Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

2 Somogyi Néplap 1989. május 23., kedd Az SZKP KB döntése Üj biztonsági koncepciót! A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása az Észak-Atlanti Szövetség tagállamaihoz A Varsói Szerződés tagállamai — a Bolgár Népköztár­saság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus (Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság — az Észak- Atlanti Szövetség csúcstalálkozójának küszöbén azzal a fel­hívással fordulnak annak tagállamaihoz, hogy mérlegeljék a modern világ új realitásait, és használják ki a „hideg­háború” európai és nemzetközi következményeinek teljes felszámolására most megnyíló esélyét. Borisz Jelcin, a népi küldöttek kongresszusának képviselője beszél a mintegy 100 000 ember részvételével megtartott nagygyűlésen — négy nappal az új típusú szovjet parlament összehívása előtt A terület tulajdonjoga Életre kelő törvények Romániában Gorbacsovot javasolják elnöknek Az SZKP Központi Bi­zottsága hétfőn lezajlott ülésén úgy döntött, Mihail Gorbacsovot javasolja meg­választani az újonnan meg­alakuló Legfelsőbb Tanács elnökévé. A legfelsőbb szovjet párt­fórum egynapos hétfői ülése a népi küldöttek e héten ösz- szeülő kongresszusának ta­nácskozásával összefüggő politikai kérdéseket tekin­tette át. Az ülésen Mihail Gorbacspv főtitkár terjesz­tett elő beszámolót, s ezt beható vita követte. Ebben több mint harminc felszóla­lás hangzott el. Ezeket a na­pirend lezárásaként Gorba­csov foglalta össze. A veszély csakis Európát fenyegeti Bahr nyilatkozata A Német Szociáldemokra­ta Párt (SPD) nem járul hozzá új amerikai atomra­kéták Európában történő el­helyezéséhez, mivel erre sem katonai, sem politikai, sem pedig lélektani szempont­ból nincs szükség. Ezt hang­súlyozta Egon Bahr, az SPD elnökségének tagja és lesze­relés-politikai szakértője a Deutschlandfunk rádióállo­más hétfői műsorában nyi­latkozva. A tekintélyes szociálde­mokrata politikus egyúttal hamisnak nyilvánította az Egyesült Államoknak azt az érvelését, hogy az NSZK- ban állomásoztatott Lance rakétarendszereknek kor­szerűbb és messzebb hordó atomeszközökkel való terve­zett fölváltása nyomán Wa­shington osztozik majd a kockázatokban. A tényleges nagy veszély ezzel szemben — jelentette ki Bahr — csakis Európát fenyegeti. (Hasonlóképpen elfogadha­tatlannak nevezte azokat az új amerikai feltételeket, amelyeket George Bush ame­rikai elnök Gerhard Stolten­berg nyugatnémet védelmi miniszternek a múlt héten nyújtott át egy NATO-n be­lüli kompromisszumos meg­oldás érdekében. Ha ugyanis — miként ezt az Egyesült Államok óhajtaná — a ra­kétákról való tárgyalások megkezdését attól tennék függővé, hogy már sikert ér­jenek el a hagyományos erő- egyensúly és stabilitás hely­reállítására hivatott bécsi tárgyalásokon, akkor ily mó­don 4—6 évvel elhalaszta­nák az ilyen atomfegver- tárgyalási fordulót. „Bocsássátok meg nem­zedékemnek az elmúlt 25 évet” — kérte egy szaraje­vói gyűlésen Dapcsevics tá­bornok, a jugoszláviai poli­tikai élet egyik veterán kép­viselője. Szavai jól tükrözik a vigasztalónak most aligha nevezhető jugoszláv közál­lapotokat, s utalnak arra is: az ötéves mandátum lejár­tával miért cserélődött ki teljesen az államelnökség s miért változott meg még a választás módja is. Az új államelnökség tag­jai között már egy sincs, aki a néhai Tito elnök munka­társa leitt volna. Távoztak tehát a politikai életből a közelmúlt neves politikusai, olyan személyiségek, mint Raif Dizdarevics eddigi ál­lamelnök vagy Josip Vrho- vec, aki hosszú ideig a kül- ügyek irányítója volt. Nyug­díjba ment Sztane Dolanc, aki 12 évig a JKSZ KB el­nökségének titkáraként dol­gozott, s akit később belügy­Az eltelt évtizedek telje­sen világosan megmutatták — hangsúlyozza a felhívás —, hogy az egyre nagyobb rombolóerővel rendelkező fegyverek felhalmozása alá­ássa egész Európa biztonsá­gát, növeli a nukleáris konf­liktus kockázatát. Ez a kö­vetkeztetés vezetett el az összeurópai folyamat kiala­kulásához, amelyben Euró­pa államai, az Egyesült Ál­lamok és Kanada vesznek részt, s amelynek célja a katonai konfrontáció felszá­molása, a biztonság közös erőfeszítésekkel történő megszilárdítása a párbeszéd, a kölcsönös megértés és a teljes egyenjogúságra épülő, kölcsönösen előnyös együtt­működés révén, a nemzeti függetlenség és a szuvere­nitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a helsin­ki záróokmány többi elvei­nek és a nemzetközi jog általánosan elismert normái­nak tiszteletben tartása alapján. A közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szovjet—amerikai meg­állapodás, a béke megszi­lárdításának és a regionális konfliktusok rendezésének ügyében elért haladás ked­vező lehetőségeket teremt az államok és a népek együtt­működésének szélesítésére. Ezzel együtt a nemzetközi helyzet továbbra is bonyo­lult és ellentmondásos, ’ s nem következett még be gyökeres javulás. A Varsói Szerződés tagál­lamai — törekedve Európa egymással szembenálló ka­tonai tömbökre való felosz­tásának felszámolására — síkraszállnak a két kato­nai-politikai szövetség egy­idejű feloszlatásáért, első lé­pésként pedig katonai szer­vezeteik felszámolásáért. Az ehhez a célhoz vezető úton haladva a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-At­lanti Szövetség tagjai közös erőfeszítéseket tehetnének a katonai szembenállásról történő lemondás módjainak feltárása, az államok együtt­működésének fejlesztése ér­dekében, függetlenül attól, hogy melyik szövetséghez tartoznak, a béke és az együttműködés Európájá­nak létrehozására a fenn­álló területi-politikai reali­tások teljes tiszteletben tar­tása mellett. miniszternek neveztek ki, valamint Lazar Mojszov, aki a rotációs rendszerben be­töltötte a párt- és államel­nök! (tisztet is s egy időben az ENSZ közgyűlésének el­nöke volt. Hiányzik a veze­tők közül az íróként is neves Sinan Hasani aLbán politi­kus, valamint Radovan Vlaj- kovics, a legismertebb vaj­dasági vezető. Az államelnökség új elnö­ke egyévi időtartamra a 39 éves szlovén Janez Drnov- sek — Jugoszlávia történel­mének legfiatalabb állam­fője. Végzettségére nézve közgazdász, hosszabb időt töltött ösztöndíjjal az Egye­sült Államokban, doktori disszertációját a Valutaalap és Jugoszlávia kapcsolatai­ról írttá. Szakképzettségére a gazdasági gondokat te­kintve érthetően nagy szük­sége lesz, s nagyon rászorul arra a bizalomra is; amelyről a szlovéniai állameilnökségi szavazás tanúskodik. A Varsói Szerződés tagál­lamai úgy vélik: a modern világ realitásai új bizton­sági koncepciót követelnek — a kölcsönös és oszthatat­lan biztonság koncepcióját, amely a katonai szemben­állás és a fegyverzetek fo­lyamatos csökkentésére épül, amely kiterjedne a háború kitörése veszélyének teljes elhárításáig, annak eszközei és alkalmazási lehetőségei felszámolása útján. A biza­lom erősítését szolgáló le­szerelési folyamatnak át kell fognia az Európával kapcsolatos fegyveres erők — a szárazföldi, a légi- és a haditengerészeti erők — egész komplexumát, min­den fegyverzetet — a ha­gyományos, a nukleáris és a vegyi fegyvereket, Ez lehe­tővé teszi az előrelépést a valódi katonai-politikai sta­bilitás felé. Az európai hagyományos fegyveres erőkről és a biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekről Bécsben kez­dődött tárgyalásoknak dön­tő szerepet kell játszaniuk ebben a folyamatban — hangsúlyozza a felhívás. — Ezeken a tárgyalásokon több alapvető problémát kell megoldani: a fegyveres erő­ket a védelemhez szükséges szintre csökkenteni, meg kell vitatni a katonai dok­trínákat és azok anyagi­technikai tartalmát, fel kell számolni a másik féllel kap­csolatban kialakult sztereo­típiákat és torzításokat, ki kell alakítani a konstruktív együttműködés mechaniz­musát. A Varsói Szerződés tagál­lamai emlékeztetnek azokra a javaslataikra, amelyek a fegyveres erők és hagyo­mányos fegyverzetek lénye­ges csökkentésére irányul­nak a katonai kiadások megfelelő mértékű csökken­Katonai Éliás Béla, az MTI tudó­sítója jelenti Pekingből: Az előző két nap vészter­hes feszültsége után hétfőn — a változatlanul érvény­ben levő, de megvalósítha­tatlan rendkívüli állapot harmadik napján —Peking- ben oldottabb volt a han­gulat. Ennek magyarázata az, hogy — megbízható for­rások szerint — a fővárost gyűrűbe záró katonai alaku­latok parancsnoksága biz­tosította a diákok képvise­lőit: semmiképpen nem vo­nulnak be a hadsereg egy­ségei Pék ingbe azért, hogy erőszakot alkalmazzanak. Más dolog azonban az ígé­ret, és más lehet annak be­tartása. Ami biztos, biztos: a Peking külső körzeteiben tése mellett, s támogatják azokat a kiegészítő javasla­tokat, amelyeket a Szovjet­unió terjesztett elő a bécsi tárgyalásokon a két szövet­ség fegyverzetének és fegy­veres erőinek 1996—1997vig végrehajtandó radikális csökkentéséről. A Varsói Szerződés tagál­lamai megerősítik a várat­lan támadás lehetőségének csökkentésével, Európa kü­lönböző térségeiben a biza­lom és a biztonság erősíté­sére irányuló regionális in­tézkedésekkel kapcsolatos javaslataikat. Véleményük szerint arra kell törekedni, hogy minden olyan, hadviselésre alkal­mas eszközt bevonjanak a leszerelési folyamatba, amely egyelőre kívül esik annak látókörén. Szükségessé vált, hogy < tárgyalási folyamat átfogja a haditengerészeti erőket és azok fegyverzetét is, első lépésként a bizalomerősítő intézkedéseknek ezekre tör­ténő kiterjesztése révén. Ugyancsak fontos az,. hogy ne kerüljön sor olyan lépé­sekre, amelyek bonyolíthat­nák a tárgyalási folyama­tot és akár a korszerűsítés ürügyével is, új lökést ad­nának a fegyverkezési haj­szának. . A nemzetközi helyzet ja­vítását elősegítő fontos té­nyezővé válhatna a kölcsö­nös megértés kialakítása a két szövetség államai kö­zött egy olyan kérdésben, mint a regionális konflik­tusokkal kapcsolatos ön­mérséklet, elsősorban a le­mondás az olyan lépések­ről, amelyek kiélezhetik a helyzetet — emeli ki többek között a felhívás. — Az említett államok együttmű­ködhetnének a különböző konfliktusok rendezésének ügyében is. A Varsói Szerződés tagál­lamai készek teljes figye­lemmel kísérni az Észak- Atlanti Szövetség tagálla­mainak az államok kapcso­lataiban meglevő pozitív tendenciák ösztönzését cél­zó válaszjavaslatait. Közös lépésekre hívják fel őket annak érdekében, hogy biz­tosítsanak dinamikus fejlő­dést, s általános fellendülést a függetlenség, a stabilitás és a béke körülményei kö­zött Európában és az egész világon. felállított úttorlaszok és barrikádok továbbra is meg­vannak, s a lakosság és a diákok éberen figyelik, va­lóban elvonulnak-e a kato­nák a főváros közeléből. A szemtanúk szerint egyes mo­torizált és páncélos alaku­latok már megkezdték az elvonulást. A megváltozott légkört mutatja: a kínai televízió hétfőn hosszú képsorban számolt be arról, hogyan barátkoznak a diákok és a pekingi lakosok a város ha­tárán tartózkodó katonák­kal. Érdekes ellentmondás, hogy a Zsenmin Zsipao hét­fői számában teljes szöveg­ben leközölte a hadsereg lapjának előző napi vezér­A területrendezéssel, a „szisztematizálással” mind több olyan törvény kel élet­re Romániában, amelyet már régebben hoztak, de al­kalmazásuk manapság vá­lik időszerűvé. E rendelke­zések közé tartoznak a te- rületforgalimazásira vonat­kozó szabályozások. Ide tartozik a földterület jogi helyzetét rögzítő törvény, amit a szisztematizálási tör­vénnyel együtt fogadtak el. Üjabban a román lapokban föllelhetők olyan ismerteté­sek, amelyek ezekről adnak tájékoztatást. A terület- és helységren­dezésre vonatkozó, továbbá a földalapról szóló törvény közös célkitűzése, hogy az ipari és szociális-kulturális építkezésekhez, a mezőgaz­dasági termelés fokozásához szükséges földterületet biz­tosítsa. Ezért Romániában rendeletileg megtiltották a mezőgazdasági területek más célokra történő igény- bevételét. Törekvés az is, hogy a helységek beépíthető körzetet mind jobban ösz- szevonják, s ezzel a közsé­gek, valamint a falvak kül • ső pereméből minél több te­rületet adjanak vissza a mezőgazdasági termelésnek. Ugyancsak a földalap védel­mét szolgálják azzal is, hogy az ipari és más ren­deltetésű épületeket mező- gazdasági művelésre alkal­matlan területekre telepí­tik. Miután a rendelet meg­határozza, hogy Románia összföldterülete egységes földalapot képez — amelyet az egész társadalom érde­keivel összhangban és min­den üzérkedési lehetőség kizárásával kell fölhasznál­ni —, fizikai személyek a földterületre tulajdonjogot csak örökléssel szerezhet­nek. Ezért bármilyen föld­területnek magánirattal tör­ténő adásvétele, ajándékozá­sa, cseréje érvénytelen, jo­gilag semmis. A területren­dezésre vonatkozó törvény rendelkezései szerint az épü­leteknek „élők közötti ügy­lettel” történő elidegenítése­kor az épülethez tartozó te­rület állami tulajdonba ke­rül. cikkét, amely arra szólítja föl a katonákat, hogy szi­lárdan támogassák a Li Peng miniszterelnök által bejelentett és a Teng Hsziao- ping vezette Központi Ka­tonai Bizottság által jóváha­gyott rendkívüli állapot vég­rehajtását. A kínai főváros szívében, a Tienanmen téren és az annak közelében levő párt­központ előtt hétfőn egész nap tartott körülbelül 300 000 pekingi lakos és diák tö­megtüntetése. Az előző tün­tetésekkel ellentétben a hétfői megmozduláson tu­lajdonképpen egyetlen kö­vetelés kapott erőteljes han­got: azonnal mondjon le Li Peng miniszterelnök. Kínai források tudni vé­A törvény a helyi népta­nácsok megítélésére bízza, hogy az épülethez tartozó terület nagyságát megálla­pítsa. A román gyakorlat szerint az épülethez tartozó területnek tekintik a ház altalaját, az udvart és a család szükségletét kielégítő veteményeskertet is. Ha a telek a szükségletnél na­gyobb, a volt földtulajdonos csak abban az esetben tart­hatja meg a fölös földte­rületet, ha az külön úttel megközelíthető és megmű­velhető. Az állami tulajdon­ba vett területből a helyi néptanács az új épülettulaj­donodnak az épülethez szük­séges területet a rendelke­zések szerint használatba adja. Ez városon 100, vidé­ken 250 négyzetméter le­het. A használati jog akkor szűnik meg, ha az épületet lebontják. Az épület el­adásakor viszont az új épü­lettulajdonos a tulajdonjog­gal együtt a telekre vonat­kozó használati jogot is át­veszi. Romániában a mezőgazda- sági területek öröklése nincs korlátozva, az örökösöknek azonban a terület megmű­veléséhez „átvételi enge­délyt” kell beszerezniük. A román jogrend egyetlen kivételt ismer el a földterü­let kizárólag örökléssel tör­ténő tulajdonszerzése alól. Eszerint a nem szövetkeze- tesített helységben élő szü­lők jogosultak mezőgazda- sági területeik egy részét ott lakó vagy oda települő gyer­mekük tulajdonába adni. A gyermeknek viszont kötele­zettséget kell vállalnia hogy a kapott földterületet „az agrotechnikai szabályok be­tartásával megműveli, a ter­melési tervben megállapí­tott feladatokat teljesíti, és az állami, valamint az önel­látási alap számára megálla­pított növényi és állati ter­mékeket leszerződi és bead­ja”. Ugyanis igazolni kell, hogy kellő mezőgazdasági isme­rettel rendelkezik és a sa­ját, valamint a család tag­jai munkaerejével képes megművelni az öröklött föl­det. Követelik Li Peng lemondását ük, hogy a párt és az álla­mi vezetésen belül éles vita folyik annak az új helyzet­nek az értékelése körül, amelyet az idézett elő, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált nemcsak a három nap­pal ezelőtt kihirdetett rend­kívüli állapot érvénybe lép­tetése, hanem a hadsereg bevetése is. A diákok mindenesetre optimisták: hétfőn elkezdték a nagytakarítást a Tienan­men téren, s a legújabb je­lentések szerint majdnem hétezer diák — akik a pe­kingi diákok támogatására érkeztek a . fővárosba — hazaindult Pekingből. NEMZEDÉKVÁLTÁS JUGOSZLÁVIÁBAN IS Nadzsibullah elnököt hallgatják Kabudban a lója dzsirga, a nagy nemzetgyűlés tagjai. A kétnapos ülésen újabb három hónapra meghosszabbították a február 19-én bevezetett rendkívüli állapotot gyűrű Peking körűi

Next

/
Thumbnails
Contents