Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-18 / 115. szám
4 Somogyi Néplap 1989. május 18., csütörtök BMW-RE VÁR A SHELL A dáciás maga bütyköljön? Tankolunk. A számikarikák egyre pörögnek, jelzik a rendszeren áitfolyó benzin mennyiségét, valamint a kíméletlen tényt: 860 forintot kell fizetnünk. Csendes, tavaszi délelőtt. Ezúttal csak hébe-hóba érkezik autó a szárntódi Shell benzinkú/thoz. Hátrább a szerviz előtt sincs a korábban megszokott, sőt nyáron szinte elviselhetetlen zsúfoltság. ÁFA ÉS SZÁMLA NÉLKÜL Nagy Nándort, az állomásvezetőt kérdezem. — Az utóbbi hónapokban mintha megcsappant volna a kút forgalma. Igaz ez, vagy csak a látszat?! — Kisebb a forgalmunk. Főként februárban jöttek kevesebben szervizünkbe. Ügy vélem, ennek igen egyszerű a magyarázata: az autójavító iparban , is csökkent a fizetőképesség, amit lehet a kocsitulajdonosok ' maguk „bütykölgietnek” vagy maszek ismerőst kérik, rá, aki olcsóbban javít, áfa és számla nélkül. Nekünk azonban számlát kell adnunk, és áfát is számolnunk kell. — Csak ez a forgalom- csökkenés oka? Azt mondják néhány műszerük sem működik tökéletesen... — Ez is . igaz! Korábban csak 2—3 napos előjegyzéssel tudtunk fogadni ügyfeleket futómű beállítására. Sajnos, a gépünk elromlott, új kellene, de nem tudom, egyáltalán lenne-e pénzünk rá, hogy megvegyük az újat? A régi fél éve nem üzemel, egy új műszer pedig körülbelül 600 ezer forintba kerül: a megrendelésemre még csak visszaigazolást sem kaptam eddig. Pedig a szocialista típusú gépkocsiknál, s különösen a Ladáiknál gyakori az igény a futómű beállítására. A kipufogógáz- analizátort fél éve javítják. A műszer garanciális, de mégsem készül el, így mi sem tudjuk ellenőrizni a kipufogó ” gázt. Ezenkívül is több eszközünk elavult, s a 22 éve működő állomásunkon nagy szükség lenne felújításokra, további beruházásokra, hogy megőrizhessük a Shell megkövetelte színvonalat. Mi főként azoktól élünk, akik a környéken laknak. Ennék ellenére nem adhatunk előnyt számukra, nekik is sorba kell állni. Munkáinkat a nyári csúcsforgalomban is úgy igyekszünk megszervezni, hogy mined kevesebb időt töltsön nálunk az autó. Előjegyzés alapján, időre kérjük a kocsikat, s ha lehet, az ügyfél a helyszínen meg is várhatja a javítást. HELYBELI ÜGYFELEK — ön azt mondta, hogy főként a környékbeliekre alapozzák tevékenységüket, ám közismert, hogy a szán- tódi szerviz a BMW márkájú autókra specializálódott. Nincs itt ellentmondás? — Mi látjuk el a BMW gyártmányú gépkocsik gyári garanciális ügyfélszolgálatát, s főként nyáron számtalan ilyen típusú kocsi fordul meg nálunk. A BMW- hez mintegy hatmillió forint értékben szereztünk be célszerszámokat. Még nem teljesen gazdaságos ez a tevékenységünk, de felfutóban van az üzllet. A körzetünkben négy éve 15 ügyfelünknek volt BMW-je, ma ez a szám már 116-ra nőtt, s a folyamat nem áll meg! — A kapolyi Haladás Tsz négy éve vette át a szervizt az lnteragtól, s azóta nem veszteséges ez a vállalkozás. — Állomásunk több feladatot lát el a BMW-ügyfél- szolgálaton kívül alaptevékenységünk a banzinértéke- sítés, amely azonban nálunk nem nyereséges. A nyereség a többi ágazatunknak köszönhető: forgalmazzuk a Shell termékeit, autóápolási, felszerelési cikkeket, autóalkatrészeket. A BMW-hez szinte minden alkatrészt beszerezhetünk Budapesten, a közpotl raktárban. Ha valami mégis hiányzik, azt egy nap alatt meghozzuk Bécs- ből. A leggazdaságosabb tevékenységünk a TKD-technológiával készült alváz- és üregvédelem. A legtöbb autóra ötéves garanciát vállalunk, s ez ma Európában a legjobban bevált technológia. Három dolgozónk végzi ezt a munkát, s csak előjegyzéssel (ez általában egyhónapos várakozási időt jelent) tudjuk fogadni az ügyfeleket. A Dunántúlon rajtunk kívül csak Székesfehérváron és Komáromban foglalkoznak ilyen alvázvé- deLemmel. A korábban veszteséges üzemet sikerült — négy év alatt — nyereségessé tenni. A múlt évben már 1 millió 900 ezer forint volt a tiszta eredményünk. Idei tervünkben ennél kevesebbel, 1 millió 300 ezer forinttal számolunk. SPRECHEN SIE DEUTSCH? — Közeleg a nyár. Hogyan készülnek a megnövekvő feladatokra? — Az állomáson 24-en dolgozunk: nyáron egyetemistákat, főiskolásokat is alkalmazunk. Ezek a fiatalok idegen nyelveket is beszélnek. A dolgozóink nagy része a Legfontosabb műszaki kifejezéseket is ismeri németül. Így nitka, hogy valamelyik vendéggel ne értetnénk meg magunkat, vagy ne értenénk meg, hogy mi a baja az autójának. A környéken lakók közül nem kevesen érzik úgy, hogy a Shell szerviz az egyszerű trabantosokat, skodá- sokat, daciásokat... csak amolyan másodosztályú autósnak tekinti. Pedig közlekedni nekik is kell, az autókra szükségünk van. Gyarmati László Űj elképzelések a szovjet bányászatban Ösztönző kérdőjelek Külföldi bányaipari szakemberek jártak nemrég Siófokon, „A bányamunka humanizálása a szilárdásvány- és szénhidrogén-bányászat- an” című konferencia állaiméból. Az egyik szovjet előadót, Vlagyimir Abramo- vot, a moszkvai Földtani Kutató Egyetem docensét kérdeztük: — Milyen témájú lelőadásokkal érkezett Siófokra? — A magyarországi konferenciára két értekezéssel készültem. Az egyik az innovációs folyamatok diagnosztikájával foglalkozik, a másik a földtani fúrásoknál használatos berendezések ergonómiai értékelésére vállalkozik. Mindez érthetőbben annyit jelent, hogy ugyanolyan műszaki körülmények között egyes helyeken egészen, mások az eredmények, a teljesítmények, a termelékenység. Mi lehet ennek az oka? Az innováció, azaz az emberek munkához való viszonya, hogy tudásukat, (képességeiket miként hasznosítják. A jobb teljesítmények ösztönzése a képződött nyereségből valósítható meg. Az előzetes ösztönzés sokkal1 nehezebb, s nálunk nem is igen vált gyakorlattá. A hatékonyabb munkát a belső átszervezésekkel is igyekszünk elősegíteni. A Szovjetunióban a vállalatok mintegy 80 százaléka önelszámoló. Nálunk, a bányászatban az utóbbi éveikben már valamennyi vállalat folyamatosan áttért erre a rendszerre. Most már nem írják elő, hogy: ennyit termelj, s azért ennyit kapsz! A költségszemléletnél jobban követhető a vállalat nyeresége vagy vesztesége. A veszteségeket az állam ma már nem tudja a végtelenségig támogatni! — Az utóbbi években, évtizedekben a. magyarországi bányászat válsága jutott. Mindez csak ránk jellemző, vagy a Szovjetunióban is hasonlóak a gondok? — Bizonyos mértékig a szovjet bányaipar is krízisben van, de válságról, azt hiszem, nem lehet beszélni. Főként a szénibányászatot éri rendkívül sok kritika az egyre jobban felerősödő környezetvédők részéről, s ez amolyan erkölcsi-pszichológiai hullámvölgyet eredményez. Az irányítási szervezetünk túlzottan tagolt, a munka nem eléggé összehangolt. Az országban ösz- szesen hatvannyolc minisztérium működik. Van, amelyik a szénért, másik csak az uránért, megint más csak az aranyért, ezüstért felelős. Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy túl nagy a pazarlás, hiszen amivel az egyik nem foglalkozik, azt kidobja. Ezzel pedig nemcsak hasznos anyagok kerülnek a szeméttelepre, de egyben a környezetet is szennyezik. A legújabb terv szerint szeretnénk létrehozni egy, a minisztertanács mellett működő olyan állami bizottságot, amelyik egyezteti, ősz-' szefogja ezeket a problémákat. Egy másik elképzelés a de ce ntr al i z ál á st szorgalmaz- ná, hogy valamennyi vállalat a saját lelőhelyén talált anyagoikat komplex módon hasznosítsa, s erre ösztönzést is kapjon. Sok még a kérdőjel. — A jelzett (újításoknak, szervezeti módosításoknak csak támogatói \vannak? — Szó sincs róla! Természetesen sok ember érdekeit sérti az átszervezés, de a fejlődés érdekében ezeket a dolgokat fel kell vállalnunk. Hogy egy-egy szervezet mennyire fogékony az új iránt, az az ott dolgozók beállítottságától függ. Kialakítottunk egy szociálpszichológiai értékelési rendszert, amelyben a szervezetek fejlettségét négy típusban határoztuk meg: formálódó, szilárdan működő, dinamikusan fejlődő és önkonzerváló., A legutóbbi esetben csak radikális változtatásokkal lehet eredményt elérni: például a vezetés leváltásával, átalakításával, a struktúra, irányítási rendszer, illetve módszerek megváltoztatásával. Erre az esetre jellemző, hogy a szervezet önmaga nem képes a megújulásra, itt felső szintű kezdeményezés szükséges. Gy. L. A POLGÁRI VÉDELEMBEN IS Segítenek az ipari védőeszközök Az iparban, a mezőgazdaságban a többségében naponta használatos egyéni védőeszközök és fölszerelésekről mintha megfeledkeztek volna a polgári védelmi gyakorlat tervezői. Pedig sokszor célszerűbb lenne a polgári védelmi védőeszközök alkalmazása mellett számításba venni ezeket a specifikus eszközöket, felszereléseket is és kiegészítő védőeszközként felhasználni. A polgári védelemben rendszeresített védőeszközök eredeti rendeltetése a harci gázok elleni védelem. Az iparban használatos légzésvédő eszközök közül a gázálarc és a keretálarc a szennyezett, mérgezett levegőt — szűrőbetéten átára- moitatva — emberi fogyasztásra alkalmassá teszik. Egyúttal megvédik az arcot és a szemet is ezektől a káros anyagoktól. A közismert keretálarcon kívül ismeretes az úgynevezett sisakálarc is, amely összekötő tömlővel csatlakozik a szűrőbetéthez. A légzésvédő eszközök könynyített változatai az úgynevezett respirátorok, amelyek főként az egészségre ártalmas poroktól, a levegőben levő szennyeződésektől és a baktériumoktól védenek. A korszerű respirátorok között ismerünk olyan típusokat is, amelyek beépített vagy külső szűrőkkel vannak ellátva, ezért egyes mérgező gázok és gőzök ellen szintén védelmet nyújtanak. Az említett légzésvédő eszközök működésüket úgy fejtik ki, hogy az alkalmazó szűrőbetéten átszívják a szennyezett levegőt, annak egészségkárosodást okozó anyagai a szűrőbetétben megkötődnek, s csak tiszta levegő jut az emberi szervezetbe. Miután a fizikai, kémiai tulajdonságaikban egymástól igen különböző mérgező hatású anyagok vannak, egyazon gyáron belül is előfordulhat, hogy az egyes munkahelyeken dolgozók ugyanolyan típusú gázálarchoz eltérő „védési területű” szűrőbetétet használnak. Ezért igen fontos, hogy a légzésvédő eszközt használó pontosan tudja, mi ellen is véd a gázálarc és mely veszélyes területekre tud azzal ipari baleset alkalmával — például mentés céljából — belépni. A szűrőtípusú légzésvédő eszköz (gázálarc, respirátor) használatakor jó tudni annak védelmi idejét is. Tudni kell azt is, hogy mérgező anyagokkal szeny- nyezett légtérbe még légzésvédő eszközzel is csak úgy lehet belépni vagy beküldeni a dolgozókat, ha biztos, hogy a szennyezett levegő oxigéntartalma a 17 térfogatszázalékos koncentrációnál nagyobb. Az ipari katasztrófa alkalmával felhasználható ipari védőeszközökkel, felszerelésekkel tehát a polgári védelmi célból beszerzett védőfelszerelések hatásosan kiegészíthetők. Sőt előfordulhat, hogy csak ezek válnak alkalmassá a mentés, a katasztrófa okozta kár helyreállítása során. Körmendi Árpád GAZDÁLKODÓK FÓRUMA Próbálkozzunk a földimogyoróval! Magyarország évi földimogyoró-szükséglete 1200— 1500 tonna. 1981-től a Gabonatermesztési Kutató Intézel kiszombori növénynemesítő telepe, és a Zöldség- termesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat makói kutatóállomása ,a rendelkezésre álló alapnyagból több éves nemesitől munkával előállította a Kiszombori, illetve a Makói 1 elnevezésű fajtajelölteket. A kél minősített. fajta termesztésével gyakor- megjelenése után £b. 2 hét- latilag a tőkés devizát teljes egészében meg lehetne takarítani. A földimogyorónak hosszú a tenyészideje, így főmövény- ként termesztjük. Termesztésére gyorsan felmelegedő, tápanyagokban gazdag, könnyű művelésű homok és homokos vályogtalajok javasolhatók. Vetése április végén, május elején esedékes, amint a talaj hőmérséklete a 12—15 Oelsius-fo- kot eléri. Ideális tenyészte- rülete 60—70 x 25—10 centiméter. Vetés mélysége: 3—5 centiméter. Vetőmagszükséglet szemenkénti vetés esetén négyzetméterenként 50 gramm. Lényeges, hogy a kikelt növények közelében a talaj rendszeres gyomtalanításáról gondoskodjunk. A sárga színű virágok tel, a burgonyáhaz hasonlóan elvégezzük az első töl- tögetést és ezt a tenyészidő- ben még egy-két alkalommal megismételjük. A földimogyoró termésének kifejlődéséig a virágzástól az érésig kb. 60 nap telik el. A termés fejlődése ősszel mindaddig tart, míg a levegő hőmérséklete 12 Celsius-fok alá nem süllyed, ennél alacsonyabb hőmérséklet esetén nem érdemes a betakarítással késlekedni. Az érés legbiztosabb jele, ha a hüvelyek elérték megfelelő méretüket, külsőleg csont- színűek, feltörve, belső faluk fehér, nemezszerű bevonata foltonként megbámul. A magvak felveszik a piros színeződést. Kedvező időben a felszedett töveket gyökérrel felfelé állítva 3—5 napig renden szikkasztjuk, majd száraz, szellős helyen (tető alatt, padláson) utánszárít- juk. 360 négyzetméternyi (100 négyszögöl) területről 100— 200 kilogram hüvelyes termést várhatunk. Tövenként általában 5—8 dekagramm hüvely az átlagos hozam. Néhány gyakorlati tanács a termés hasznosítására: pörkölés: kis mennyiséget gyakori rázogatással konyhai sütőben, tepsiben egyenletesen megpirítunk. A sózásnál a kifejtett magvakat előzőleg óvatosan megpörköljük, majd finomra őrölt sóval behintve ízesítjük. Bontott, csávázott földimogyoró-vetőmagot a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő V. Makói Kutató Állomása biztosít az érdeklődő termelőiknek. Halász Bálint kertészmérnök FAGYLALTOZOK, CUKRÁSZDÁK, VISZONTELADÓK FIGYELMÉBE! PANDA PRÍM TEJFAGYLALTPOR A csokoládé 118,62 Ft kg, az összes többi — vanília, puncs, eper, kiwi, ananász, narancs, mangó — ára egységesen 113,74 Ft kg. A TERMEK ÁFA-MENTES! Jól habosítható, stabilizálószerekkel készített kiváló termékek! Termeli és forgalmazza a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat. Megrendelhető a veszprémi tejüzemben: (Vörös október u. 93. Tel.: 80 24-860 vagy 262-33) és Balatonszárszó, tejüzem, Prím jégkrémlerakat, tel.: 84/40-355 Személyes szállítás esetén azonnali kiszolgálás! Gyűjtőcsomagolás: 5 db 2,2 kg-os egységí karton. MI FOLYAMATOS SZÁLLÍTÁST BIZTOSÍTUNK, KÉSZLETEZNIE NEM KELL! VESZPRÉM MEGYEI TEJIPARI VÁLLALAT VESZPRÉM (105587)
