Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-02 / 78. szám
2 Somogyi Néplap 1989. április 2., vasárnap Az alkotó ember megbecsülése (Folytatás az 1. oldalról) gadni, mert mások értékeinek befogadására csak ekkor leszünk képesek. Ebben kérek Önöktől a kormány elnökeként és a nemzet nevében is segítséget. Segítsenek minél tisztábban önmagunkra ismernünk! S egyúttal segítsenek megtalált önmagunkat a világnak felmutatni. Ezt önök nélkül nem tudjuk véghezvinni. Ez fontos számunkra, mert nehéz, néha szinte teljesíthetetlennek tűnő történelmi feladataink megoldása függ a külvilágtól is. — Ebben a nehéz sorsú országban — hangsúlyozta a továbbiakban — a művészetek és a politika közös céljává kell tennünk a népi életképesség és megújulási készség felkeltését. Nem a magyarság számaránya, hanem belső erkölcsi ereje és kulturális minősége az előrehaladás feltétele. Ezért olyan kulturális építkezés szükséges — és ez megint közös feladatunk —, amelyben — a kultúra közösséget alakító és megtartó erő, — a magas kultúra a népi értékek természetes kibontakoztatásában segít és nem más kultúra erőszakolásával nyomja el a magyar kultúra gyökereit. önök olyan tudás birtokosai, amely csak úgy igazi érték, ha a néppel megosztják. És úgy vélem, hogy nemcsak a művészekre, hanem a politikusokra nézve is igaz, hogy a népért végzett munka nem külön foglalkozási ág, hanem mindenfajta hivatással együtt- járó kötelesség — mondotta Németh Miklós, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Minisztertanács a szó- felszabadulásának 44. évfor- cialista kultúra fejlesztése dulója alkalmából az alábbi terén szerzett kimagasló ér- művészeti kitüntetéseket demei elismeréséül, hazánk adományozta. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE címet kapta: Asszonyi Tamás szobrász- művész, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze, Balassa Sándor, Kossuth- díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Fekete Tibor, a kecskeméti Katona József Színház színművésze, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze, Feledy Gyula Kossuth-dí- jas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. Gémes József, a Pannónia Film Vállalat rendezője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Gink Károly fotóművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Kelen Péter, a Magyar Állami Operaház magánénekese, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Körmendi János, a Mikroszkóp Színpad színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Lchoczky Zsuzsa, a Fővárosi Operett Színház magánénekese, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze, Margittay Ági, a Magyar Filmgyártó Vállalat színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Metzger Márta, a Magyar Állami Operaház magántáncosa, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Raksányi Gellert, a Nemzeti Színház színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Rékássy Csaba grafikus- művész, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze, Sapszon Ferenc karnagy, a Magyar Rádió Énekkarának karigazgatója, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Schéner Mihály festőművész, a Magyar Népköztársaság érdbrties művésze, Szalay Lajos grafikusművész, Szöllőssy Irén, az Állami Bábszínház bábművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Tóth János, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőre, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Zenthe Ferenc, a Madách Színház színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Petrik József, a Népszínház Jászai Mari-díjas főrendezője, Pintér György, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas hangmérnöke, Pongrácz Zoltán zeneszerző, Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, a Pécsi Művészeti Szak- középiskola tanára, • Simor Ottó, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Várady Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, JÁSZAI MARI-DIJAT kapott: Eszenyi Enikő, a Vígszínház színművésze, Hirtling István, a Nemzeti Színház színművésze, Kőmíves Sándor, a veszprémi Petőfi Színház színművésze, Kulka János, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze, Mészáros Tamás, a Magyar Hírlap kultúrrovat-vezetője, Nagy Anikó, a RockSzín- ház színművésze, Pathó István, a Nemzeti Színház színművésze, Vári Éva, a Pécsi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Wieber Marianna, a Magyar Televízió Balázs Béla- díjas jelmeztervezője, * * * Kerényi Imre, a Nemzeti Színház rendezője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze a Kiváló Művész kitüntetést nem fogadta el. * * • A művelődési miniszter hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából az alábbi dijakat adományozta. Safranek Károly, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze, Szegvári Menyhért, i. Pécsi Nemzeti Színház rendezője, Szőke István, az egri Gárdonyi Géza Színház rendezője, Takács Katalin, a Radnóti Miklós Színház színművésze, Tatár Eszter, a Nemzeti Színház rendezője, Vándor Éva, a Népszínház színművésze, Weisz György, a Magyar Cirkusz és Varieté artistaművésze, JÓZSEF ATTILA-DIJAT kapott: Baka István költő, műfordító, Balassa Péter kritikus, az ELTE BTK esztétikai tanszék docense, Hallatna Erzsébet író, Kertész Imre író, műfordító, Kornis Mihály drámaíró, Oravecz Imre költő, az Élet és Irodalom munkatársa, Varga Lajos Márton kritikus, a Magyar Rádió szerkesztője, Vári Attila író, a Magyar Televízió osztályvezetője, LISZT FERENC-DÍJAT kapott Jezerniczky Sándor táncművész, a Magyar Állami Operaház magántáncosa, Kovács László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, Szűcs Márta énekművész, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Tóth János énekművész, a ERKEL FERENC-DÍJAT kapót Rázga József karnagy, a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója. Magyar Állami Operaház magánénekese, Weninger Richárd karmester, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézete szegedi tagozatának igazgatója, Zádori Mária énekművész, az Országos Filharmónia szólistája, (Orbán György zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa az Erkel Ferenc- díjat nem fogadta el.) A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE kitüntetést kapta: Balogh Ágoston, a Magyar Állami Operaház magántáncosa, az Állami Balett Intézet balettmestere, Batári László, festőművész, Bedé Fazekas Csaba, a győri Kisfaludy Színház magánénekese, Benedek András, a Nemzeti Színház dramaturgja, Benedek Miklós, a Katona József Színház Jászai Maridíjas színművésze, Czakó Ferenc, a Pannónia Film Vállalat rendezője, Cserny József ipariformatervező, Dienes Gábor Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi docense, Farkas Ádám Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Gazdag Gyula, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas rendezője, Gáti István, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc- díjas magánénekese, Gosztonyi János, a Radnóti, Miklós Színház Jászai Mari-díjas színész-főrendezője, Gyulai Líviusz Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, Hegedűs D. Géza, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze. Hencze Tamás grafikus- művész. festőművész, Horváth Márton Munkácsy Mihály-díjas iparművész. Juhász József, a Szegedi Nemzeti Színház magénénekese, Kármentő Andrásné, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmvágója. Keleti István rendező, az Arany János Színház igazgatója, Kern András, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, Keserű Ilona Munkácsy Mihály-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa Liszt Fe- renc-díjas előadóművész, Kosa Ferenc, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas rendezője, Kricskovics Antal Erkel Fe- renc-díjas koreográfus, a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője, Makai Péter, a Magyar Állami Operaház Erkel Ferenc- díjas díszlet- és jelmeztervezője, Medveczky Ádám, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere. Molnár András, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, Nagygyörgy Sándor Balázs Béla-díjas fotóművész, Pataky Imre, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas bábművésze, Perényi Eszter, az Országos Filharmónia hegedűművésze, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola egyetemi docense. BALÁZS BÉLA-DIJAT kapott: Bereményi Géza író, filmrendező, Ember Judit, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője, Gárdos Péter, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője, Grünwálsky Ferenc, a Magyar Filmgyártó Vállalat rendező-operatőre, Sipos István, a Magyar Filmgyártó Vállalat hangmérnöke, MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJAT Beke László művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője, Bodóczky István festőművész, a Budapesti Művészeti Szakközépiskola tanára, Bukta Imre grafikusművész, Droppa Judit textil-iparművész, El Kazovszkij festőművész, Kondomé Tóvízi Piroska, a Magyar Távirati Iroda újságírójaj dr. Békéssyné Sajti Emese, a Békéscsabai VáSzombaton ünnepséget tartottak az Ipari Minisztériumban; Berecz Frigyes miniszter a műszaki fejlesztés érdekében végzett eredményes tevékenységéért Eötvös Lojánd-díjban részesített lí! Szabó Gábor, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőre, Tímár Péter, a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezőoperatőre. Török László fotóművész, Zádori Ferenc, a Magyar Televízió operatőre, (Jeles András, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője a Balázs Béla-díjat nem fogadta el.) kapott: Galántai György grafikus- művész, Gáti Gábor szobrászművész, Péter Vladimír ötvös iparművész, Pinczehelyi Sándor grafikusművész, a Pécsi Galéria igazgatója, Schinagl Gábor, a Középülettervező Vállalat belsőépítész-tervezője, rosi Tanács sajtótitkára, Peták István, a Magyar Televízió szerkesztőség vezetője. műszaki szakembert; Tóth- falusi Kis Miklós-díjat adományozott Lengyel Zoltánnak, a Magyar Távirati Iroda Kiadói Igazgatóság művészeti vezetőjének. (MTI) SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT kitüntető jelvényt kapott: KÖZLEMÉNY A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSÉRŐL A Minisztertanács április 1-jén konzultációt folytatott a kormány elnökének az Országgyűlés március 8-i ülésén, a parlamenti képviselők bős—nagymarosi beruházással összefüggő indítványára tett bejelentéséről, illetőleg az azokkal összefüggő tennivalókról. A Minisztertanács a miniszterelnök bejelentésében foglaltaikkal egyetértett. Megállapította, hogy a munkálatok a szerződés szerinti tervezett ütemben haladnák, az Országgyűlés 1988. októberi ülésszaka állásfoglalásának megfelelően. A Minisztertanács szakértői vélemények alapján tudomásul vette, hogy az építkezés visszafordíthatatlanságát a nagymarosi duzzasztó és erőműtelep felépítését szolgáló alapozó vasbetonszerelési munkálatoktól lehet számítani. Miután ezek a munkák júniusban kezdődnek el, s addig a kormány — a népszavazásról szóló törvényjavaslat egyidejű előterjesztése mellett — eleget tesz a parlament előtti tájékoztatási kötelezettségének, a folyó munkálatok átütemezése nem vált szükségessé. A Minisztertanács áttekintette a költségvetés helyzetét, és intézkedéseket hozott a költségvetési hiány csökkentésére. Határozott az útalap és az autópálya-használati díj bevezetéséről. Kinevezte Somogyi Lászlót kormánybiztossá, és megbízta a Budapest—Bécs világ- kiállítás előkészítő bizottságának vezetésével. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a Hévízi-tó jövőjével kapcsolatos, eredetileg májusra ütemezett előterjesztést már április folyamán meg kell tárgyalni. Gorbacsov Kubában Havannában nagy vonalakban ismertették Mihail Gorbacsov kubai látogatásának a programját. A nyilvánosság számára a legfontosabb a szovjet pártfőtitkár beszéde lesz, ezt kedden a kubai nemzetgyűlés ünnepi ülésen mondja majd el. A ma délutáni érkezést követően Gorbacsov rögtön tárgyalást kezd Fidel Cast- róvál. Az este a pihenésé, mivel a vendégek számára ez a nap az időeltolódás miatt nyolc órával hosszabb a szokásosnál. A hétfő tárgyalásokkal és részben protokoll programokkal telik. Kedden Gorbacsov látogatásokat tesz Havannában, délután a tervek szerint befe.- jezi hivatalos megbeszéléseit, majd aláírják a két ország barátsági és együttműködési szerződését. Ezt követi a parlamenti beszéd. A vendégek szerdán reggel indulnak tovább Londonba. 23 ország és Nyugat-Berlin képviselője „Az Európai Közös Ház” elképzelések szellemében tanácskozást kezdett a csehszlovák fővárosban A nyugati stratégiáról Meg kell vitatnunk Kelet- Európa jövőjét a Szovjetunióval, továbbra is tiszteletben tartjuk a Szovjetunió jogos biztonsági érdekeit, de nem tudunk és nem is szabad védnökséget gyakorolnunk a keleti fejlemények fölött — jelentette ki szombaton Brüsszelben Manfred Wörner NATO-fő- titkár, aki a nyugati döntéshozók és politológusok „Quadrangular Forum” nevű háromnapos tanácskozásán szólalt föl. A tanácskozás témája a Nyugatnak a 90-es években követendő stratégiája. Wörner hangsúlyozta: utakat nyithatunk és lehetőségeket teremthetünk, bátoríthatjuk ezeket a (keleteurópai) országokat azoknak a nehéz döntéseknek a meghozatalára, amelyeket ők — és csak ők — vállalhatnak föl a maguk számára. Az evolúció és nem a revo- lúció hívei vagyunk, a diverzifikálásé és nem a desta- bilizálásé. Azonban nem feladatunk és nem is fér bele lehetőségeinkbe az, hogy ellenőrizzük az ottani eseményeket, sem a Szovjetunióval, egy Jalta-típusú, kijelölt befolyási övezetekre alapozott megállapodással. Egy ilyen egyezménytől vár- haitó engedmények nem oldanák meg Kelet-Európa mélyen gyökerező problémáit, sem szélesebb értelemben a kelet—nyugati viszony problémáit. A NATO-főtitkár hozzátette: a Kelet és a Nyugat megkísérelheti, hogy összehangolja erről a nézeteit, ám sem mi, sem ők nem hihetünk egy olyan egyezményben, amely rövidtávon szabályozhatná a változás ütemét. Wörner kifejtette: a NATO stabilizáló szerepének fenntartásához a szövetségnek meg kell őriznie megfelelő védelmi erejét, beleértve atomfegyverzetét is. A tanácskozás esti vacsoráján Zbigniew Brzezinski, Carter volt elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója is elutasította egy új Jalta-típusú megállapodás gondolatát. — Ugyanakkor — mondotta — a Nyugatnak meg kell találnia a módot arra, hogy konstruktívan támogassa és megszilárdítsa az igazán visszafordíthatatlan változást. Brzezinski óvott attól, hogy a Nyugat versengve öntse tőkéjét Keletre, ám hozzáfűzte: lényeges nyugati segítség nélkül a változási folyamat Magyarországon és Lengyelországban is megtorpanna,
