Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-06 / 105. szám

6 KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET ___________Somogyi Néplap__________ 1 989. május 6., szombat Mérföldkő az autógyártásban A VCT-04D EZER KOCSITÍPUS GYÁRI ADATÁT TÁROL]/ Komputerkijelző szemüvegen Alan Becker, a. walthami Reflection Technology cég el­nöke bemutatja új terméküket, a Private Eye nevű, szem­üvegre szerelhető, nagy felbontóképességű ultraminialűr komputerki jelzőt. A telefaxtól a komputeres játékokig bár­milyen elektronikai berendezéshez csatlakoztatható. (Telefoto—MTI Külföldi jíépszerkesztöség) A helyszín: Budapest, Vá­ci út 45. Az épület hom­lokzatán ez olvasható: Prímautó. A furcsa szóösszetételről Horváth. Ferenc igazgató el­mondja: nemcsak személy­autók, hanem tehergépko­csik javításával is. foglal­koznak a volt 1. Számú Au­tójavító Vállalat telephe­lyén. Főleg a szocialista tí­pusokat javítják, de akkor sem esnek kétségbe, ha egy ügyfél Renault 5-öst, eset­leg Toyotát, vagy BMW-t hoz tesztelésre. A Prímautó most egy olyan számítógé­pes vizsgáló berendezéssel lepi meg a magyar autós társadalmat, amely nem­csak Magyarországon, ha­nem a szocialista országok­ban is egyedülálló, de Eu­rópában is (Belgium, Fran­ciaország) mindössze 6 ilyen készülék üzemel. A Com­putes! VCT—Ü4D nagyon rövid idő alatt megbízható és pontos vizsgálatokat ké­pes elvégezni a motor, a sebességváltó, a lékek, a kerekek párhuzamos állásá­ról, a kipufogógáz kibocsá­tásáról, az üzemanyag-fo­gyasztásról, a műszerek hi- bátlanságáról. — Hogyan működik ez a formatervezett műszer? — Néhány praktikus be­rendezéssel kiegészített ha­gyományos fékpad van ösz- szekapcsolva a számítógé­pes berendezéssel, amely­nek a memóriájába több száz gépkocsitípus gyári adatát táplálták be. Ha mondjuk egy 2—3 éves La­da 1500-as kocsit a fékpa­don vizsgálunk, akkor j VCT—04D a vizsgált Lada adatait összehasonlítja a gyár által megadott para­méterekkel, s így pillanato­kon belül mindent tudunk a motorról, a sebességváltó­ról, az üzemanyag-fogyasz­tásról. Berendezésünk egy kiíró segítségével az ered­ményeket rögzíti, s ezeket perceken belül átadjuk a tulajdonosnak. A berende­zés gyorsabbá, megbízhatób­bá teheti például a műsza­ki vizsgáztatást és a szer­vizmunkát. — Igaz, hogy a műszer elég drága, de most, ami­kor a hazai gépjárműpark eléggé elöregedett, olyan berendezéseket kell alkal­maznunk, amelyek nemcsak az ismert szocialista típu­sokra jók, hanem azokra a korszerű, nyugati autókra is, amelyekből az új vámren­delet életbe lépése óta mint­egy 10 000 érkezett az or­szágba. A berendezéssel az egy­két vagy hároméves kocsi­ról műszaki gyorsfénykép készíthető, amely megmu­tatja a tulajdonosnak, hogy nyugodtan hosszabb útra is elindulhat, mert a gépjár­mű üzemképes. Kimutatja azt is, hogy a hosszabb út előtt feltétlenül szakember gondjaira kell bízni a ko­csit, mert a futómű, a mo­tor vagy az üzemanyag-fo­gyasztás nem kielégítő. — Hol szerezték ezt a be­rendezést? — A közelmúltban kap­csolatban kerültünk egy amerikai üzletemberrel, bi­zonyos Jack Gevyvel, aki felajánlotta vállalatunknak a berendezést, és javaslato* tett a két cég közötti együtt­működésre is. A tervek sze­rint a vizsgáló berendezést május 9-én, délelőtt 11 óra­kor a szakma és a sajtó képviselőinak bemutatjuk, és üzembe helyezzük. — Az üzembe helyezés után mik a terveik? — Ha itt, a Váci úti üzemben a Computest be­válik és a gépkocsi-tulajdo­nosok is megkedvelik, ak­kor az amerikai céggel kö­zösen gyártva harmadik or­szágba vagy országokba sze­retnénk exportálni. Elsősor­ban a szocialista országok­ra gondolunk, de megcé­lozzuk a fejlődő országokat is. A sajtótájékoztatón a berendezést felkínáljuk a vidéken működő autószer­vizeknek. Itt említem meg. hogy a vizsgáló kürülbelül 2 millió forintba kerül. — Ezt a beszélgetést meg­hívónak is tekinthetik a vi­déki szervizek szakemberei ? — Igen, május 9-én 11 órakor minden érdeklődőt szívesen látunk a Váci út 45. szám alatti bemutatón. A részletekről főmérnö­künk, Vértessv László (te­lefon: 409-349) bárkit szí­vesen informál, Ózonnal drágább Drágán megfizet az em­beriség, ha nem sikerül megszüntetni az ózonrom- boló vegyi anyagok gyártá­sát és használatát — de nem ígérkezik olcsónak he­lyettesítésük sem. A nagy vegyigyárak már körülbelül tudják, hogy mi mindennel lehetne pótolni a kloro- fluorkarbon (CFC) vegvüle- teket, amelyeket ma hűtő- folyadékokban, hajtógázok­ban és tisztítóanyagokban alkalmaznak, de úgy vélik, hogy ezek az anyagok drá­gábbak lesznek a CFC-ve- gyületeknél, és kevésbé ha­tékonyak. Egyelőre nincs olyan anyag, amelyet ugyan­olyan sokoldalúan lehetne használni, mint az ózon- falókat. Köztudott, hogy a mű­anyaghabok buborékaiból, hibás hűtőszekrényekből és légkondicionáló rendsze­rekből, dezodoráló flako­nokból és a számítógépek áramköreinek tisztítására használatos folyadékokból kiszabaduló gázok a felső légkörben összegyűlnek és a napsugárzás hatására Le- bomlanak. Az így keletkező származékok pusztítják a Földet övező ózonréteget, a három oxigénatomból álló melokulák rétegét, amely a Nap ártalmas ibolyántúli sugárzásától védi az élővi­lágot. A réteg elvékonyo- dása, illetve felszakadása — amit a sarkok környé­kén évek óta megfigyelnek — növeli a bőrrák veszé­lyét. Az amerikai vegyigyárak összesítése szerint körülbe­lül 135 milliárd dollár az értéke hazájukban azoknak a berendezéseknek, ame­lyekben a betiltandó ve- gyületeket használják. Eze­ket a berendezéseket nagy­részt ki kell cserélni. A Du Pont cégnél, amely a vilá­gon évente gyártott, körül­belül 1 millió tonnányi CFC-vegyület egynegyedét állítja elő, már tavaly már­ciusban! közölték, hogy fo­kozatosan megszüntetik a gyártást, ám jelezték: mi­nél gyorsabb lesz ez a fo­lyamat, annál nagyobbak a költségek. Eddig 100 millió dollárt költöttek helyettesí­tő- anyagok kutatására. Je­lenleg 600 féle vegvületet vizsgálnak, s. a használha­tósággal és a biztonsággal kapcsolatos kísérletek még jó ideig eltartanak. Igaz, hogy elég „türel­mes’ a január 1-jén életbe lépett montreali ózonegyez­mény (más — freon- és ha- lonszármazékok — is hatás­körébe tartoznak): csak azt írja elő, hogy 19911. júliusig — 1986-hoz képest — 50 százalékkal csökkentsék az ózonfaló anyagok mennyi­ségét az aláíró országok. Mi a teendője Magyar- országnak, amely nemrég ugyancsak csatlakozott az ózonegyezményhez? Ma­gyarországon nem gyárta­nak ózonfaló vegyületeket, de évente 5600—6200 tonnát importálnak belőlük, fő­ként Nagy-Britanniából, a Szovjetunióból és az NSZK- ból. Nyilván a helyettesítő anyagokat is meg kell majd vásárolni valahonnan. A pótlást szolgáló hazai kí­sérletek viszonylag egysze­rűek: hogyan lehetne pél­dául szélesebb körben el­terjeszteni az évtizedek, ta­lán évszázadok óta ismere­tes légsűrítős, pumpás mód­szereket a flakonok tartal­mának kicsalogatására. A komolyabb próbálkozások során azt vizsgálják. mi­ként lehetne például ba­zaltgyapotot használni szi­getelőanyagként poliure- tánhab helvett, amelynek a gyártásához ózonpusztító vegyi anyagokra van szük­ség. Mészáros György ENERGIA INGYEN Egyes országokban az utóbbi időben mind gyak­rabban tűnnek fel olyan épületek, amelyeknek a te­tején ferdén feltámasztott, üveggel borított szerkezet látható: napkollektor. A napenergia hasznosításával évezredek óta foglalkozik a tudomány, de . századunk második felében — az olaj árának megugrása után — a kutatások felgyorsultak. Ha az energia szót hall­juk, leggyakrabban mérnö­köket és tudósokat érdeklő, valamilyen elvont, műszaki fogalomra gondolunk. Ha azonban tanulmányozzuk a kérdést, belátjuk, hogy az emberiség története egyben a mindig több energiáért folytatott harc története is. Az emberiség valamennyi anyagi felfedezése az ener­giaelőállítás és az energia­felhasználás új formáját je­lentette. Az embernek kez­dettől fogva energiára volt szüksége ahhoz, hogy ma­gát megvédje, kisebb erő­kifejtéssel dolgozzon, na­gyobb kényelemben éljen és sajnos ahhoz is, hogy többet tudjon lerombolni. Az energiaforrásokat két csoportra oszthatjuk: elío- gyókra, és újra termelődők- re. Az előzőbe tartozik a szén, az olaj, a gáz, az utóbbiba a szél, a víz és a legkézzelfoghatóbb, a nap­energia. Földünk a hideg világűrben lebeg, amelynek hőmérséklete csak mínusz 270 C-fok, s a nap mele­gítő hatása nélkül nem len­ne élet. A napenergia hordozója a sugárzás, amely látható fénysugarakból és nem lát­ható ibolyántúli és infra­vörös sugarakból áll. A napsugárzás 9 százaléka a hősugarak tartományába esik. A nap, ez a hatalmas, izzó gázgömb legnagyobb részt hidrogénből és hé­liumból áll; az energiakép­ződés folyamatát magfúzió biztosítja, amelynek során a nap másodpercenként 4 millió tonnát veszít töme­géből. A nap felületén, levő 6000 C-fok hőmérséklet mellett a sugárzás intenzi­tása négyzetméterenként 70 000 és 80 000 kilowatt ér­ték között van. Ennek az energiamennviségnek föl­dünk csak egy kis — de számunkra mégis jelentős — hányadát kapja, mintegy 180 000 milliárd kilowattot, körülbelül 18 000-szer töb­bet, mint az az energia- mennyiség, amelyet eddig az emberek előállítottak. A napból származó ener­giát leginkább vízmelegítés­re használják, amely épii- l^tíűtésre éppúgy használ­ható, mint közvetlen meleg- vízhasznosításra vagy uszo­da vizének melegítésére. A kutatások számos egyéb ér­dekes hasznosításra is ki­terjednek. Képünkön: napenergiával működő kísérleti parkoló­óra Freiburgban (NSZK) Az oszlop tetején helyezték el a napelemeket. B. B. A legkisebb compact disc lejátszói a Park Itidgc-ben (New Jersey Állam, USA) Lisa Iovino mutatta be a Sony helyi központjában. A lejátszó súlya nem éri el a fél kilogrammol. Szupravezetés — összefogással Csitulóban a viták a ha­zai szupravezetés-kutatás műhelyei között — adták hírül nemrég a lapok. Igaz, egyúttal azt is megírták, hogy a témával foglalkozó fizikus csoportok számára megajánlott támogatást az érdekeltek még nem kap­ták meg. Mindezt egy olyan versenyben, amelyben ugyan befutók nem lehetünk, de a célt még elérhetjük, s nem is a „futottak még" mezőnyében. A verseny egyébként igen régen, 1911-ben kezdődött, amikor egy holland fizikus, Heike Kammerlingh Onnes fölfedezte, hogy a fémes anyagok és az ötvözetek elektromos ellenállása igen alacsony — úgynevezett kri­tikus — hőmérsékleten szinte teljesen megszűnik. Ez alatt az anyag — úgy­mond — szupravezetőként viselkedik, vagyis energia- veszteség nélkül vezeti az áramot. Mindeddig, vagyis a je­lenség felismerésétől szá­mított több évtizeden át a kritikus hőmérsékletet a világűr hidegének számító abszolút nulla fok fö'ött alig valamivel, a Kelvin­fokban mért skálán néhány fokkal tudták csak észlelni. A csúcsot a hatvanas évek­beli húsz Kelvin- (mínusz 253 Celsius) fok jelentette. Az átörésnek számító fölfe­dezés 1985-ben született, amikor Johannes Georg Bednorz és Kanl Alex Mül­ler az IBM Zürich melletti laboratóriumában olyan fémoxidokból előállított ke­rámiaszerű anyagot hozott létre, amely a 35 Keivin- (azaz mínusz 238 Celsius) fok körül már ellenállás nélküli vezetőként viselke­dett. (Meg is kapták érte a tavalyi fizikai Nobel-dí- jat.) A mindössze 15 fokos különbség rendkívüli vál­tozásnak számított az év­tizedekig tartó hiábavaló próbálkozások után, s a nemzetközi fizikusvilág azonnal kapcsolt. A hason­ló szerkezetű anyagok so­rának kipróbálásával egy- re-másra dőltek meg a ko­rábban elképzelhetetlen re­kordok. A legutóbbi hírek már arról szóltak, hogy a szupravezetés felső határa 125 Kelvin-fok körül mo­zog, ami a maga mínusz 148 Celsius-fokával már jó­val a cseppfolyós nitrogén hőmérséklete (mínusz 196 Celsius) fölött van. E tény fontosságának megértése már a szuprave­zetés gyakorlati felhasznál­hatóságához visz közelebb. A szupravezetők ugyanis azon túl, hogy a bennük megindított — meghatáro­zott erősségű — áram évek múlva is változatlanul ke­ring, a kritikus hőmérsék­let alatt mágnesessé vál­nak, s kiszorítják maguk­ból a mágneses teret. Eb­ben rejlik felhasználható­ságuk egyik lehetősége: az energiatárolás. A nagyvá­rosok alatt elhelyezett ha­talmas szupravezető mág­nesek elvileg bármeddig képesek volnának tárolni a beléjük táplált energiát. Az új, magas hőmérsék­letű szupravezetők helyet­tesíthetnék az óriásgyorsí­tók és a mágneses rezo­nancia elvén működő or­vosdiagnosztikai berende­zések hagyományos szup­ravezető mágneseit. Alkal­mazásukkal a számítástech­nikában az eddigieknél jó­val kisebb és gyorsabb mű­ködésű integrált áramkörök készülhetnének, ugyanis a méretcsökkentésnek mosta­náig határt szab a szűk te­rületre összezsúfolt áram­köri elemek ellenállása miatt fellépő hő. Ma még azonban hosszú kutatásra van kilátás, s nemcsak azért, mert a ma­gas hőmérsékletű szuprave­zetés elméleti értelmezése még fehér foltnak számít, s ezzel összefüggésben a ma elért legmagasabb kritikus hőmérséklet is messze van az ideálistól, az áhított szo­bahőmérséklettől, hanem azért is, mert ezek az új oxidkerámiák kemény, ri­deg anyagok, amelyek az összetevők porának prése­lésével lés kiégetésével hoz­hatók létre. A formálható­ságuk ezért ma még kor­látozott. Ebbe a tudományos rob­banásnak számító folyamat­ba viszonylag időben kap­csolódtak be a magyar ku­tatók. A Központi Fizikai Kutatóintézetben és az ELTE alacsonyhőmérséklet- fizikai tanszékén folynak a legígéretesebb munkák, amelyekhez azóta több más intézet és vállalati fejlesz­tő csoport is csatlakozott,' Az összefogásra, az együtt­működésre ugyanis — az ezt nem kizáró és jó érte­lemben vett verseny mellett — ezen a területen nagyon nagy szükség van. Sikerült például elektro­nikai célra használható vé­kony réteget, öntési eljárás­sal fóliát és szitanyomással vastag rétegeket előállítani. Vezetékek készítése céljá­ból robbantásos technoló­giával réz-, ezüst- és rozs­damentes acélköpenyű hu­zalok készültek, továbbá szupravezető gyűrűkből elektromágnes. Felkészültek a magyar tudományos mű­helyekben a szupravezető anyagot felhasználó, vas­mag nélküli motor "kísérle­ti példányának az elkészí­tésére is. Mindehhez jól felkészült alapkutatás tár­sul. Ezt a megszerzett pozí­ciót nem volna szerencsés elveszteni. P. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents