Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-10 / 83. szám
2 7 Somogyi Néplap 1989. április 10., hétfő Nemzeti kerekasztal-előkészítő (Folytatás az 1. oldalról) vast. Az április 8-i megbeszélés célja éppen az érdemi tárgyalások megkezdéséhez szükséges közösen kialakított feltételek megteremtése volt. A résztvevők sajnálattal állapították meg, hogy az önmagukat „ellenzéki kerekasztal”-nak elnevezett szervezetek • korábbi megnyilatkozásaiktól eltérően — amelyekben kiálltak a tárgyalások és a megegyezés szükségessége mellett — most módosították eddigi álláspontjukat. A felszólalók hangsúlyozták: a következő hónapokban dől el, hogy a különböző politikai megnyilvánulások mögött milyen szándék és tartalom van, s kik hajlandók ténylegesen együttműködni a haza és a nemzet érdekében, a válság leküzdéséért. Mint megállapították: olyan időket élünk, amikor az egymás felé nyújtott kezet nem elutasítani, hanem elfogadni kell. A megjelent szervezetek képviselői egyértelműen megfogalmazták, nem tartják célravezetőnek a nemzeti kerekasztal „kettévágá- sát”, mert az a társadalom megosztásához vezetne. Ügy vélik, csak a társadalom tényleges érdektagoltságát, eltérő értékorientációit és politikai sokszínűségét kifejező többoldalú tárgyalások vezetnek sikerre. Minden hozzászóló kiemelte annak szükségességét, hogy közös megegyezéssel felül kell emelkedni a megbeszélés-sorozattal kapcsolatban felmerült nehézségeken. Ennek érdekében a tanácskozás résztvevői továbbra is várják az ország sorsáért felelősséget vállaló politikai szervezetek csatlakozását, az egyeztető fórum előkészítését szolgáló tárgyalásokhoz. A tárgyaló felek a politikai érdekegyeztető fórum létrehozásával és munkájával kapcsolatban a következőket tervezik: — Arra kell törekedni, hogy a fórum résztvevőinek köre a lehető legszélesebb módon reprezentálja a társadalom politikai és érdektagoltságát. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy valameny- nyi felelős politikai tényező részese legyen a nemzeti összefogásnak. Egyetértettek abban, hogy a politikai érdekegyeztető fórum ne vállaljon közjogi funkciót. — Három nagy témakör megtárgyalását javasolják a fórumnak. Egyrészt a politikai rendszer átalakításának időszerű kérdéseit és a reformfolyamat felgyorsításának tennivalóit tűzzék napirendre, kiemelten: az alkotmányozási folyamattal, a párttörvénnyel és a választások előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Másrészt a gazdaság és a szociálpolitika egymással összefüggő problémáit ajánlják megvitatásra. Harmadrészt a legszélesebb értelemben. vett kulturális élet és szellemi szféra fejlesztésével kapcsolatos témákat kívánják megtárgyalni. nácskozás menetrendjének főbb elveiben és a döntés- hozatal módjában. A munka nyilvános plenáris ülésen és zárt körű munka- bizottsági megbeszélések keretében zajlik. A döntéseket a konszenzus elvének figyelembevételével hozzák. Ez módot ad arra, hogy a különvéleményeket is rögzíteni lehessem Az előkészítő tanácskozáson részt vevő politikai, társadalmi szervezetek képviselői fontosnak tartják, hogy minél hamarabb meginduljon az érdemi tanácskozás. A Zöldek európai értekezlete — Megállapodtak a taÁprilis 9-én megkoszorúzták Budán, az egykori Gestapo-fog- ház épületének Gyorskocsi utcai falán levő emléktáblát. Dr. Bács Pál sebészorvos emlékezett meg a mártírokról GRÚZIÁI ZAVARGÁSOK A júniusban esedékes európai parlamenti választások jegyében, de valódi „zöld in- temaoionálékónt” ülésezik Párizsiban az európai környezetvédő mozgalmak ötödik kongresszusa. A nyugatA Bush-kormány külpolitikája George Bush elnök kormánya arra készül, hogy kereskedelmi előnyöket, vámkedvezményeket nyújtson Lengyel- és Magyarországnak, s szó van államilag garantált hitelekről is. Ugyanakkor a kormány elutasítja Henry Kissinger, volt külügyminiszter javaslatát, hogy Washington közölje Moszkvával: a Nyugat nem fogja a Szovjetunió biztonsága ellen kihasználni a kelet-európai országok demokratizálódását. európai zöldek pártjainak képviselőin kívül a mintegy húsz országból összesereglett ezer résztvevő között vannak amerikaiak, afrikaiak és brazilok, sőt most először kelet-európai országok környezetvédői is. A három szovjet balti köztársaság — Észtország, Lettország és Litvánia —, valamint Lengyelország képviselőit szombaton felvették az európai zöldek koordinációjába. A párizsi kongresszuson megfigyelőként magyar környezetvédők js jelen voltak. Vasárnap estére eltávolították Tbiliszi főteréről a tüntető tömeget, s katonai egységek vonták ellenőrzésük alá a környéket. A grúz fővárosban vasárnapra virradóra 16 ember meghalt, sokan megsebesültek a felbőszített tömeg és a kivezényelt rendfenntartó erők közötti összecsapásban. A TASZSZ vasárnap este kiadott jelentése szerint a súlyos konfliktus okainak felderítésére grúz kormánybizottság alakult Zurab Cshe- idze miniszterelnök vezetésével. A napok óta tartó tömeg- megmozdulások szombat éjjel tetőztek, amikor a grúz kormány épülete előtti teret elözönlötték a város lakosai. Az összegyűlteket szélsőséges elemek sztrájkokra, polgári engedetlenségre biztatták. Nacionalista és szovjetellenes jelszavakat dobták be, a grúziai szovjethatalom megdöntését követelték. A jelszavak között ideiglenes köztársasági kormány felállítása és a Szovjetunióból való kiválás is szerepelt. (MTI) Elsüllyedt egy tengeralattjáró Ham észleltek radioaktív környezetszennyeződést A személyzet életben maradt tagjai (mentőcsónakba kapaszkodva) a Norvég-tengeren A The Washington Post szerint a hírre, hogy a Bush- kormány a Szovjetunióval készülne tárgyalni Kelet- *Európa jövőjéről, „erős” magánjellegű tiltakozás érkezett nyugat-európai kormányoktól és kérdések Magyar- országtól”. A jelentés egyébként egy csoportba teszn Magyar- és Lengyelországot, másikba az NDK-t, Csehszlovákiát, Bulgáriát, Romániát és fenntartja a differenciálás politikáját: Washington azokat az államokat támogatja, amelyek a legfontosabb lépéseket teszik a demokratikus reformok félé. A szakértők ajánlásai szerint kd kell terjeszteni a Szovjetunióval az együttműködést különböző területeken, így többek között a terrorizmus, vagy a vegyi fegyverek elleni harcban. A gazdaságot illetően a kereskedelmi minisztérium — a szovjet belpolitikai fejlődés támogatására is — szabadabb együttműködést javasol, míg a védelmi tárca viszont (ugyancsak politikai okokból) hevesen ellenzi az amerikai—szovjet kereskedelem növelését — így csak fokozatos liberalizálás várható. Az amerikai külpolitika kérdéseiben még nincsenek végleges döntések, a kiszivárogtatott javaslatok a kormányapparátus tagjainak véleményeit tükrözik — mondotta vasárnapi tv-interjújá- ban Brent Scoworoft, Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Tűz ütött ki egy szovjet atommeghajtású tengeralattjárón, s a hajó elsüly- lyedt a Norvég-tengeren fekvő Medve-szigetektől 190 kilométerre délnyugatra. Ezt a norvég védelmi minisztérium jelentette be, majd a hírt a Szovjetunió oslói nagykövetségének szóvivője is megerősítette. A tengeralattjáró segítségére szovjet kereskedelmi hajók és repülőgépek érkeztek. A norvég szóvivő elmondta, hogy a Szovjetunió nem kért segítséget országától a mentéshez. A tűz a tengeralattjáró hetedik kamrájában keletkezett, és gyorsan átterjedt a hajótestre. A személyzet több óra hosszat igyekezett megfékezni a lángokat, de ez nem sikerült és a tengeralattjáró elsüllyedt. A tragédia színhelyére három óra múlva érkezett meg az •felső szovjet hajó, majd több is követte. A katasztrófa körülményeinek kivizsgálására és a kialakult helyzet felmérésére a helyszínre szakértők utaztak. Mihail Gorbacsov szombaton üzenetben biztosította Gro Hartem Brundtland norvég miniszterelnököt arról, hogy a szovjet atom- tengeralattjáró 'katasztró- , fája után „ki van zárva a nukleáris robbanás vagy a radioaktív környezetszeny- nyezés veszélye”. A szovjet vezető ugyanerről telefonon tájékoztatta Margaret Thatcher brit kormányfőt, akitől alig néhány órával korábban vált el. A londoni szóvivő szerint Gorbacsov hasonló üzenetet küldött George Bush amerikai elnöknek is. A londoni és a washingtoni kormány szóvivője részvétét fejezte ki a szovjet népnek. A norvég partoktól mintegy 500 kilométerre a tengeren már csak agy vékony olajfolt jelzi, hol süllyedt el a szovjet tengeralattjáró. A norvég tudósok méréseket végeztek a körzetben, és nem észlelték nukleáris szivárgás jelét. Oslóban emlékeztetnek rá, hogy a szovjet illetékesek szerint a tengeralattjáró „atomreaktorát leállították, így kizárt a radioaktív környezetszennyezés veszélye”. Ezt a véleményt a norvég kormány is osztja. A Norvég Televízió katonai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a tengeralattjáró mintegy 100 tagú személyzetéből valószínűleg 50—60 veszthette életét. Fegyverszünet vagy közmegegyezés? Fegyverszünetet vagy valódi közmegegyezést hoz a drámai körülmények közepette véget ért lengyel kerékasztal? Ma még senki sem adhat választ erre a' kérdésre. Az 59 napon át folytatott kerekasztal tárgyalások történelmi megítélése attól függ, hogy ki mire használja azt az időt, amelyet a politikai erőviszonyokat előre megszabó választási megállapodással nyertek az asztal körül he- .lyet foglaló politikai erők. A koalíció, mindenekelőtt a LEMP elérte, hogy a tör- vényesítésért cserébe — legalábbis a választásokig — az ellenzék elismeri a koalíció 65 százalékos többségét a parlament egyik házában, ami viszont elégnek látszik — legalábbis papíron — a koalíciós hatalom gyakorlásához a három szövetséges párt számára. Sőt, lehetővé teszi azt is, hogy a koalíció által jelölt köztársasági elnököt válassza meg a két ház közös ülése, a nemzet- gyűlés. A LEMP sikere tehát, hogy a Szolidaritás és falusi testvére, a Paraszt Szolidaritás törvényesítéséért cserébe a Szolidaritás nem csak beleegyezett a koalíció előre garantált képviselőházi többségébe, de felhagyva korábbi bojfcottpolitikájával jelölteket is indít a választásokon. A politikai és a szakszervezeti pluralizmus törvényes játékszabályainak megfogalmazásával a lengyel ellenzék jelentős hányadát sikerült a legalitással járó törvényes működés kényszerpályájára terelni. A LEMP és szövetségesei ettől azt várják, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt feszült belpolitikai élet a parlamentarizmus ellenőrizhető medrébe zökken, a feszültségek, ahelyett, hogy felhalmozódnának, a demokratikus intézményrendszer megannyi villámhárítóján sülnek majd ki Közelebb áll a valósághoz az a feltételezés, hogy sem közmegegyezés, sem pedig fegyverszünet nem született, hanem csak időt nyertek soraik rendezéséhez a politikai erők. A kerekasztalt megelőző 7 évben megtépázott koalíciós pártok és a most legalizált ellenzéki erők, amelyeknek szintén időre van szükségük legális struktúrájuk kiépítésére. A A LEMP-nek éppúgy, mint a parasztpártnak és a demokratapártnak az új helyzethez. kell alakítania saját magát, de a koalíciót is. Az április 5-i plenáris záró ülésen a koalíció erőfeszítései ellenére nem írtak alá közös nyilatkozatot, egyszerűen elfogadták a három bizottságban kimunkált, a társ-elnökök által aláírt megállapodásokat. Azaz nem jött létre a tervezett közös választási felhívás, amely a „Mi köti össze a lengyeleket” címet viselte volna, és nem sikerült olyan nyilatkozatot sem kicsikarni az ellenzéktől, amelyben az kötelezettséget vállalt volna a lemondásokkal járó gazdasági megújulási program támogatására, az esetleges feszültségek közös rendezésére vagy a sztrájktól való tartózkodásra. A Szolidaritás, de az OPZZ sem egyezett bele abba, hogy egy közös „jövedelem-árbizottság” alakuljon a kormány képviselőivel. A bérek automatikus emelése kérdésében is csak a kormány és a Szolidaritás jutott közös nevezőre — az OPZZ nélkül. A számos megoldatlan probléma ellenére kétségtelen tény, hogy a kerékasztal sikeres befejezése lezárta az ellenzék illegalitásának és a LEMP kényelmes parlamenti többségének időszakát, azaz fontos lépés történt a tényleges politikai pluralizmus irányába. A tényleges és korlátoktól mentes pluralizmus még nem jött létre, hiszen változatlanul nem nyertek legalitást a három koalíciós párt mellett már ma is létező politikai pártok, a teljesen szabad szenátusi választások mellett a képviselőház mandátumait változatlanul előre elosztják egymás között a politikai élet résztvevői. A kerékasztalnál kidolgozott politikai megállapodást pétiteken a lengyel parlament elsöprő többséggel szentesítette: módosította’ az ország alkotmányát, létrehozta a köztársasági elnöki intézményt, a szenátust. Jóváhagyta az új választási törvényt: a képviselői mandátumokat előzetesen elosztják, a szenátus esetében pedig teljesen szabad a verseny. Módosították a szak- szervezeti törvényt, s ezzel elhárították az akadályt a Szolidaritás legalizálása előtt. Elfogadták; azt a törvényt is, amely lehetővé teszi a Paraszt Szolidaritás újjáélesztését. A szintén elsöprő többséggel elfogadott egyesületi törvény alapján legalizálni lehet a Független Diákszövetséget is. A nagy horderejű nyilatkozatok és a szép szólamok időszaka után most a zord valósággal keli az országnak szembe néznie, ráadásul sokan nem biztosak abban, vajon a megállapodás aláírói ugyanazt mondják-e, amit gondolnak, s még kevésbé biztosak abban, hogy vajon a megállapodások szellemében fognak-e cselekedni. Erre figyelmeztette a képviselőket a soron kívül felszólaló Meclewski katolikus képviselő, miközben a kerékasztalnál született megállapodások fölötti elégedettségét hangsúlyozta. Zsebesi Zsolt A HUNGAROTON Magyar Hanglemezgyártó Vállalat TÁJÉKOZTATJA A magánkereskedő vevőit, hogy április 10-től az alábbi üzletekben biztosítja azonnali kiszolgálásukat, készpénzfizetés ellenében. Teljes választékból, előnyösebb feltételekkel! HMHV 3. sz. Hanglemezbolt, Budapest VI., Majakovszkij u. 46. T.: 420-494 HMHV 6. sz. Hanglemezbolt, Budapest IX., Ráday u. 7. T.: 176-054. Könyvértéka Budapest V., Honvéd u. 5. T.: 316-350. Téka Könyvértékesítő Könyvtárellátó és Könyvkiadó V. 32. sz. Hanglemezbolt, Nagykanizsa, Lenin u. 8. HMHV 1. sz. Hanglemezbolt, Debrecen, Vörös Hadsereg u. 71. T.: 52-17-701. HMHV 2. sz. Hanglemezbolt, Szeged, Kölcsey u. 4. T.: 62-12-356. HMHV 5. sz. Hanglemezbolt, Dorog, Semmelweis u. 9. T.; 653. A vásárláskor kérjük a tanács által kiadott „Magánkereskedői Igazolvány” bemutatását. (105223)
