Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

Somogyi Néplap 1989. május 17., szerda Kínai—szovjet csúcstalálkozó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő és Csao Ce-jang kínai pártfőtitkár május 16-ai találkozójukon (Folytatás az 1. oldaltól) ping kijelentette: ragadjuk meg az alkalmat és most jelenítsük be az országaink közötti kapcsolatok norma­lizálását. Gorbacsov egyetértését fe­jezte ki Teng Hsziao-ping felvetésével, amit újabb kézfogással pecsételtek meg, mindkét ország jelenlévő képviselőinek lelkes tapsa kíséretében. Teng Hsziao- ping a csúcstalálkozó jelen­tőségét egyetlen mondatban foglalta össze: lezárni a múltat és megnyitni a jö­vőt. Mindkét vezető egyetér­tett abban, hogy fátylat kell borítani a múltra. Az a lé­nyeges, hogy mindketten a jövőbe teiknitsenek és gya­korlati tevékenységet fejtse­nek ki a kétoldalú kapcso­latok szélesítése érdekében. A szocializmus kérdését érintve Gorbacsov elmon­dotta: a múltban azt hittük, hogy csak egyfajta szocializ­mus van. A tények azt ta­núsítják, hogy ez nem áll. Ezt a kérdést a Szovjetunió­ban az elmúlt néhány év­ben elemezték. Az elemzés nem csökkentette hitünket a marxizmus—ie n ini zmusban, amelyet az élet és az or­szág tényleges adottságait figyelembe véve igyekez­tünk alkalmazni. Teng egyetértett Gorba­csov véleményével. Mint mondotta, az igazi marxis­ta1—len lustának meg keli ér­tenie, hogy a marxizmus— leninizmust előbbre kelj vinni és faijeszteni kell az új helyzet követelményei alapján. Nincs és nem lehet egyetlen minta a szocializ­musra. A világ fejlődik, s ezen belül minden nappal előbbre halad a tudomány és a technika. Nem igazi marxizmus az, amely nem fejleszti az új eszméket. A konvenciókhoz való ragasz­kodás csak kudarchoz ve- zethez és minden országnak a maga sajátosságai alap­ján kell építeni a szocializ­must — mondotta Teng. Gorbacsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió élénk ér­deklődéssel kíséri mindazt, ami Kínában történik és ta­nul a számára hasznosítha­tó dolgokból. A két vezető beható véle­ménycserét folytatott a kam­bodzsai kérdésről. Több pontban osztották egymás véleményét, de nem sikerült teljes megegyezésre jutniuk. Délután jó hangulatban kezdődött meg Mihail Gor­bacsov és Li Peng eszme­cseréje. A kínai kormányfő a sajitó képviselői előtt üd­vözölte a szovjet vendége­ket, elégedetten szólt arról, hogy a Teng Biszao-pinggel lezajlott délelőtti tárgyalás végérvényesen lezárta a múltat, s teljes mértékben helyreállította a kínai— szovjet kapcsolatokat. Li Peng és Mihail Gorba­csov — kínai tájékoztatás szerint — baráti, nyílt, őszinte légkörben folytatott mély, széles körű eszmecse­rét nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok­ról. Helyi idő szerint ugyan­csak délután került sor a kínai kormány vendégházá­ban Csao Ce-jang, a KKP Központi Bizottságának fő­titkára és Mihail Gorbacsov közötti találkozóra, amely­nek eredményeként hivata­losan is helyreálltak a kap­csolatok a két párt között. A találkozóról a kínai külügyminisztérium szóvi­vője tájékoztatta a külföldi újságírókat. Egyebek között a következőket mondotta. Csao Ce-jang kifejtette Mi­hail Gorbacsovnak, hogy véleménye szerint a szovjet pártfőtitkár pekingi látoga­tásának igazi csúcspontja a Teng Hsziao-pinggel lezaj­lott kedd délelőtti találkozó volt. Valójában ezzel a ta­lálkozóval történt meg a KKP és az SZKP kapcsola­tainak rendezése. Vélemé­nyének alátámasztására el­mondotta, hogy a KKP tényleges vezetője Teng Hsziao-ping a párt központi bizottságának történelmi je­lentőségű — 1978 decembe­rében megtartott — 3. plé­numa óta. S jóllehet, Teng 1987-ben saját elhatározás­ból távozott a központi bi­zottságból, és annak politi­kai bizottságából, továbbra is a KKP tényleges vezetője ma­radt. A XIII. kongresszuson megválasztott központi bi­zottság első ülésén ugyanis olyan határozatot fogadtak el, hogy a pártnak változat­lanul szüksége van Teng útmutatására és bölcsessé­gére. A párt vezetői minden fontos kérdésben kikérik Teng véleményét, aki teljes mértékben támogatja a munkát és a kollektiven ho­zott döntéseket. Csao Ce-jang részletesen tájékoztatta Mihail Gorba- csovot a Kínában folyó gaz­dasági és politikai refor­mokról, valamint a kiigazí­tási politikáról. Hangsúlyoz­ta', hogy a reformokat Kína saját feltételei alapján való­sítják meg. Kína azon az állásponton van, hogy a gaz­dasági és a politikai reform­nak lépést kell tartani egy­mással, s hogy politikai re­formok nélkül nem lehet si­kerre vinni a gazdasági re­formot sem. Aláhúzta a KKP vezető szerepének és a szocialista út követésének alapvető fontosságát és rá­mutatott, hogy a politikai reformokat csak fokozatosan lehet végrehajtani. Kína — tette hozzá Csao Ce-janig — nem híve sem a nyugati országokban dívó többpárt­rendszernek, sem annak, hogy újabb politikai pártok jöjjenek létre az országbein. Csao Ce-jang az immár helyreállít kínai—szovjet pártkapcsolatokról szólva kifejtette, hogy ezek a kap­csolatok zökkenőmentesen fejlődhetnek olyan elvek alapján, mint a független­ség, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás. A KKP eze­ket az elveket tartja szem előtt más pártokkal fenn­tartott kapcsolataiban is. A kínai szóvivő szerint Mihail Gorbacsov örömét fe­jezte ki afelett, hogy olyan időpontban találkozhat Csao Ce-janggal, amikor nagy je­lentőségű esemény zajlik a szovjet—kínai viszonyban. Nagy elismeréssel szólt Teng Hsziao-pinggel folytatott eszmecseréjéről, annak gaz­dag tartalmáról. Hangoztat­ta, hogy rendkívül elégedett a kedd délelőtti találkozó­val. A szovjet vezető elmond­ta, hogy olyan reformok folynak a Szovjetunióban és Kínában, amelyek nagy je­lentőségűek nemcsak a két ország, hanem az egész vi­lág számára. A szovjet nép gondos figyelemmel kíséri a kínai reformokat és nagyra értékeli azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a kínai nép ér el a KKP vezetése alatt. Természetesen —> tette hozzá — a reform nem könnyű feladat, s nem lehet arra számítani, hogy egyik napról a másikra sikerre vezet. Gorbacsov is tájékoztatta Csao Ce-jangot a Szovjet­unióban folyó reformokról és a törvényesség fejleszté­séről. A találkozón Mihail Gorbacsov moszkvai látoga­tásra hívta meg a KKP KB főtitkárát, aki a meghívást örömmel elfogadta. Kedden este Csao Ce-jang díszvacsorát adott Mihail Gorbacsov és felesége tisz­teletére. Kárpátaljára látogat Paskai László Paskai László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnö­ke, bíboros érsek a közeli na­pokban a Szovjetunióba uta­zik. A katolikus egyház ve­zetője Csáti József munkácsi esperes meghívására kárpát­aljai magyarlakta települése­ket keres fel, ismerkedik a terület mintegy 60 ezer ka­tolikus hívőjének életével. A program lehetőséget kínál arra is, hogy Ungváron és Beregszászon ortodox és re­formátus püspökökkel, egy­házi személyiségekkel is megbeszéléseket folytasson. A látogatás alkalmával Ki- jevbe szóló meghívásnak is eleget tesz. BALTI FELHÍVÁS A szovjet balti köztársasá­gok népfrontmozgalmai Észtországba, Lettországba és Litvánia gazdasági önál­lóságának és politikai szu­verenitásának, önrendelke­zési jogaik megvalósításának támogatására szólították fel az európai biztonsági és együttműködési konferen­cián résztvevő országok ál­lamfőit, az ENSZ-főtitkárát és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­két. A balti társadalmi szerve­zetek nemzetközi felhívásuk­ban — az MTI tudósítójá­nak az ETA-tól, az észt hír- ügynökségtől nyert értesülé­sei szerint — sürgetik a köz­társaságok politikai, gazda­sági és kulturális önállóságá­nak fokozottabb mérvű biz­tosítását. Megfogalmazásuk szerint az átalakítás folya­mata megteremti a feltéte­leket a gazdasági önállóság és az állaipi függetlenség biztosításához, figyelembe véve a régió sajátosságait, azt, hogy a három köztársa­ság 1918—1940 között füg­getlen volt. Elítélték az 1939 —40-ben kötött szerződése­ket, s követelték Sztálin és Hitler a nemzetközi jognak ellentmondó megállapodásai­nak, a hozzájuk tartozó tit­kos záradékoknak az érvény­telenítését. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Mindenütt elhangzott, hogy az ágazat igen nehéz — és sok tekintetben ki­szolgáltatott — helyzetben van, elsősorban a költségve­tési elvonások és a támoga­tás csökkentés, illetve az agrárolló nyílása miatt. Kérték, hogy a koncepció­tervezet foglalkozzon alapo­sabban a tudomány szere­pével, az információs prob­lémákkal, továbbá a falvaik jövőjével. A Politikai Bizottság a tapasztalatok figyelembevé­telével egy új agrárpolitikai koncepció tervezetét ajánlja a Központi Bizottságnak: ez jobban összpontosít az előt­tünk álló feladatokra, a falvak fejlődésére, kiemeli az emberi törekvések fon­tosságát és megerősíti a tu­domány szerepét. A testület ismételten át­tekintette az MSZMP vi­szonyát az egyházaikhoz és a vallásokhoz. Javaslatot tett a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló tör­vény alapelveire. Ennek alapján kialakította állás­pontját, amelyet — állás­foglalás-tervezet formájá­ban — a Központi Bizottság elé terjeszt. Az MSZMP há­rom évtizedes egyházpoliti­kája történelmi mércével mérve s a nemzetközi ösz- szehasonlítás tükrében is sikeresnek bizonyult. A párt nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy hazánkban kö­vetkezetesen érvényesüljön a lelkiismereti és vallássza­badság. Ez a feltétele an­nak, hogy erősödjék a kü­lönböző világnézetű embe­rek között a kölcsönös meg­becsülésen alapuló párbe­széd és együttműködés. Tár­sadalmi eszményeink meg­valósítása, nemzeti céljaink elérése csak így lehetséges. A magyar társadalom de­mokratikus megújulásának, s a politikai pluralizmus ki­bontakozásának alapján az MSZMP vallás- és egyház- politikáját is át kell alakí­tani, hogy a világnézeti kü­lönbségek ne akadályozhas­sák a társadalom progresz- szív erőinek összefogását. Az új politikai viszonyok­nak megfelelően a pártnak és az államnak az egyhá­zakhoz és a vallásossághoz való viszonyát határozottab­ban el kell választani egy­mástól. A Politikai Bizottság ja­vaslatot vitatott meg a párt Megszűntek a robbantások Nagymarosnál (Folytatás az 1. oldalról) Oviber vezérigazgatója az MTI munkatársának el­mondta: az osztrákok is minden munkát leállítottak, csak a visegrádi oldalon fejezik be a helyszínre ér­kező két-három uszálynyi kővel — jövő hét végéig — a partvédelmi munkákat. Erre a hajózás biztonsága érdekében van szükség, va­lamint azért, mert enétkül a magasabb vízszint meg­bontaná a kiépített pántot. Az Oviber munkatársai még kedden este elküldték a telexet azoknak a magyar vállalatoknak, ahonnan va­lamilyen anyag, alkatrész szállítása várható, hogy ne indítsák útnak a rakomá­nyokat, illetve ütemezzék későbbre a gyártást. A hét végére készíti el a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium rendelkezésére az Oviber arról szóló javaslatát, hogy milyen sürgős munkák el­végzése szükséges nagyma­roson a munkagödrön kí­vüli építkezéseken az állag­A Minisztertanács május 13-iki döntésének megfelelően május 15-én már csendes volt a nagymarosi (vízlépcső építésének munkaterülete megóvás érdekében. Az egész Duna-szakasz mentén folyó munkákkal kapcsolat­ban pedig jövő hét végére készül el az államgmegőr- zésre vonatkozó előterjesz­tés. Szinte első számú nemzeti üggyé lépett elő Csehszlová­kiában a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megépí­tése. Kedden valamennyi napilap első oldalán közöl­te a szlovák és a csehszlo­vák szövetségi kormány ál­lásfoglalásait a magyaror­szági építkezés felfüggesz­téséről. A Rudé Právo nagyalakú térképet is megjelentetett az első oldalon az egész víz­lépcsőrendszerről és hely­színi tudósításban számolt be arról, hol tartanak a bősi szakaszon a csehszlo­vák építők. A lap hangsú­lyozta, hogy az építkezés teljes tempóval, az ütem­tervnek megfelelően folyta­tódik, már szerelik a tech­nológiai berendezéseket, dolgoznak a zsilipkamrá­kon. Az újságíró megszólal­tatta az építkezés egyik ve­zetőjét is, aki hangsúlyoz­ta: mindent megtesznek, hogy a létesítmény a lehető legkevésbé károsítsa a kör­nyezetet. A CSKP lapja részletesen foglalkozott a budapesti kormány lépésének magyar- országi visszhangjával. tudománypolitikai tézister­vezetéről, amelyet a Köz­ponti Bizottság mellett mű­ködő tudománypolitikai munkaközösség összegezett. A vitában hangsúlyt kapott: az MSZMP tudománypoliti­kai gyakorlatával mindé- ' nekelőtt a tudomány fejlő­dését kívánja szolgálni. Ar­ra törekszik, hogy a politt-* ka minden eszközével elő­mozdítsa az allkotó tudomá­nyos munka szabadságát. Tudománypolitikai koncep­ciójának kialakításában a párt a kutatók, kutató kö­zösségek és a társadalmi- szaíkmai szervezetek véle­ményére kíván építeni. A Politikai Bizottság egyetért s alkalmasnak tartja az MSZMP tudománypolitikai munkaközösség tézisterveze- zetében körvonalazott kon- zepció fő elemeivel. Azt — a tudományos műhelyekben lefolytatott viták tapasztala­tainak felhasználásával — koncepciója megfogalmazá­sára. A tézistervezet meg­jelenik a Társadalmi Szem­lében és az Üj Fórumban. A testület javaslatot fo­gadott el a Lukács György alapítvány alapító okiratá­nak és szervezeti, működési szabályzatának szövegéről. Az alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a marxista, szocialista eszmeiségű kuta­tás, nevelés, oktatás és po­litikai ismeretterjesztés fel­tételeinek javításához. A párt azt reméli, hogy az alapítványi forma, amely­nek hazánkban nemes ha­gyományai- vannak, a képes­ségek és a teljesítmények versenyeztetésével eredmé­nyesen ösztönözheti a tár­sadalomkutatásokat. Így a magas színvonalú marxista kutatómunka társadalmi megbecsülését is emelheti, javíthatja. Ennek érdekében hirdet meg az ösztöndíjaikat, pályázatokat. Évenként egy alkalommal átadják a Lu­kács György-díjat is. Az alapítvány jelenlegi vagyo­na 40 millió forint. Kezelő­je a Közép-európai Hitel­bank (csekkszámla száma: 218-98-550 MNB). A Politikai Bizottság meg­tárgyalta a pártoktatés tar­talmának és rendszerének korszerűsítésére tett javas­latot. Megállapította, hogy az MSZMP-nek, mint poli­tikai pártnak továbbra is feltétlenül szüksége van szervezett ideológiai-politi­kai képzésre és kutatásra. A következő oktatási évre a feladtokat a már korábban elfogadott határozat szabá­lyozza. Szükséges és indo­kolt ugyanakkor a pártok- tatási rendszer radikális módosítása. A testület helye­selte azokat a területi, me­gyei pártbizottsági kezde- ményezetéseket, amelyek ke­retében megkezdték a jel­zett átalakításokat. Az ülésen áttekintették a politikai főiskola tevékeny­ségét és feladatkörét is. Megállapították: az intéz­mény az elmúlt évtizedek­ben — az egypártrendszer körülményei között — ered­ményesen tett eleget felada­tának. A továbbiakban a Politikai Bizottság nem tart­ja indokoltnak, hogy az MSZMP olyan országos in­tézményt tartson fenn, amely állami felsőoktatási funkciókat is ellát. Kezde­ményezi az intézmény egye­temi feladatainak fokozatos átadását. Javasolja a Minisz­tertanácsnak a hazai polito­lógus-képzés állami egyete­men történő kialakítását. A Magyar Szocialista Munkás­párt 1990. január 1-jével megalapítja politikai intéze­tét. Az intézet — a párt tisztségviselőinek tudomá­nyos igényű továbbképzése mellett — pártpolitikai ku­tatásokat, valamint politikai véleménykutatást végez. Az intézet fenntartásáról az MSZMP Központi Bizottsága gondoskodik. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését május 29-ére összehívta. v

Next

/
Thumbnails
Contents