Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

J

XLV. évfolyam, 125. szom

Ára: 4,30 Ft

1989. május 30., kedd

H

Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága

Még ebben az évben összehívják g párt kongresszusát

Hétfőn reggel 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság — nem testületi tag - titkára, továbbá a pártsajtó vezetői. Az első naprendi pont tárgyalására tanácskozási joggal meghívták az agrárágazat több vezető személyiségét.

Grósz Károly a Politikai Bizottság

nevében üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről.

1. Az MSZMP agrárpolitikai koncepciójának megújításáról szóló állásfoglalás kialakítása - előadó Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára;

2. Javaslat az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról - előadó Grósz Károly főtitkár;

3. Különfélék.

Ezt követően Iványi Pál tartotta előadói beszédét.

Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság 1989. február 20-i ülésén a koncepciótervezetet azzal fogadta el, hogy azt az érintettek széles köre vitassa meg. Az elmúlt hónapokban csaknem ezer szervezetben és intézményben több mint 30 ezren vitatták meg a dokumentumot, kritikai megjegyzéseikkel vagy javaslataikkal segítették az anyag formálását, és hozzájárultak ahhoz, hogy a szakmai közvélemény értékítéletét, véleményét messzemenően figyelembe vehessék.

— A viták hasznosak és igen tanulságosak voltak, ugyanakkor igen szenvedélyesek és kritikusak is — állapította meg Iványi Pál. — A mezőgazdaságban felhalmozott problémák ismertetésében azt kell mondani, hogy indokoltak ezek a szenvedélyek.

Szinte valamennyi vélemény foglalkozott az ágazat gazdasági helyzetével és az üzemek egyre nagyobb hányadának ellehetetlenülésével. Szenvedélyesen kritizálták a fokozódó költségvetési elvonásokat, amelyek évről évre csökkentik a támogatások összegét és évről évre növelik az elvonásokét. Növeli s termelést a* ipari és mezőgazdasági árak közötti álló nyílása, amely évek óta tart, és egyre súlyosabban érinti a mezőgazdaságot.

= Az adatok azt bizonyítják, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban a korábban is nyomott jövedelmi helyzet a nyolcvanas évtized második felében folyamatosan romamelv egy kedvezménycsomagot fogadott el az élelmiszer-gazdaság javára. Növelték a zöldhitel összegét, egyes élelmiszeripari vállalatoknál kedvezményes hitelkonstrukciót hirdettek meg, kamatkedvezményt léptettek életbe, 5 százalékkal növelték a gabona felvásárlási árát, 150 üzem adósság- rendezésének lehetőségével még ez évben fogalkoznak. Ez azonban kevés. Felkérjük ezért a kormányt, .hogy a Központi Bizottság agrárpolitikai tézisei alapján dolgozzon ki kormányzati programot és abban vegye figyelembe a mezőgazdaságban kialakult helyzetet. .Ez nehéz feladat a kormány számára is, mert a nemrég elfogadott csomagterve szerint mintegy 30 milliárd forinttal kell csökkenteni a költség- vetés kialakult hiányát. Mégis úgy véljük, hogy a mezőgazdaság nehéz helyzetére tekintettel kell lenni és kevésbé lehet tovább terhelni ezt az ágazatot.

— Sokan foglalkoztak a termelés—feldolgozás—kereskedelem elkülönült szervezeti, érdekeltségi és szemléleti okokra visszavezethető ellentmondásaival. Sürgették ezek integrációjának erősítését. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk az egymásra utaltság felismeréséből fakadó és a/ anyagi érdekekan alapuló együttműködés erősítését,

A társasági törvény egyik rendeltetése éppen ennek elősegítése = jelentette ki a továbbiakban, = Valóban nagy lehetőségek és tartalékok vannak a termelés-fel- dolgozás-forgalmazás együttműködésében,

Struktúrát váltani — az alapanyag-termelésben az élelmiszeriparban —, minőséget javítani, külső piacot szerezni és ott megmaradni elsősorban az értéknövelő feldolgozás fejlesztésével lehet — mutatott rá az előadó. — Ennek az együttműködésnek azonban a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával, a szerves fejlő dés alapján kell megtörténnie. Rendeletekkel, szabályozókkal ezt lehet ösztönözni, gyorsítani, de felülről beavatkozni és pásztor módjára összeterelni az érdekeket nem lehet. A vertikumok terjedését és erősödését tehát támogatjuk, ösztönözzük, de állami beavatkozás nélkül.

— Szinte minden tanácskozáson napirenden volt az érdekképviselet megújítása, a falusi értékek felkarolása. Ez napjainkban egyre inkább politikai jellegű kérdéssé válik.

— A szerveződő agrárre- form-körökröl és agrárplatform szervezetekről szólva kifejtette: létrejöttük egyik motivációja az agrárágazat jövedelempozíciójának megrendülése és az ebből eredő feszültségek felhalmozódása, akuttá válása, á másik a nagyüzemek jövőjéért, a vidék boldogulásáért való aggodalom. Sokan úgy vélik, hogy az .MSZMP sem áll ki következetesen az agrárágazat, a mezőgazdasági nagyüzemek mellett, ezért önálló politikai * érdekképviselet alapításának gondolatával is foglalkoznak.

— Támogatjuk az agrárre- form-körök tevékenységét. Már csak azért is, mert az MSZMP agrárpolitikájának egy-egy elemét'érlelik tovább — szögezte le a KB titkára.

— A koncepció-tervezet

feletti vitában felvetődött: kell-e nekünk további mezőgazdasági növekedés,

vagyis a fejlesztés helyett nem a szintentartást, vagy éppen a visszafejlesztést kellene-e inkább választani? Ez utóbbi felfogás hívei a piaci viszonyok nehézségeire és a támogatás mértékér# hivatkozva érvelne«

= mutatott rá, = As MiZMP sem a parttalan, bármi árén történő fejlessz té§ mellett van, A fejlesz tést a piac felvevő-képesaé- gének és a gazdaságossága nak rendeljük alá, Be valU

(Folytatás a 2, oldalon)

GLATZ FERENC MINISZTER KAPOSVÁRON

A művelődési minisztert emlegetve még hozzátesz- szük: az új. Glatz Ferenc történész ugyanis csupán két hete áll az intézmény élén. Azt már a kaposvári Táncsics gimnázimban tapasztaltuk, hogy bizalom övezi.

Glatz Ferenc első vidéki miniszteri útja a somogyi megyeszékhelyre vezetett, ahol a tudósklub meghívására előadást is tartott Nemzeti történelmünk, nemzeti

kultúránk címmel. A törté-, nész humánpolitikáról beszélve fejtette ki miniszteri elképzeléseit. Tervezett kaposvári programját megszakítva — hírül véve, hogy a Táncsics gimnázium tanárai szerdán sztrájkba lépnek — a patinás intézménybe sietett, hogy találkozzék a pedagógusok képviselőivel.

Glatz Ferenc kaposvári programjáról lapunk 5. oldalán számolunk be.

A KÖZÉLET

HÍREI

Straub F. Brúnó Törökországba látogat

jSímwb F, Brúnó, a? gu nöki Tanács elnöke Kenan Earennek, a Török Köztér* aaság elnökének meghívás sara június á, és 0, köpött

hivatalos látogatást tesz Törökországban.

Hazánkba érkezett Sztanko Todorov

Sztanko Todorov, a Bolgár Nemzetgyűlés elnöke Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének meg-, hívására héttőn Budapestre érkezett, A vendéget a Fe= rihegvi repülőtéren Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke fogadta, Jelen volt Venelin Kecév, Bulgária bu= dapesti nagykövete,

MA ÖSSZEÜL AZ ORSZÁGGYŰLÉS

LENDÜLETESEN FEJLŐDŐ KÜLKERESKEDELEM

Elismerő oklevél a Kaposfarmnak

Egy évtizedes működés után, a múlt évi eredményei alapján, ismét elnyerte a 1MÉIVI és a TOT elismerő oklevelét a Kaposíarm Közös Vállalat. Az oklevelet tegnap az ünnepi igazgatósági ülésen adták át.

Ma délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés ülésszaka. A parlamentet Szűrös Mátyás házelnök hívta össze.

A beterjesztett 13 napirendi pont közül a gazdálkodás fejlődésének irányát kijelölő szerepével, átfogó,, egyetemes jellegével kiemelkedik az a két törvény- csamag, amely a Ház elé kerülő jogszabálytervezetek zömét magában foglalja. Az első ilyen csomagot — az előzetes menetrendnek megfelelően — közvetlenül az ülés tárgysorozatának megállapítása után „bontják' fel" a képviselők. A törvényelőkészítők ebben a csomagban fogták össze a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló javaslatot, illetve az ehhez kapcsolódó két jogszabályt az állami vállalatokról és a szövetkezetekről.

Várhatóan nem kis vitára kell felkészülnie Békési László pénzügyminiszternek, aki a kormány megbízásából az idei költségvetési terv módosítására tesz javaslatot. A rendkívüli állami beavatkozást indokolja, hogy az államháztartás számára kedvezőtlenül indult az idei esztendő, s a számítások szerint az év hátralévő része sem ígér kedvező változásokat.

Az Országgyűlés tájékoztatót hallgat meg a bős- nagymarosi beruházás helyzetéről, megvitatja a Büntető törvénykönyv módosításáról, valamint a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény- javaslatot, majd v személyi kérdésekben dönt. Vida Miklós megüresedett helyére új alelnököt választ az Ország- gyűlés. Az előzetes információk szerint a jelölőbizottság kettős javaslatot terjeszt a parlament elé. A Ház üresen maradt alelnöki tisztéért Fodor István és Zsigmond Attila lép sorompóba. Az ülésszak előreláthatólag pénteken interpellációk és kérdések tárgyalásával zárja munkáját.

Tíz évvel ezelőtt 84, ma több mint 250 tag- és part- nergazdasága van — szerte az országban — a Kaposfarm Közös Vállalatnak. A Katej- ből és a Kahúsból kialakult szarvasmarha-tenyésztési rendszer akkor nem egészen huszonhétezer, ma hatvanezer tehén gazdaságos termelését, szakszerű tenyésztését segíti.

Az utóbbi évtizedben szüntelenül fejlesztette tevékenységét a . vállalat. Volt olyan feijS§Í|tóumit elhagytak (merfitűíremett rajta az idő), helyette keresték azokat a lehetőségeket, amelyekre áz üzemeknek igényük volt. Sok minden változott, egy azonban az alapítástól kezdve következetesen érvényesült: úgy segíteni, kiszolgálni teljeskörűen a gazdaságokat, hogy növekedjen a termelési szint, minél jövedelmezőbb legyen a szarvasmarha-ágazat.

Hogy elérték céljukat, azt nemcsak a rendszer terjedésével, tények sorával lehet biztonyítani; jelzi az is, hogy most már harmadszor országos elismerésben részesült a Kaposfarm. A tegnapi, az első negyedév tapasztalatait értékelő igazgatósági

(Folytatás a 3. oldalon.)

lőtt — mutatott rá Iványi Pál.

'»

— Az 1988. évi nyereség- tömeg összege folyóáron még eléri az 1980-as évét, de reálértéke annak már csak a felét teszi ki. Különösen súlyos a helyzet az élelmet adó alapanyag-termelésben. Jól érzékelteti a helyzetet a búza jövedelmezőségének alakulása, amelynek költség- arányos nyeresége tíz éve még 25—30 százalékos volt, 1987-re ez 3 százalékra csökkent és az utolsó három év átlagában is alig több mint harmadát teszi ki az 1980. évinek. Következménye

mindennek, hogy a mező- gazdaságban a beruházás, a műszaki fejlesztés 1988-ban összehasonlító áron számolva az 1982.. évinek csupán háromnegyedét éri el. Általános a tőkeszegénység, elavult a technika.

Tetézi a bajt az ágazat sajátosságait figyelmen kívül hagyó hitel- és kamat- politika is. Miközben a rövid lejáratú mezőgazdasági hitelek kamata az 1980—81. évi 10 százalékról 1988-ra 17—18 százalékra nőtt, addig az alaptevékenység jövedelmezősége 12 százalékról 5 százalékra csökkent. Mindez elég indok sírra, hogy joggal féltsük az ágazat elért eredményeit, féljünk a termelési színvonal csökkenésétől és az azzal együttjáró élelmiszer-hiány, tói, annak összes társadalmi- gazdasági-polítikai követ= kezményétől, Félni azonban kevés és nem is lehet vele problémákat megoldani, cselekedni kell — szögezte le, — Egyetértünk a kormány február 9-i határozatával,

Iványi Pál előadói beszéde