Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-27 / 123. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 123. «ám Ara: 5,30 Ft 1989. május 27„ szombat Elnöki Tanács ülése Új államtitkárok, nagykövetek kinevezése ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága május 26-án, pénteken ülést tartott. A testület megvitat­ta a köztársasági elnöki, az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választások rend­jére vonatkozó javaslatot. Megállapította: az 1088. évi módosítási javaslattal szem­ben gyökeresen új választá­si törvényre van szükség, amely összhangban van az alkotmány módosításával, valamint a pártokról szóló és az egyéb, úgynevezett sar­kalatos törvényekkel. A Po­litikai Bizottság hangsúlyoz­ta: az új választási tör­vénynek a népfelség elvének érvényesítésével, a hatalom- megosztás megvalósításával, parlamentáris demokrácia megteremtésével kell garan­tálnia a választópolgárok jo­gainak szélesítését. Biztosí­tani kell a pártok demokra­tikus esélyegyenlőségét, a felelős népképviseleti és a kiegyensúlyozott kormány­zati tevékenység feltételei­nek kialakítását csakúgy, mint azt, hogy a választópol­gárok a hivatalosan bejegy­zett pártok programjai kö­zött szabadon választhassa­nak. Az országgyűlés össze­tétele, a mandátumok meg­oszlása a választópolgárok politikai akaratát tükrözze. A testület szerint arra van szükség, hogy a törvény a politikai rendszer átalaku­lási időszakának konkrét követelményeihez igazodjon. A javaslat alkalmas arra, hogy a remélhetőleg sorra kerülő pártközi tárgyalások és a társadalmi viták kiin­dulópontjául szolgáljon. A Politikai Bizottság az ülésen konzultációt folyta­tott az. MSZMP működési szabályzatának koncepció­járól és a szabályzat előké­szítésével összefüggő kérdé­sekről. A juvaslatot a párt- politikai bizottság vitaanya­gaként rövidesen nyilvános­ságra kell hozni. Foglalkozott a testület a KB mellett korábban műkö­dő kultúrpolitikai munkakö­zösség 1973 márciusában „néhány tudós antimarxista nézeteiről" kialakított állás­(Folytatás a 2. oldalon) A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke tájékoz­tatta a testületet a meghí­vására május 21, és 24. kö­zött hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Ge- orgiosz Vasziliuval, a Cip­rusi Köztársaság elnökével folytatott tárgyalásáról. A látogatás jól szolgálta a két­oldalú kapcsolatok fej­lesztését. Teljes volt az egyetértés a gazdasági kap­csolatok korszerű formák lévén történő erősítésének szükségességében. Konkrét lehetőség van a vegyes vál­lalatok alakítása, a közel- keleti és észak-afrikai har­madikpiaci együttműködés, a korszerű kapcsolatok fej­lesztése, az idegenforgalom terén. Egyetértés volt a hel­sinki folyamat továbbfej­lesztése. az európai bizton­sági és együttműködési ta­nácskozás munkája és a ke­let—nyugati együttműkö­dés elősegítése kérdésében. Kifejezésre jutott, hogy tá­mogatjuk az önálló, egysé­ges, el nem kötelezett Cip­rus megteremtésére irá­nyuló erőfeszítéseket, A két­oldalú kormányközi és gazdasági-kereskedelmi kap­csolatok további fejlesztése érdekében Nicosiában ma­gyar nagykövetség felállí­tására kerül sor, Ciprus pe­dig kereskedelmi kirerí- deltség budapesti megnyitá­sának gondolatával foglalko­zik. Az Elnöki Tanács a tájé­koztatót egyetértéssel tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács határo­zott időközi választás kiírá­sáról. A Csongrád megyei I.' számú,.a Bács-Kiskun me­gyei 3. számú és a Pest me­gyei 4. számú országgyűlési választókerület képviselői helye megüresedett, s mivel e választókerületeknek nincs pótképviselője, új képviselő választása vált szükségessé. Az Elnöki Tanács e válasz­tókerületekben az időközi országgyűlésiképviselő-vá­lasztást 1989. július 22-re, szombatra tűzte ki. A testület határozatot hozott az eddig Budapesten működő Budakörnyéki Ügyészség székhelyének Budaörsre való áthelyezésé­ről. Az Elnöki Tanács nagykö­veteket és államtitkárokat nevezett ki, bírákat mentett föl és választott meg, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Helytörténeti gyűjtemény Kötésén Újra „él” a Kazay-kúria A kötcsei helytörténeti gyűjtemény nem is kapha­tott volna méltóbb helyet, mint a település szinte para­dicsomi környezetében rej­tőzködő Kazay-kúriában. A majd' kétszáz esztendős épü­letet a szárszói tanács anya­gi támogatásával újították föl. Vakítóan fehér falai tegnap óta Mihály Gyulának és a helyi honismereti szak­körnek gyűjteményét őrzik. Az ódon épület hosszú ideig iskola volt, majd a kör­zetesítések után csaknem egy évtizedig üresen, elhagya­tottan állt. Az állandó kiál­lítást a honismereti szakkör rendezte, s terveik szerint Időszaki tárlatokat mutatnak be a közönségnek. Az első meghívott kiállító a Nürn- bergben élő nyugdíjas elekt­romérnök — egyébként Ka- zay unoka — Csepínszky Ottó. Festményei stílusos ke­retéül szolgálnak a nagy gonddal válogatott és rende­zett honismereti gyűjte­ménynek. Tegnap este a megnyitón dr. Szíjártó István, a buda­pesti Eötvös kollégium igaz­gatója ajánlotta a szépszámú közönség figyelmébe a kiállí­tást. Az ünnepélyes esemény hangulatúhoz Emese Gyön­gyi gordonkajátéka adott kellemes aláfestést. (Folytatás a 2. oldalon) (összeállításunk a 6—7. oldalon) Üzemi agrárreformkör alakult A toponári Kapostáj Tsz szakemberei visszásnak és az alulról építkezés elvének ellentmondónak ítélték, hogy miközben a héten már létre­jött'a somogyi agrárreform- kört szervező bizottság, az üzemekben még nincsenea helyi csoportok, amelyekre a közös érdekképviselet épülhetne. Ezért alakították meg tegnap a megyében el­sőként független üzemi ug- rárkörüket. Ennek céljait ismertetve Bodnár Imre tsz-elnök azt hangsúlyozta, hogy kerülni kívánják a szél­sőséges, a valós gazdasági helyzettel nem számoló, s ezért Illuzórikus követelé­seket, ugyunakkor határo­zottan kiállnak az ágazatok közt esélyegyenlőséget Is te­remtő agrárreformok mel­lett. Az állami vezetéstől egy olyan agrárpolitika kidolgo­zását várják, amely az ága­zaton belüli preferenciákat a teljesítmények arányá­ban adja, s olyan szabályo­zást, melynek feltételrend­szerével legalább egy évre biztosan lehet számolni. Fontos törekvésük az ér­dekképviselet reformja, mely egyebek közt a kor­mány és a termelők közötti megbízható kölcsönös infor­málódást is szolgálná. Az ágazati gondok egyik kulcs- Kérdéseként a hitelszűkös­séget, valamint a túl magas kamatokat említette. ,,A banktőke mozog, miközben a termelőtöke mobilizálása várat magára,” Az alapokmányról szóló vitában egymást követték a markáns, s az ágazat dolgo­zóiban. felgyülemlett, nagy­részt jogos sérelmekre uta­ló vélemények. Elhangzott: ha egy kór­ház betegeinek átlaghő­mérséklete 36,9, az nem je­lenti, hogy nincsenek, akik a magas lázba halnak bele. A somogyi gazdaságok több mint felének már „magas a láza”, mégis késik az orvos- iás... B. F. MEGÉRI A TERMELÉS Borsóból — hatvanhárom A fehérjeprogramnak van­nak buktatói — hallottuk tegnap délelőtt a kaposmérői termelőszövetkezetben azon a tanácskozáson, amelyre a somogyi borsótermesztőket hívta meg az Agrártudomá­nyi Egyesület megyei nö­vénytermesztési és növényvé­delmi szakosztálya, az Ag- roker, a Tsz-ker nagyatádi területi központja, a Vető­magtermeltető Vállalat, a Budapesti Vegyiművek, a Ciba-Geigy budapesti kép­viselete, a Doneter Agrár- fejlesztő Közös Vállalkozás és a Somogy Megyei Nö­vényegészségügy! és Talaj- védelmi Állomás. Egy-egy hasonló jellegű ta­nácskozásra általában a vártnál kevesebben jönnek el, ezúttal azonban zsúfolá­sig megtelt a terem. Nem véletlenül: a borsó iránt mind nagyobb az érdeklő­dés. Dr. Somsits István, a Vetőmagtermeltető Vállalat igazgatóhelyettese elmond­ta, hogy a szója csupán a dél-dunántúli területeken honosodott meg, mert itt megfelelőek a termőhelyi adottságok. A legjárhatóbb út a borsó­termesztésé. Ma hazánkban csaknem százhatvanezer hektáron termesztenek bor­sót, elsősorban konzervgyá­ri, illetve hűtőipari feldolgo­zásra. A borsó keresett ex­portcikk is, emiatt a legkü­lönbözőbb vállalatok értékes technikai berendezéseket vásárolnak. Ma hatvanhá­rom fajta közül válogathat­nak a termelők. A konzerv­ipar egyre inkább olyan faj­tákat igényel, melyeket a le­hető legkorábban lehet fel­dolgozni — vagyis a nö­vény a hideg talajban is ki­csírázik. Ilyen ma még nin­csen, de a kísérletek' rövi­desen megkezdődnek. A borsú viszonylag igény­telen, mégis nagy figyelmet kell fordítani a védelmére. A kínálat gyomirtó szerek­ből meglehetősen nagy, vi­szont ami igazán hatásos, az drága .,. Liscsinszky István, a Dinter feljesztési főmér­nöke elmondta, hogy az egy­re jobban kibontakozó gaz­dasági versenyben, termelési rendszerünk is helyt akar állni, korszerűbb technoló­giákat fognak ajánlani úgy, hogy figyelembe veszik a le­hetőségeket. a fajtákat és a gépeket. A résztvevők megismer­kedhettek azzal a kísérlet­tel is, melynek a kaposmérői termelőszövetkezet, Somogy egyik legnagyobb zöldborsó­termesztője adott helyet. (Nagy) A tudomóny a gyakorlatért SZAPORA ANGÓRA Tanócskoiós Kaposváron Az Agrártudományi Egye­tem kaposvári állattenyész­tési kara nyúltenyésztési tudományos napot rendezett hazai és külföldi meghívott előadók részvételével, a gya­korló és a tudományt szol­gáló szakembereknek. Stefler József tudomá­nyos dékánhelyettes meg­nyitója után Műnk Péter a vágónyúl-export helyzetét ismertette, majd Mátyás István értékelte a hazai nyúltenyésztési és értékesí­tést. Tar István, a Hungangora egyesülés igazgatója az an- góranyúl tenyésztésének há­zai történetéről és jelenle­gi helyzetéről tartott elő­adása vezette be az érdemi munkát, mert a továbbiak­ban a tanácskozás témája az angóranyúl tartásával,- ta­karmányozásával, szaporo­dásbiológiai helyzetével fog­lalkozott. Dr. Ennio Facchin a ve­ronai egyetemről, Luigi Guaterio a viterbói egye­temről érkezett, hogy te­nyésztési és állategészség­ügyi eredményeiket ma­gyar kollégáikkal megosz- szák. A szünetben, jutott időar. ra is, hogy az egyetem tu­dományos munkásságát be­mutató posztereket végig­tanulmányozhassuk. A társ- intézmények szakértői 10- 10 percet referáltak: téma­körük az állategészségügy és a szaporodásbiológia volt. A takarmányozási kérdés- csoportot Fekete Sándor vezette be,_ majd az emészt- hetőségi kérdésekre ugyan­úgy választ kaptak a hall­gatók, mint az ásványi- anyag-forgalom témaköré­ben. A délutáni előadások már többnyire a kaposvári kar kutatási eredményeiről szól­tak, kivéve Kovácsné ’Virá­nyi Ágnes előadását, aki Hódmezővásárhelyről hoz­ta vizsgálatainak tapaszta­latait. A vita után az egyetem kísérleti telepét látogatták meg a tanácskozás résztve­vői. (Mészáros)

Next

/
Thumbnails
Contents