Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-19 / 116. szám
2 Somogyi Néplap 1989. május 19., péntek Ülést tartott a Minisztertanács KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) pali áramdíj jelenleg 1 forint 25 fillér kilowattóránként, a kiemelt városodban 1 forint 70 fillér, a vidéki városokban 2 forint 5 fillér, míg a falvakban 2 forint 45 fiililér. A mostani .villamos- energia-áremelés egyfajta t ámo ga tá se s akke ntés ként is értelmezhető, lényege azonban az indoklatlan különbségek mérséklése. Ennek megfelelően kizárólag buda- pestet érinti a változás: a nappali díj 1 forint 25 fillérről 1 forint 70 fillérre emelkedik kilowattóránként. Az éjszakai áramdíj, amely országszerte egységesen 90 fillér kilowattóránként, nem változik. A kormánynak egyébként elhatározott törekvése, hogy tovább csökkentse a díjtételek különbözőségét. A benzináremeLéssel kapcsolatban Vissi Ferenc elmondta, hogy azt megelőzően számos más elképzelés is felvetődött az úthálózat fejlesztési forrásainak pótlására. Miután az autópályadíj megbukott, az autóadó bevezetését pedig elvetették, a szokványos ben zináremf lésnél kötött ki a kormány. A döntés lényege: a közforgail- mi úthálózat fejlesztésére és fenntartására útalapot létesítenek, s a benzin áremelés ennék részleges pénzügyi fedezetéül szolgál. Az alap bevételeinek, kiadásainak és működtetésének rendjét a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter dolgozza ki, a pénz felhasználását pedig egy társadalmi bizottságnak kell ellenőriznie. A társadalmi testületben helyet kapnának aiz Országgyűlés illetékes bizottságainak képviselői is. Vissi Ferenc önkritikusan szólt amról, hogy a kormány már a tavalyi benzin- áremeléssel forrásokat akart teremteni az útfejlesztéshez, azonban a többletbevételt az ígéret ellenére másra költötték el. Ezért most az a döntés született, hogy a benzináremelésből befolyó többletbevétel nem kerülhet a költségvetésbe. A pénzt külön alapba helyezik, s az egész alap társadalmi ellenőrzés alá kerül. Az Országos Árhivatal elnöke utalt arra is, hogy a környezetkímélő ólommentes benzin csak egy forinttal drágult, ára viszont még mindig 50 fillérrel magasabb az extra, szuper benzinnél. Ennek oka, hogy csak 1992-re fejeződnek be azok a fejlesztések, amelyek eredményeként kellő mennyiségű ólommentes benzin áll majd a magyar autósok rendelkezésére. Addig azonban a jelenlegi benzinfogyasztást nem lehet az ólommentes üzemanyag használatára átterelni. A benzinkutak többsége a hajnali nyitáskor már az új áraikon szolgálja ki a vevőket, a folyamatosan üzemelő kutaknál a számlálók átállítása esetleg szombat estig is elhúzódhat, de a vevőket ott is megfelelő módon tájékoztatják az új árakról. A tv-híradó riportja nyomán többen felvetették, miért nem közölte korábban az árintézkedést a kormány. Vissi Ferenc leszögezte: ebben a kérdésben nem etikai, hanem praktikus forgalomszervezési szempontok vezérelték a Minisztertanácsot. Mindenképpen el akarták kerülni, hogy a forgalmat megbénító tülekedés alakuljon ki a benzinkutaknál. Békési László pénzügyminiszter arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Minisztertanács jóváhagyta azt a módosítást, amelynek lényege: minden magyar állampolgár, aki saját anyagi erőforrásaiból bármilyen közművet épít, 30 százalékos adókedvezményben részesül, mégpedig visszamenőleges hatállyal 1988. január 1-jétől. A Magyar Hírlap tudósítójának érdeklődésére Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár részletezte az útépítésre fordítható forrásokat. Az általános hiedelemmel ellentétben, miszerint az állam kivonult az utak építéséből és fenntartásából, a költségvetés jelenleg is 4,5 milliárd forintot fordít tanácsi utak hálózatának fejlesztésére, és 5,2 milliárdot az országos úthálózat fenntartására és korszerűsítésére. Ehhez járul hozzá a mostani kétforintos benzin áremelés bői származó bevétel. így együttvéve az idén csaknem 10 milliárd forint lesz az az összeg, amelyet az országos és a ta nácsi úthálózat fenntartásé ra, illetve fejlesztésére lehet fordítani. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Lukács János elnökletével május 18-án ülést tartott. Somogyi Imrének, a testület titkárának előterjesztésében megvitatta a pártszervek és szervezetek több mint 700 tisztségviselője és a KEB tagjai között lefolytatott konzultációkról készített jelentést. A beszélgetések során kifejtett vélemények azt tükrözték, hogy szükséges a párt megújulása, mert ettől függ döntően az MSZMP jövőbeni politikai szerepe. Sürgetik a párt erőinek ösz- szefogását arwvak érdekében, hogy az MSZMP korszerűen politizáló, marxista szellemű reformpárttá váljon, ezáltal meghatározó politikai erő maradjon. Csak így tud ellenállni az indokolatlan nyomásnak, ami megalapozatlan, elhamarkodott politikai döntésekhez, elsietett megoldásokhoz vezet. Az ország gazdasági helyzetét válságosnak, a társadalom. politikai állapotát zavarokkal terhesnek látják. Egyetértenek azzal, hogy ebből a helyzetből a gazdasági és politikai rendszer reformjának következetes végrehajtásával lehet kijutni, amelyben az MSZMP- nek a társadalomért vállalt felelősségéből adódóan meghatározó szerepet kell vállalnia. Helyeslik a múlt hibáinak, bűneinek pontos feltárását, többen azonban úgy vélik: e törekvések hátterében sok esetben inkább az MSZMP lejáratásának szándéka húzódik meg, nrntsem a tanulságok levonásáé. Egyoldalúnak ítélik azt a képet is, amelyet a közvéleményben múltunkról egyesek kialakítani igyekeznek, s amely .szerint kizárólag bűnök és tévedések jellemzik az elmúlt évtizedeket. Igaztalan módon azt sugallja ez az egyoldalú beállítás, hogy a pártot ma is a hibás gyakorlathoz való ragaszkodás jellemzi. Általános az a vélemény, hogy a közfigyelemnek az eddiginél sókkal inkább a jelenre és a jövőre, kell irányulnia. Az MSZMP tagjai és szervezetei nem tartják megfelelőnek azokat a működési elveket és szervezeti szabályokat, amelyeket véleményük szerint az élet meghaladott, ugyanakkor hiányát érzik az új, egységes szabályoknak. A Központi Ellenőrző Bizottság a konzultációk során. kifejtett véleményekre és munkája során szerzett tapasztalatokra is támaszkodva áttekintette a párt helyzetét, valamint saját tevékenységét, és néhány kérdésben összesítette álláspontját. 1 A Magyar Szocialista Munkáspártnak a nemzeti érdekeket képviselő, azokat a nemzetközi realitások figyelembevételével érvényesítő, szervezett tömegpárttá keli válnia. Törekedjen a marxizmus alkotó továbfej'leszitésére, terjessze világnézetét, de tanúsítson türelmet az eltérő világnézetet vallókkal szemben, és a tagfelvétel során ne támasszon indokolatlan ideológiai követélményeket. Fogadja be soraiba mindazokat, akik egyetértenek politikai céljaival, stratégiájával, és az MSZMP-ben kívánnak politikai aktivitást kifejteni e célok társadalmi elfogadtatásáért és megvalósításáért. 2. A megújuló pártnak új programra van szüksége. Olyanra, amely figyelembe veszi a társadalom jelenlegi fejlettségét, és a szocialista eszme megvalósulásának eddigi tapasztalataira épül. A programnak fel kell ölelnie a tuilajdonrendszer reformját, a vállalkozások élénkítésére, a gazdaság működési mechanizmusára, a szociális gondoskodás rendszerére, a kultúra és tudomány, a köz- és felsőoktatás korszerűsítésére és a társadalom politikai rendszerének fejlődésére vonatkozó elgondolásokat. 3. Az MSZMP társadalmi szerepe megváltozik. Ennek megfelelően stratégiájának és gyakorlatának is módosulnia kell. Többpárti viszoyok között az MSZMP- nek természetesen arra kell törekednie, hogy minél szélesebb társadalmi támogatás birtokában céljait, szándékait a kormányzati munkában és miden más területen politikai eszközökkel érvényesítse. 4. Az MSZMP-nek változtatnia kell az ellenzékkel kapcsolatos magatartásán. A több párt működésével kialakuló politikai viszonyokhoz az MSZMP-nek alkalmazkodnia kell. MiközA Minisztertanács közleménye a háztartási energiahordozók és a benzin fogyasztói árának emeléséről Az állami költségvetés hiánya szükségessé teszi a különböző támogatások csökkentését. Erre a kormány a gazdaság külső pénzügyi egyensúlyának fenttartha- tósága érdekében is kötelezettséget vállalt. A háztartási energiák fogyasztói árának korábban elhatározott és most megvalósuló emelésére alapvetően a támogatások mérséklése miatt kerül sor. A Minisztertanács döntése alapján a közforgalmú úthálózat fejlesztésére és fenntartására „útalapot” kell létrehozni. Az alap pénzügyi fedezetéül részben a motorbenzinek fogyasztói áremelése szolgál. Az- áremelés következtében keletkező állami többletbevétel teljes egészében az útalapba kerül. A kormány kötelezte a közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert, hogy dolgozza ki az útalap képzésére és működésére vonatkozó szabályokat. Az alap felhasználását társadalmi bizottság ellenőrzi. Ennek munkájában részt vesznek az Országgyűlés illetékes bizottságainak képviselői is. A háztartási energiahordozók ára (díja) 1989. júniys 1-jétől átlagosan 20 százalékkal növekszik. Ezen belül a szén ára átlagosan 47 százalékkal, a briketté 39 százalékkal, a kokszé 30 százalékkal, a tűzifáé 43 százalékkal, a háztartási tüzelőolajé 15 százalékkal, a propán-bután gázé 20 százalékkal, a távhőszolgáltatásé 27 százalékkal emelkedik. A vezetékes gáz díja 20 százalékkal nő. Egyidejűleg az ország néhány területén még érvényesülő alacsonyabb díjak — a területi különbségek mérséklése érdekében — az átlagosnál nagyobb mértékben emelkednek. A villamos energia díja — ugyancsak a területi különbségek csökkentése miatt — csak Budapesten emelkedik 36 százalékkal. Az országosan egységes éjszakai áram tarifája, valamint a vidéki áramdíjak nem változntak. Az átlagos árváltozási mértékeket az alábbi tényleges árak szemléltetik: például a Budapesten vásárolt berentei (mosott) rostált aknaszén pá- lyáduvari telepi fogyasztói ára 100 kilogrammonként 67,50 forintról 98,00 forintra, az import lángborsó széné 175,60 forintról 273,00 forintra, a tatabányai tojásbriketté 117,50 forintról 159,50 forintra, az extra dió I. kokszé 320,00 forintról 412,60 forintra, a tűzifáé 117,00 forintról 164,00 forintra nő. Budapesten a szilárd tüzelőanyagok házhozszállítási díja a 100 kilogrammonkénti 9,80 forintról 19,80 forintra változik. A háztartási tüzelőolaj literenkénti ára 8,00 forintról 9,20 forintra emelkedik. Az 5 kilogrammnál nagyobb töltési súlyú palackban forgalmazott propán-butángáz kilogrammonkénti ára a fűtési idényben 9,20 forint, a fűtési idényen kívül 6,80 forint lesz. A távfűtés lég1. AB—86 Normálbenzin 22,50 2. AB—92 Szuperbenzin 24.00 3. AB—98 Extra Szuperbenzin 25,50 4. Eurosuper 95 Ólmozatlan szuperbenzin 27,00 köbméterenkénti díja 34,20 forintról 43,20 forintra, a táv-melegvízszolgáltatás vízköbméterenkénti díja pedig 17,44 forintról 22,20 forintra emelkedik. A villamos energia nappali áram kilowatt- óránkénti díja Budapesten 45 fillérrel, 1,25 forintról 1,70 forintra nő. A vezetékes gáznál és a villamos- energiánál a felemelt díj csak augusztus 1. után leoj- vasott fogyasztásra érvényes. A motorbenzin fagyasztói ára 1989. május 19-től literenként 2 forinttal, a kevésbé környezetszennyező ólommentes benziné literenként 1 forinttal emelkedik. 2,00 8,9 24,50 2,00 8,3 „ 26,00 2.00 7,8 27,50 1,00 3,7 28,00 A motorbenzinek fogyasztói árának változásai Megnevezés Jelenlegi Az áremelés 1989. május fogy. ár összege mértéke 19-től érv. Ft 1 Ft 1 százalék új fogy. ár Ft 1 ben arra törekszik, hogy egyértelművé tegye a saját várható magatartását, cáfolja meg a rosszhiszemű feltét« lezéseket, ezáltal megerősítheti vitapozícióit. Ennek érdekében meg kell erősítenie pozícióját a tömegtájékoztatásban is. Politikai módszerekkel kell elérnie, hogy álláspontja, nézetei a nyilvánosságban hatásosan jelenjenek meg. Fokozatos engedményekkel sem ellefeleit, sem a bizonytalan embereket nem győzheti meg jó szándékáról; erre sokkal alkalmasabb a belső vitákban, a marxista gondolkodók széles körének szervezett együttműködésével kialakítható álláspont következetes képviselete és védelme. 5 A Magyar Szocialista Munkáspártban új típusú, általánosain elfogadott szervezeti és működési rendnek kell érvényesülnie, amelynek alapelve, hogy a demokrácia, a párttagok vé- leményalkotási szabadsága és akarata a párton belül akadálytalanul kifejeződhessen. A párt legyen tagjainak önkéntes politikai társulása. Szervezeti rendje is segítse elő, hogy a közös politikai célok, a demokratikusan elfogadott program minél nagyobb hatást gyakoroljon az emberekre, a párt erős politikai befolyásra tegyen szert a társadalomban. A KEB ajánlja, hogy a szervezeti és működési szabályzat kidolgozásakor vegyék figyelembe: a platformok kialakulása és ütközése a párt természetes állapota, ezért a pártegység és a pártfegyelem értelmezése az eddigiektől eltér. (j Az MSZMP-n belül szerveződő reformkorok a változtatás igényével és a párttagok kezdeményezésére jönnek létre. Törekvéseik lényege megegyezik a párt irányvonalával. Általában egészséges folyamatok elindítói a pártszervezetekben és a testületekben. Ezáltal segíthetik az alkotó viták kibontakozását, és az MSZMP reformpárttá történő átalakulását. 7. A párt erői nem morzsolódhatnak fel belhar- cokban, mert ez az MSZMP végzetes meggyengülését, politikai vereségét okozhatja. Nem lehet egyetérteni a párttagság, a tisztségviselők különféle, kizárólag jelzők alapján történő minősítésével, egyes csoportökinak, illetve nézetek képviselőinek a diszkriminációjával. Az MSZMP-ben kibontakozó és megerősödő véleményszabadság nem vazethet egyes vélemények kizárólagosságához, kiközösítéssel, erőszakkal létrehozott újabb monolit egység kialakításához. Éppen ellenkezőleg, végleg fel kell számolni a cselek- vöképtelenséget okozó látszategységet. A párt politikájának nyílt, őszinte, demokratikus vitákban kell formálódnia, ezzel is erősítve az összetartozást, a szolidaritást és az aikcióegysé- get. A pártdemokrácia érvényesítése, az eltérő vélemények ütköztetése, a konszenzus kialakítása türelmet, kulturált politikai magatartást igényel. Mindez nemcsak elemi feltétele a párt egészséges működésének, hanem egyben a párt minden tagjának, szervezetének és testületének érdeke is. A többségi döntések végrehajtása nélkül nincs eredményes cselekvés. A pártnak egységes vezetésire, a párttagságnak követhető stratégiára és ebbe illeszkedő taktikára van igénye. A párt tagjaival és vezetőivel szemben a jövőben is alapvető követelmény marad a törvényekés erkölcsi szabályok betartása. A pártot jogos elmarasztalás éri amiatt, hogy a múltban nem tudott a követelményeknek maradéktalanul érvényt szerezni. Sajnálatos módon több vezető beosztású párttag elmarasztalható azért, mert helyzetével . visszaélt, jogtalan, erkölcsileg kifogásolható előnyöket szerzett. A párttagok önként vállalt belső fegyelme nem ellentétes a pártdemokráciával. A párt politikájának képviselete elvi következetességet és erkölcsi tartást igényel. Nem maradhat el a párt erkölcsi tisztasága ellen vétők felelősségre vonása. Azok megvédése, akiket azonban alaptalanul támadnak vagy rágalmaznak, a párt erkölcsi kötelessége. A morális kérdésekben .az ítéletalkotás a kommunista közösség, az alapszervezetek felelőssége is. 9. A pártvezetés politikai tévedéseiért nem lehet a párttagságot felelőssé tenni. A Központi Ellenőrző Bizottság — önkritikát is gyakorolva — elfogadja, hogy a párt erkölcsi megtisztulásához, az emberek bizalmának elnyeréséhez nélkülözhetetlen azok politikai és erkölcsi elmarasztalása, akik tényleg felelősei voltak a válságot előidéző súlyos hibáknak. 10. Saját tevékenységét is kritikusan elemezve a Központi Ellenőrző Bizottság szükségesnek tartja, hogy munkájának tartalma és formája is változzon. A demokratikus alapelveknek megfelelően a Központi Bizottságtól és a párt más vezető testületéitől való függetlenségét maradéktalanul valósítsa meg. Tevékenységével előmozdítja, hogy a párttagok jogai, a párton belüli áramlatokkal, irányzatokkal, platformokkal kapcsolatos szabályok, a párt demokratikus működése csorbíthatatlanul érvényesüljenek. A politika alakításában — elemzésekkel, jelzésekkel, javaslatokkal — nagyobb felelősséggel szükséges részt vennie. Indokolt a megfelelő szervezeti megoldás a pártfegyelmi ügyek elbírálásához és a pártszervek gazdálkodásának ellenőrzéséhez is. 11. A Központi Ellenőrző Bizottság indokoltnak tartja, hogy a Központi Bizottság ez év őszére összehívta a párt országos értekezletét. Az az álláspontja, hogy az előkészítés menetében, majd a demokratikusan választott küldöttek országos pártfórumán lehet csak eredményesen feloldani a felgyülemlett feszültségeket, meghatározni a párt feladatait, a párt szervezeti és működési alapelveit, megújítani a párt országos testületéit. (MTI) Paskai László a Szovjetunióba utazott Paskai László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, bíbor as, esztergomi érsek csütörtökön Filaret- nek, Ukrajna metropolitájá- nak meghívására Kijevbe utazott. A Magyar Katolikus Egyház • vezetője rövid tisztelgő látogatása során megbeszélést folytat a terület legfőbb egyházi vezetőjével, majd megkezdi egyhetes kárpátaljai programsorozatát. A bíboros Munkácson. Ungváron, Beregszászon, s több kisebb településen katolikus közösségeket keres fel, s várhatóan találkozik az ottani ortodox és református püspökkel, valamint az állami élet vezető személyiségeivel.
