Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-09 / 107. szám
Somogyi Néplap 1989. május 9., kedd Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) ta, az a 'többségi vélemény alakult ki: nem a párttörvénynek kell szabályoznia azt, hogy a különböző pártök milyen szerveződések alapján épülnek fel, illetve hol — munkahelyen vagy lakóterületen — végezzék tevékenységüket. Ezt a pártokra kell bízni. Ugyanakkor az MSZMP a jogegyenlőség alapján áll, tehát a törvény szerint azonos feltételrendszer kell hogy megillessen minden pártot. Az egyenlő feltételekkel kapcsolatban megjegyezte: ésszerűtlen lenne például korlátozni valakinek az állampolgári jogát — tehát azt, hogy tagja lehessen pártn'ak —, annak alapján, hogy milyen foglalkozást űz. Az MTI munkatársának kérdésére Fejti György elmondta: a KB-ülésen a testület nyitva hagyta azt a kérdést, hogy milyen minimális taglétszámot javasoljon törvénybe iktatni az MSZMP az új pártok létesítésének, választási harcuk anyagi támogatásának feltételeként. Ezt a kérdést pártközi tárgyaláson kell megbeszélni — hangsúlyozta. A Központi Bizottság titkára e témakör kapcsán elmondta: feltétlenül szükségesnek tastja, hogy az MSZMP az úgynevezett politikai átmenet kérdését megbeszélje a közelmúltban létrejött pártokkal, politikai formációkkal. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok közül megemlítette a párttörvényt, az alkotmánybíróságról szóló törvényt, a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt és legfőképpen a választójogi törvényt. Szükségesnek tartatta, hogy a tárgyalások kiterjedjenek a gazdasági válság elhárításával összefüggő kérdésekre, illetve egy olyan szociálpolitikai csomagterv kialakítására is, amely bizonyos prioritásokat tartalmaz, és egyben lehetővé teszi, hogy ki lehessen küszöbölni a választásoknál majdnem szükségszerűen jelentkező szociális demagógia veszélyét. A Tv-Híradónak, a választások időpontjával kapcsolatos kérdésre, Fejti György elmondta: ezt a témát még többször meg kell vitatni, legfőképpen az országgyűlési képviselőkkel — ezen belül az MSZMP-képviselőcso- porttal — s természetesen a pártokkal, a potenciális versenytársakkal is. A Központi Bizottság egyelőre csak előzetes vitát folytatott erről, javaslata ügyében nem döntött, de a KB titkára fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a vitában nem pártpolitikai szempontok alapján, hanem az ország érdekeit szem előtt tartva mérlegelték a felszólalók, hogy milyen választási periódusra van szükség. Az országgyűlést és a kormányt ért támadásokkal Előrejelzés: 115—116 százalék lesz Vissi Ferenc rendkívüli sajtótájékoztatója a hazai inflációs helyzetről Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke hétfőre összehívott rendkívüli sajtótájékoztatóján cáfolta Marosán György kormányszóvivő legutóbbi bejelentését, amely — szerinte — azt sugallta, hogy a kormány az idén a tervezettnél jóval nagyobb áremelkedést tervez. Az államtitkár részletes adatokkal szolgált az idei infláció mértékéről. Mindenekelőtt elmondta: hazánkban csak kevesen értik igazán, miként kell kezelni az inflációs kérdéseket. A felkészült szakemberek okfejtéseik nyilvánosságra hozatalára még nem kaptak lehetőséget, de még arra sem, hogy időben konzultálhassanak a közéletben gyakran szereplő politikusokkal. A politikusok pedig időről időre nyilvános bejelentéseket tesznek, amelyeknek természetesen van valamilyen realitástartalínuk, ám magyarázat, indoklás nélkül a bejelentés bizalmatlanságot kelt. Nálunk az inflációt kedvezőtlenül befolyásolja a mintegy 50—60 milliárd forintnyi külkereskedelmi aktívum — mondotta a továbbiakban —, ami ugyan kedvező jelenség a fizetési mérlegben, inflációs hatása viszont legalább 8 százalék. Inflációgerjesztő az is, ha a kormány támogatást nyújt a kooperációs kapcsolatokban egymásnak fizetni nem tudó cégeknek, hiszen a refinanszírozás olyan művelet, mintha fedezetlen pénzt hoznának forgalomba. A megoldás: aki nem fizet, az ellen felszámolási eljárást kell indítani, s ha ezt következetesen végrehajtják, egycsapásra javul a fizetési fegyelem. Vissi Ferenc szólt arról is, hogy a stagnáló termelés mellett a bérkövetelések teljesítése széles körű inflációt indíthat el. Ami az idei árakat illeti: a konvertibilis külkereskedelem forintban számított indexe az exportnál a tervezett 106,1 százalék helyett az év végére 121—122 százalékra nő, az importnál 108 százalék helyett 122—123 százalékra; a belföldi termelői árindex az iparban 108.5 százalék helyett 112— 113 százalék lesz. A fogyasztói árindex az előirányzott 113.6 százalék helyett 115— 116 százalék lesz; az év első negyedében 114,2 százalék volt. Annak érdekében, hogy az infláció üteme ne legyen még gyorsabb, a háztartási energiahordozóknál meghirdetett 30 százalékos áreme-% lést 20 százalékra mérsékelte a kormány. Vissi Ferenc közölte, az Árhivatal antiinflációs gazdaságpolitikai elképzeléseiről rövidesen szakmai vitát kezdenek, s a javaslatok remélhetően beépülnek a kormány készülő programjába. kapcsolatban a Központi Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra: amikor sok szervezet követeli a kormány lemondását, nyugaton általában előrehozott választásokat szoktak tartani. Két dolgot egyszerre nem kérhetnek tőlünk számon — hangsúlyozta. — Vagyis egyrészt az, hogy ne hozzuk előre a választásokat, mert még nincsenek kellőképpen felkészülve, másrészt pedig azt, hogy a parlament és á kormány tagjai adják át helyüket. Az MTI munkatársa arról is érdeklődött: milyen vélemény fogalmazódott meg a KB ülésén a párttörvénytervezetnek arról a passzusáról, amely tiltja külföldi anyagi támogatás elfogadását. Fejti György hangsúlyozta: arról is szó van, hogy fenn akarják-e tartani a pártok a maguk szuverenitását, hiszen a támogatás feltétele mindig valamiféle befolyásolás. Ezért például az országok egy részében szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldi pénzforrást vegyenek igénybe. E kérdés eldöntésekor a parlamentnek azt is mérlegelnie kell: mennyire enged teret annak a — kiskapukat nyújtó — lehetőségnek, hogy a globális tiltást feloldja. Ugyanakkor ésszerűtlen lenne talán teljesen kizárni, hogy a különböző interna- cionálék segíthessék tagszervezeteiket. Az ilyen jellegű támogatásoknál a nyilvánosságot, az ellenőrizhetőséget kel megteremteni — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. (MTI) Baker elindult Me SEkvába James Baker amerikai külügyminiszter hétfőn elindult első hivatalos moszkvai látogatására. Baker márciusban találkozott először szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzével Bécsben, az új európai haderőcsökkentési tárgyalások megnyitóján. Azóta az amerikai kormány befejezte kül- és katonapolitikájának ősz óta tartó felülvizsgálatát és jelezte: kész felajánlani a korábbinál sokkal szélesebb körű együttműködés lehetőségét a Szovjetuniónak. Baker és a kíséretében levő vezető diplomaták megszakítják útjukat Helsinkiben és^szerdán reggel érkeznek a szovjet fővárosba. Röviddel érkezésük után kerül sor Baker és Sevardnadze első megbeszélésére, majd több bizottságban folytatódik a munka. Tanácskozik az Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) gésben kulcskérdés a szellemi munka, az értelmiség szerepének felértékelése — mutatott rá Németh Miklós. — A világban a történelem eddigi legnagyobb technológiaváltása kezdődött meg. Mi még — sok más országgal együtt — ennek küszöbe előtt állunk. Ahhoz, hogy a világtörténelmi technika- váltás küszöbét át tudjuk lépni, át kell alakítani az egész tulajdonosi termelési és szervezési rendszert. A tudománypolitika új helyének keresésével kapcsolatban arra a nemzeti szempontra hívta fel a figyelmet, hogy kellő önbizalom és hit nélkül nem leszünk képesek megoldani feladatainkat. — Sokan kérdezik azt is, gazdagok vagyunk, hogy megengedhetjük az a luxust, hogy nem költünk eleget a tudományra?! Nem vagyunk ilyen gazdagok! Szegények vagyunk, de nem lehetünk olyan szegények, hogy a tudományon takarékoskodjunk. Étinek a felismerésnek legalább jelét igyekeztünk adni azzal, hogy az ország kínzó, súlyosan fe_ nyegető gazdasági gondjai között is idén megállítottuk a tudományos költségvglós évek óta tartó csökkenését és rendeztük a minősítettek anyagi helyzetét. — A tudományos kutatás irányítása nemcsak az önálló autonóm akadémiának és az egyetemeknek, de a mezőgazdasági, az ipari és a többi tárcának is feladata. A tudomány és a tudományirányítás azonban nem egyszerűen tárcakérdés, ösztönözni kívánjuk a tárcák vezetésétől függetlenül kialakítandó vállalati kutatócsoportokat is. — A Magyar Tudományos Akadémia — amelyet a múlt századi reformszellem hívott életre — 164 éves története során progresszív szerepet töltött be. Most, egy második reformkor kezdetén olyan gazdasági és társadalmi feladatok előtt állunk, amelyek a tudománytól is új erőfeszítéseket igényelnek. — A jövőben a kormány nem kíván szervezeti átalakítások pótcselekvéseivel beavatkozni az Akadémia tevékenységébe. A kormányzat támogatja a tudomány autonóm szerveződésének jogát, a Tudományos Akadémia ilyen jellegű kezdeményezését. Ugyanakkor lényeges követelménynek tartom. hogy ezzel egyidejűleg erősödjön az egyetemek, a kutatóintézetek, a tanszékek autonómiája, önállósága és belső demokratizmusa is. Csak így bontakozhat ki a tudomány szeretetére épülő versenyszellem, amely a tudományt előrelendíti. — A kormányzat kiemelt politikai kérdésként kezeli Magyarország mind határozottabb integrálódását Európa, illetve a világ kulturális és gazdasági fejlődésébe. A tudományoktól, a tudósoktól a kormányzat azt várja, hogy egyenként is, de mint műhelyek vezetői, irányítói is munkásságuk mércéjének a világszínvonalat tekintsék. Az egyéni becsvágynak találkoznia kell a nemzet érdekeivel. A nemzet érdeke pedig a korábbi elzárkózott- ságunk végleges felszámolása. — Csak a nemzeti újjászületés vágya foghat egységbe bennünket. Ügy tetszik, hogy a mindennapi élet nyugalma, rendje megbomlott, a régi értékekbe és ideálokba vetett hit megrendült. Ez szükségszerű, de én látom a bomlás mögött a fejlődő, előretörésre készülő, új értékeket és új szintézist kereső társadalmi erőket is. Eltökélt szándékom. hogy ezekkel az erőkkel szövetkezzek. Mindazokkal, akikben megvan a bátorság, az elszántság, az erő és a A megnyitón felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke felkészültség a magyar történelem sorsfordító szakaszában a reformok útjának végig járására — hangoztatta végezetül Németh Miklós. Berend T. Iván előadása Achille Occhetto, az Olasz KP főtitkára beszél fiatalok tízezrei előtt a Piazza del Po- polón tartott nagygyűlésen — azután, hogy végigvonultak Róma belvárosán, garanciát követelve a kormánytól a munkanélküli fiatalok létminimumot szavatoló jövedelmére Az ülés további részében Berend T. Iván bevezető előadásában elmondta: az idei közgyűlés középpontjába a hazai tudományos kutatás és az Akadémia jövőjét állították. Az Akadémiának kötelessége magá- -V’gl foglalkoznia, hogy valóban egyik fő tényezője lehessed a nemzeti újjászületésben. tatás érdekében szót emelve első rendű nemzeti ügyért . lépnek fel. Gazdasági és társadalmi sorskérdéseink a tudö-_ mány nélkül megoldhatat- lanok. A társadalmi-politikai folyamatok megkövetelik a tudományos kutatás helyének, intézményes feltételeinek, demokratikus szervezeti kereteinek újragondolását és a szükséges átalakítások törvénybe foglalását — mutatott rá az Akadémia elnöke az akadémiai törvény koncepciótervezetéről szólva. A magyar tudományos közösség olyan intézményét kívánják ezzel megújítva megszilárdítani, amely az ország előtt álló gazdasági-társadalmi feladatokhoz a leghatásosabban tud hozzájárulni. Ennek értelmében szükséges, hogy az Akadémia visszanyerje régi közjogi státusát, autonóm köztestületi jellegét, fenntartsa kutatóintézeteik hálózatát, a kezelésében levő vagyon tulajdonosa legyen, ugyanakkor országos alapkutatási feladatai teljesítéséhez továbbiakban is költségvetési támogatást élvezne. Terveik szerint folytatják az akadémiai kutatóhálózat és az egyetemek összekapcsolását, intézményes részt vállalnak a posztgraduális képzés kiépítésében — emelte ki Berend T. Iván. Láng István akadémikus, az Akadémia főtitkára beszámolójában a magyar tudomány alkotó, valamint hazai és nemzetközi versenyképességéről, perspektívájáról beszélt. Elmondta egyebek között, hogy jelentős szellemi és anyagi erőket összpontosítanak a társadalomtudományi kutatásokra. Kutatóik részletesen - elemzik például más országok stabilizációs, foglalkoztatási, válságkezelési politikájának módszereit és hatékonyságát azzal a céllal, hogy a tanulságokat országinkban hasznosíthassák. Az egyrtőmek és az Akadémia kapcsolatáról szólva rámutatott: alaptalan az a vélemény, amely szerint az Akadémia monofblhely- zetre törekszik az egyíte- mekkel szemben, miként áir egyetemek sem kívánnak monopolhelyzetre szert tenni a tudományos kutatás területén. Mindkét intézményrendszernek a magyar tudományosság egészét kell szolgálnia. A továbbiakban beszámolt az Országos Tudományos Kutatási Alapról folytatott társadalmi vita tapasztalatairól. Elmondta, hogy távlatilag is szükség van olyan pályáztatásos és versenveztetéses eljáráson alapuló központi pénzforrásra, amely ugyan nem helyettesíti a kutatóhelyek alapellátását, de jelentős támogatást nyújt az alapkutatások folytatásához. Beszéde további részében kitért arra is, hogy szükséges azoknak a társadalomtudományi kutatóknak a szakmai rehabilitációja, akiknek 1973-ban politikai állásfoglalás alapján, az Akadémia főtitkárának utasítására korábbi munkaviszonyát megszüntették, illetve új, de nem kutatói munkakört ajánlottak fel. HOZZÁSZÓLÁSOK Az akadémiai vezetők előadásait követően délután hozzászólásokkal folytatta munkáját a közgyűlés. Legtöbben az akadémiai törvény tervezetéről fejtették ki véleményüket. Valamennyien egyetértettek abban: a készülő kodifikáció is mutatja, hogy megnőtt az Akadémia súlya, közéleti szerepe, úgymond felnőtté lett a magyar tudomány. Váradi András, a TDDSZ képviselője — a független szakszervezet álláspontját tolmácsolva — kifejtette: a törvény mellett , már az új alkotmánynak garantálnia kell a tudományos kutatás teljes szabadságát. Hozzátette: az Akadémia kapjon kompetenciát minden tudományos kérdésben. Kosáry Domokos a koncepciós perek felülvizsgálatára kiküldött bizottságra vonatkozóan tett javaslatot az igazságügyi tárcának, illetve személy szerint Kulcsár Kálmán miniszternek, akadémiai tagtársának. Fontosnak ítélte kiindulópontként annak pontos meghatározását, hogy mit tekintenek koncepciós pernek. Szentágothai János ugyancsak indítvánnyal fordult a közgyűlés résztvevőihez. Felvetette: a jövőben valamennyi áltudományos hírre reagáljon az MTA adott területen illetékes kutatócsoportja. Mindezt annak okán javasolta az akadémikus, mert véleménye szerint hazánkban is mindinkább terjed az irracionalizmus, a tudománytalanság, a gyógyítás terén pedig számos olyan szer jelent meg, amely nem állja ki a tudományos megméretés próbáját. (MTI)
