Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-27 / 123. szám

Somogyi Néplap 1989. május 27., siombat A hét kérdése Lesz-e nyugalom a Mennyei Béke terén? Kína nagyvárosaiban százezrek és milliók a sze­replői annak a hat hete kez­dődőt drámának, amelynek utolsó felvonására ki tudja, mikor kerül sor. Sokatmon­dó, hogy bár az ország gaz­daságilag igen nehéz idő­szakát éli, az eltelt másfél hónap alatt gazdasági köve­telések szinte el sem hang­zottak — a demokrácia li szélesítését, sajtószabadsá­got és a vélemény szabad kifejtésének jogát annál in­kább követelik. Bár a fel­színen a diákok a főszerep­lők, ma már maguk mögött tudhatják az értelmiség je­les képviselőinek támogatá­sát. A munkásokét még nem — ők együttérzéssel fi­gyelik a fejleményeket, de jó okuk van az óvatosságra. A kínai konzervatív ve­zető réteg — élén Teng Hsziao-pinggel — tulajdon­képpen magát okolhatja: az óvatosan megkezdett gazda­sági reformok szükségszerű­en vezettek el a politikai­szellemi reformok követe­léséig. S bár Teng, a 84 éves veterán patrónus ezt felismerte és harcot is kez­dett a „szellemi környezet- szennyezés” ellen, a folya­matot már nem 'ehetett megállítani. Az idős Teng ezzel már nem tud lépést tartani, a nálánál „fiatalabb” régi gárda pedig fpggal-köröm- mel ragaszkodik a hatalom­hoz — kínai vélemények szerint akár a nemzet érde­keivel szemben is. Li Peng kormányfő, aki a statáriu­mot elrendelte, eddig úgy jutott előre, bogy a Kínában ma is szeretve tisztelt Csou En-laj fogadott fia; Jang Sang-kun államelnök nyu­galmazott tábornok rokon­ságával teli a hadsereg, amit jobbára csak az államelnök „családi falujának” becéz­nek. Pekiingben azt állítják, hogy e két befolyásos veze­tő — aki az utóbbi napok eseményeinek tanúsága sze­rint a „királycslnáló” Teng Hsziao-ping — bizalmát él­vezi, a korrupció legfőbb Egy tUntetö diák irányítja a forgalmat a Tienanmen té­ren haszonélvezője. S ha kezük­be jut vissza a hatalom, ak­kor a gazdasági reformot befagyasztják, jön megint az egyenlítsd i, az ösztönzés HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Kínában kihirdetik a statáriumot. — Stoltenberg nyugatnémet védelmi miniszter Washing­tonban a rakétavitáról tárgyal. —• Az afgán nagy nem­zetgyűlés meghosszabbítja a rendkívüli állapotot. VAiSARNAP: Bush amerikai és Mitterrand francia elnök megbeszéléseinek középpontjában a rakétaügy áll. — Pekinget katonai gyűrű veszi körül. — Cjabb szovjet —brit diplomata-háború kezdődik, kölcsönös kiutasítá­sokkal. — Voroncov, kabuli szovjet nagykövet Iránban tárgyal. — Moszkvában százezres gyűlés demokráciát sürget az űj szovjet parlamenttől. HÉTFŐ: Pekingben hatalmi harc, tömegdemonstrá­ció. — India sikeres kísérlete egy 2500 km-es hatótávol­ságú rakétával. — Jaruzelski lengyel, és Honecker kelet­német vezető pontot tesz a két ország közötti tengeri- határ-vita végére. — Baker amerikai külügyminiszter felszólítja Izraelt: ne álmodozzék a „Nagy Izraelről”. KEDD: Samir izraeli kormányfő nyersen elutasítja Baker nyilatkozatát. — Újabb öt évre ismét Richard von Weizsäcker az NSZK elnöke. — Horn Gyula Belgrádban tárgyal. — Varsói Szerződés újabb leszerelési javaslatot terjeszt elő Bécsben. — Megnyílt az arab csúcstalálkozó. SZERDA: Peking környékéről kivonják a csapatokat. — Németh Miklós Prágában. — Bush amerikai elnök egy interjúban gazdasági segítséget helyez kilátásba Magyar- országnajrys Lengyelországnak. CSÜTÖRTÖK: Moszkvában megkezdődött a népkép­viseleti kongresszus ülésszaka és a Szovjetunió első vá­lasztott parlamentje Gorbaosovot választotta a legfel­sőbb tanács végrehajtó hatalommal felruházott elnö­kévé. — Kínában Li Peng kormányfő kerekedett felül. — Németh Miklós Bécsben tárgyalt. PÉNTEK: Kínában a konzervatív szárny vette kéz­be a hatalmat. — Bush amerikai elnök elindult Euró­pába. Fötdmaróval közlekedő munkások tüntettek Pekingben a Tienanmen téren — követelve Li Peng miniszterelnök le­mondását — a rendkívüli áltopot hatodik napján Bush elindult kőrútjára George Bush amerikai el­nök pénteken reggel eluta­zott egyhetes nyugat-európai útjára. Az elnök nyilatkoza­tában ismét hangsúlyozot­tan üdvözölte a Szovjetunió átalakításét és — Lengyel- meg Magyarországra célozva — szólt arról, hogy Kelet- Európa egyes országaiban a politikai és a gazdasági re­formok útján haladnak, melyeket az Egyesült Álla­mok üdvözöl és bátorít. Bush megismételte: túllépve a „fékentartós” politikáján a Szovjetuniót bevonhatják a nemzetek közösségébe. Az elnök a NATO-szövetsége- sekre is tekintettel, hangsú­lyozta elkötelezettségét a te­vékeny politika mellett a Szovjetunió vonatkozásá­ban. A The Washington Times pénteki jelentése szerint most megszülethet egy — legalábbis jelképes — ame­rikai kezdeményezés: Bush a NATO-csúcson esetleg beje­lenti, hogy 10 százalékkal csökkentik az Európában ál­lomásozó amerikai csapatok létszámát.. PANNON-WOLF ELŐREGYÁRTÓIT HAZAK, TETŐSZERKEZETEK ÉS PINCÉK. — magas minőségi színvonal — optimális tervezés — kedvező ár EGY RENDSZER, MELY MEGVALÓSÍTJA ÁLMAIT! Telefon: 82 21-355 Telex: 13-505 OSZTRÁK—MAGYAR VEGYES VÁLLALAT RűkNNON I fel ujoLF épfnŰlFARI KFT KAPOSVÁR Kanizsai u.54. (105719) rendszerét leépítik, az értel­miséget „a polcra teszik” — és „Kína megint lekési a fejlődés vonatát” ... A téti nagysága szinte fel­foghatatlan: egymilliárd em­ber, egy óriási ország jövő­je. Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt főtitkára nem tartozik a radikális re­formerek közé, de irányítá­sával van remény, hogy a Li Peng által lelassított gazda­sági reformok óvatosan foly­tatódni fognak, a még óva­tosabb politikai nyitás kísé­retében. Ebben segítőtársa lehetne Van Li, a kínai par­lament elnöke, aki az Egye­sült Államokban tett láto­gatását megszakítván, szer­dán hazaérkezett. Van Li eddigi pályafutása azt tükrö­zi, hogy szelleme nyitott, hajlik az átalakulásra, s ed­dig is a gazdasági reformok egyik harcosa volt. Pénteken az a hír érke­zett, hogy mindketten házi őrizetben vannak, s a kon­zervatív szárny kettejükből, valamint Csin Csi-vej hon­védelmi miniszterből és Tien Csi-jün miniszterelnök-he­lyettesből újabb „négyek bandáját” kíván fabrikálni. Teng annak idején ^zért szá­molt le a „négyek 'bandájá­val”, hogy megnyissa Kínát a külvilág előtt s az országot elindítsa a fejlődés útján. Most a reformok híveit a hí­rek szerint a diákok mozgal­mának elvtelen támogatásá­val, a forradalom elárulásá­val” vádolják, a diákmozgal­mat pedig ellenforradalmi akciónak bélyegzik. A Tienanmen tér azonban kitart: a diákok Li Peng le­mondását, a parlament azon­nali összehívását, a statá­rium visszavonását, a házi őrizetbe vettek azonnali sza­badon bocsátását követelik. Egyhamar nem lesz béke a Tienanmen téren — de ha a diákok ellen, politikai alku vagy tárgyalások helyett, a hadsereget is bevetik, az be­láthatatlan következmények­kel járhat. Fodor György Két kétüléses repülőgép szállt le a Reichstag egykori épülete előtt május 26-án. A gépek utasai azonnal sorsukra hagyták jármüvüket, így egyelőre nincs tisztázva, kik és milyen cél­lal érkeztek ily módon e történelmi helyre Összehívták az Országgyűlés júniusi ülésszakát Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusá­nak 2. bekezdése alapján 1989. június 27-én 10 órára összehívta az Országgyűlés következő ülését. Az ülés­szakon a testület várhatóan megtárgyalja az alkotmány módosítását, a Köztársasági Elnöki intézmény bevezeté­sével, illetve a pártokról, törvényjavaslatot az alkot­mánybíróságról, a honvédel­mi törvény módosításáról, az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről szóló törvény­javaslatot; a Büntető Tör­vénykönyv módosítását, az 1988, évi költségvetés vég­rehajtását. Tájékoztatót hall­gat meg a költségvetési re­form koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról és je­lentést az adórendszer mű­ködésének felülvizsgálatáról. Ha az Országgyűlés május 30-án kezdődő ülésszaka jú­nius elején is folytatódik, akkor júniusban kétszer tart ülést a törvényhozó testü­let. ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról) foglalásával. Akkor hét filo­zófus és szociológus (Hege­dűs András, Heller Ágnes, Márkus György, Márkus Má­ria, Kis János, Bence György és Vajda Mihály) nyomta­tásban, nagyrészt meg nem jelent tudományos nézeteit elítélően minősítették azzal az indokkal, hogy azok „át­gondolt és összefüggő anti- marxista, újbaloldali revi­zionista, ideológiai, politikai koncepciót’ képviselnek. Az állásfoglalás után a Politikai Bizottság határo­zata alapján Hegedűs And­rást, Kis Jánost és Vajda Mihályt kizárták a pártból és mind a hét személyisé­get eltávolították a kutató- intézetekből, publikálási és utazási korlátozásokat ve zettek be ellenük. A Politikai Bizottság pén­teki ülésén megállapította: a kultúrpolitikai munkakö­zösség tizenhat évvel ez­előtti állásfoglalása, az az' követő PB-határozat kor­látozó intézkedései nem fe­leltek meg a KB 1969-es tu­dománypolitikai irányelvei által a kutatás szabadságát deklaráló elveknek. A tu­dományos álláspontok poli­tikai minősítése károsnak bizonyult. Az akkor vita­tott, politikailag elítélt né­zetek egy része a jelenlegi gyakorlatban érvényesül, megvalósulóban van. Ä Po­litikai Bizottság hangsú­lyozta: az MSZMP viszo­nyát a tudományhoz a jö­vőben a kutatás, a publiká­lás, ’a vita szabadságának tiszteletben tartására ala­pozza! Fő feladatának tart­ja, [hogy a tudományos munka feltételeit a politika eszközeivel javítsa. A , testület hatálytalaní­totta 1973. május 8-ai hatá­rozatát. A jövőre nézve ugyanakkor nem tekinti feladatának, hogy elméleti és tudományos kérdések­ben határozatokat hozva utasítson állami szerveket Nem akar állást foglalni a tudományos vitákban. El­határolja magát a múltban követett gyakorlattól. Ja­vasolja az illetékes szervek­nek, hogy a politikai dön­tés alapján keletkezett jog­sérelmeket saját hatáskö­rükben orvosolják. A tes­tület leszögezte, hogy a jö­vőben nem szádékozik egyenként és konkrétan fog­lalkozni hasonló ügyekkel, ezt az állásfoglalását mérv­adónak tekinti minden ha­sonló — korábbi helytelen politikai döntésből követke­ző probléma megoldásá ra. A Politikai Bizottság ja­vasolja a Központi Bizott­ságnak, hogy részletesen ér­tékelje a párt elmúlt három évtizedes tudomány- és művelődéspolitikai gyakor­latát, s a tapasztalatokat is figyelembe véve alakítsa ki új kóncepcióját. (MTI) Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) A népköztársaság Elnöki Tanácsa Kovács Lászlót és dr. Somogyi Ferencet kül­ügyminisztérium! államtit­kárrá, dr. Suránvl Györgyöt és dr. Szerdahelyi Pétert országos tervhivatalt állam­titkárrá kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Gecse Attilát, Bardócz Bélát, dr. Demus Lászlót, Göbölyös Gábort, dr. Nagy Gábort és dr. Vár- kon.vi Pétert rendkívüli és meghatalmazott nagykövet­té kinevezte (MTíi • » * Az Elnöki Tanács ülését követően Zentai Gyula, az ET elnöki titkárságának ve­zetője és Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájá­nak vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit a tanácsko­záson elhangzottakról. Faragó András elmondta: az Elnöki Tanács ülésén a testület 16 tagja vett részt. Bognár Rezső, Gnjdócsi Ist­ván és Kádár János — kül­földi elfoglaltság, illetve egészségi okok miatt — iga­zoltan maradt távolt. Zentai Gyula hangsúlyoz­ta, hogy a halálbüntetés kér­déséről bontakozott ki a leg­élénkebb vita. Elviekben konszenzus alakult ki abban, hogy a téma megvitatása idő­szerű. Felvetődött: a halálbünte­tést változtassák életfogy- tiglanra, és bizonyos idő el­telte után vizsgálják meg, , hogy az elítélt szabadlábra bocsátható-e. A súlyos bün­tetést elkövetők feltéte­les szabadlábra helye­zésének formájával kap­csolatban azonban ag­godalmak Is megfogalmazód­tak. A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis a ko­rábban halálra, majd kegye­lem folytán életfogytiglanra ítélt személy húsz év után feltételesen szabadlábra bo­csátható. Ez a társadalom egyes rétegeiben is fenntar­tásokat szül. Ezt is figye­lembe véve, a vitában töb­ben úgy foglaltak állást, hogy a Btk. ezzel kapcsola­tos rendelkezését minden­képpen módosítani szüksé­ges. Faragó András a témával kapcsolatban elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartása szerint 1978 és 1989 márciusa között 31 halálos ítéletet szabtak ki. A vitában azt is hangsúlyozták, hogy ha az Elnöki Tanács most . moratóriumot hirdetne a halálos ítéletekre és a Btk.-t nem módosítják, ez bizonyos mértékig befolyásolná a bí­rói függetlenséget. Másrészt egy nagy visszhangot keltő konkrét eset, a kétszeres gyermekgyilkos ügye is szó­ba került. Egyebek között ezért merült föl az a gondo­lat, hogy az Elnöki Tanács következő üléséig a Legfel­sőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium újra áttekinti a kérdést, és az ET is visszatér megtárgyalására. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents