Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 85. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 12., szerda Jogos ______ e lszámoltatás Egyre nehezebb egy-egy évi költségvetés és fejleszté­si terv elkészítése, elfoga­dása. -Hosszú évekig beszél­tünk arról, hogy kerüljenek felszínre az eltérő érdekek, ezt pedig határozottan kép­viseljék például a tanácsta­gok, mert enélkül nem lehet felelős döntést hozni. Azt hiszem, hogy a megyei tanács legutóbbi ülése külö­nösen iskolapéldája volt az ilyen együttgondolkodásnak, amikor a testület — szenve­délyes és hosszú vita után — elfogadta idei költségvetési és fejlesztési tervét. Megnyugvással töltötte el a meghívott negyven intéz­mény vezetőjét, hogy ott le­hetett, amikor az ő sorsuk­ról döntöttek, s ha volt mondanivalója, meghallgat­ták a véleményét. Azt hi­szem, hogy ez példát muta­tott a többi tanácsnak is a módszerben. Az szintén, hogy bevittek egy iskolai táblát a tanácsterembe, s ott — mindenki szeme láttá­ra — rögzítették a pénz egy részének elosztására elhang­zott különféle változatokat. Az ilyenfajta szemléltetést érdemes továbbfejleszteni. A pénzügyekhez értő tanácsta­gok igénylik is ezt, hiszen más hallani és más látni a számsorokat. S ha még gra­fikonok, fotók is lennének a tanácstermekben, akkor még könnyebb lenne elképzelni, mire és miként szánnak pén­zeket. Mindenki tudja, hogy olyan futóverseny ez, ahol váratlan akadályokat helyez­tek el a terepen. Az állami támogatás csökkentése ki­lencvenhatmillió forinttal mindenképpen ilyennek szá­mít. A verseny minden résztvevőjét arra kényszeríti, hogy minden lépésre vigyáz­zon az év hátralevő részében is: nem lehet ugyanis többet költeni a működési, a fej­lesztési kiadásokra, mint amennyit a. megyei tanács testületé jóváhagyott. Per­sze, ettől még nagyon sok váratlan dolog előfordulhat, ezért áll a rendelkezésre nyolcvanmillió forint tarta­lék. Érdekes volt megfigyelni, hogy milyen sokan kiállnak az egészségügy, az oktatás ügye mellet még akkor is, ha teljesen más munkaterü­leten dolgoznak. Ez annak köszönhető, hogy az embe­rek többsége jól látja, sőt egyrészt érzékeli az egyre halmozódó nehézségeket. Ugyanakkor azonban hajla­mos más területek „elha­nyagolását” javasolni, nem véve figyelembe sem a szük­ségességet, sem a hasznossá­got. Ezek közé tartozott a sport is. Ki ennyi, ki annyi milliót tett volna máshova a sport rubrikájából ilyen vagy olyan indokkal. Szeren­csére voltak olyanok, akik az idegenforgalom és a sport szoros kapcsolatát feltárva álltak ki amellett, hogy tá­mogassák a balatonfenyvesi kettesfogathajtó világbajnok­ságot. A mosdóst szanatórium igazgató főorvosának javas­latára elfogadott .a testület egy szemléletváltást Is. Nem elég, hogy sokan kiharcol­ták azokat a forintokat, amelyek egy-egy beruházás fejlesztésére, egy-egy me­gyei fontosságú rendezvény­re szükségesek: számoljanak el a jövőben arról, hogyan sáfárkodtak a pénzzel! Eb­ben ugyanis eddig nagyok voltak a különbségek. Azt hiszem, hogy a jövő évi dön­téseket is jobban megala­pozza majd ez a jogos el­számoltatás. Lajos Géza Elhibázott gazdaságpolitika As Orsxággyűlés műszaki-gazdasági modernisációs csoportja a gondokról A kormány jelenlegi gaz­daságpolitikája nem alkal­mas gondjainak megoldásá­ra, mivel nem az ország tényleges adottságaira épít és a problémák kezelésére alkalmazott elmélet — ben­ne kizárólag a költségvetés egyensúlyára összpontosító fiskális-politikával — sem váltotta be az eddigiek sze­rint a hozzá fűzött remé­nyeket. Ezt mondta több független szakértő az Or­szággyűlés műszaki-gazda­sági modernizációs csoport­jának kedden a Parlament­ben megtartott első mun­kaülésén. A szekció — amelybe már több mint hatvan képviselő jelentkezett — megvitatta a Kapolyi László által ve­zetett független szakértői csoport főbb téziseit a tár­sadalmi-gazdasági moder­nizációról. Ez az anyag — amelynek kidolgozására Grósz Károly, még mint a . kormány elnöke adott meg­bízatást — a független szak­értők szerint több pontjá­ban is lényegesen különbö­zik a kormány több mint tíz éve folytatott és jelen­leg is gyakorolt gazdaság- politikájától. A munkacso­port vitaanyaga abból in­dul ki — mint Zala Júlia, a csoport egyik tagja el­mondta —, hogy gazdasági növekedés nélkül nem lehet problémáinkat orvosolni. Leszögezte: az infláció so­ha semmilyen körülmé­nyek között nem alkalmas a gondok megoldására, ezért a gazdaság első számú el­lensége az infláció. A mű­szaki fejlesztéshez a forrá­sokat nem a fogyasztás kényszerű visszafogásával, Négy nemzetközi szakvásár A Budapesti Nemzetközi Vásár központjában kedden négy nemzetközi szakkiállí­tás nyílt. A Hungexpo két év után ismét megrendezte' az Agromasexpo nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszer- ipari, gép- és műszerkiállí­tást, a Hungaroplast Nem­zetközi Műanyag- és Gumi­ipari Kiállítást, a Limexpo nemzetközi könnyűipari -gép- kiállítást, valamint a Mipel nemzetközi elektrotechnikai és elektronikai kiállítást. A szakkiállításokon a 137 ha­zai kiállító mellett 170 kül­földi cég is bemutatja új­donságait. (Képünkön: a Mercedes cég traktora.) Elő­ször vesz részt a szakkiállí­táson Izrael. A kiállításokat Berecz Fri­gyes ipari miniszter nyitot­ta meg. Elmondta: a ren­dezvények nem az ipar tel­jes keresztmetszetét, hanem csak meghatározott szakága­zatait mutatják be. Így a kereskedők, a gyártók és a műszaki szakemberek alapo­sabban áttekinthetik egy-egy adott ágazat eredményeit, pontosabb képet alkothatnak a technika fejlődéséről. A tavaszi szákikiállíitások- ikal egyidőben nyílt meg a vásárvárosban az Expo Ita­lia ’89 önálló olasz kiállítás. Ezen a rendezvényen mint­egy 60 olasz vállalat mutat­ja be híradástechnikai, elekt­ronikai, élelmiszeripari ter­méket. a vállalatok túlzott adózta­tásával, hanem a lakosság és a gazdálkodó szervezetek önkéntes és saját érdekből történő megtakarításával le­het biztosítani. A tézisek szerint a szo­cialista piacgazdaság meg­teremtésének kulcskérdé­se a tulajdonviszonyok gyors ütemű átalakulásának álla­mi kezdeményezése. Továb­bá az ehhez szükséges jo­gi keretek biztosítása és az alapelvek egyértelmű ki- nyilvánítása. Az anyag szer­zői a tulajdonosi érdekelt­ség feltételeinek megterem­tését abban látják, hogy az állami tulajdon jelentős há­nyada a ténylegesen érde­kelt közösségek, a vállala­tok, a bankok, a beruházó szervezetek, a biztosítótár­saságok, a városok és a községek, valamint az ala­pítványok és egyesületek tulajdonába kerüljön át. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága április 12-re, szerdára összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület megvitatja azt a jelentést, amelyet a Köz­ponti Bizottság február 10—11-i ülésének döntése alapján kiküldött bizottság készített. A bizottság tanulmányozta a párt vezető testületéinek munkáját, stílusát és módsze­reit. A bizottság jelentését Grósz Károly főtitkár terjeszti elő. SZÓVIVŐI ÉRTEKEZLET A Hazafias Népfrontnak a közeljövőben pártsemle­ges társadalmi szövetséggé, egyfajta szövetségteremtő mozgalommá kell átalakul­nia — hangzott el kedden a Hazafias Népfront első ízben megtartott szóvivői fórumán, ahol az előző na­pi HNF OT titkársági ülés­ről tájékoztatták az újság­írókat. Szó volt a népfront szerepének újrafogalmázá- sáról, s ezzel párhuzamo­san a megújulás politikai platformjáról, amely a jö­vőre nézve egy integráló, pártok és mozgalmak kö­zött közvetítő népfrontot képzel el. A holnap nép­frontját felvázoló elképze­lésekről Molnár Béla, a HNF OT titkára beszélt. Tudományos kutatók Somogybán Somogybán az egyetem ál­lattenyésztési karán, az egészségügyi intézmények­ben és a levéltárban alakul­tak ki a tudományos kuta­tómunka feltételei. Másutt hiányzik még a tudományos műhely. Ennek oka — állapították meg a megyei tanács végre­hajtó bizottságának tegna­pi ülésén —, hogy igény sem volt erre a munkára. Hiányzott az ösztönzés is. A testület két és fél év változásait vizsgálta, s eb­ből az derült ki, hogy a tu­dományos fokozatot szer­zők száma dinamikusan emelkedett, de csak azok­ban az ágazatokban, ahol eddig is volt igény a tudo­mányos munkára. Az ipar­ban, az építészetben, a jog- alkalmazásban és az igaz­gatás területén senki nem dolgozik a . megyében tudo­mányos minősítéssel. Ezt azzal magyarázzák, hogy az iparban például csak a gyártmányfejlesztésnek van­nak meg helyenként a fel­tételei, a műszaki fejlesztés­nek azonban hiányoznak már. A gyáregységeknek és üzemeknek nincs meg az érdekeltségük, hogy az ilyen munkát ösztönözzék. Ér­dekeltség nélkül pedig je­lentősen előrelendíteni nem lehet a kutatómunkát. Dr. Kanyar József, a me­gyei tudósklub elnöke sze­rint ehhez a munkához ma minden eddiginél jobbak a feltételek. Kaposvárnak tör­ténete során először van egyetemi kara, s ez az ag­rártudományi kutatások­ban érezhető előrelépést je­lent. Megvannak más terü­leten is a felzárkózás lehe­tőségei. Példaként említet­te meg, hogy közigazgatás­történeti kérdésekkel egyet­len kutató sem foglalkozik a megyében, pedig a megyei tanács szervezet- és tevé­kenységkorszerűsítése után a helyi tanácsok önállósá­gának növekedése szüksé­gessé, a megyei levéltárban felhalmozott iratanyag pe­dig lehetővé tenné ezt a munkát. Tény, hogy az elmúlt évek eredménye arra elég csak, hogy a megyében ezen a té­ren ne növekedjen az elma­radás. A felzárkózás érde­kében azonban tenni kell. A megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy javasolja: a tanácsnak a fiatal kutatók támogatá­sára nemzetközi tanácskozá­sokon és a tudományos köz­életben való részvételük elő­segítése érdekében hoz­zon létre tudományos ala­pot. Dr. Horváth Sándor, a megyei tanács társadalom­politikai főosztályának ve­zetője — a napirend elő­adója — a gátló tényezők között felsorolta azt is, hogy nem sikerült jelentősen elő­relépni a nyelvtanulásban. Ez annak ellenére igaz, hogy az utóbbi években jelentő­sen nőtt a nyelvtanulás iránti igény. Dr. Gyenesei István megyei tanácselnök a vitában elhangzottakat összefoglalva mondta el azt, hogy az érdekeket és a lehetőségeket mindenkép­pen közelebb kell hozni egymáshoz. A megyei ta­nács azonban anyagilag tá­mogatni elsősorban azokat tudja, akik az apparátusban dolgoznak és közigazgatás- kutatási tevékenységet vé­geznek. A munkahelyeken másutt is lehet és keli ér­dekeltséget teremteni a tu- dományos kutatómunka el­indítására és ösztönözni az ebben résztvevőket. Terme! a TVK harmadik polipropilén­gvára Megkezdődtek az üzemi próbák a Ti­szai Vegyi Kombinát harmadik polipropi­léngyárában, ahol a jövőben évente hat­vanezer tonnával ké­szítenek ebből a vi­lágszerte • keresett műanyagból. Az új üzem elkészültével a TVK világviszonylat­ban is a polipropi­léntermelők és ex­portálók élvonalába került. (MTI-fotó — Kozma István felvétele) Félmegoldás Félmegoldás született az autóbuszgyártás körül el­húzódó ár- és finanszírozá­si vitában, amelyet alapve­tően az okozott, hogy az Ikarus legnagyobb hazai kooperációs partnere, a Csepel Autógyár a múlt hé­ten leállította a buszalvázak szállítását. Emiatt az Ika­rus gyár budapesti és szé­kesfehérvári üzeme napok óta nem termel; több mint kétezer munkát kényszer- szabadságon van. Az egyez­tető tárgyalások az Ipari Minisztériumban hétfőn kezdődtek. A tárgyalásokon a kormány részt vevő tag­jai szükségesnek ítélték a járműipari termékek gyár­tásában résztvevő vállala­tok hatékonyságának nö­velését, költségei csökken­tését. A mostani megálla­podás szerint azonban az első félév végéig biztosítják a bankok a gyártás finanszí­rozásának feltételeit.

Next

/
Thumbnails
Contents