Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-12 / 85. szám
4 Somogyi Néplap 1989. április 12., szerda OTTHON ÉS CSALÁD Szervezetünk és az időjárás A légköri jelenségeik hatására már Hippökratész és Paracelsus is felfigyelt, komolyabb tudományos kutatások azonban csaik pár évtizede folynak annak érdekében, hogy a meteorológiai változások hogyan befolyásolják az élő szervezet működését. Hazai és külföldi tudományos közlemények sorozata jelent meg ebben a témakörben, bizonyítva a frontbetörés szerépét. A frontátvonulás az eltérő fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező légtömegek mozgása, áramlása. A meteorológia leggyakrabban kétféle levegőfajtát említ, a hideg és a meleg levegőt. E két különböző légtömeg, ha több száz kilométer szélességben találkozik, vagy fedi egymást, akkor keveredhet. Leggyakrabban azonban csak határfelületükkel érintkeznek. Az említett határfelület képezi az időjárási frontot. Ameny- nyiben a meleg levegő utoléri és találkozik a hideg áramlattal, ákkor jön létre a meleg-, vagy felsiklási front, ugyanis a hideg levegő nehezebb, és a meleg nekiütközvén szinte felsiklik. Ha a meleg levegőt éri utol a hideg áramlás, és mivel az utóbbi nehezebb, ezért szinte felemeli a meleget. Ekkor érzékeljük a hideg-, vagy betörési frontot. Mind a felsiklási, mind a betörési front más és más hatást gyakorol szervezetünkre, és már órákkal előbb megelőzhetik a hőmérséklet változását. A frontok általában az anyagcserére, és a vegetatív idegrendszerre fejtik ki hatásukat. Melegfront esetén — ami inkább télen gyakoribb — szaporább lesz a pulzus és a légzés- szám, emelkedik a vérnyomás és a testhőmérséklet, esetleg a vércukorszint, a gyomornedv- és epekiválasz- tás, a vér alvadékonysága fokozódik, összességében ingerlékenyebbek leszünk, gyakran fellép szorongás, fejfájás, letargikus állapot, sőt, még alvászavar is. A hidegfront hatására a szervi reagálások ellentétesék: a fejfájás inkább migrénsze- rűen jelentkezik, kiújulnak a reumás jellegű panaszok, a reflexek lelassulnak — ez főleg a közlekedésben válhat veszélyessé —, és nagyon sök esetben fokozódik a görcskészség. Felmérés mutatta ki, hogy az elmúlt 5—10 év során az öngyilkossági esetek növekedése szoros összefüggésben van a melegfront érkezésével. Hidegfront esetén viszont megszaporodnak a trombózisok, az asztmás panaszok. A hidegfront érkezésekor gyakoribbak a szülések, számszerűleg is, de e front rovására is írható a koraszülések bekövetkezése, leggyakrabban júniusban és júliusban. A melegfront viszont márciusban okozza a legtöbb koraszülést. A légköri viszonyokra másképpen reagál az egészséges és a beteg szervezet. Az idült betegségekben szenvedők jobban megérzik a változásokat. Egyre azonban figyeljünk: ha a labilitászavarok, fejfájás, levertség, álmatlanság nemcsak a frontátvonulások alkalmával, hanem szinte rendszeresen jelentkeznék, akkor forduljunk orvoshoz, mert a jelenségek mögött szervi elváltozások húzódhatnak meg, ami csak részben függ össze az időjárással. És végezetül: a magukat egészségesnek tudó gépkocsivezetőik, és veszélyes gépeken dolgozók se feledkezzenek meg az óvatosságról, hiszen az időjárás alakulásával változik a figyelem, a koncentráló-iképesség, a közérzet és a hangulat. Vigyázzunk magunkra és egymásra ! Dr. Soproni László Szeszélyes április — szeszélyes divat Az idei tavaszon a kosztümök divatosak. A formában és színben változatos kabátokhoz szinte minden illik, a klasszikus vonalú szűk szoknyától a bőrnadrágig. Fiata- loknok ajánljuk az újra visszatérő bermudadivatot: a térd fölött véget érő nadrágocskát akár kosztümként is lehet viselni. A kosztümkabátokra továbbra is a hangsúlyozott válltömések jellemzőek. A kissé molettabb hölgyek figyelmét pedig fölhívjuk a hosszított felsőrészre. A tavaszi viseietek szinkavalkádjában is tartja magát a fekete, ám rendkívül fiatalosak a rózsaszín pasz- tellárnyalatai, a „zöldfélék” az üvegtől a mohazöldig. Az anyagok természetesek, és divat a kockás. EGY NYUGDÍJAS VÉLEMÉNYE Kinek kell kétmillió szavazat ? Tudom, hogy ez a szám több, de nem minden nyugdíjas szavazatáról beszélhetek, hisz vannak, akik még ma sem panaszkodhatnak. Hallgatom a rádiót, olvasom az újságokat, és a kétmillió nyugdíjassal együtt dühöngök. Milyen erkölcsi joga van nagyon sok embernek az országban százezreket zsebrevágni, amikor az általa vezetett országot vagy vállalatot a tönk szélére juttatta amíg „dolgozott”, majd nyugodt szívvel felveszi a 30 000 forintot is meghaladó nyugdíjat és gond nélkül él. belőle, míg másoknak éppen őmiatta kenyérproblémáik vannak. Tudom, hogy ez jelenleg még „törvényes”, tehát jogilag nem támadható. De kik hozták ezeket a törvényeket? Az emberek azt mondják, hogy azok, akik később ugyancsak felveszik ezeket a vérlázító nagyságú prémiumokat, nyugdíjakat! Olvastam, hallottam, hogy még Hegedűs András volt rákosista miniszterelnök nyugdíját is erre a szintre emelték. Hát ez már több a soknál! Akik ezt csinálták, elfelejtették, hogy annak a csapatnak a tagja volt, akik miatt 1956 bekövetkezett? Milyen erkölcsi jogon mer a MÉM-vezér- igazgató 855 000 forintot felvenni bruttóban prémium címén? Milyen jogon mer a tsz-elnök annak a tsz-- nek a pénztárából komoly összegű prémiumot felvenni, amelynek, a taesá&át nyomorba züllesztette vezetésével? Mostanában sajnos sokszor olvashatjuk, hogy egy- egy utasszállító gép lezuhan. Elég sokat repültem már és el tudom képzelni, hogy a pilóta hogyan küzd az utasak életéért, mert tudja, hogy velük együtt pusztul, ha a sérült gépet nem tudja a földre hozni. De mi ösztönzi azt a politikai-gazdasági vezetőt, akire egy országot, vállalatot vagy tsz-t bízott jósorsa, ha tudja, hogy ő életben marad ha „lezuhan a gép” és „legfeljebb” elmegy nyugdíjba és vígan, gond nélkül megél az átlaghoz képest horribilis nyugdíjbóL! Hogy az utasai meghalnak, az, úgy tűnik, őket nem érdekli. Ne legyen tévedés, nem akarok általánosítani! Vannak vezetők, akiknek a „gépe” biztonságosan repül, tehát ők többet is érdemelnek az átlagnál. De azt elvárhatjuk, hogy a kontárok együtt féltsék az életüket a néppel és velük együtt szárnolják a filléreiket a hó végén, hogy jusson kenyér és húsoscsont a levesbe. Csirkeláb is megteszi, ha lehet kapni, annak az egymillió nyugdíjasnak, akinek csak erre futja a hó végén szűkös nyugdíjából. És igenis elvárjuk, hogy szűnjön meg az a tarthatatlan helyzet, hogy egy- egy hibás döntésnek ne legyen felelőse, mert ugyebár kollektív volt a döntés. Minden kollektívának van vezetője, aki felelős azért a csapatért, amelyet ő válogatott össze. Ha nem tudja sikeresen irányítani a saját kádereit, akkor nem nevezhető vezetőnek és milyen erkölcsi alapja van a korkedvezményes jutalomnyugdíjra, prémiumra? Ellene vagyok annak, hogy valakit politikai okokból halálra ítéljenek vagy hosszú évekre fegyházba zárjanak. De igenis helyeselném, hogy a végzetes intézkedéseket hozó politikai-gazdasági vezetőket arra ítéljék, hogy éljenek meg az általuk kiszabott legkisebb nyugdíjból! Ha az inflációt nem tudják megállítani, nemsokára úgyis éhen- halnak! Az MSZMP jelenlegi vezetése csődtömeget örökölt, amelynek felszámolása érdekében bizony elég sok kedvezőtlen intézkedést kénytelen javasolni a kormánynak! De én bízom az MSZMP-ben, bízom abban, hogy legyőzi a belső ellenzékét is, akiknek nincs igénye a kényelmüket veszélyeztető új irányvonal. Bízom abban, hogy az MSZMP összefogva, együtt tevékenykedve a jószándékú, magyar nép érdekeit szem előtt tartó, de egyes kérdéseket másképpen megítélő új pártokkal, hisz a cél azonos: gazdaságilag- politikailag megújult Magyarország 1 Hangsúlyozom: nem vagyok egyetlen pártnak sem tagja, egy vagyok a kétmillióból. Jóelőre megkérdezem: kinek kell ez a kétmillió szavazat a közelgő választásokon? l>vrn(nvn 8622 Szántód, Nyár u. 8. Tel.: 94. 31-292 A táppénzszámítás új szabályai 1989. január 1-jétől ismét módosultak a táppénz megállapítására vonatkozó rendelkezések. Ha a biztosítottnak a keresőképtelenséget megelőző évben nincs figyelembe vehető (legalább 20 napi) keresete, akkor a kereset napi átlagának megállapításakor a keresőképtelenség évének első napjától a keresőképtelenség bekövetkezését közvetlenül megelőző naptári hónap utolsó napjáig végzett munkáért járó keresetet kell figyelembe venni. Nem változott az a szabály, hogy a bruttó kereset a táppénz alapja. Módosult viszont az ipari szakcsoporti, a gazdasági társasági tagok táppénzének kiszámítási szabálya, ez most a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó rendelkezéshez igazodik. Ez annyit jelent, hogy a táppénz összegét a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem egy naptári napra jutó átlaga alapján kell kiszámítani. 1988-ban a tagok az elért jövedelmük után nyugdíjjárulék fizetésére nem voltak kötelesek, ezért ebben az évben, függetlenül attól, hogy a tagsági viszony tavaly már fennállott, a keresőképtelenséget megelőző hónap utolsó napjáig elért kereset — legföljebb napi 670 forint — képezi a táppénz alapját. Ha a tagnak nincs figyelembevehető jövedelme, táppénzét napi 130 fori.nt alapulvételével kell megállapítani. Voltak akik eddig is meghatározott összegben részesültek táppénzben, így a háztartási alkalmazottak, az alkalmi fizikai dolgozók, s szigorított javító-nevelő munkát végző személyek. Az ő napi táppénzük 80-ról 90 forintra emelkedett. A kisipari, a magánkereskedői tevékenységben rendszeresen közreműködő segítő családtag, a gazdasági társaságnál rendszeresen munkát végző segítő családtag, valamint a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének közeli hozzátartozója táppénzét a korábbi 3000 helyett 3500 forint jövedelem alapján kell megállapítani. Megszűnt az a korlátozás a jutalékos szervezők esetében (ha a kereset 50 százaléka jutalékból származik), hogy legföljebb napi 500 forint alapulvételével lehetett a táppénzét megállapítani. Az új rendelkezés szerint a tényleges kereset a táppénz alapja. Az egyéni gazdálkodó, a mezőgazdasági szakszövetkezeti és szakcsoport tagja, aki 1989. január 1-jétől 1200 forint társadalombiztosítási járulékot fizet, nemcsak baleseti táppénzre, hanem táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra is jogosult. Az ellátások összegét havi 3500 forint figyelembe vehető jövedelem alapján kell megállapítani, az ellátások mértékénél a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A 3 napot meghaladó, megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén az első naptól jogosult táppénzre (a korábbi 7 nap helyett) a kisiparos, a magánkereskedő, az ügyvéd, a gazdasági társaság tagja, a munkaviszonyban nem álló előadóművész, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője, az egyéni gazdálkodó, a mezőgazdasági szakszövetkezeti és szakcsoport- tag. A baleseti táppénz mértéke 100 százalék, a biztosítottakhoz hasonlóan. A kiegészítő tevékenységet folytatók továbbra is baleseti táppénzre jogosultak, azonban eltérőek a táppénz kiszámításának a szabályai attól függően, hogy kisiparosként, magánkereskedőként, ipari szakcsoport, gazdasági társaság, kisszövetkezet tagjaként vagy mezőgazdasági szakcsoport tagjaként folytat kiegészítő tevékenységet. A kisiparosként, magán- kereskedőként kiegészítő tevékenységet folytató • a tárgyévet megelőző évben elért személyi jövedelem alapján képező jövedelem egy havi összegének figyelembevételével jogosult a baleseti táppénzre. • Az ipari szakcsoport és gazdasági társaság tagjaként kiegészítő tevékenységet folytatók esetében hasonló a táppénz kiszámítása a főfoglalkozású tagokéhoz, azzal az eltéréssel, hogy ha nincs figyelembe vehető jövedelem, akkor a baleseti táppénz összege napi 120 forint. A kisszövetkezeti tagként kiegészítő tevékenységet folytatók esetében a táppénz alapja 3500 forintnál kevesebb nem lehet. Ha a tényleges jövedelem a táppénz aiapja, akkor havi 20 000 forintnál több jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Geicz Gézáné Megszűntek a korlátozások
