Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-23 / 119. szám
1989. május 23., kedd társadalombiztosítási szakemberek siófokon Somogyi Néplap ___________________________ 3 * I.Vi BNV ’89 — VÁSÁRFIA Hazai kemikáliák Nyitott kérdések között Dr. Csehák Judit a feladatokról A vegyi anyagoknak, kivált a polimereknek — gyártsák azt itthon vagy ép- pes külföldön — az egyik legnagyobb hátrányuk, hogy nehéz őket megsemmisíteni. Évek óta megannyi szakember dolgozik azon, hogy a leghatékonyabb hulladékégetőket kifejlessze, de — mint a tavaszi kiállítás is bizonyítja — mindeddig nem sikerült megtalálni a legjobb megoldást. Az ötezer Celsius-fokon működő plazmaégetőtői az autón szállítható hulladékégetőkig, sokféle hulladékmegsemmisítőt láthattunk a vásáron. „A legegyszerűbb, ha az összes szemetet bedobják a kazánba, ott majd szép lassan elhamvad, s még meleget is ad” — mondta tervezői büszkeséggel egy alföldi gépész, aki saját építésű kazánját mutatta be. A dolog ennél bonyolultabb, hiszen a családi házaknál összegyűlt szemetet még csak el lehet tüzelni ezekben a kazánokban, de a vegyianyaggyárak mérgező hulladékát ,nam tanácsos vaktában tűzre dobni. A füstgázok sokszor veszélyesebbek, mint a szilárd polimerek vagy kemikáliák. A gyárak szinte nap nap után hozakodnak elő új vegyi anyagokkal, ilyenkor a korábbi — korszerűtlennek ítélt — vegyület fölöslegessé válik. A Kemikál Építő- anyagipari Vállalat munkatársától hallottuk, hogy a cég mostanában a speciális, egy-két feladatot ellátó anyagok gyártására törekszik. A korábbi, többféle felhasználásra is alkalmas anyagok drágábbak voltak és igencsak lecsökkent irántuk a kereslet. Pazarlásról ez esetben szó sincs, hiszen egyszerűen felhagynak néhány termék gyártásával és azokat készítik majd a következő hónapokban, amelyek nagyobb piacot ígérnek. Nem várható, hogy az építőipar megint tekintélyes megrendelésekkel keresse a Kérni kált. A cég kereskedői jobbnak látták, ha portékáikat maguk viszik a vásárlókhoz: a vállalatokhoz és magánépítkezőkhöz. Kereskedelmi hálózatot épít ki a gyár, remélik, hogy ezzel újabb vevőket sikerül magukhoz csábítani. A vidéki gyárak termékskáláját szeretnék kibővíteni, hogy a másutt gyártott portékákat ne kelljen az országon keresztül utaztatni. A helyi boltokban egyszerűbben felmérhetik az igényeket. Környezetkímélő tömítéseiről ismert hazánkban a müncheni Chetra cég. A honi gyárakban használatos szivattyúk és szelepek hetven százalékában a vállalat tömítéseit építik be. A Kaposvári Húskombinát is használ ezekből. Tavaly ősztől Chetra Budapest néven karbantartástechnikai kft. alakult Pomá- zon és most a tavalyi kiállításon már be is mutatják azokat a tömítéseket, amelyek Magyarországon készültek. A nyolcfős kft.-nél ö,t fizikai munkás dolgozik, s "erre az évre már 35 millió forintos bevételt terveznek. Fonó László, a cég igazgatója elmondta, hogy a létszámot nem említik, de jövőre megduplázzák a termelést. Ez nemcsak a rendkívül korszerű gépeknek köszönhető, hiszen megfelelő gyakorlat és szakértelem nélkül rossz, használhatatlan tömítést is lehet készíteni. A müncheni cég igen elégedett a Magyarországon gyártott tömítések minőségével és csaknem hetvenezer nyugatnémet márka értékben vett át belőle. A pomázi gyár rövidesen Dél-Koreába is exportál a teflonszálba ágyazott grafitszemcsés tömítéseiből. Faragó László Hogyan valósítható meg a társadalmi biztonság -hazánkban, miként lehet segíteni az életfeltételein azoknak, akiknek jövedelme mindinkább lemarad az elfogadható megélhetési szinttől? Ilyen alapvető, s szinte mindenkit érintő kérdésekről tanácskozik két napig Siófokon, a SZOT Ezüstpart üdülőben az a mintegy 300 szakember, aki részt vesz a társadalombiztosítási reformkonferencián. A tegnapi megnyitó után dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter a szociális biztonság alapkörébe tartozó társadalombiztosítási, egészségügyi és gondoskodási feladatokról szólt. Mindhárom területen Napjaink mezőgazdaságában a mennyiségi és minőségi mutatók javítása érdekében egyre több kemikáliát használnak fel üzemeink. Üjabb és újabb műtrágyák és növényvédő szerek kerülnek forgalomba, melyeknek nemcsak kedvező hatásuk van, hanem némelyik kifejezetten veszélyes a környezetre. Ma már egy-egy új szer engedélyezésekor ezeket a szempontokat is figyelembe veszik, ám nem mindig eléggé következetesen. Ezért öröm, ha egy olyan növényvédő szerről hallunk, amelynek még akkora veszélye sincs, mint a konyhasónak ... Pénteken a Bárdibükki Állami Gazdaságban egy ilyen termékét mutatta be a japán Mitsui Toatsu cég képviselője a megye szakembereinek. A Trebon 30 EC új típusú rovarölő szer, melynek szerkezeti képletében csak a hidrogén, az oxigén és a szén szerepel. Ennek ellenére a Trebon rendkívül hatékony kontakt és gyomorméreg a rovarkártevők ellen. A jó rovarölő hatás mellett a készítmény mérsékelt maradékaktivitást is mutat különböző alkalmazási körülmények között, ezért a hagyományos szerekhez viszonyítva a Trebon esetében alacsonyabb dózist és a gyakoriság csökkentését is el lehet érni. Mindemellett megindult a korszerűsödés, de mindháromban vannak szép számmal nyitott kérdések, melyek megválaszolására e két napos konferencia is vállalkozhat. Napvilágot látott az új törvényjavaslat, januártól új szemlélet kezd kibontakozni e területen. A jelenlevő szakemberek mindezek ismeretében mondhatják el véleményüket. A társadalombiztosítási reform lényege az önállósodás, az, hogy 1990-től immár ne az állami költségvetés függvénye legyen, hanem önállóan gazdálkodjanak, s használja fel eseközeiket. Drámai változtatásokra van szükség — hangsúlyozta dr. Csehák Judit. — Az egész használata gyakorlatilag veszélytelen az emberre és a haszonállatokra. LD 50 értéke százezres nagyságrendű, vagyis ennél még a konyhasó is mérgezőbb! Takatoshi Udagawa úr előadása után dr. Jasinka János, a Növényvédelmi és Talajegészségügyi Szolgálat igazgatója a Somogy megyei kísérletekről tájékoztatta hallgatóit. Mint elmondta a kezdeti ismeretlenség okozta nehézségek után, már 1985-ben gyakorlatilag száz- százalékos hatást értek el a szerrel a burgonyabogár ellen. A szer másik változatával az amerikai fehér szövőlepke ellen értek el teljes sikert. Előadásában arra is kitért, hogy hiába a sokféle új szer, azok hatóanyaga ugyanaz, és a rovarok nem a névvel, hanem a hatóanyaggal szemben szereznek ellenállóképességet. Ezért, ha egy ilyen új hatóanyagú szer kerül forgalomba, az még fokozottabb figyelmet érdemel. Az új rovarölő szer már idén forgalomba kerül a Chemolimpexen és az Agro- ker vállalatokon keresztül. Sajnos, még csak minimális mennyiség érkezett az országba, az igényeket nem tudják ebből maradéktalanul kielégíteni, de az ígéretek szerint lesz rá lehetőség, hogy később minden üzem kipróbálhassa. (Varga) európai helyzet hasonló a miénkhez azzal a különbséggel, hogy míg másutt 100 munkavállalóra átlagosan 50 eltartott jut, addig nálunk 60. Ismerve a demográfiai tendenciákat, az arány tovább romlik. így amilyen örömteli, hogy az emberek egyre hosszabb ideig élnek, olyan nagy gondokat is jelent a megfelelő életfeltételeik biztosítása. Ezért is kerül egyre inkább előtérbe a társadalombiztosítás, a szociálpolitika, valamint az egészségügy. Az önállósodással, a különböző költségvállalások tisztázásával azt szeretnénk elérni, hogy a hazai társadalmi biztonság is felzárkózhasson az európai átlaghoz. Május 19—20-án a Magyar Úttörők Szövetsége országos tanácskozást tartott Zán- kán. A mintegy egymillió 200 ezer gyereket és több tízezer felnőtt tagot számláló szövetséget 400 küldött képviselte. A tanácskozáson részt vett mintegy 200 érdeklődő is, akik felszólalhattak, de nem volt szavazati joguk.' Megyénket 14-en képviselték. Közülük Ádám- né Fábri Lili, a Somogy Megyei Űttörőszövetség elnöke adott tájékoztatást a két nap tapasztalatairól. v— Az országos tanácskozásra minden városi elnökség 1-1 delegáltat küldhetett tanácskozási és szavazati joggal. A delegáltak elsősorban gyakorló úttörővezetők voltak. Múlt év novemberétől sok úttörő mondta el véleményét a mozgalomról, hogy szerintük mi a helyes, mit változtatnának meg. E tapasztalatok összegzése indokolta a tanácskozás összehívását. Feladata volt, hogy az úttörőmozgalom értékeiről és szándékáról alakítson ki véleményt. Zánkán döntés született arról, hogy az úttörőszövetség kétfordulós konferenciát hirdet meg. Az elsőt ez év december 10-ig kell ösz- szehívni. A szövetség több, mint 40 éves múltját tekintjük át, amiről állásfoglalást adunk ki. A működési szabályzatot úgy kell átformálni, hogy az ne gátolja, haA konferencián Farkas István, a társadalombiztosítás kormánybiztosa az új intézményi és pénzügyi rendszerről szólt, kiemelte: e területen politikamentesen, a közös cél érdekében mindenkivel együttműködve lehet csak hatékonyan dolgozni. A társadalombiztosítás önállósodása azt jelentené, hogy azok határozzák meg arculatát, akik fizetik, s akik élvezik. Az államnak viszont garanciát kell vállalnia arra, hogy öregség, betegség, munka- képtelenség esetén is biztosítottak lesznek az emberek életfeltételei. A tegnapi szakmai előadásokat konzultációk és viták követték. Ma újabb előadások és viták következnek. nem segítse a szövetségben a kedvező változásokat. Tehát új szervezeti rendet kell létrehozni. Ennek megfelelően lesznek majd személycserék. Ezt áprilisig, azaz a második kongresszusig kell befejezni. Itt az új vezetés megválasztása, illetve a megváltozott cselekvési program elfogadása lesz a fő feladat. A tanácskozás résztvevői megfogalmaztak egy szándéknyilatkozatot is, amely kimondja, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége kritikus önvizsgálattal kívánja megújítani tevékenységét. A szövetség eddig, a KISZ részeként dolgozott. Mind politikailag, gazdaságilag, illetve szervezetileg az úttörőszövetség ezután önállóan fog dolgozni, önálló gyermekmozgalommá kíván válni. Elsődleges szempontnak a gyerekek és a családok érdekeit tartja. A mozgalom életében meghatározó érték a csatlakozás önkéntessége, a működés demokratizmusa (a közösségek szabad szerveződése), valamint az egyén és a közösség autonómiája. Ha bármelyik gyerek elfogadja ezeket az értékeket, az csatlakozhat és tagja lehet a szövetségnek. A Magyar Úttörők Szövetsége következetes közéleti magatartással, társadalmi nyilvánossággal képviseli és védi tagjainak, a gyerekeknek az érdekeit. F. G. Gy. L. TREBONBOL KEVÉS IS ELÉG Környezetkímélő rovarölő szer Önvizsgálatot terveznek Kedvező változások Megújul az úttörőszövetség NYILATKOZAT - SZEGED UTÁN Gyökeres változást! A FÖLD VÉDELMÉBEN Tetemes birság róható ki Határszemlét tart a hivatal A hét végén Szegeden tartották az MSZMP reformköreinek első országos találkozóját. Somogy hét reformkoré közül hat képviseltette magát tizennyolc tagjával a Tisza-parti városiban. Dr. Mészáros Balázs és Berkics János társelnökként egy-egy szekció vezetésében is részt vett. Dr. Mészáros Balázst kérdeztük, aki szombaton este, a második plenáris ülésen elnökölt is: — Ismerve a somogyi reformkörök terveit, mondhatjuk, hogy egységes állásfoglalással indultak Szegedre? Illetve, az egységes somogyi kívánalmak mennyire térnek el a többi megye reformkörének kívánalmától? — Egy egységes gondolatokból táplálkozó mozgalomról van szó! Mindenütt hasonló problémák jelént- .keznek, s éppen ennek köszönhető, hogy Szegeden nem a helyi sajátosságokat tükröző „termelési” tanácskozást tartottunk. A helyi gondokat csak egy gyökeres, átfogó változással lehet megoldani. Az alapkérdéseket nem lehet részekre szabdalva kezelni. Nem lehet csak Nagy Imre ügyről, csak 56 átértékeléséről, és csak gazdasági megújulásról beszélni, hanem az egészet, egységben kell szemlélni. — Ezért készítettük el átfogó platformtervezetünket, amit vitára bocsátunk. Ez továbbfejlesztve egy olyan pártprogrammá válhat, amellyel nyugodtan léphetünk a következő pártkongresszus elé, amit szeretnénk, ha novemberben tartanának meg. — A jelenlegi pártvezetés egy része nem véletlenül ragaszkodik a mielőbbi pártértekezlethez és a mielőbbi választásokhoz. Ha ez a reformszárny kibontakozását megelőzően megtörténik, konzerválhatják a tarthatatlan állapotokat... N. J. A mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonában, kezelésében, használatában, illetve a tanácsi kezelésben levő földeken megyeszerte május 10-én kezdődtek és június 30-ig tartanak a tavaszi határszemlék. Ugyanez a munka a magánszemélyek és mások földjein május 30. és június 14. között zajlik, összességében mintegy 365 ezer hektárra terjed ki a szemle, ebből 330 ezer hektár a mezőgazdaság által művelt terület. Tetemes feladatot kell megoldaniuk a földhivatali és tanácsi dolgozóknak ebben az időszakban. A tudnivalókra a Somogy Megyei Földhivatal és a megyei tanács termelési és ellátási főosztálya hívta fel az érintettek figyelmét — mi Rada Antaltól, a földhivatal földvédelmi és földértékesítési osztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást a szemlék lebonyolításának főbb •szempontjairól. — A hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése lényegében az elmúlt évek gyakorlata szerint történik most is, azonban a földtörvény idevágó paragrafusa kiegészül a MÉM, illetve a Földügyi és Térképészeti Hivatal idei utasításával. Eszerint már a tsz- ekre és a magánszemélyekre is vonatkozik: ha művelés nélkül hagyták a földjüket és ez fölróható nekik, akkor a föld aranykorona értékének az ezerszeresére rúg a földvédelmi bírság! Ha magánszemélynél ez a mulasztás öt éven belül háromszor is előfordul, a föld állami tulajdonba vétele következik ... — A jelenleg érvényes jogszabály különbséget tesz mezőgazdasági tevékenységet főfoglalkozásban folytató, illetve nem főfoglalkozásban űző személyek között. A szemle is megkülönbözteti őket? — A mezőgazdasági terület hasznosítását a főfoglalkozásúaknái év közben .is folyamatosan ellenőrizzük: az időszerű, éppen esedékes munkákat vizsgáljuk náluk és ha például a talajmunkák, a növényvédelem elmulasztását tapasztaljuk, ugyanaz a szankció, mint a művelés elmulasztásánál. A múlt évi határszemlék során több mint tucatnyi esetben kellett bírságot kivetni a tanácsok kezdeményezésére: esetenként olyan magas volt a bírság - összege, hogy az meghaladta az adott földterület forgalmi értékét. Akadt, aki inkább felajánlotta az államnak a földjét, mert nem győzte kifizetni a bírságot. Persze, ezeknek a földingatlanoknak a zöme olyan zártkerti határrészeken fekszik, hogy senkinek se kellenek, mert úgy vélik, nem fizetődik ki a művelésük. — A tavaszi határszemlék minden évben fényt derítenek kisebb-nagyobb gondokra, mint amilyen például az, hogy helyenként nem célszerűen hasznosítják a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket... — Ha nem is mindenütt, de néhol kínálkozik megoldás — földrendezés, földcsere, földátadás révén. A legnagyobb parlagterület jelenleg megyénkben a községi tanácsok kezelésében van, s itt is enyhíthetik a gondot — tehát csökkenhet az ilyen terület — az előbbi megoldások alkalmazásával, illetve a művelési ág-változással, bérbeadással, de ezeket a lehetőségeket tudatni kell a lakossággal, hogy élhessen velük! H. F.
