Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 126. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 31., szerda Elfogadta az Országgyűlés az átalakulási törvényt KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának Tegnap 10 órakor a Parlamentben Szűrös Mátyás elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés soron következő ülésszaka. Az ülésteremben jelen volt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak kezdetén bemutatta az általa kinevezett új hivatali vezetőket: dr. Soltész Istvánt, az Országgyűlés főtitkárát, dr. Soós Tibort, az szággyűlés Hivatalának vezetőjét és dr. Mary Györgyöt, az Országgyűlés Elnöki Titkárságának vezetőjét. A tárgysorozat elfogadása előtt a Parlament dön tött a megüresedett képviselői helyek betöltéséről. Dr. Korom Mihály képviselői megbízatásának megszűntével az Alkotmányjogi Tanács elnöki tisztségére szóló megbízatása is megszűnt, mivel a tanács elnöke csak képviselő lehet. A dr. Korom Mihály lemondásával megüresedett választókerületben időközi választást tűznek ki. A mandátumáról lemondott Varga Gyula (Szabói cs-Szatmár m., 3. vk.) képviselő helyére Gilányi János, eddigi pótképviselőt, a Zala megyei Varga Gyula, (Zala m. 2. vk.) helyére Szabó János eddigi pótképviselőt igazolta a parlament. Az Országgyűlés három ellenszavazattal és egy tartózkodással tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését. A várhatóan négy napig tartó ülésen a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról; az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvényjavaslat; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény; a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi Iil. törvény; a földről szóló 1987. évi I. törvény; az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény; a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyal a parlament. A képviselők megvitatják a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, az 1989. évi állami költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot —a Minisztertanács javaslatait az 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására; tájékoztatót hallgatnak meg a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, s személyi kérdésekben döntenek. Az ülésszakra 12 interpelláció és 6 kérdés érkezett a kép- viselőktőL A testület a napirendet 5 ellenszavazattal fogadta el, majd együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról, illetve a szövetkezetekről szóló törvény- javaslat módosításáról Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter 'előterjesztésében. Kulcsár Kálmán expozéja Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéjában mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az ülésszak elé került törvénycsomag meghatározó eleme az átalakulási törvény, a másik két törvényt, azaz az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályt ennek függvényében kell módosítani. Az átalakulási törvény szabályozza az egyik gazdasági társasági formából a másik társasági formába való átmenetet, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdasági társasággá alakulását. Jogi értelemben az átalakulás azt jelenti, hogy a már meglévő szervezetet nem kell megszüntetni egy új szervezet alapításához. Az átalakulási törvény része annak a törvénysorozatnak, amely a piacgazdaság szervezeti infrastruktúrájának jogszabályi kiépítését szolgálja. E törvénykezés alapja a tavaly októberben elfogadott társasági törvény, amelyet decemberben a külföldiek befektetéseiről szóló törvény követett. Most az átalakulási törvény van soron, majd ősszel az értékpapír-kibocsátási és értékpapírpiac-felügyeleti törvénynyel fejeződik be a sorozat. május 29-ei üléséről E törvények nélkül egy valódi piacgazdasági rendszer működésképtelen lenne. Kulcsár Kálmán hangsúllyal szólt arról, hogy az átalakulási törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami vállalat, illetőleg szövetkezet alakul át a társasági törvényben meghatározott valamilyen szervezeti formává. A gazdálkodó szervezetek ilyen jellegű teljes átalakulása kivételes eset. Nincs tehát alapja annak a félelemnek, hogy a törvény nyomán minden vállalatnak és szövetkezetnek azonnal át kellene alakulnia. Ez tévedés. Átalakulási kampányra, kényszerre nincs szükség. A kormány nem átalakítási, hanem átalakulási — az önkéntes átalakulást lehetővé tevő — törvényt terjeszt az Országgyűlés elé — szögezte le. Természetszerűleg az alapvetően technikai átalakulási szabályozásnak is vannak a tulajdonlási-vállalati struktúrát érintő hatásait amelyek zömmel kedvezőek a gazdasági reform, a piac- gazdaság kibontakozását segítik. E hatások közül Kulcsár Kálmán kiemelte, hogy a törvény megerősíti az állampolgári tulajdonon alapuló vállalkozásokat, megoldja a növekedésükkel 1 összefüggő gondokat. Ugyancsak kedvező, hogy a törvény feloldja a szövetkezeti tulajdon eddigi merev oszthatatlanságát, és a vagyont a kis-, illetve nem nyereségre törekvő szövetkezeteknél 100 százalékban, a több szövetkezetnél felerészben értékpapír, azaz szövetkezeti üzletrész formájában megosztja a tagok között. Azonban itt sem természetbeni felosztásról, a jól működő nagyüzemek meggondolatlan szétveréséről van szó, hanem arról, hogy a szövetkezeti tag tulajdonosi mivolta sajátos értékpapírban is megtestesüljön, megerősödjön érdekeltsége a kollektív tulajdonlásban. Ez a szövetkezeti értékpapír egyébként előfeltétele gazdasági társasággá való átalakulásának. Kul(Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 29-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői, a pártsajtó, valamint — az első naiprendi pont vitájában — a központi sajtó vezetői. A testület Irányi Pálnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalta a széles körű társadalmi vita alapján kialakított új agrárpolitikai koncepciót, amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoz. Grósz Károly főtitkár előterjesztésében a Központi Bizottság foglalkozott az MSZMP előtt álló feladatokkal, és úgy döntött, hogy 1989. május 8-ai álláspontját módosítva még ebben az évben összehívja a párt kongresszusát. Arról is határozott, hogy vitára bocsátja javaslatait a helyi és országos pártszavazás intézményének bevezetéséről; valamint arról, hogy a tagság demokratikusan és közvetlenül választhassa meg az MSZMP elnökét és főtitkárát. A kongresszus előkészítésének szervezési teendőit a következő ülésein folyamatosan tárgyalja. A Központi Bizottság megGrósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden interjút adott a Magyar Televíziónak. Az választotta a kongresszus mandátumvizsgáló bizottságát, amelynek vezetője Vas- tagh Pál, a Politkai Bizottság tagja lett. A kongresz- szus szervezőbizottságának vezetőjévé Iványi Pált választotta meg. A Központi Bizottság megköszönte a szervezeti szabályzat kidolgozására kiküldött munkabizottság tevékenységét. A további munkával a testület mellett működő kibővített pártpolitikai bizottságot bízta meg. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Gazdaság- stratégiai Munkabizottságot és a Közgazdasági Munka- közösséget összevonja, és a jövőben Gazdaságstratégiai Munkabizottság elnevezéssel működteti. A testület Korom Mihályt és Rajnai Sándort saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól. A Központi Bizottság tudomásul vette az MSZMP reformkörök 1989. május 20-ai, szegedi munkatanácskozásáról készült tájékoztatót. Megvitatta a politikái egyeztető fórummal kapcsolatos tárgyalásokról szóló jelentést; megfogalmazta javaslatait, és nyilvánosságra hozza álláspontját az érdemi tárgyalások előkészítéséről. A Központi Bizottság kialakította Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos álláspontját, amelyet nyilvánosságra hoz. (MTI) interjúból közlünk részleteket lapunk harmadik oldalán. Interjú Grósz Károllyal A vállalat nem vész el, csak átalakul PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI Az Országgyűlés évek óta harcolt azért, hogy a jelentős döntések e körben szülessenek; hogy a vitáknak valósdi tétje legyen; hogy a kormány ne nyúljon át a honatyák feje fölött. Azóta a parlament szerepe fölértékelődött, egymást követik a nehéz és bonyolult döntések. Most ugyanezt kifogásolja egyre több képviselő, úgy érezve, hogy a kormány a nyakukba akarja varrni a felelősséget — ahelyett, hogy kellő szakmai mérlegelés után maga döntene. Egyre több törvénytervezet vitájában javasolják a döntés elhalasztását. Mostanában gyakran hallott mondatok: tekintsük ezt csak első olvasatnak, egyszerű tájékoztatónak. Térjünk majd visz- sza ...” Végül is mire az Országgyűlés látványosan bátor lett a szókimondásban, elbátortalanodott a pontosan ki nem számítható hatású döntének felelősségének vállalásában. „Kiderült”, hogy mindenki számára kedvező választási lehetőségek nincsenek, és az is, hogy a máig számonkért hathatós reformlépések egyike sincs áldozatok nélkül. A gazdálkodó szervezetek átalakulásáról, az állami vállalatokról, valamint a szövetkezetekről szóló három összefüggő törvényjavaslat kapcsán is fölmerült a halasztás kérdése. A miértről kértünk véleményt közvetlenül expozéja után dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztertől. — Korábban sokan kifogásolták a patópálosdit, most körükben is általános, halogató törekvést érzek. Mintha azt mondanák: ne csináljon a kormányzat semmit a válságból kilábalás érdekében, mert úgysem tudhatjuk, miből mi lesz ... Tavaly, mikor hivatalba léptem, mindenki azt követelte, hogy készítsünk új alkotmányt. El is kezdtük a munkát a legjobb tudásunk' szerint kutatási eredmények sorára alapozva. Azután jött az újabb vélemény: nem kell alkotmány, inkább sarkalatos törvényekre van szükség. Fontolóra vettem, hogy bár eljött az idő az alkotmányozásra, politikai probléma adódhat abból, hogy milyen összetételű és milyen képviseletű parlament fogadja el az alkotmányt. S bár tovább dolgozunk az alaptörvényen, hallgatólagosan elfogadtuk, hogy tervezetét csak a választások után terjesztjük elő. Elkezdtük hát néhány olyan törvény megalkotását, amely mintegy a politikai átmenet játékszabályait adja, amelynek híján kísértene az anarchia veszélye. Törvényeket alkottunk, amelyek igyekeznek megakadályozni a sokat emlegetett visszarendeződést. Erre jött az újabb reagálás: nem kellenek ezek a törvények, hiszen már amúgy is „törvényalkotási lóverseny” folyik ... Hasonló szemléleti sarkonfordu- lást érzek az átalakulási ! törvényt halasztani próbáló törekvések mögött. Én úgy gondolom, ha nem lehet mindent azonnal a legjobbra megváltoztatni, akkor kis lépésekkel kell előre haladni. Nem szabad türelmetlen-, nek lenni. A politikában ez sohasem volt erény. Meg kell próbálnunk európai módon viselkedni, keresve a kompromisszumokat. — Visszás, hogy akik azelőtt a korlátokat kifogásolták, most a túlzott kötetlenség ellen ágálnak. — Mindkét oldalról jönnek a szélsőséges kifogások. Ugyanazt egyszerre sokallják és keveslik az emberek. Lehetne erre mondani, hogy ha valami iránt ekkora ellenállás van, akkor miért erőlteti a kormány. Az utóbbiról nincs szó; csupán megpróbáljuk elfogadtatni, mert meggyőződésünk, hogy e törvények nélkül elképzelhetetlen a jelenlegi gazdasági helyzetből való kibontakozás. Ez nem jelenti, hogy például az átalakulási törvény önmagában megterem-’ ti a tulajdon reformját. Az a szerepe, hogy új lehetőségek nyújtásával segítse. — A létrejövő rt.-kben a 20 százalékos külső tőkearány elég lesz-e ahhoz, hogy a cégtáblán kívül más is változzon? — kérdeztük Békési László pénzügyminisztert. — A 20 százalék csak minimális követelmény, amely alatt nem történhet meg a váltás. Ezt elegndő biztosítéknak tartom, hogy ne csak formális legyen az átalakulás, s egyben új erőforrások bevonását is jelentse. — Az új törvény tényleges tulajdonosi kontrollt te- remt-e? — Erről nagy vita folyik. Tény, hogy az állami vagyonkezelés rendjét, az értékpapírok forgatását és annak szabályait még meg kell teremteni. Az év második felében kerül a parlament* elé a törvénytervezet, mely az értékpapírpiac, az értéktőzsde működéséről rendelkezik. Addig maga az átalakulási törvény nem elégséges, csupán egy első lépés a dinamikusabb tőkemozgás feltételeinek megteremtéséhez. — Nem nehéz megjósolni, hogy az eredménytelen és kevéssé perspektivikus vállalatoknak a nyakukon marad majd a részvény. — Ez a világon mindenütt így van. — ök ne alakuljanak át társasággá ? — Dehogynem. Próbáljanak meg új forrásokat bevonni, termelési szerkezetet váltani, a hatékonyságot növelni. Enélkül értelmetlen lenne az átalakulás. Szerintem vállalataink nagy részében megvan a lehetőség, hogy ezt a szigorú mércét vállalva megújuljanak. Plecskó Ferenc somogyi képviselő mint a vita * első felszólalója olyan kemény hangot ütött meg, hogy a tévé percekkel később már egy, a minisztériumi szakértőkkel folyó szópárbajra kérte fel. Örömmel nyugtáztuk; képviselőnk győzte érvekkel. Bíró Ferenc
