Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
Somogyi Néplap 1989. május 2., kedd NAGYGYŰLÉS BUDAPESTEN Ünnepi nagygyűlést rendeztek május 1-jén a budapesti Dózsa György úton, a korábbi felvonulások hagyományos helyszínén (Folytatás az 1. oldalról) — Érdekeltek vagyunk abban, hogy jogállamban éljünk, hogy munkánk alapján boldoguljunk, hogy tisztább emberi viszonyokat teremtsünk, hogy ismét legyen tartásunk, egészséges nemzeti önbecsülésünk, hogy életünkből száműzzük a hazugságokat, így gyermekeinkre, unokáinkra elvállalható örökséget hagyhassunk, hogy mindez ne egyszerűen csak a dolgozó emberek, a családok millióinak érdekében, mégke- vésbé csupán rájuk hivatkozva történjék, hanem részvételükkel, általuk. Ez az egyetlen garanciája a változások valódiságának — szögezte le a SZOT főtitkára, megerősítve, hogy a dolgozók ma már nem fogadják el, hogy helyettük és nevükben kevesek gondolkodjanak, kevesek döntsenek és azt sem, hogy kevesek kiváltsága legyen az igazságot kimondani, a jövőért felelősséget vállalni. Május elseje — amennyiben ünnep — a dolgozó ember, a munkás ember ünnepe, május elseje szak- szervezeti ünnep! így van ez nálunk Magyarországon is: május 1-je azok ünnepe, akiknek nem kis hányada egyre többet dolgozik és nem kis része egyre kevésbé boldogul, s akik többségben vannak jelen a gyűlésen is. A szak- szervezetek nevében köszönöm, hogy eljöttek, hogy jelenlétükkel támogatják törekvéseinket, nyomaté- kot, erőt adnak mindannak, amit május elsejei jelszavaink kifejeznek. A hazánkban végbemenő történelmi léptékű átalakulásról szólva rámutatott: egy európai mércéhez igazodó demokratikus jogállam kiépítését kezdtük meg, egy olyan jogállamét, amelyben meghatározó értéket jelent az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás, s amely a személyiség önállóságára épül, a szabad kibontakozást támogatja. Olyan politikai intézmény- rendszer van kialakulóban, amely lehetőséget ad az alkotmányos többpártrendszerre, a koalíciós kormányzásra és pártoktól függetlenül működő, erős szakszervezetek létét feltételezi. E változások feltétlenül helyes irányba mutatnak, a közvélemény, a társadalom széles rétegei azonban türelmetlenül, indulatoktól sem mentes feszült légkörben élik meg mindezt. Ennek okai között sorolta, hogy a ma is elvállalható eredmények mellett súlyos hibák, tévedések terhelik az elmúlt évtizedek politikáját, hogy nem egyszerűen az illúziók, sóikkal inkább a gazdasági, politikai rendszer objektív hibái, fogyatékosságai, a személyihatalmi érdekek túltengése, az elvtelen összefonódások, a vezetők tévedései és mindezek be nem ismerése, sok esetben egyszerűen a hazugságok juttatták idáig az országot, s emiatt rendült meg mélyen a bizalom. Széles tömegek ma is úgy érezhetik: a nyitás politikája közepette a fejük felett folynák a csatározások, egy szűk szellemi politikai elit rájuk hivatkozva, de lényegében nélkülük akar irányt szabni korszakos jelentőségű változásoknak. — A magyar szakszervezetek nem kívánják irreális követelésekkel lehetetlen helyzetbe hozni a kormányt. A szakszervezetek vezetői, képviselői nem politikai ambícióktól sarkallva és nem az ország csődjére spekulálva fogalmazzák meg álláspontjukat — emelte ki a továbbiakban. — Olyan gazdaságpolitikát támogatunk, amely a gazdasági ésszerűség. a gazdasági szükségszerűség és a társadalmi tűrőképesség szempontjait a lehető legjobban képes összeegyeztetni, amely épít az emberek alkotóerejére, értékén kezeli az elvégzett munkát, s számol azzal, hogy a nagyobb, a jobb teljesítményt meg is kell fizetni. Olyat, amely lehetővé teszi, hogy a tehetséges emberek érvényesüljenek és boldoguljanak Magyarországon, mert nélkülük nem fog talpra állni ez az ország. A szakszervezetek sürgetik: a veszteséges tevékenységek, a nagyberuházások, a költségvetés kiadásainak vizsgálatát, olyan helyzet megteremtését, hogy sem vállalatok, sem bankok, sem vállalatvezetők, sem bankvezetők ne rendelkezhessenek meg nem szolgált, teljesítményekkel alá nem támasztott jövedelmek felett. A magyar szakszervezetek támogatják a gazdasági és politikai reformokat: a tulajdonreformot, a szerkezet- váltást, a piaci viszonyok megteremtését. A reformra hivatkozva sem támogatják azon bán a kapkodást, a végig nem gondolt intézkedéseket. s azt sem, hogy bárki úgy és azért árusítsa ki az állami tulajdont, hogy ellenértékével a költségvetés hiányait pótolja. Az eladósodottság súlyos teher. De az sem kevésbé súlyos, ha értékeinket áron alul, nemzeti önérzetünket pedig bármilyen áron áruiba bocsátjuk. A szakszervezetek és a kormány együttműködéséről kijelentette: csak kiegyensúlyozott együttműködés, valódi partneri viszony lehet célravezető. Megállapodásainknak a jövőben — ha kell — kemény eszközökkel is érvényt kívánunk szerezni. A szakszervezetek összefogásra, felelős cselekvésre, józan magatartásra szólítják fel a társadalom valamennyi politikai tényezőjét. A jelen gondjainak megoldásában, a jövő formálásában közmegegyezést kell kialakítani és ebben az eltérő nézeteket valló erőknek is közösséget, felelősséget kell vállalniuk. Csak ezen az alapon számíthatunk a gondjaink megoldásához nélkülözhetetlen nemzetközi támogatásra, amelynek biztosításában a magyar szakszervezetekre is jelentős feladatok hárulnak — hangsúlyozta, majd a közelgő választásokra utalva felhívta a figyelmet: az ország lakosságának választania kell eszmék, nézetek, személyek és szervezetek, programok és módszerek között. A szakszervezetek azokat támogatják, akik: igazat mondanak és reális elképzelésekkel rendelkeznek; megfogható eredményeket és ehhez megítélő garanciát kínálnak; a politikai diktatúra helyett nem a tőke, a pénz diktatúráját kívánják bevezetni; demokratikus közéletet nyilvánosságot akarnak; a reformokat a dolgozó milliók érdekében és rájuk támaszkodva, részvételükkel kívánják megvalósítani ; s akik tudják, hogy mindez nem lehetséges a szakszervezetek nélkül, a szakszervezetek ellenére. Rajtunk is múlik, hogy semmilyen hit- és pártvita, egyéni ambíció, sérelem, törekvés ne szoríthassa háttérbe a nemzeti összefogást — szögezte le végül a SZOT főtitkára. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára lépett ezután a mikrofonhoz, hogy kifejtse véleményét az időszerű politikai elképzelésekről, reagáljon a sokakat foglalkoztató kérdésekre. Az MSZMP KB nevében köszöntötte május 1-jén, a munka ünnepén, a munkásosztály hagyományosan nemzetközi seregszemléjén, ' egyben egyik jeles nemzeti ünnepünkön a nagygyűlés résztvevőit, s hangsúlyozta: az MSZMP egyszerre nemzeti és internacionalista párt, az emberiség haladásáért, a békéért, a szocializmusért küzdő erőkkel vállal sorsközösséget, miközben nemzeti érdekeinket is maradéktalanul képviseli. Meggyőződését fejezte ki, hogy minden nép csakis a más népekkel való együttműködés révén kamatoztathatja tudását, tehetségét, gyarapíthatja nemzeti értékeit és járulhat hozzá az egyetemes kultúra gazdagításához. Hazánk reformtörekvéseinek távlati célja az is, hogy felzárkózzunk a fejlett országokhoz a gazdaságban, a kultúrában, anyagi és szellemi téren egyaránt. Ez is történelmi távlatú időszakot igényel, de nemzetünk jövőjének ez az egyedüli lehetséges útja. Az MSZMP kezdeményezője, aktív részese, felelős tényezője akar lenni e nagy nemzeti vállalkozásnak — húzta alá a főtitkár, rámutatva, hogy a párt történetének új fejezete kezdődött el az 1988. májusi pártértekezleten, amikor lezárt egy nagyon fontos, de ellentmondásos korszakot. . A továbbiakban az elmúlt több mint három évtized eredményeire emlékeztetett, majd kifejtette: hosszú éveken keresztül a nyugalmas, csendes felszín alatt hatalmas feszültségek erjedtek, megoldatlan problémák halmozódtak egymásra. A párt akkori vezetése és a kormány a hetvenes évek elejétől — az egész politikai intézmény- rendszer hallgatólagos támogatását sem nélkülözve — fokozatosan elhanyagolta a konkrét helyzet konkrét elemzésének követelményét. Részben nem vette észre, részben pedig szándékosan eltakarta a magyar gazdaság és a magyar társadalom alapvető gyengeségeit — köztük a szellemi munka leértékelődését. Ezzel azt a hamis közérzetet táplálta az egész társadalomban, hogy elért eredményeink korszakos jelentőségűek, időtállóak, elegendőek ahhoz, hogy hazánk a fejlett világ országai közé emelkedhessen. A gazdasági vezetők közül nem kevesen hitték el, sőt egyesek terjesztették is magukról, hogy a nép érdekében titkolják el a valóságot, cserélik fel a termelés és az elosztás normális sorrendjét. A rend, a kiegyensúlyozottság látszatát erősítették akkor is, amikor már a rendetlenség szaporodott, a nyugtalanság erősödött. Az MSZMP maii vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a súlyos helyzethez vezetett. Hosszabb távra visszatekintve is elveti a szocializmus építésének azt a formáját, amely egy szigorú, merev, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszonyban működik, amely csak az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni és csoportos érdekeltséget, az alkotó kezdeményezést, éppen ezeket fojtja el — hangoztatta a pántfőtitkár, megerősítve, hogy az az MSZMP tagadja a politika elsődlegességének azt a torz értelmezését, amely a gazdasági törvények, érdekek ellené - ben akar hatni; határozottan ellenzi, hogy közvetlenül aprólékosan avatkozzék be a gazdasági folyamatokba. Ugyanakkor kiemelte:az MSZMP a szocialista értékekből minden haladót és minden előremutatót vállal. Nagyra becsüli a felelősség- teljes munkát, a tudás gyarapításának igényét. Támogatja a végzett munka. a valóságos teljesítmény értékének megfelelő elismerését, az egymás iránti felelősséget és tiszteletet tükröző munkatársi kapcsolatokat. Bátorítja a vállalkozó kedvet, az új Iránti fogékonyságot. Fejlődésünket, • a megtett út értékét nem tegnapi önmagunkhoz, hainem a nemzeti élvonalhoz mérjük — szögezte le Grósz Károly. — A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk — bár sokan azit szeretnék —, hanem intézményes garanciákat akarunk kiépíteni arra, hogy. a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg. Ez az egyik legfontosabb tanulság, amit az elmúlt négy évtizedből levonhatunk — szögezte le. Tudjuk, hogy nem a nép, az egyes dolgozó — legyen az párttag vagy pár- tonkívüli — felel a kialakult helyzetért, hanem azok a vezetők, akik egy rosszul működő rendszer lehetőségeivel visszaéltek. Ugyanakkor soha többé nem- engedhetjük meg, hogy politikai tévédé sekért büntetőjogi elmarasztalást lehessen alkalmazni. Nincs nagyobb büntetés politikusok számára, mint ha a nép megvonja tőlük a bizalmat. Ez pedig megtörtént — állapította meg a főtitkár, rámutatva, hogy ezért a figyelmet a jövőbe kell irányítani, az örökös önmarcangol ássa! ugyanis nem lehet előbbre jutni. Jogállamot igényel, ahol a törvény mindenkinek egyenlő jogokat biztosít és kötelezettségeket támaszt mindenkivel szemben. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetését kívánja, a szocialista demokrácia kibontakoztatását sürgeti. Ez mindenkitől tetteket, cselekedeteket vár. Az MSZMP is az ehhez szükséges politikai feltételek megteremtésére törekszik, s tevékenységét a helyi teendőkre összpontosítja — szögezte le. A stabilizáció és a kibontakozás csak akkor valósulhat meg, ha az egész társadalom szemléletét a realitás hatja át. Nem a vágyakból — a lehetőségekből kell kiindulni. Az MSZMP nem vesz részt — mert ez elveitől idegen — a népszerű, de teljesíthetetlen követelményeket hangoztatok versenyében. A közelgő választások kapcsán kifejtette, hogy az MSZMP nem ígérget, hanem felelőssége tudatában kimondja: több év következetes, kemény munkájára lesz szükség az „eltékozolt évtized" hiányainak pótlásához. Az embereknek joguk, hogy megismerjék a valóságos helyzetet. Az MSZMP ebből a szempontból is kiszámítható politikai szervezet kíván lenni. Szocializmust, demokráciát, fellendülést akar — ez programjának három kulcsszava. Az MSZMP helyes, jó politikájával képviseli a munkásérdekeket — szögezte le az előadó, emlékeztetve arra is, hogy a párt a szocializmusellenes erők támadásának kereszttüzében dolgozik. Reformtörekvéseit igyekeznek elferdíteni, őszinte szándékát kétségbe vonni, az el sem követett hibákért felelőssé tenni, sorait megosztani. Ez a magatartás — tette hozzá — végigkísérte a munkásmozgalom egész történetét. Ezért a csaknem százéves tanulság alapján a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén e helyről r is kérte a magyar dolgozókat, hogy a párt tagjaiként vagy szimpatizánsokként tekintség magukénak az MSZMP-t, támogassák politikáját, használják fel céljaik érdekében, s utasítsák el a rágalmakat. Az MSZMP marxista szellemű reformpárt, konkrét társadalmi feladatokban munkálkodó akciópárt. Végül kijelentette: az MSZMP az egyenrangú partneri viszony alapján kíván együttműködni a megújuló szakszervezeti mozgalommal. Szerepét nélkülözhetetlennek tartja a munka- vállalói érdekek intézményes védelmében. Számít arra, hogy ez az érdekvédelem munkahelyi, ágazati, területi és központi szinten egyaránt a korábbinál sokkal több érdekütközéssel fog járni. Ezt nem sorscsapásként, hanem egy nehéz gazdasági helyzet, a modernizáció szükségszerű következményeként, sőt egy korszerűsödő politikai rendszer természetes velejárójaként értékelte. Mint hangsúlyozta: az MSZMP tagjait arra ösztönzi. Hogy a szak- szervezeti munkát közéleti politikai tevékenységük egyik legfontosabb színterének tekintsék. Ez mindkét mozgalom számára kölcsönösen hasznos lesz. Grósz Károly befejezésül a közös célok, a haza és a jövő érdekében végzett ered- nyes munkát, biztonságot, békés jövőt kívánt a nagygyűlés résztvevőinek. A politikai demonstráció az Internacionálé hangjaival ért véget. A TITÁN KERESKEDELMI VÁLLALAT áruházának ajánlata Az alqbbi típusú jugoszláv csaptelepeket és tartozékokat kínáljuk közületek és magánvásárlók részére: fali csaptelepek mosdó-csaptelepek mosogató-csaptelepek ziihany-csaptelep búraszifonok sarokszelep stb. Kedvező ár, igényes kivitel! Cím: 22. Sz. TITÁN Áruház, Kaposvár, Zalka M. u. 18. Telefon: 14-841. (105353) A Kadarkút Nagyközségi Közös Tanács PÁLYÁZATOT HIRDET KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM főkönyvelői munkakörének betöltésére. Pályázati feltételek: — mérlegképes könyvelői képesítést is nyújtó felsőfokú végzettség (legalább mérlegképes könyvelői oklevél), — legalább 2 éves szakmai gyakorlat. Bérezés a jogszabály alapján megegyezés szerint. A pályázathoz csatolni kell: — önéletrajzot, — erkölcsi bizonyítványt, — végzettséget igazoló oklevélmásolatot. A pályázatot írásban vagy személyesen a tanácselnökhöz kell benyújtani. (Kadarkút, Fő u. 24.) 1989. május 15-ig. - (105367)
