek. Akciónkkal nem megtorpedózni, hanem támogatni szándékozunk egy megújuló oktatáspolitikát. Ha követeléseinkre 1989. szeptember 4-ig érdemi választ és megfelelő garanciát nem kapunk, még 1989 szeptemberében sztrájkba lépünk, és csatlakozásra hívjuk foil az ország összes pedagógusát. A megyei tanács-vb véleménye Az Autóklub januárban átadott kaposvári műszaki állomásán megnőtt a forgalom. Ez tette szükségessé a létszám és a műszerezettség növelését. A meglevő diagnosztikai sorhoz vásárolták az új gumiszerelőt és az El- kon S 300 típusú osz- cilloszkópos motordiagnosztikai műszert. Március óta új szolgáltatás a szélvédőüveg javítása, ezt a Novus márkájú, amerikai készülékkel végzik, a Hungária Biztosítóval kötött megállapodás alapján. (Fotók: Jakab Judit) Egyetértünk a beadványban foglalt megállapításokkal, mely szerint a pedagógusok bére az országban. Somogybán és így a Táncsics Mihály Gimnáziumban sem áll arányban a velük szemben támasztott követelményekkel. A jelenlegi bérek és az ez évben tervezett béremelés nem elégséges a pályán tartásra, a minőségi munka fokozódó követelményeinek teljesítésére. Pozitív vonása a követeléseiknek, hogy az egész pedagógustársadalom helyzetéből indulnak ki, és a megoldást is egységes formában — nemcsak saját ügyükként — képzelik el. Azanosulunk. a tantestület véleményével és szükségesnek tartjuk, hogy a kormányzat sürgősen foglalkozzon a pedagógusok minden korábbinál magasabb anyagi, erkölcsi elismertségével — kerüljön a parlament elé az oktatás helyzete —, és találjon megoldást a komány a más értelmiségi pályákkal arányos kereseti lehetőségek biztosítására. A jelenlegi központilag tervezett 16 százalékos béremelést rendkívül alacsonynak, a pedagógusok helyzetében érdemi változást nem hozónak minősítjük, de a nevelőtestület által igényelt egy éven belüli kétszer 50 százalékos béremelés nagyságrendjét túlzottnak és teljesíthetetlen- nek tartjuk. A népgazdaság teherbíróképességével arányban álló, a pedagógusok bérszínvonalát érzékelhetően javító rendezés támogatása mellett a végrehajtó bizottság nem helyesli a sztrájkot. Ügy ítéli meg, hogy a jogos igények kielégítésének más eszközei is vannak. Ha a sztrájk szándékáról nem mondanak le, úgy felhívjuk figyelmüket a sztrájktörvényben foglaltak betartásának szükségességére. Végrehajtó bizottságunk saját hatáskörben is keresi a kiélezett feszültségek feloldását. Ennek részeként már 1989. április 11-i ülésünkön az oktatás tárgyi és személyi feltételeit tárgyaló napirend keretében foglalkoztunk a megyében dolgozó pedagógusok bérhelyzetével. Miután Somogy megyében a pedagógusok átlagbére alacsonyabb az országosnál, ezért a végrehajtó bizottság a központi intézkedésektől függetlenül megyei és helyi tanácsi intézkedéseket is szükségesnek tart a tényleges, és megítélésünk szerint is indokolatlan lemaradás mérséklésére. Álláspontunk, hogy az országos átlaghoz való felzárkózás érdekében az 1989. szeptember 1-jei béremelést megyei és helyi tanácsi forrásokból ki kell egészíteni. A tartalékok feltárásába az érintett pedagógusközösségeket be kell venni. Kérjük a Táncsics Mihály Gimnázium valamennyi tanárát, dolgozóját, hogy állás- foglalásunkat vegye figyelembe további lépéseinek megtétele során. A fentieket megküldjük mindazoknak, akikhez a tantestület beadványát eljuttatta ... Lapunk holnapi számában a dokumentumok ismeretében az érintetteket kérdezzük az ügyről.
