Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

Somogyi Néplap 1989. május 9., kedd Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) ta, az a 'többségi vélemény alakult ki: nem a párttör­vénynek kell szabályoznia azt, hogy a különböző pár­tök milyen szerveződések alapján épülnek fel, illetve hol — munkahelyen vagy lakóterületen — végezzék tevékenységüket. Ezt a pár­tokra kell bízni. Ugyanak­kor az MSZMP a jogegyen­lőség alapján áll, tehát a törvény szerint azonos fel­tételrendszer kell hogy megillessen minden pár­tot. Az egyenlő feltételekkel kapcsolatban megjegyezte: ésszerűtlen lenne például korlátozni valakinek az ál­lampolgári jogát — tehát azt, hogy tagja lehessen pártn'ak —, annak alapján, hogy milyen foglalkozást űz. Az MTI munkatársának kérdésére Fejti György el­mondta: a KB-ülésen a tes­tület nyitva hagyta azt a kérdést, hogy milyen mini­mális taglétszámot javasol­jon törvénybe iktatni az MSZMP az új pártok léte­sítésének, választási har­cuk anyagi támogatásának feltételeként. Ezt a kérdést pártközi tárgyaláson kell megbeszélni — hangsúlyoz­ta. A Központi Bizottság tit­kára e témakör kapcsán el­mondta: feltétlenül szüksé­gesnek tastja, hogy az MSZMP az úgynevezett po­litikai átmenet kérdését megbeszélje a közelmúltban létrejött pártokkal, politikai formációkkal. Az ezzel kap­csolatos jogszabályok közül megemlítette a párttörvényt, az alkotmánybíróságról szó­ló törvényt, a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt és legfőképpen a választójogi törvényt. Szük­ségesnek tartatta, hogy a tárgyalások kiterjedjenek a gazdasági válság elhárításá­val összefüggő kérdésekre, illetve egy olyan szociálpo­litikai csomagterv kialakítá­sára is, amely bizonyos prioritásokat tartalmaz, és egyben lehetővé teszi, hogy ki lehessen küszöbölni a vá­lasztásoknál majdnem szük­ségszerűen jelentkező szo­ciális demagógia veszélyét. A Tv-Híradónak, a válasz­tások időpontjával kapcso­latos kérdésre, Fejti György elmondta: ezt a témát még többször meg kell vitatni, legfőképpen az országgyűlé­si képviselőkkel — ezen be­lül az MSZMP-képviselőcso- porttal — s természetesen a pártokkal, a potenciális ver­senytársakkal is. A Közpon­ti Bizottság egyelőre csak előzetes vitát folytatott er­ről, javaslata ügyében nem döntött, de a KB titkára fontosnak tartotta hangsú­lyozni, hogy a vitában nem pártpolitikai szempontok alapján, hanem az ország érdekeit szem előtt tartva mérlegelték a felszólalók, hogy milyen választási pe­riódusra van szükség. Az országgyűlést és a kor­mányt ért támadásokkal Előrejelzés: 115—116 százalék lesz Vissi Ferenc rendkívüli sajtótájékoztatója a hazai inflációs helyzetről Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal el­nöke hétfőre összehívott rendkívüli sajtótájékozta­tóján cáfolta Marosán György kormányszóvivő legutóbbi bejelentését, amely — szerinte — azt su­gallta, hogy a kormány az idén a tervezettnél jóval na­gyobb áremelkedést tervez. Az államtitkár részletes adatokkal szolgált az idei infláció mértékéről. Mindenekelőtt elmondta: hazánkban csak kevesen értik igazán, miként kell kezelni az inflációs kérdé­seket. A felkészült szakem­berek okfejtéseik nyilvá­nosságra hozatalára még nem kaptak lehetőséget, de még arra sem, hogy idő­ben konzultálhassanak a közéletben gyakran szerep­lő politikusokkal. A politi­kusok pedig időről időre nyilvános bejelentéseket tesznek, amelyeknek termé­szetesen van valamilyen realitástartalínuk, ám ma­gyarázat, indoklás nélkül a bejelentés bizalmatlanságot kelt. Nálunk az inflációt ked­vezőtlenül befolyásolja a mintegy 50—60 milliárd fo­rintnyi külkereskedelmi aktívum — mondotta a to­vábbiakban —, ami ugyan kedvező jelenség a fizetési mérlegben, inflációs hatá­sa viszont legalább 8 száza­lék. Inflációgerjesztő az is, ha a kormány támogatást nyújt a kooperációs kapcso­latokban egymásnak fizetni nem tudó cégeknek, hiszen a refinanszírozás olyan mű­velet, mintha fedezetlen pénzt hoznának forgalom­ba. A megoldás: aki nem fi­zet, az ellen felszámolási eljárást kell indítani, s ha ezt következetesen végre­hajtják, egycsapásra javul a fizetési fegyelem. Vissi Ferenc szólt arról is, hogy a stagnáló termelés mellett a bérkövetelések tel­jesítése széles körű infláci­ót indíthat el. Ami az idei árakat illeti: a konvertibilis külkereske­delem forintban számított indexe az exportnál a ter­vezett 106,1 százalék helyett az év végére 121—122 szá­zalékra nő, az importnál 108 százalék helyett 122—123 százalékra; a belföldi ter­melői árindex az iparban 108.5 százalék helyett 112— 113 százalék lesz. A fogyasz­tói árindex az előirányzott 113.6 százalék helyett 115— 116 százalék lesz; az év első negyedében 114,2 százalék volt. Annak érdekében, hogy az infláció üteme ne legyen még gyorsabb, a háztartási energiahordozóknál meghir­detett 30 százalékos áreme-% lést 20 százalékra mérsékel­te a kormány. Vissi Ferenc közölte, az Árhivatal antiinflációs gaz­daságpolitikai elképzelései­ről rövidesen szakmai vitát kezdenek, s a javaslatok re­mélhetően beépülnek a kor­mány készülő programjába. kapcsolatban a Központi Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra: amikor sok szervezet követeli a kor­mány lemondását, nyugaton általában előrehozott vá­lasztásokat szoktak tartani. Két dolgot egyszerre nem kérhetnek tőlünk számon — hangsúlyozta. — Vagyis egy­részt az, hogy ne hozzuk előre a választásokat, mert még nincsenek kellőképpen felkészülve, másrészt pedig azt, hogy a parlament és á kormány tagjai adják át he­lyüket. Az MTI munkatársa arról is érdeklődött: milyen véle­mény fogalmazódott meg a KB ülésén a párttörvényter­vezetnek arról a passzusá­ról, amely tiltja külföldi anyagi támogatás elfogadá­sát. Fejti György hangsú­lyozta: arról is szó van, hogy fenn akarják-e tartani a pártok a maguk szuvere­nitását, hiszen a támogatás feltétele mindig valamiféle befolyásolás. Ezért például az országok egy részében szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldi pénzforrást vegyenek igénybe. E kérdés eldöntésekor a parlamentnek azt is mérle­gelnie kell: mennyire enged teret annak a — kiskapukat nyújtó — lehetőségnek, hogy a globális tiltást feloldja. Ugyanakkor ésszerűtlen len­ne talán teljesen kizárni, hogy a különböző interna- cionálék segíthessék tagszer­vezeteiket. Az ilyen jellegű támogatásoknál a nyilvános­ságot, az ellenőrizhetőséget kel megteremteni — hang­súlyozta a Központi Bizott­ság titkára. (MTI) Baker elindult Me SEkvába James Baker amerikai külügyminiszter hétfőn el­indult első hivatalos moszk­vai látogatására. Baker már­ciusban találkozott először szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzével Bécsben, az új európai haderőcsökkenté­si tárgyalások megnyitóján. Azóta az amerikai kormány befejezte kül- és katonapoli­tikájának ősz óta tartó fe­lülvizsgálatát és jelezte: kész felajánlani a korábbinál sok­kal szélesebb körű együtt­működés lehetőségét a Szov­jetuniónak. Baker és a kíséretében levő vezető diplomaták meg­szakítják útjukat Helsinki­ben és^szerdán reggel érkez­nek a szovjet fővárosba. Rö­viddel érkezésük után kerül sor Baker és Sevardnadze első megbeszélésére, majd több bizottságban folytató­dik a munka. Tanácskozik az Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) gésben kulcskérdés a szelle­mi munka, az értelmiség szerepének felértékelése — mutatott rá Németh Miklós. — A világban a történelem eddigi legnagyobb technoló­giaváltása kezdődött meg. Mi még — sok más ország­gal együtt — ennek küszö­be előtt állunk. Ahhoz, hogy a világtörténelmi technika- váltás küszöbét át tudjuk lépni, át kell alakítani az egész tulajdonosi termelési és szervezési rendszert. A tudománypolitika új helyének keresésével kap­csolatban arra a nemzeti szempontra hívta fel a fi­gyelmet, hogy kellő önbiza­lom és hit nélkül nem le­szünk képesek megoldani feladatainkat. — Sokan kérdezik azt is, gazdagok vagyunk, hogy megengedhetjük az a lu­xust, hogy nem költünk eleget a tudományra?! Nem vagyunk ilyen gazdagok! Szegények vagyunk, de nem lehetünk olyan szegények, hogy a tudományon takaré­koskodjunk. Étinek a felis­merésnek legalább jelét igyekeztünk adni azzal, hogy az ország kínzó, súlyosan fe_ nyegető gazdasági gondjai között is idén megállítottuk a tudományos költségvglós évek óta tartó csökkenését és rendeztük a minősítettek anyagi helyzetét. — A tudományos kutatás irányítása nemcsak az ön­álló autonóm akadémiának és az egyetemeknek, de a mezőgazdasági, az ipari és a többi tárcának is feladata. A tudomány és a tudomány­irányítás azonban nem egy­szerűen tárcakérdés, ösztö­nözni kívánjuk a tárcák ve­zetésétől függetlenül kiala­kítandó vállalati kutatócso­portokat is. — A Magyar Tudományos Akadémia — amelyet a múlt századi reformszellem hívott életre — 164 éves tör­ténete során progresszív sze­repet töltött be. Most, egy második reformkor kezdetén olyan gazdasági és társadal­mi feladatok előtt állunk, amelyek a tudománytól is új erőfeszítéseket igényelnek. — A jövőben a kormány nem kíván szervezeti átala­kítások pótcselekvéseivel beavatkozni az Akadémia te­vékenységébe. A kormány­zat támogatja a tudomány autonóm szerveződésének jogát, a Tudományos Akadé­mia ilyen jellegű kezdemé­nyezését. Ugyanakkor lénye­ges követelménynek tar­tom. hogy ezzel egyidejűleg erősödjön az egyetemek, a kutatóintézetek, a tanszékek autonómiája, önállósága és belső demokratizmusa is. Csak így bontakozhat ki a tudomány szeretetére épülő versenyszellem, amely a tu­dományt előrelendíti. — A kormányzat kiemelt politikai kérdésként kezeli Magyarország mind határo­zottabb integrálódását Euró­pa, illetve a világ kulturális és gazdasági fejlődésébe. A tudományoktól, a tudósoktól a kormányzat azt várja, hogy egyenként is, de mint műhelyek vezetői, irányítói is munkásságuk mércéjének a világszínvonalat tekintsék. Az egyéni becsvágynak ta­lálkoznia kell a nemzet ér­dekeivel. A nemzet érdeke pedig a korábbi elzárkózott- ságunk végleges felszámolá­sa. — Csak a nemzeti újjá­születés vágya foghat egy­ségbe bennünket. Ügy tet­szik, hogy a mindennapi élet nyugalma, rendje megbom­lott, a régi értékekbe és ideálokba vetett hit meg­rendült. Ez szükségszerű, de én látom a bomlás mögött a fejlődő, előretörésre készülő, új értékeket és új szintézist kereső társadalmi erőket is. Eltökélt szándékom. hogy ezekkel az erőkkel szö­vetkezzek. Mindazokkal, akikben megvan a bátorság, az elszántság, az erő és a A megnyitón felszólalt Né­meth Miklós, a Miniszterta­nács elnöke felkészültség a magyar tör­ténelem sorsfordító szaka­szában a reformok útjának végig járására — hangoz­tatta végezetül Németh Miklós. Berend T. Iván előadása Achille Occhetto, az Olasz KP főtitkára beszél fiatalok tízezrei előtt a Piazza del Po- polón tartott nagygyűlésen — azután, hogy végigvonultak Róma belvárosán, garanciát követelve a kormánytól a munkanélküli fiatalok létminimumot szavatoló jövedelmére Az ülés további részében Berend T. Iván bevezető előadásában elmondta: az idei közgyűlés középpont­jába a hazai tudományos kutatás és az Akadémia jö­vőjét állították. Az Akadé­miának kötelessége magá- -V’gl foglalkoznia, hogy való­ban egyik fő tényezője le­hessed a nemzeti újjászüle­tésben. tatás érdeké­ben szót emelve első ren­dű nemzeti ügyért . lépnek fel. Gazdasági és társadal­mi sorskérdéseink a tudö-_ mány nélkül megoldhatat- lanok. A társadalmi-politikai fo­lyamatok megkövetelik a tudományos kutatás helyé­nek, intézményes feltételei­nek, demokratikus szerve­zeti kereteinek újragondo­lását és a szükséges átala­kítások törvénybe foglalá­sát — mutatott rá az Aka­démia elnöke az akadémiai törvény koncepcióterveze­téről szólva. A magyar tu­dományos közösség olyan intézményét kívánják ezzel megújítva megszilárdítani, amely az ország előtt álló gazdasági-társadalmi fel­adatokhoz a leghatásosab­ban tud hozzájárulni. Ennek értelmében szük­séges, hogy az Akadémia visszanyerje régi közjogi státusát, autonóm köztes­tületi jellegét, fenntartsa kutatóintézeteik hálózatát, a kezelésében levő vagyon tulajdonosa legyen, ugyan­akkor országos alapkutatási feladatai teljesítéséhez to­vábbiakban is költségvetési támogatást élvezne. Terve­ik szerint folytatják az aka­démiai kutatóhálózat és az egyetemek összekapcsolá­sát, intézményes részt vál­lalnak a posztgraduális képzés kiépítésében — emelte ki Berend T. Iván. Láng István akadémikus, az Akadémia főtitkára be­számolójában a magyar tu­domány alkotó, valamint hazai és nemzetközi ver­senyképességéről, perspek­tívájáról beszélt. Elmondta egyebek között, hogy jelen­tős szellemi és anyagi erő­ket összpontosítanak a tár­sadalomtudományi kutatá­sokra. Kutatóik részletesen - elemzik például más orszá­gok stabilizációs, foglalkoz­tatási, válságkezelési poli­tikájának módszereit és ha­tékonyságát azzal a céllal, hogy a tanulságokat orszá­ginkban hasznosíthassák. Az egyrtőmek és az Aka­démia kapcsolatáról szól­va rámutatott: alaptalan az a vélemény, amely szerint az Akadémia monofblhely- zetre törekszik az egyíte- mekkel szemben, miként áir egyetemek sem kívánnak monopolhelyzetre szert tenni a tudományos kutatás területén. Mindkét intéz­ményrendszernek a magyar tudományosság egészét kell szolgálnia. A továbbiakban beszá­molt az Országos Tudomá­nyos Kutatási Alapról foly­tatott társadalmi vita ta­pasztalatairól. Elmondta, hogy távlatilag is szükség van olyan pályáztatásos és versenveztetéses eljáráson alapuló központi pénzfor­rásra, amely ugyan nem he­lyettesíti a kutatóhelyek alapellátását, de jelentős támogatást nyújt az alap­kutatások folytatásához. Beszéde további részé­ben kitért arra is, hogy szükséges azoknak a tár­sadalomtudományi kuta­tóknak a szakmai rehabili­tációja, akiknek 1973-ban politikai állásfoglalás alap­ján, az Akadémia főtitkárá­nak utasítására korábbi munkaviszonyát megszün­tették, illetve új, de nem kutatói munkakört ajánlot­tak fel. HOZZÁSZÓLÁSOK Az akadémiai vezetők elő­adásait követően délután hozzászólásokkal folytatta munkáját a közgyűlés. Leg­többen az akadémiai tör­vény tervezetéről fejtették ki véleményüket. Vala­mennyien egyetértettek ab­ban: a készülő kodifikáció is mutatja, hogy megnőtt az Akadémia súlya, közéleti sze­repe, úgymond felnőtté lett a magyar tudomány. Váradi András, a TDDSZ képvise­lője — a független szakszer­vezet álláspontját tolmácsol­va — kifejtette: a törvény mellett , már az új alkot­mánynak garantálnia kell a tudományos kutatás teljes szabadságát. Hozzátette: az Akadémia kapjon kompe­tenciát minden tudományos kérdésben. Kosáry Domokos a kon­cepciós perek felülvizsgála­tára kiküldött bizottságra vonatkozóan tett javaslatot az igazságügyi tárcának, il­letve személy szerint Kul­csár Kálmán miniszternek, akadémiai tagtársának. Fon­tosnak ítélte kiindulópont­ként annak pontos megha­tározását, hogy mit tekinte­nek koncepciós pernek. Szentágothai János ugyancsak indítvánnyal for­dult a közgyűlés résztvevői­hez. Felvetette: a jövőben valamennyi áltudományos hírre reagáljon az MTA adott területen illetékes ku­tatócsoportja. Mindezt an­nak okán javasolta az aka­démikus, mert véleménye szerint hazánkban is mind­inkább terjed az irraciona­lizmus, a tudománytalanság, a gyógyítás terén pedig szá­mos olyan szer jelent meg, amely nem állja ki a tudo­mányos megméretés próbá­ját. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents