Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-18 / 115. szám
1989. május 18., csütörtök Somogyi Néplap 3 ÍGY ÁLLUNK — ITT TARTUNK Az első negyedév mérlege BESZÉDES SZÁMOK, GONDOK A becslések bizonyossággá váltak: a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága elkészítette jelentését az első negyedévről. A számok beszédesek, nem kevés gazdálkodási gondról vallanak. Ipar Az év első három hónapjában hat százalékkal termeltek kevesebbet az előző év azonos időszakához képest Somogy ipari gazdálkodó szervezetei. Az átlagos mennyiségi hanyatlás az egyes ágazatok között differenciáltan jelentkezik. A nehézipar több, mint két százalékkal növelte termelését, de ugyanakkor a könnyűiparban 6,2, az élelmiszeriparban csaknem 13 százalékos visszaesés következett be. A nehéziparon belül, a legnagyobb súlyú gépiparban a termelésbővülés meghaladta a hat százalékot. A könnyűipari alága- zatok között a textilipar és a nyomdaipar növelte termelését (ez utóbbi több, mint hét százalékkal), ugyanakkor lényegesen elmaradt az egy évvel korábbitól a textilruházati, a kézmű- és a háziipar, valamint a fafeldolgozóipar. Az élelmiszeriparban bekövetkezett termeléscsökkenést döntően a konzerv-, a tej- és a húsipar okozta. 1,2 milliárd forint értékű terméket exportáltak az első negyedévben a megyéből az ipari szervezetek. Forintértékben ez csaknem kilenc százalékkal több az egy évvel korábbinál, ám mennyiségben öt százalékkal elmarad attól, összehasonlítva csupán az élelmiszeripar növelte kivitelét 11,6 százalékkal, figyelembe kell azonban venni, hogy tavaly ez idő tájt igen alacsony volt az export. összességében, megyei szinten rubelelszámolású viszonylatban 11,9 százalékkal kevesebb terméket exportáltak az ipari termelők, a nem rubelelszámolású kivitel — mely az összes export 67 százaléka volt — másfél százalékkal csökkent. A megyei székhelyű kivitelező építőipari szervezetek az előző év azonos időszakához képest másfél százalékkal több, 450 millió forint értékű építési-szerelési munkát végeztek el. Ezen belül a magasépítőipar csaknem huszonhárom százalékkal elmaradt az egy évivel korábbitól, míg a mélyépítőipar termelésnövekedése meghaladta a tizenhárom százalékot. Mezőgazdaság Az előző évinél rosszabb pénzügyi helyzettel kezdték az 1989-es évet a mezőgazdaság állami és szövetkezeti gazdálkodói. Ezen a tá- vaszon 154 ezer hektár szántóterület várt vetésre Somogybán. A statisztikai összegezés óta ez a feladat napjainkra a befejezéshez közeledik. A mezőgazdasági üzemek kukoricából és cukorrépából az elmúlt évihez hasonló nagyságú területet vetettek el. Jelentősen csökkent az idén a burgonya, a szója, a napraforgó és siló- kukorica vetésterülete. Kis mértékben nőtt a megyében a szarvasmarha- állomány. A március 31-i adatok szerint az előző évinél ezerhatszázzal többet, 73 200 szarvasmarhát tartót- . tak a megyében, ezen belül két százalékkal nőtt a tehénállomány. Ugyancsak emelkedett a sertések száma, és az anyakoca-állomány is. Az előző évihez képest vágómarhából' egy százalékkal, vágósertésből csaknem tizenhét százalékkal, tejből pedig három százalékkal többet vásároltak fel. Baromfiból viszont mintegy tizenkét százalékkal kevesebbet értékesítettek a gazdálkodók. Foglalkoztatás, jövedelem Az első negyedévben Somogy termelő ágazatai 88 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az elmúlt év: azonos időszakához képest ez 3400 fővel kevesebb. A kereskedelmen és a vízgazdálkodáson kívül minden ágazatban csökkent a foglalkoztatottak 6záma, a legjelentősebb mértékben. csaknem tíz százalékkal, az építőiparban. A megye lakosságának központi forrásból származó pénzbevétele az országos átlagnál nagyobb mértékben, 18,7 százalékkal emelkedett. A fagyasztói árszínvonal emelkedését figyelembe véve ennek reálértéke is több, mint három százalékkal nagyobb az előző évinél. A 8,4 milliárd forintos takarékbetét-állomány ugyan kevesebb az év véginél, de csaknem tíz százalékkal több, mint amennyi volt tavaly március végén. Ennél jóval nagyobb arányban, több, mint tizennégy százalékkal nőtt a lakossági hitelállomány és elérte a tízmilliárd forintot. Kereskedelem Az év első három hónapjában a megye kiskereskedelmi forgalma 4,9 milliárd forint volt — folyó áron számolva 16,5, volumenét tekintve pedig 1,5 százalékkal több a múlt év azonos időszakáénál. A kiskereskedelmi árak, az év eleji központi áremelésekkel együtt — 14,9 százalékkal nőttek. Ezen belül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek áremelkedése nem éri el a tizennégy százalékot. Ezen belül azonban — mint érzékeljük —, nagymértékben emelkedett a tej, a tejtermékek, az édesipari lisztesáru, a száraztészta, a liszt árszínvonala. Ezeket a fogyasztókra nézve kedvezőtlen hatásokat bizonyos mértékig mérsékelte az, hogy az idényáras piaci cikkek árszínvonala az év első három hónapjában csaknem 14 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly ilyenkor. A vendéglátás árai 13,4 százalékkal emelkedtek, és az átlagot jóval meghaladta, csaknem elérte a . tizennyolc százalékot a ruházati cikkek árnövekedése. Bizonyosan összefügg ezzel a ténnyel, hogy 5,5 százalékkal csökkent a megyében a ruházati cikkek forgalma s a vásárlói érdeklődés csupán az engedményes akciók idején élénkül meg. Ki lesz a titkár Fonyódon? lelöltek és programok A fonyódi pártértekezlet egyik kérdése: ki lesz a titkár? Ma még csak az biztos, hogy a szombati pártértekezlet egyik napirendi pontja az új titkár megválasztása lesz. A jelölőbizottság két jelöltje: Eredics Károly és Schenk István. EREDICS KÁROLY Szűnjön meg a hatalmi gondolkodásmód!” Eredics Károly húsz éve dolgozik a mozgalomban, 46 éves, jelenleg az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának igazgatója. Politikai pályafutása 1970-ben Fonyódról indult, amikor a fiatal biológia-, földrjaz- mezőgazdaság szakos tanárt fölkérték, vállalja el az úttörőelnöki tisztet. A mozgalmi munika azóta számára egyfajta „létezési forma”, az állandó tanulás mozgatója. Elvégezte az MSZMP, majd az SZKP politikai főiskoláját, most németül tanul. Felesége szintén pedagógus, két gyermekük van. — Megtisztelő feladat egy dinamikusan fejlődő település politikai életét alakítani, befolyásolni. Érzelmi szempontból is kötődöm a Balatonhoz, Fonyódhoz, ismerem a helyi gondokat, az idegenforgalommal összefüggő problémákat. A turizmus nemcsak a gazdaságban és politikában kap kiemelkedő szerepet, hanem az emberi kapcsolatokban is. Ezt föl kell használnunk arra, hogy Fonyódot Euró- pa-szerte kedvelt üdülőhellyé tegyük. — Megválasztása esetén minek a megoldását tekinti elsődlegesnek? — A választásokra való felkészülés szinte azonnali feladat, s ehhez a párttagságot is aktivizálni kell. Csak akcióképes párt képes a politikai mozgalmi jelleget erősíteni. A párt politikájában kiemelt helyet kell kapnia a városfejlesztésnek, az idegenforgalomnak, .a gazdasági és szellemi életnek, s ha e területeken közös elképzeléseink vannak, koalícióra is léphetünk a helyi MDF-el, vatgy más szervezetekkel. Az a fontos, hogy tudjuk, ki mit képvisel, van-e mögötte szélesebb lakossági támogatás. Bizalmat kell szereznünk az ellenzéknél is. Ez csak úgy érhető el, ha az MSZMP azonos jogú partnernek tekinti őiket, ha a párt megszünteti a hatásköri listát. Ugyanakkor arra kell törekednünk, hogy minden funkciót választással töltsünk be, és élnünk kell a jelölés jogával. Azt szeretném, hogy a párttagság körében szűnjön meg a hatalmi gondolkodásmód, s a párt valóban a népet szolgálja, a lakosság érdekeit képviselje. SCHENK ISTVÁN: „... ebben a munkában kevesebb autóguminak és több cipőtalpnak kell elkopnia!” A másik jelölt, Schenk István nevét bizonyára csak szűkebb környezetében, Ba- latonszentgyörgyön, Bala- tonberényben ismerték — egészen a közelmúltig. Az április 15-i megyéi pártértekezleten azonban hozzászólása jótékony vihart kavart, a pártmunika megújítását célzó javaslataival sok szimpatizánsra talált. Schenk István most is határozottan, precízen fogalmaz. 29 éves, államigazgatási főiskolát végzett. A balatonszentgyörgyi tanács hatósági csoportvezetője volt 1983-tól 1988 augusztusáig, amikor a községi párt- bizottság titkárává választották. Felesége fonyódi, a keresztúri tanácsnál dolgozik. Kislányuk ötéves... — A városi pártértekezlet feladata lesz, hogy az elkövetkező időszak feladatait meghatározza. Őszintén meg kell tárgyalni a szervezeti, személyi kérdéseket, azokat a terheket is, amelyeket már nem szabad tovább cipelni. A pártnak meg' kell nyernie a lakosság bizalmát, s ezt csak a nyilvánossággal érhetik el. Ha a társadalmi közmegegyezésről nemcsak beszélni, hanem érte cselekdni is akarunk, rövid időn belül fel kell vennünk a kapcsolatot a város közéletében már jelenlévő alternatív szervezetekkel. Ehhez azonban szükségesnek tartam azt is, hogy nekik is legyen, a városi pártértekezieten megfogalmazott feladattervhez hasonló programszerű elképzelésük. Törölnünk kell a „pártirányítás”, „pártellenőrzés” szavakat a politikai szótárból, ugyanakkor fontos tudatni a csaknem hatszáz párttaggal, hogy szerepük fölértékelődött, hogy észrevételeiket, javaslataikat az új vezetés folyamatosan igényli, ezt döntéseiben beépíti. Ebben a munkában kevesebb autóguminak, és több cipőtalpnak kell elkopnia .... — A választás már most központi kérdés. Meghatározó lesz az elkövetkező években, hogy a városi pártmozgalom a településpolitika befolyásoló tényezője tud-e lenni, vagy ezt csak elhiteti magáról. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy Fonyód lakossága nemcsak a turizmusból él. Az idegenforgalom és a mezőgazdaság átfogó fejlesztését tartom fontosnak. * * * Két jelölt egymáshoz közel álló elképzelésekkel.. . Hogy ki lesz a titkár, arról a szombati pártértekezlet dönt... Süli Ferenc Piknik tubusban A Tejipari Vállalat marcali üzeme a túróból készülő különböző termékek gyártására szakosodott., A Piknik elnevezésű fúrókrémcsalád tegnap óta két új termékkel bővült: a sikeres próbagyártás után megkezdődött a gombás, zöldséges és a csípős fűszerpaprikás túrókrém üzemszerű gyártása. A két új Piknik családtag tubusos kiszerelésben készül az üzemben. A Letelepedési Alap felhasználása Az állami tárcaközi bizottság jelentése szerint április 30-ig 60 millió 170 ezer forintot fordítottak a Letelepedési Alapból a hazánkba érkező menekültek élet- körülményeinek rendezésére. Az idén összesen 326 millió forint áll az alap rendelkezésére, szemben a tavaly felhasznált 74 milliós végösszeggel. A summa túlnyomó része — 58 millió 200 ezer forint — a- tanácsok menekültekkel kapcsolatos kiadásainak visszapótlását szolgálta. A Magyar Vöröskereszt 1 millió 440 ezer forinttal részesedett az alapból; elsősorban raktározási költségeinek fedezésére, valamint a menekültek számára berendezett klub fenntartására. Mintegy 530 ezer forintot utalt át az alapot kezelő Belügyminisztérium az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Intézetnek a menekültek okmányainak térítésmentes lefordításáért. A tanácsok az alap terhére 18 millió 730 ezer forinttal támogatták a menekültek lakásépítését és -vásárlását, 3 millió 500 ezer forintért alakítottak ki számukra lakást, szálláshelyet; 12 millió 750 ezer forintot fizettek ki egyszeri letelepedési segély címén a gyermekes családoknak; 10 millió 575 ezer forintot fordítottak a menekültek szociális segélyezésére, 2 millió 300 ezer forintot egészség- ügyi ellátására; 4 millió 500 ezer forintba került az átmeneti szállások fenntartása. ötmillió 845 ezer forintot tettek ki a menekültekkel kapcsolatos egyéb kiadások: bölcsődéi, óvodai, lakásbérleti és albérleti dijak részbeni átvállalása, klubok támogatása, raktározási, igazgatási költségek. A bel- és külföldi magán- személyek, valamint jogi személyek 875 ezer forinttal járultak hozzá az alaphoz. Az OTP V. kerületi fiókja 13016—9. számú „Letelepedési Alap” elnevezésű csekkszámlájára történő befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek; az adóalapból levonhatlak. I
