Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-30 / 125. szám
2 Somogyi Néplap 1989. május 30., kedd Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának megnyitóbeszédét követően megkezdte tanácskozását ,az .MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) juk, hagy ez a piac minőségileg jobb, tetszetősebb, feldolgozottabb és árfekvésben is megfelelő termékekből bővíthető és bővítendő. Az országnak, az ágazatnak és a parasztságnak is ez az érdeke. — Az élelmiszergazdaságot kiszolgáló hazai ipar és különösen néhány vállalata, jóllehet sokat fejlődött — különösen a szocialista és tőkés vállalatokkal kötött kooperáció révén —, de a minőségi igények kielégítésétől még elmarad. Az élelmiszergazdaság a hazai ipar egyik tartós, legbiztosabb piaca, ezért több figyelmet érdemel — hívta fel a figyelmet, majd arról szólt, hogy az ipar és a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenysége is. — A nagyüzemi vagy kisüzemi „pártiság” kérdéskomplexumára térve elmondta: a vitákban ezt egyes helyeken úgy értelmezték, hogy az MSZMP nem áll ki határozottan a nagyüzemek mellett, feladja a 30 éves eredményt, a világ által is elismert üzemi szerkezetet. Mások viszont úgy vélik, hogy az agrárágazat azért került válságba, mert a nagyüzemi szervezet ide juttatta. A kiút a nagyüzemek feloszlatása, a farmergazdaságok mielőbbi elterjesztése. E nézet han- goztatói nem az MSZMP színeiben, hanem inkább valamelyik más szervezet nevében terjesztik ezt a nézetet. E szélsőségtől elhatároljuk magunkat — szögezte le. — Olyan korszerű nagyüzemek kialakulását támogatjuk, ahol a vagyon működtetése és a munkaszervezet vállalkozáson alapul, ahol a bérérdekeLtség erős tulajdonosi kötődéssel és gazdatudattal ötvöződik, ahol a szövetkezet vagy a vállalati vezetés van a kollektíváért, és nem fordítva — jelentette ki. — Ennek kialakítását szolgálják és segítik a már elfogadott törvények és a munkában lévő tulajdonosi reform, valamint a föld- és szövetkezeti törvény. Ezután a földtörvény módosításával összefüggésben rámutatott: egyik legfontosabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális hasznosítását elősegítő földpiac, oldódjanak a földforgalmazás adminisztratív korlátái. A föld a nemzeti vagyon nagyon sajátos része és egyúttal természeti kincs is, ezért itt minden hosszabb távra szóló változtatást alaposan meg kell fontolni — hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ebben a nyilvánosságnak és együttgondolkodásnak, egy széles körű társadalmi konszenzus kialakításának igen nagy a jelentősége. Az agrárpolitikai állásfoglalás-tervezet újdonságait összefoglalva kiemelte a piacnak, mint fő termelés- szervező elemnek a megerősödését és az ahhoz való alkalmazkodás fontosságát; a vállalkozói szervezetek és magatartás elterjesztésének az igényét, amely az emberekből az eddigi végrehajtó típusból alkotó, teremtő típust alakít ki, valamint a tulajdoni reform következe- ki az agrárágazatban felhal- tes végigvitelét, amely a bérérdekeltség és a terjedő közömbösség helyett felelős gazdaként viselkedő embereket, termelőket formál. Ezek mellett a koncepció nagyon fontos feladatul tűzi mozott feszültségek mielőbbi oldását is — mutatott rá, hangsúlyozva, hogy az így kialakított és a KB vitájában elhangzó vélemények figyelembevételével formálódó agrárpolitika nemcsak rövid távon, de hosszú távon is alapja lehet az agrárágazat fejlődésének. Az MSZMP KB tanácsadó testületének állásfoglalásáról szólva kiemelte: a testület megállapította, hogy veszély- helyzetben van az agrárágazat. A mezőgazdaságban nélkülözhetetlen a szerkezet- váltás. A párt piacos mező- gazdaságot akar, s egyetért a termelésistrutúra-átalaku- lás és a tulajdonosi reform szükségességével. Rámutatott arra is, hogy kétségtelenül van vita az állásfoglalás-tervezet és a tanácsadó testület felfogása között abban az értelemben, hogy a KB a szükséges integrációt önfejlődés útján, az érdekek érvényesítésével, a lehetőségek megteremtésével, nem pedig egy felülről vezérelt szervezet kiépítésével tartja járható útnak. Végezetül kérte a Központi Bizottságot, hogy a Politikai Bizottság megbízásából beterjesztett koncepciótervezetet vitassa meg és foglaljon abban állást. Javasolta: a testület kérje fel a Minisztertanácsot egy olyan munkaprogram elkészítésére, amely a KB-állás- foglalás alapján tartalmazza és megfelelően ütemezi a szükséges intézkedéseket. Ez a kormány gazdasági programjának része, önálló fejezete is lehetne és a magyar agrárágazat nemzeti programját képezhetné. Vita az előadói beszéd fölött A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politikai nézőpontból tárgyalták, bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai, műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Különösen -nagy tiang= súlyt helyeitek a falvak élet. és munkakörülményei, nek változásaira, Tették ezt azért, mert a mezőgazdaság ügye nem lehet csak ágaza* ti kérdés = amint azt töb* ben is hangsúlyozták, Ép* pen ezért az eredmények hangoztatása mellett nyoma, tékkal szóltak az ágazat ha. nvatlásának ,'súlyos jeleiről is, Bürgert Róbert, a Bábái, nai Mezőgazdasági Kombi, nát vezérigazgutója azért is helyeselte az új koncep* elő kidolgozását, mert a jó agrárpolitika — mint mondotta — sokat tehet azért, hogy a falvakban kialakul, jón, erősödjék a demokruti- kus szocializmus. Mások, így Jklódi László, a vajai 11. Rákóczi Tsz elnöke, politikai garanciákat sürgettek az agrártermelésben szükséges kedvező változások alátámasztására. Mint mondotta, csakis így képzelhető el a vállalkozói-jellegű teljesítmények növekedése. Az MSZMP agrárpolitikájának biztatást és reményt kell adnia az agrárkörzetekben élőknek — ezt szintén ő emelte ki, hangsúlyozva: alulról építkező prog. rumra von szükség, amely találkozik a parasztság egyetértésével. Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Pártbizottságának első titkára arról beszélt, hogy g parasztság a «zónái jobban értékeli a la, pasztalatokat és ezt a „ké* pességét” a pártprogramban figyelembe kell venni, Nagy Tamás, a svéli tsz elnöke — aki az Országos Agrár Re. farmkor nevében meghívott vendégként, ám tanácskozó, si joggal vett vészt az ölé* sen azt erősítette: a sző* vetkezetek rövid távon ha, tó kormányzati intézkedése, két és hosszabb időszakra szólő reformpolitikát ki, vannak és mindennek kő, zéppontjában a falun elő, dolgozó ember álljon. Ez a gondolat — a konkrét ko"- mán.vzati program szűkéé, gessége szinte valameny- nyi felszólalásban megfogalmazódott. A vitában aláhúzták, hogv az. agrártermelést nem lehet elkülöníteni más ágazatoktól — például az ipartól és a kereskedelemtől —, hanem éppen szoros kapcsolatuk a fejlődés egyik feltétele. Ennek kapcsán többen szóltak a mezőgazdaság, az élelmiszeripar jelentős eredményeiről, emel.veket nemcsak a falvak lakói értékelnek, hanem a külföldiek is. A parasztság természetes „mozgásformája” a reform — állította Romany Pál, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora —, s a mező- gazdaság úgynevezett magyar útja éppen hogy azt igazolja; kedvezd a terme- lésfejleszlés hatásfoka akkor, ha a politika széljárása megfeleld, Hütter e*aba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter = aki részletesen ismertette a kormányzati elképzeléseket — ugyancsak azt tartgtta: az agrá.terme* lés színvonala döntően hat a falvak életére, a mezőgazdasági üzemeknek szerve, sen kell kapcsolódniuk köz. vétlen környezetükhöz, Vi- taösszeíoglalójábím Iványi Pál ki is tért arra, hogy szerinte a falu szociális és kulturális felemelkedésében szerepet vállalókat kü- Jönféle elismerés és engedmény illethetné. Hasonlóképpen gyakori téma volt az érdekképviselet tartalma, szervezete, formája is. Többen szóvá tették : további vizsgálatok, egyeztetések szükségesek a TOT és a szerveződő Mezőgazdasági Kamara tevékenységét, feladatait illetően. A tulajdonreformnak az agrártermelést szorosan érintő kérdéseivel is foglalkozott egyebek között Hütter Csaba, kifejtve: a földforgalmazás felszabadítását tervezik, ezzel megszüntetve olyan kötöttségeket, amelyek hátrányosan érintették a nagyüzemeket és a kistermelőket egyaránt. A miniszter szerint ez a lépés mindenképpen indokait, még akkor is, ha — mint jól tudja — ezzel szemben fönntartások mutatkoznak Többen foglalkoztak az alacsony nyereségszínvonal okaival, s Nagy Gábor, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigazgatója foglalta össze az elhangzottakat azzal: a termelőt nem lehet „kifizetni” pusztán politikai elhatározásokkal, konkrét anyagi támogatás is szükséges. Nagy Tamás ezzel szemben úgy vélte: nem támogatásra, hainem valóságos piaci viszonyokra, reális árakra van szükség. Nagy Gábor szólt arról is, hogy a megújított agrárpolitika megvalósításának feltételeit is biztosítani kell. Ehhez stabil szabályozók kellenek, márpedig az ő vállalatát érintő hivatalos szabályozórendszer néhány hónap alatt négyféleképpen módosult. Hogyan lehet így tervezni, vállalatot vezetni — kérdezte. Szabó István kormányzati intézkedést sürgetett a termelési kedv növelésére. A vitában Gubicza Ferenc, Burbert Róbert, Szabó István, Hámori Csaba és mások is szóltak arról, hogy a most vitatott koncepció hozzásegítheti a falvak lakóit, dolgozóit az MSZMP megújított agrárpolitikájának megismeréséhez, támogatásához. Ez pedig — ha a politika találkozik a parasztság egyetértésével — a következő választásokon erősítheti az MSZMP pozícióit. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Grósz Károly főtitkár is, aki aláhúzta: a párt politikája egyes területeinek világos körvonalazásával építheti választási programját. Hosszú távú stratégiai irányvonala pedig a szocializmus jövőképét vázolja majd fel a hazai viszonyok között. A vitát Iványi Pál foglalta össze. Megelégedéssel szólt arról — amit egyébként több felszólalás is tükrözött —, hogy a tézisek széles körű elemzése végül is hozzájárult a koncepció további javításához, gazdagításához. Ezzel együtt sem vállalkozhat a rövid távon jelentkező kérdések megválaszolására; mindenképpen indokolt, hogy a kormányzat egy nemzeti agrárprogram keretében fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyek megoldást jelenthetnének a mezőgazdaság rövid távú gondjaira. Bizonyos — tette hozzá —, hogy az MSZMP új agrárpolitikája nem lesz olyan hosszú életű, mint az ezt megelőző = amely 1857*ben szüle* tett =, hiszen alapvetően mások a feltételek és gyér- sabban módosul a politikai és gazdasági környezet, Ez az agrárpolitika azonban mindenképpen nyitott lesz és képes arra, hogy — amennyiben az indokolt és szükséges — kellő korrekciókkal segítse az előrehaladást, Iványi Pál bejelentette, hogy számos felvetésre a kormányzati tervezetek adnak majd választ, A vita egyes véleményeit a tézisek végső szövegezésénél felhasználják, A témáról további négyen írásban fejtették ki véleményüket. Az ülés végül is egy tartózkodással elfogadta az agrárpolitika megújulásának koncepcióját. Grósz Károly főtitkár előterjesztésében a Központi Bizottság foglalkozott a párt előtt álló időszerű feladatokkal, és úgy döntött, hogy 1989. május 8-i álláspontját megváltoztatva pártértekezlet helyett még ebben az évben összehívja a párt kongresszusát. A kongresszus előkészítésével ösz- szefüggő szervezési feladatokat következő ülésén pontosítja. Népi küldöttek kongresszusa Lukjanovot megválasztották a Legfelsőbb Tanács első elnökhelyettesévé Borisz Jelcin mégis tag Egynapos szünet után hétfőn folytatódott a népi küldöttek -kongresszusa a moszkvai Kremlben. Először a szombatról elnapolt vitát folytatták a Legfelsőbb Tanács első elnökhelyettesének javasolt Anatolij Lukjanov- ról. A vita szerteágazó volt, hiszen a véres tbiliszi események tanulságaitól jog- politikai kérdéseken át ügyrendi, szervezési problémákig sok minden szóba jött. A felszólalók többsége elsősorban Gorbacsovnak azon joga mellett állt ki, hogy a Legfelsőbb Tanács elnökeként javaslatot tehessen legközvetlenebb munkatársára. Rój Medvegyev történész és mások olyan első helyettest támogattak — s erre Lukjanovot alkalmasnak minősítették —, aki „a kapitány távollétében sem vezeti más irányba a hajót”. A többórás vita után végül a küldöttek óriási többséggel — nyílt szavazáson megválasztották Anatolij Lukjanovot. Délután a küldöttek súlyos politikai tartalmú ügyrendi kérdéseket vitattak meg. Ismét kemény bírálatok hangzottak el az elnökség címére a tanácskozás sokszor érezhető előkészítési fogyatékosságai miatt, s kijutott a bírálatból Mihail Gorbacsovnak is. Levezető elnöki tevékenységéért érte őt kritika. A vitában jelezte az omszki Alekszej Kazannyik, hogy kész az oroszországi föderáció küldötteként lemondani legfelsőbb tanácsi mandátumáról. Borisz Jelcin javára. Hosszas vita után a küldöttek nyílt szavazással elfogadták a példa nélküli visszalépést, így csaknem hatmillió moszkvai szavazó akarata érvényesült hétfő estére. Kedd délelőtt folytatódik a kongresszus. Ekkor terjeszti elő beszámolóját Mihail Gorbacsov a szovjet bélés külpolitika legfontosabb kérdéseiről. NATO-csúcs Brüsszelben Bush jelentős leszerelési kezdeményezése Csoportkép a NATO-csúcsértekezlet résztvevőiről Bush amerikai elnök jelentős leszerelési kezdeményezést jelentett be a hagyományos fegyverzet terén a NATO brüsszeli csúcsértekezletének hétfő délelőtti ülésén. Ebben először fogadja el az Európában állomásozó amerikai erők, továbbá a földi bázisú NATO-légi- erő támadó és szállító kapa* oltása csökkentésének elvét = 20, illetve 15 százalékkal, feltéve, he|y a Szovjetunió és a Varsói Szerződés Jóval nagyobb arányú csökkenté* sek révén azonos szintre redukálja, megfelelő erőit. Ezzel az indítvánnyal Bush egyöntetű megítélés szerint vissza akarja szerezni a NATO számára a kezdeményezést a leszerelés terén. A Bush-javaslatokat a délelőtti ülésen felszólaló valamennyi állam- és kormányfő — eltérve előre el* készített szövegétől — mele* gén üdvözölte és támogató* sáról biztosította, Az indít* ványekat az elmúlt napok* ban a szövetségesekkel való intenzív konzultáció során készítették elő, Fagylaltozók, cukrászdák, viszonteladók figyelem! Oabae fagyi gelato óla«« fagylalt 18 ízben, 90 napos eltarthatósági Idővel, mélyhűtött állapotban, ,800 százalékos habosítással, 8,5 kg, 0,83 kg ,és 0,08 kg-os kiszerelésben kapható. Lerakatunk: BOGLÄRLKLLE (Lelle) Köztársaság út 4. (Vörös Csillag étterem mellett.) A megrendeléseket személyesen, illetve telefonon várjuk. Telefon: 06-84-51-471 Folyamatos szállítást biztosítunk. Fehér Akác Mgtsz. Dadabas (105677)
