Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

2 Somogyi Néplap 1989. május 10., szerda Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. május 8-ai üléséről IV. (Folytatás az 1. oldalról) hetők sikerre a fiatalok be­kapcsolódása nélkül. A testü­let javasolja: az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és a Bernisz Szövetségi Tanácsá­nak képviselőiből jöjjön lét­re tárgyalócsoport, amely kialakítja közös álláspontját napjaink főbb társadalom- politikai feladatairól, meg­határozza az együttműködés új tartalmát és gyakorlati tennivalóit. A Központi Bizottság ál­lást foglalt a Munkásőrség működéséről, további fel­adatairól. Megállapította, hogy a Munkásőrség az el­múlt évtizedekben széles társadalmi alapon, önkénte­sen, demokratikus szellem­ben, törvényes keretek kö­zött működött. Tagjai elis­merésre méltó munkát vé­geztek a gazdaságban, a szolgálatban és a közéletben. A Munkásőrség vállalja a társadalom reformtörek­véseit, alkalmazkodni kíván a politikai, közéleti változá­sokhoz. önkéntes fegyveres testületként a Maigyar Nép- köztársaság védelmi rend­szerébe integrálva, a Mi­A Központi Bizottság fel­kéri a párttagságot, a párt- szervezeteket, a pártbizott­ságokat: a Demisz tagszer­vezeteinek helyi csoportjai­val szervezzenek konzultá­ciókat a közös munka lehe­tőségeiről, a párttestületek­ben megvalósítandó ifjúsági képviseletről. A Központi Bizottság tu­domásul veszi, hogy több helyütt a fiatal párttagok pártszervezetükben ifjúsági tagozat létrehozását kezde­ményezik. nisztertanács felügyelete alatt tevékenykedik. A Központi Bizottság ha­tályon kívül helyezi a Mun­kásőrség párUrányításáról szóló korábbi határozatait, és felkéri a Minisztertanács elnökét, hogy készítse elő és adja ki a testületre vonat­kozó új jogszabályt. Ebben szükséges meghatározni a Munkásőrság feladatait az alkotmányos rend védelmé­ben, az ország biztonságá­nak erősítésében, a hátor­szág- és területvédelemben, a katasztrófák elhárításában, az élet- és vagyonvédelem­ben, a közrend és közbizton­ság megóvásában. A Központi Bizottság tá­mogatja Németh Miklós mi- niszterélinök kormányátala. kítási javaslatát. Állást fog­lalt, hogy nem él az Or­A Központi Bizottság dön­tött egyes párttisztségviselők fölmentéséről és kinevezésé­ről: — a testület tájékoztatást kapott Kádár János egész­ségi állapotáról, és úgy ha­tározott, hogy érdemeinek elismerése mellett felmenti a párt elnöki tisztségéből és a központi bizottsági tagságá­ból. A testület Kádár János­hoz levelet intézett, amelyet nyilvánosságra hoz; — Lukács Jánost a KEB elnökévé történt megválasz­tása miatt felmentette KB- titkári tisztségéből és köz­ponti bizottsági tagságából; Petrovszki Istvánt, a Köz­ponti Bizottság tagját nyug­állományba vonulása miatt — érdemeinek elismerése mellett — felmentette osz­tályvezetői beosztásából; — Kovács Jenőt, a KB osztályvezető-helyettesét ki­nevezte osztályvezetőnek; szággyűlésen a miniszterek jelölésére vonatkozó jogával, erről szóló korábbi határo­zatát hatályon kívül helye­zi. — Borbély Gábort, a Köz­ponti Bizottság tagját fel­mentette a Népszabadság fő- szerkesztői funkciójából, és kinevezte a KB osztályveze­tőjévé; — Eötvös Pált, a Népsza­badság főszerkesztő-helyet­tesét megválasztotta a Köz­ponti Bizottság tagjának és kinevezte a lap főszerkesz­tőjének. A megüresedett párttiszt­ségek betöltésére a Közpon­ti Bizottság jelölőbizottságot választott. * * * A Közpnfi Bizottság a párttagság kezdeményezé­seit is mérlegelve, 1989 őszé­re összehívja az MSZMP or­szágos értekezletét, amely­nek pontos idejét, napirend­jét, a küldöttválasztás mód­ját a közeljövőben határozza meg. (MTI) AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK JAVASLATA politikai egyeztető fórum létrehozására 1 A Magyar Szocialista ■ Munkáspárt — együttmű­ködve valamennyi felelős politikai tényezővel — foly­tatni kívánja azt a mélyre­ható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló képviseleti demok­rácia megteremtésére, a tár­sadalmi, gazdasági válság leküzdésére irányul. Tudatá­ban van, hogy a válság el­mélyülésének megakadályo­zása a konstruktív erők kö­zötti politikai párbeszédet, az együttműködés lehetősé­geinek felkutatását igényli, kölcsönös felelősséget és ön­mérsékletet feltételez. Meg­győződése, hogy az egypárt- rendszerböl a képviseleti de­mokráciába való átmenet csak szabad választások ré­vén valósítható meg. A Központi Bizottság fel­hívja az ország minden tár­sadalmi-politikai . szerveze­tét, hogy tárgyalóasztalnál közösen keressék a társa­dalmi feszültségek, konf­liktusok megegyezésen ala­puló feloldását. Javasolja olyan politikai egyeztető fó­rum létrehozását, amely al­kalmas a résztvevő szerve­zetek által meghatározott legfontosabb kérdések meg­vitatására. Az így kialakuló álláspontok szolgálhatják a nemzet felemelkedését. a nyilvánosság előtt képvi­selik és minden rendelkezé­sükre álló politikai eszköz­zel érvényre juttatják. 4 A Központi Bizottság kí- ■ vánatosnak tartja, hogy az egyeztető fórum minél teljesebben reprezentálja a társadalom valóságos politi­kai és érdektagoltságát. Az MSZMP önálló tárgyalópart­nernek fogad el minden olyan szervezetet — köztük az ellenzéki kerékasztalhoz tartozókat is —, amelyek az alkotmányosság talaján áll­nak, és kötelezettséget vál­lalnak az egyesülési törvé­nyen alapuló működésre. A politikai egyeztető fórum résztvevőinek végleges kö­re az előkészítő megbeszélé­seken alakítható ki. A tár­gyaló szervezetek kizárólag önmagukat képviselhetik, s szükséges, hogy rendelkezze­nek írásos mandátummal, amely felhatalmazza őket megállapodások kötésére is. A Magyar Szocialista ■ Munkáspárt az egyezte­tő fórum napirendjére a kö­vetkező témákat javasolja: 1. A politikai rendszer re­formjával, a demokratikus átmenet megvalósításával kapcsolatos elvek és szabá­lyok meghatározása, az ezzel összefüggő sarkalatos törvé­nyek (az Alkotmánybíróság­ról, a köztársasági elnöki in­tézményről, a pártokról, a választójogról, a tájékozta­tásról és az információról atb,) tartalmának és a so­ron következő választások időpontjának megvitatása. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy a megbeszélé­sek részeként — az illetékes kormányzati szervek bevo­násával — sor kerüljön a pártok működési feltételei­nek rendezésére. 2. A gazdasági válság le­küzdésére, a szociális fe­szültségek enyhítésére irá­nyuló intézkedések kidolgo­zása, valamint a társadalmi­gazdasági konfliktusok erő­szakot kizáró, önmérsékleten alapuló megoldása. A Központi Bizottság az • előzetes megállapodások­ra is építve a kölcsönös bi­zalom és a konstruktív mun­ka érdekében a következő ügyrendet ajánlja: a) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizott­ságokban folyjék. A teljes üléseken minden résztvevő azonos időtartamú felszóla­lási lehetőséget kapjon. A plenáris ülések helyszíne az Országgyűlés épülete legyen. b) A bizottságok — szak­értők bevonásával — készít­sék elő a megállapodásokat, a dokumentumokat a plená­ris ülés fogadja el. A jóvá­hagyott okmányt a delegá­ciók vezetői aláírásukkal hi­telesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épüljön. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés mutatkozik, a különvélemény meghatáro­zott terjedelemben rögzíthe­tő. c) A plenáris ülések a saj­tó számára nyilvánosak, a bi­zottságok azonban zárt ajtók mögött dolgozzanak. Minden ülésről készüljön jegyző­könyv. A tárgyalófelek rend­szeresen adjanak ki közös közleményt. . * * * A Magyar Szocialista Mun­káspárt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az számíthat a magyar tár­sadalom felelős politikai erőinek és a közvélemény többségének támogatására. Továbbra is készen áll az eredményes tárgyalásokat előrevivő kezdeményezések megvitatására és elfogadásá­ra. Budapest, 1989. május 8. Az MSZMP Központi Bizottsága Az MSZMP javasolja: a tanácskozások megkez­dése előtt a résztvevők nyil­vánítsák ki, hogy tisztelet­ben tartják az alkotmányos­ság elveit, elismerik egy­mást egyenrangú tárgyaló­félnek, a tanácskozás ideje alatt tartózkodnak, minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tár­gyalások eredményességét. Kívánatos, hogy a politikai megállapodások előzzék meg a törvényalkotást. O Az MSZMP ajánlja. hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapo­dások szülessenek, amelyek­hez csatolhatok a szükséges állami intézkedések és jog­szabályok tervezetei. Java­solja a megállapodások nyilvánosságra hozatalát és eljuttatását az illetékes ál­lami szervekhez. A résztve­vőik jelentsék ki, hogy a meg­állapodásokban foglaltakat A győzelem napja — a fasizmus fölött aratott győzelem 44. évfordulója — alkalmából ko­szorúzás! ünnepséget rendeztek május 9-én Budapesten a Szabadság téri szovjet hősi em­lékműnél (MTI-fotó — Petrovics László felv.) Az MSZMP KB levele Kádár Jánoshoz KÁDÁR JÁNOS Elvtársnak BUDAPEST Tisztelt Kádár János Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és pártunk tagjai megrendüléssel értesültek súlyo­san megromlott egészségi állapotáról. Sajnáljuk, hogy emiatt az utóbbi hónapokban már nem lehetett részese politikai életünknek. A Központi Bizottság mérlegelve az ön egészségi állapotát, úgy döntött: mentesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöki tisztéből és a központi bi­zottsági tagságából adódó terhek alól. Ma még nem vállalkozhatunk egy fél évszázados, történelmi jelentőségű életút értékelésére, amely elvá­laszthatatlanul összefonódott a magyar nemzet ellent­mondásoktól sem mentes felemelkedésével. Végső soron csak az utókor készítheti el annak a korszaknak a mér­legét, amely Kádár János nevéhez kötődik, ön a társa­dalom jobbításáért, a haza felemelkedéséért, a szocializ­musért küzdő kommunista emberként szerzett megbe­csülést és elismerést. A hazai és a nemzetközi közvélemény azt a politi­kust tiszteli az ön személyében, aki elévülhetetlen ér­demeket szerzett a helsinki folyamat elindításában és következetes képviseletében, a kelet—'nyugati párbeszéd kibontakoztatásában. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Já­nosra, mint aki a nemzeti megbékélés érdekében min­denkor kész volt a megegyezésre. Nem feledkeznek meg a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, amikor ha­zánkat — lehetőségeinkkel és korlátáinkkal együtt is — a megújulás előfutáraként tartotta számon a honi és a nemzetközi közvélemény. Sem eredményeinket nem becsülhetjük le, sem hi­báinkat nem hallgathatjuk el. Tudatában vagyunk an­nak, hogy az elmúlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és politikai bajainkat nem egyszer téves dön­tések is súlyosbították. Ezek következményeivel kell nap­jainkban népünknek és pártunknak szembenéznie. Küzdelmes élete számunkra intelem is egyben: is­mernünk kell történelmünket és tisztelnünk értékeinket, mert enélkül nem őrizhetjük meg önbecsülésünket. Kedves Kádár Elvtárs! Megőrizzük munkásságának értékeit, következete­sebben folytatjuk a reformok útján járva a nemzet to­vábbi felemelkedéséért, a szocializmus megújításáért, az európai együttműködés elmélyítéséért kifejtett erőfeszí­téseit. A magyar kommunisták nevében őszintén köszönjük több évtizedes munkásságát, elvtársi üdvözletünket küld­jük. Budapest, 1989. imójws 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Rendőrkordon Kohamrcndőrök kordonja állja el az utat Panamavárosban azok elől, akik a választások miatt tiltakzásul vonultak ki a közép-amerikai ország fővárosának utcáira A KAPOSVÁRI VÁROSI TANÁCS PÁLYÁZATOT hirdet a városfejlesztési, kommunális és építéshatósági fel­adatokkal foglalkozó osztály osztályvezetői AllAsAra. Pályázhatnak mérnök vagy közgazdász végzettségűek, legalább 5 éves gyakorlattal. Előnyt jelent: az építész- vagy építőmérnöki végzett­ség, a tanácsi, a vezetői gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 1989. május 30. A pályázatokat a Kaposvári Városi Tanács személy­zeti főelőadójához kell benyújtani. (Kaposvár, Kossuth tér 1.) (105496) V.

Next

/
Thumbnails
Contents