Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 83. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 10., hétfő VÁROSI MÚZSÁK Városavatóinkon megszó­laltak a műszák. Az ünnep­re vers született Tabon és Fonyódon — bizonyítva, hogy a szülőföld és a költő együvé tartozik. A várossá avatás pillana­tában fontos szerepet kap­tak a múzsák, amelyek év­ezredek óta nem csak ün­nepi eseményekről zengenek. A városavatókon ünnepi hangulatot teremtettek. De hallgatnak-e rájuk a mun­kás hétköznapokon? Az avatást követő napon folytatódott az élet. Bízom abban, hogy nemcsok foly­tatódott, hanem valami el is kezdődött. Mit adhatnak ehhez a mú­zsák? Az ünnepi verses felkö­szöntők, a többi várostól ajándékba kapott képzőmű­vészeti alkotások emlékezte­tőül maradtak ott: egy fo­lyamat — a várossá válás — véget ért, s egy másik kez­dődött: a városi élet felté­teleinek biztosítása. Nem fé­nyes paripákkal, hintókkal vagy napjaink John Deer- jeivel ajándékozták meg az új városokat a küldöttségek, hanem festménnyel, szobor­ral: egyszóval a maradandó- sággal, a művészi értékkel. Mindezt akkor, amikor a kultúra válságjelenségektől terhes. Lehet, hogy még mindig olcsóbb volt ajándékba fest­ményt, szobrot vinni, mint bármi mást, amit ilyen al­kalmakkor illik. Ám egy művészeti alkotásról sehol sem az derül ki első látásra, hogy mennyibe került, ha­nem az: milyen belső érté­kekkel rendelkezik. Ma aján­dékba adni ilyen tárgyat kihívás is: becsüljétek az al - kotást, az alkotó embert! A városavató rendezői tu­datában voltak annak, hogy nemcsak az a feladatuk a múzsáknak, hogy ünnepivé tegyék a várva várt napot, hanem hogy rangjukhoz mél­tó helyet kapjanak Tabon, Csurgón, Fonyódon is. Ta- káts Gyula Tabnak, Fodor András Fonyódnak írott ver­se több az ünnepi ceremónia díszénél: a költői szó bevi­lágítja a holnapot is ... Hasonló ünnepre — gon­dolom — nem kerülhet sor ezeken a helyeken, de a mú­zsáknak ezután is lesz sze­repük. Lesz szerepük? Csokonai csurgói örökösei nemcsak a hagyománnyal törődnek, nemcsak azt gon­dozzák, hanem új értékeket is teremtenek. Különösen nagy feladatok várnak a diákságra, az ifjúságra, amely e helyütt is bizonyí­totta: kedveli a múzsákat. Fonyódnak ugyan nincsenek ilyen hagyományai, ám a művészetekben mindig mél­tó hely illette meg ezt a vidéket. A nyári nyüzsgésen át- hallatszik-e majd a múzsák szava? Hagyjuk-e, hogy megszólítsanak bennünket? Horányi Barna Nemzeti kerekasztal-előkészítő Hét politikai és társadalmi szervezet megbeszélése a fórumról Az MSZMP Központi Bi­zottsága kezdeményezésére szombaton a Magyar Tudo­mányos Akadémia felolva­sótermében hét politikai és társadalmi szervezet meg­beszélést tartott politikai ér­dekegyeztető fórum meg­alakításáról. A kötetlen ta­nácskozáson részt vettek a Független Kisgazda-, Föld­munkás és Polgári Párt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövet­sége, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, aMün- nich Ferenc Társaság, va­lamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa képvise­lői. Az eszmecseréről nyi­latkozatot tettek közzé. Ez hangoztatja: a tanácskozás felszólalói üdvözölték, idő­szerűnek tartották, és tá­mogatásukról biztosították azt a törekvést, amely egy nemzeti kerékasztal-jellegű fórum létrehozására irányul. A többoldalú megbeszé­lésre az MSZMP tárgyaló­csoportja 15 politikai, tár­sadalmi szervezetnek jut­tatott el meghívást. Több szervezet az Ellenzéki Ke­rékasztal résztvevőiként — a tárgyalások nem kielégí­Kevesebb a termőföld KÉT ÉV ALATT „ELKOPOTT“ TÖBB MINT 1560 HEKTÁR A KNEB által kezdemé­nyezett országos vizsgálat­hoz csatlakozva vette prog­ramjába a Somogy Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a termőföldek védelmének és hasznosításának föltér­képezését. Csaknem félszáz ellenőr azt nézte meg a ta­nácsoknál, a földhivatalok­nál és tíz termelőszövetke­zetben, hogy tavaly és ta­valyelőtt hogyan bántak a mezőgazdasági művelésre alkalmas területekkel, leg­nagyobb természeti kin­csünkkel: a földdel. A kialakult helyzetről és a tapasztalatokon alapuló javaslatokról tájékoztatják majd a KNEB-et, előbb azonban megyei NEB-ülé- sen vitatták meg — a kö­zelmúltban — Györfi Pál vizsgálatvezető és Vörös Ferenc gazdasági szakértő jelentését a jelentős témá­ról. E sorok írója részt vett 1987 márciusában az Or­szággyűlés tavaszi üléssza­kán, ahol a képviselők a földről szóló törvényjavas­latról tanácskoztak s végül elfogadták az úgynevezett földtörvényt. Akkor nagy figyelmet keltett — s mais érvényes — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszternek az a megállapítása, miszerint: „a termőföld védelme, hasz­nosítása a társadalom szé­les köreit \érinti ... Termő­földünk csak a társadalom összefogásával adhat na­gyobb ,értéket, állhat job­ban az ország közösségének szolgálatára; ez \ azonban természetesen nem jelenti azt, hogy mind a földvéde­lemben, mind annak hasz­nosításában ne azé lenne a legfőbb felelősség, aki a földet birtokolja, műveli.”. Azt is mondta a miniszter, hogy „erényeink, fogyaté­kosságaink egyaránt meg­találhatók a földvédelem, g földhasznosítás tükrében. Fogyatékosságaink közül a lassúság, a túlzott óvatos-' ság, a bürokratizmusba való belebonyolódás ... igényli mindenekelőtt ja páltozást.” Hogy állunk e téren So­mogybán — két évvel a tör­vény megalkotása, a Parla­ment épületében elhangzot­tak után ? A vizsgálatot végzők és a megyei N EB-ülés vitájának résztvevői is erre és még jó néhány kérdésre keresték a választ. Megállapításaik kö­zül — a teljességre való törekvés igénye nélkül — érdemes egypárat kiragad­ni. Például azt, amelyik ki­mondja, hogy csökkent a földhasználók felelőssége. A racionális földhasználat már csak azért sem érvé­nyesülhetett, mert megszűnt a földnek az értéke, s minthogy a döntések nem a használók körében szület­tek, azokkal csak részben tudtak azonosulni. Somogybán 1987-ben és 1988-ban együttvéve 1561 hektárt vontak ki véglege­sen a termelésből, a leg­többet — 1987-ben 1407 hektárt — erdőtelepítésre. Ennél jóval kisebb területet az ipar és a bányászat, a vízügyi létesítmények, a község- és városrendezések „vittek el”. No persze, nem ingyen: a már említett két évben a végleges mezőgaz­dasági termelésből történő területkivonás után 38,6, az ideiglenes kivonásért pedig 3,9 millió forint földvédelmi járulékot kellett fizetniük. Ez a pénz aztán az orszá­gos „nagy kalapba” került, s abból pályázat alapján so­mogyi gazdaságok is kaptak állami támogatást: 1987- ben 23 üzem 664 hektárra összesen 15,7 milliót, tavaly pedig 18 üzem 860 hektárra 16,2 milliót. Vannak még — s úgy látszik, maradnak is egy ideig — feszítő problémák. Ilyen készültségforrás, hogy a földnek nincs fo­rintban kifejezhető értéke, jóllehet rendre adják s ve­szik. Ám ahány helyen, szinte mindig más és más az ára. Kialakult az egyes területekre érvényes for­galmi érték is, ez azonban nem mindig egyezik az aranykorona-, illetve pont­értékkel, vagyis a nyilván­tartási értékkel. A gond megoldására tett javaslat egy a sok közül, a somogyi NÉB-vizsgálat tapasztala­tai alapján született. Hernesz Ferenc VENDÉGVÁRÓ EURÓPA Készülődés a siófoki szállodasoron Április 20-án nyitja meg kapuit az eLső siófoki szál­loda, az Európa. Ezt köve­tően „verik le” a lakatot a déli part többi vendégváró létesítményének ajtajáról. Most még kihalt a Bala- ton-part; üres sétány vezet az üres szállodasorhoz. A platánok árnyékát csak nagy ritkán lépi át egy-egy összebújó pár, vagy kutyát sétáltató idős néni. Az épü­letben azonban fürge kezek végzik az utolsó simításo­kat. Pamlényi György, a Pannónia Szálloda és Ven­déglátóipari Vállalat vil­lanyszerelője lámpaburákat cipelt át a szellős társal­gón.. Még 28-at kell fölsze­relnie, hogy a nyári éjsza­kákon fényben fürödfiesserf az Európa szálló terasza. Rajta kívül már csak ket­ten dolgoznak a házban, a bár. famunkáit készítik el. Délutánra — azt mondták — kertészeket várnak. A jövő héten pedig már a ta­karítóasszonyok is elkezd­hetik a munkát. tő előkészítésére hivatkozva — nem fogadta el a meghí­vást. Az Üj Márciusi Front és a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Taná­csa külön megfontolások miatt maradt távol a meg­beszélésről. A hozzászólók nem osz­tották azt a véleményt, hogy az eszmecsere előké­szítése nem az előzetes egyeztetéseknek megfelelő­en történt. Minden érintett szervezet egyenlő jogú part­nerként, előfeltételek nél­küli, kötetlen többoldalú tárgyalásra kapott meghí­(Folytatás a 2. oldalon.) Straub F.Brúnó Moszkvában A Szovjet Tudományos Akadémia Biológiai Ku­tató Központjának meg­látogatására vasárnap reg­gel Moszkvába érkezett Straub F. Brúnó akadé­mikus, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. A magyar tudós-államférfit magán­látogatására elkísérte fele­sége, Szabolcsi Gertrúd akadémikus is. Straub F. Brúnót, aki vonattal érkezett Moszk­vába, a pályaudvaron Tengiz Mentesasvili, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tit­kára és I. Makarov, a a Szovjet Tudományos Akadémia tudományos fő­titkára köszöntötte más hivatalos személyiségek társaságában. KISZ KB-ÜLES A KISZ április 21—23. kö­zött itartanidó XII. kongrasz- szusánaik előkészítéséről tár­gyalt vasárnap a KISZ Köz­ponti Bizottsága. A testület utolsó tanácskozásán meg­hallgatta Nagy Imrén ék, a KISZ KB első titkárának tá­jékoztatóját és összegezését a mácius közepe óta lezajlott küldöttgyűlések tapasztala­tairól. KÖRNYEZETVÉDELMI TÁRGYALÁS Április 7-én és 8-áni Ma­gyarországon tárgyalt a szlovák erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és fafeldol­gozó ipari minisztérium de­legációja Vladimir Marge- tin miniszter vezetésével. A delegáció tárgyalást folyta­tott Maróthy László kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszterrel. Ennek során, a miniszterek egyet­értettek a határvizi kor­mánymeghatalmazottaknak a Bős (Gabcsikovó)— nagymarosi vízlépcsőrend­szer vízminőségvédelmi fel­adataival kapcsolatos meg­állapodásával, és aláírták azt a jelentést, amelyet a Magyar—Csehszlovák Gaz­dasági és Műszaki—Tudo­mányos Együttműködési Bizottság társelnökei — a magyar, illetve a csehszlo­vák miniszterelnökhelyet­tes — elé terjesztenek. A jelentés javaslatot tar­talmaz a vízlépcsőrendszer építése és üzemeltetése so­rán szükséges környezetvé­delmi intézkedésekről szóló kormányközi megállapodás előkészítéséről. Fogékonyak a jóra Nyers Árpádné, a Kapos­vári Húskombinát export­üzemének dolgozója néhány hónapja fölvételét kérte az MSZMP-be. — Eddig a KISZ-ben „kóstolgattam” a mozgalmi életet, s ez a kóstolgatás nem mindig vált örömöm­re. Alapszervezetünik élete meglehetősen lapos. Opti­mista típus vagyok, ezért a KISZ-nek MSZMP-tagként is tagja maradtam. A fiatalasszony munkahe­lyi és mozgalmi aktivitásá­ra fölfigyelt a helyi párt- alapszervezet titkára. Meg­hívta: vegyen részt néhány pártalapszervezeti taggyű­lésen. — Tavaly ősz óta több taggyűlést meghallgattam — mondta Nyers Árpádné. — Tetszett az a hév, amely- lyel a sokféle kérdést meg­vitatták, s tetszett, hogy a vitákban egyenrangú fél­ként vett részt az igazgató- helyettes és a segédmun­kás. Tapasztalataim alapján végül, is úgy döntöttem: föl­vételemet kérem az alap­szervezetbe. Az ismerősök és a csa­ládtagok csodálkoztak: én, egyszerű munkásember, mit akarok tenni, meg aka­rom váltani a világot? Vi­lágmegváltásra valóban nem vállaikozhatom, már csak azért sem, mert néha bizonytalanság fog el: nem vagyak elég tájékozott, nem biztos, hogy helytálló a vé­leményem. Újságot olva­sok, televíziót nézek, de nem biztos, hogy ez elég is­meret ahhoz, hogy vitázni tudjak, javaslatot tehessek. Elmélyültebb ismeretek megszerzéséhez jelenleg ke­vés a lehetőségem: géem- kázom, otthon pedig az öt­éves kislányomra fordítom minden szabad időmet. A pártalapszervezeti tájékoz­tatókat elolvasom, mozgal­mi végzettségem azonban nincs. Az önmagámban való kétkedés sem gátolhat ab­ban, hogy keressem a kö­zösségemet, s azt, hogy mi­ként tudom segíteni a „nagy” feladatok megvaló­sítását. — Milyen nagy felada­tokra gondol ? — Sokat olvasok én is arról, hogy milyen nehéz gazdasági helyzetben van az ország, de bízom az új, fiatal vezetőkben, s abban, „ Kertesem a közösségemet' hogy jó elképzeléseik meg­valósulnak, s több ered­mény lesz a gazdaságban, kevesebb indulat a politi­kában. Keresem a helye­met, hogy én ebben mit tu­dok tenni, segíteni. Mond­ják, hogy egy alternatív szervezetet is választhattam volna. Én azonban sokszor nem tudok az új csoporto­kon kiigazodni, hogy mit is akarnak. Azonkívül az édesapám 40 évig, a nyug­díjba vonulásáig párttag volt; neki is szerepe van abban, hogy az MSZMP-t választottam. Tudom: az MSZMP mozgalmi életében is vannak gondok. Bizta­tónak látom viszont, hogy fogékonyak a jóra, akár Ke­letről, akár Nyugatról, akár belföldről jön. Nem vagyok politikai végzettségű em­ber, hogy nagy szavakat tudnék mondani: munkás vagyok, aki úgy látja, hogy az országban csak akkor lesz kevesebb gond, ha mindenki becsületesen el­végzi a munkáját, s társas­lény vagyok, aki úgy érzi, hogy tartozni kell egy kö­zösséghez. Kovács Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents