Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 117. sióm - Ara: 5,30 Ft 1989. május 20., szombat Németh Miklés Prágába látogat Növekedni fognak q lakosság_ terhei A SZOT Elnökségének ülése Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke Ladislav Ada- mecnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormáGeorgiosz Vasziliu, a Ciprusi Köztársaság elnöke Straub F. Brúnónak, az Elnöki .Tanács elnökének nya elnökének meghívására május 24-én baráti munkalátogatást tesz Csehszlovákiába. (MTI) meghívására május 21-én, vasárnap négynapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) A SZOT Elnöksége pénteken ülést tartott. A testület részletes tájékoztatást kapott a május 17-ei, szerdai SZOT—kormány vezetői tárgyalásról, és egyetértett a megállapodásban foglaltakkal. A kormány a SZOT Elnökségének rendelkezésére bocsátotta az 1989, évi pénzügyi egyensúly javítására szolgáló csomagtervét. Erről az elnökség — az idő rövidsége ellenére — a lefolytaHaza- mennak a katonák Búcsú Sárbogárdon Sárbogárd, 1989. május 19-e 11 óra 95 perc, 3.1 másodperc. A szovjet laktanya kapujából kidübörög az első T—64-es típusú harckocsi, hogy végleg elhagyja az országot. Emlékeztetőül: a Szovjetunió kormányának döntése értelmében és a Varsói Szerződés tagállamaival történt egyeztetés alapján a Magyar Népköztársaságból 22 kAtonai alakulatot vonnak ki. Ezek között szerepel egy harckocsikiképző ezred, egy desszant roham- zászlóalj^ egy vadászrepülőezred, egy vegyvédelmi zászlóalj és a tisztesképző iskola is. Tegnap délelőtt a sárbogárdi harckocsizók indultak haza. Helyszíni riportunk a 4. oldalon olvasható. tott vita alapján kialakította véleményét. A költségvetés szanálását szolgáló csomagterv elkészítése alig negyedév múltán követi az idei költségvetési törvény elfogadását. Ez a körülmény fontos tanulságokat jelez a társadalom számára. Rámutat arra, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzete rövid idő alatt is lényeges mértékben, tovább romlott. Bizonyítja, hogy a népgazdasági tervezőmunkát hiányosságok jellemzik és hogy a kormány eddigi gazdaságpolitikai lépései a feszültségek enyhítése helyett azok súlyosbodását idézték elő. A szakszervezeteket különösen aggasztja, hogy e válságelhárító csomagterv mögött továbbra sem áll olyan perspektivikus gazdasági program, amely a valódi kibontakozást megalapozza. A csomagterv súlyos hiányossága, hogy döntően _ a költségvetési egyensúly feszültségein keresztül közelíti meg a föladatokat, és nem néz szembe az alap- problémával : a most már „önálló életet élé" eladósodási helyzettel, a fizetési mérleg nagymértékű hiányával. A SZOT Elnöksége javasolja az adósságszolgálat kezelése érdekében a gazdasági diplomácia aktivitásának növelését és ebben szükség szerint közreműködését is felajánlja. A szakszervezetek sokadszor hangsúlyozzák: a kormánynak a népgazdaság mai helyzetét és jövőbeni fejlődési esélyeit meghatározó valamennyi okot kelj feltárnia, mert csak ennek alapján remélhető olyan átfogó gazdasági program ki(Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkba érkezik Georgiosz Vasziliu Ötletek az együttműködésről KALINYINI KÜLDÖTTSÉG A KVGY-BEN Megnézték a gálosfai telepet is Befejezte hivatalos programját a kalinyini pártmunkásküldöttség, amely Nyiko- laj Fjgdorovics Tatarcsuk- nak, az SZKP Kalinyin területi bizottsága első titkárának vezetésével tartózkodik Somogybán. Tegnap is részt vett a. programban Tyi- mofej Ignasov, a szovjet nagykövetség tanácsosa és mezőgazdasági attaséja. A Kaposvári Villamossági Gyárban Bene László pártbizottság! titkár és Hanisch József kereskedelmi igazgatóhelyettes tájékoztatta a vendégeket. Különösen nagy érdeklődéssel hallgatták, hogy hétfőn fogadják a testvér,vállalat, a Kalinyini Villamossági Gyár küldöttségét, s a BNV-re is elviszik őket, s szeretnének megállapodni a további együttműködésben. Ezzel Ny, P. Tatarcsuk is egyetértett, A KVGY-ből a Fazekas Háziipari Szövetkezetbe vezetett a küldöttség útja. Elbert Imre elnök mutatta be a külföldi is jól ismert szövetkezet tevékenységét és termékeit. Ebéd után a kalinyini vendégek az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karának központjába látogattak, ahol dr. Steffler József kutatási dékánhelyettes és dr. Horváth Gyula pártbizottsági titkár tájékoztatta a vendégeket. A delegáció a kutatóbázison kívül megnézte a gálosfai telepet is. A kalinyini pártmunkásküldöttség ma délelőtt utazik el hazánkból. A FAROK CSÓVÁLNÁ A KUTYÁT „Csak a láncainkat veszíthetjük" — mondta az egyik képviselő a következő választásokra tekintő beszélgetés során. Tréfának szánta, bár komolyan, gondolta. Túlterhelt és már érthetően fáradt honatyák érkeztek a somogyi képviselőcsoport tegnapi ülésére, hónuk alatt a postán alig két napja érkezett újabb vaskos törvénytervezeti paksamétával. Kérdéses, hogy az éjszakák elég hosz- szúak-e ezek áttanulmányo__- zására, hogy azután érdemben, s jól dönthessen majd a kérdésekről, melyek kapcsán az ország sokat veszíthet. A parlament autonómiájának növekedésével arányban szaporodnak a csoport- üléseken részt vevő szakértők. Tegnap már többen voltak, mint maguk a képviselők, s ez jelzi, hogy az országgyűlési „mérkőzések” igazán tétre mennek. A szakértők nagy előnnyel indultak a tegnapi szópárbajban, hiszen ők hetek óta írták azokat a törvényjavaslatokat, melyeket a képviselők, épphogy csak elolvashattak. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy a Ne a tükröt szidjuk! Keményen kérdeztek a somogyi képviselők képviselők egy kicsit ingerültebben és zömében a helyi érdekek nézőpontjából tették föl kérdéseiket. Ugyanúgy, ahogy választóik szegezik nekik Inap nap után. A legtfajsúlyosabb téma a kormánynak a további gazdasági romlás megfékezését célzó intézkedési csomagterve volt, melynek főbb változásairól Patkó András pénzügyminiszter- helyettes tájékoztatott. Ennek kapcsán Reidl János képviselő elsőként azt kérdezte: Vatlós-e végre a jelenlegi helyzetértékelés? „Mi a biztosíték, fia ezt megszavazzuk, »z j tényleg átsegít bennünket a Nehézségeken?" — toldotta meg Kosztolánczi Jánosné utalva arra, hogy volt már példa, mikor a parlamentet „csőbe húzták”. Simon Emőné választói kérdését idézte: mire használják az adóból befolyó pénzt? Az emberek úgy mondják, ők egy fillért sem kaptak a tetemes külföldi kölcsönökből, ám a visszafizetés terheit viselniük kell. A költségvetési diktatúrára és korábbi lépések el- hibázottságára utaló kérdé • sekre a miniszterhelyettes kertelés nélkül válaszolt. „Sokan úgy látják, hogy van 'egy gonosz pénzügyminiszter stupid és (bürokrata helyettesekkel, akik az íróasztal mellett kitalálják, hogyan ikell ezt az prszágot megnyomorítani. Döntéseiket a szegény kormány kénytelen elfogadni... A valóság ezzel szemben, hogy ami a költségvetés és a pénzügypolitika > feszültsége voltaképpen csak faz ország uglós gazdasági , gondjait tükrözik. Az inflációt például nem valaki találja ki, ez csupán a gazdasági folyamatok lázmérője.” Aki azt kérdezi, hova folynak el a pénzek, mindig egyetért azzal, hogy ne legyenek preferenciák, kivéve a saját kedvezményeit. Egyes ágazatoknak vagy rétegeknek ki lehet persze hasítani újabb milliárdokat, de akkor ne a kormányt vonják kérdőre később, hogy hová lettek a milliár. dók. Mai gondjaink forrása épp az, hogy sokáig nem mertük vállalni az egyes részérdekeket sértő konfliktusokat, s nem láttuk be, hogy az ország gazdasági teljesítménye nem olyan, hogy mindenki egyformán jól járhasson. Mint mondta, a csomagterv célja nem az, hogy kihúzza a csávából az országot, csupán az, hogy elejét vegye az idei költségvetési deficit növekedésének. A több tendenciából is érzékelhető veszély elkerülését szolgálná a 30 mitlűiárd forintos kiadáscsökkentési program. Hozzátette, hogy a tervezet olyan biztonsági rátartásokat is tartalmaz, amelyek elkerülhetővé teszik, hogy bár hónap múltán újabb korrekciós terveket kelljen készíteni. Bogyó Tibor, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője Simon Ernőnének azt válaszolta: „1973 és 80 között a ma sokat kárhoztatott hitelekből éltünk úgy, ahogy éltünk, s ebből folytak a reményeket be nem váltott beruházások is. Kényszerpályára csúsztunk, amelyből1 a gazdaság- politika nem talált kitörési pontot. A most előrejelezhető, s elkerülendő 30 milliárdos többlethiányról könnyű elszámolni: ide- ■ genforgalmi > mérlegünkben a várt 100 millió idolláros többlet ihelyett 200 milliós passzívum tvan, összefüg-, gésben egyebeik iközt ,a magyar bevásárlóturizmussal is. Ez a lemaradás 20 milliárd forintot tesz ki, míg a termelésnek a tervezettől való egy százalékos elmaradása a további 10 milliárdot. Az adósságállomány növekedése sokak számára látszik érthetetlennek. Elhangzott, hogy 85-től a korábban csak importkorlátozásokkal elért külkereskedelmi aktívumunkat túlbecsülve próbálták hitelekkel lendíteni a gazdaságot. Valójában csak agonizáló nagyvállalatok öntúlélését finanszírozták és nem a szerkezetváltást. Emellett a kamatok növekedése ugyanúgy többletterhet jelent, hogy a jenben vagy márkában fölvett hiteleknek a dollárárfolyam-átszámításból fakadó vesztesége. Az Igazságügy-minisztérium képviseletében Török Gábor ismertette az átalakulási törvénynek a főhatóságok közt is vitát kavaró tervezetét, melynek célja lényegében az, hogy az állami vállalatok adó- és illetékmentesen, valamint adminisztratív bonyodalmak nélkül alakulhassanak át társasággá. Hangsúlyozta: a tervezet nem a tulajdonreform megvalósítására hivatott, s azt is, ha valós üzleti érdekek nélkül, kampányszerűen jönnek létre részvénytársaságok, az csupán átcímkézést jelentene. Ennek elkerülése érdekében köti meg a tervezet, hogy a Rt-kben legalább 20 százaléknyi külső tőkének is kell lenni. Ha úgy tetszik, ez lesz az a farok, amelytől okkal várhatjuk, hogy csóválja majd a kutyát. Jellemző vita bontakozott ki a szövetkezeti törvény módosításával és a földtörvény tervezetével kapcsolatban, melyek egyaránt az átalakulási törvény érvényesüléséhez teremtenek feltételeket. Pásztohy András somogyi képviselő úgy látta, hogy a földtörvény csak névleg teremti meg a föld szabad forgalmát, miivel a földeknek jelenleg nincs értéke. A MÉM jelenlevő szakértői szerint ez csak a kiindulópontja, hogy a föld piaca létrejöjjön és ezzel a föld valódi értékén cseréljen gazdát. Kérdés, hogy kifejezi-e ezt az értéket, ha — mint várható — területi elhelyezkedéstől függően akár ezerszeres különbségek is kialakulhatnak az egyes gazdaságok földjének értéke között. A parlament tervezett napirendjeinek mindegyikénél sok az eltérő álláspont, így vélhetően a számított négy nap sem lesz elég valamennyi kérdés tisztázására. B. F.
