Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-10 / 83. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 83. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 10., hétfő VÁROSI MÚZSÁK Városavatóinkon megszólaltak a műszák. Az ünnepre vers született Tabon és Fonyódon — bizonyítva, hogy a szülőföld és a költő együvé tartozik. A várossá avatás pillanatában fontos szerepet kaptak a múzsák, amelyek évezredek óta nem csak ünnepi eseményekről zengenek. A városavatókon ünnepi hangulatot teremtettek. De hallgatnak-e rájuk a munkás hétköznapokon? Az avatást követő napon folytatódott az élet. Bízom abban, hogy nemcsok folytatódott, hanem valami el is kezdődött. Mit adhatnak ehhez a múzsák? Az ünnepi verses felköszöntők, a többi várostól ajándékba kapott képzőművészeti alkotások emlékeztetőül maradtak ott: egy folyamat — a várossá válás — véget ért, s egy másik kezdődött: a városi élet feltételeinek biztosítása. Nem fényes paripákkal, hintókkal vagy napjaink John Deer- jeivel ajándékozták meg az új városokat a küldöttségek, hanem festménnyel, szoborral: egyszóval a maradandó- sággal, a művészi értékkel. Mindezt akkor, amikor a kultúra válságjelenségektől terhes. Lehet, hogy még mindig olcsóbb volt ajándékba festményt, szobrot vinni, mint bármi mást, amit ilyen alkalmakkor illik. Ám egy művészeti alkotásról sehol sem az derül ki első látásra, hogy mennyibe került, hanem az: milyen belső értékekkel rendelkezik. Ma ajándékba adni ilyen tárgyat kihívás is: becsüljétek az al - kotást, az alkotó embert! A városavató rendezői tudatában voltak annak, hogy nemcsak az a feladatuk a múzsáknak, hogy ünnepivé tegyék a várva várt napot, hanem hogy rangjukhoz méltó helyet kapjanak Tabon, Csurgón, Fonyódon is. Ta- káts Gyula Tabnak, Fodor András Fonyódnak írott verse több az ünnepi ceremónia díszénél: a költői szó bevilágítja a holnapot is ... Hasonló ünnepre — gondolom — nem kerülhet sor ezeken a helyeken, de a múzsáknak ezután is lesz szerepük. Lesz szerepük? Csokonai csurgói örökösei nemcsak a hagyománnyal törődnek, nemcsak azt gondozzák, hanem új értékeket is teremtenek. Különösen nagy feladatok várnak a diákságra, az ifjúságra, amely e helyütt is bizonyította: kedveli a múzsákat. Fonyódnak ugyan nincsenek ilyen hagyományai, ám a művészetekben mindig méltó hely illette meg ezt a vidéket. A nyári nyüzsgésen át- hallatszik-e majd a múzsák szava? Hagyjuk-e, hogy megszólítsanak bennünket? Horányi Barna Nemzeti kerekasztal-előkészítő Hét politikai és társadalmi szervezet megbeszélése a fórumról Az MSZMP Központi Bizottsága kezdeményezésére szombaton a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében hét politikai és társadalmi szervezet megbeszélést tartott politikai érdekegyeztető fórum megalakításáról. A kötetlen tanácskozáson részt vettek a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt, aMün- nich Ferenc Társaság, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselői. Az eszmecseréről nyilatkozatot tettek közzé. Ez hangoztatja: a tanácskozás felszólalói üdvözölték, időszerűnek tartották, és támogatásukról biztosították azt a törekvést, amely egy nemzeti kerékasztal-jellegű fórum létrehozására irányul. A többoldalú megbeszélésre az MSZMP tárgyalócsoportja 15 politikai, társadalmi szervezetnek juttatott el meghívást. Több szervezet az Ellenzéki Kerékasztal résztvevőiként — a tárgyalások nem kielégíKevesebb a termőföld KÉT ÉV ALATT „ELKOPOTT“ TÖBB MINT 1560 HEKTÁR A KNEB által kezdeményezett országos vizsgálathoz csatlakozva vette programjába a Somogy Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a termőföldek védelmének és hasznosításának föltérképezését. Csaknem félszáz ellenőr azt nézte meg a tanácsoknál, a földhivataloknál és tíz termelőszövetkezetben, hogy tavaly és tavalyelőtt hogyan bántak a mezőgazdasági művelésre alkalmas területekkel, legnagyobb természeti kincsünkkel: a földdel. A kialakult helyzetről és a tapasztalatokon alapuló javaslatokról tájékoztatják majd a KNEB-et, előbb azonban megyei NEB-ülé- sen vitatták meg — a közelmúltban — Györfi Pál vizsgálatvezető és Vörös Ferenc gazdasági szakértő jelentését a jelentős témáról. E sorok írója részt vett 1987 márciusában az Országgyűlés tavaszi ülésszakán, ahol a képviselők a földről szóló törvényjavaslatról tanácskoztak s végül elfogadták az úgynevezett földtörvényt. Akkor nagy figyelmet keltett — s mais érvényes — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek az a megállapítása, miszerint: „a termőföld védelme, hasznosítása a társadalom széles köreit \érinti ... Termőföldünk csak a társadalom összefogásával adhat nagyobb ,értéket, állhat jobban az ország közösségének szolgálatára; ez \ azonban természetesen nem jelenti azt, hogy mind a földvédelemben, mind annak hasznosításában ne azé lenne a legfőbb felelősség, aki a földet birtokolja, műveli.”. Azt is mondta a miniszter, hogy „erényeink, fogyatékosságaink egyaránt megtalálhatók a földvédelem, g földhasznosítás tükrében. Fogyatékosságaink közül a lassúság, a túlzott óvatos-' ság, a bürokratizmusba való belebonyolódás ... igényli mindenekelőtt ja páltozást.” Hogy állunk e téren Somogybán — két évvel a törvény megalkotása, a Parlament épületében elhangzottak után ? A vizsgálatot végzők és a megyei N EB-ülés vitájának résztvevői is erre és még jó néhány kérdésre keresték a választ. Megállapításaik közül — a teljességre való törekvés igénye nélkül — érdemes egypárat kiragadni. Például azt, amelyik kimondja, hogy csökkent a földhasználók felelőssége. A racionális földhasználat már csak azért sem érvényesülhetett, mert megszűnt a földnek az értéke, s minthogy a döntések nem a használók körében születtek, azokkal csak részben tudtak azonosulni. Somogybán 1987-ben és 1988-ban együttvéve 1561 hektárt vontak ki véglegesen a termelésből, a legtöbbet — 1987-ben 1407 hektárt — erdőtelepítésre. Ennél jóval kisebb területet az ipar és a bányászat, a vízügyi létesítmények, a község- és városrendezések „vittek el”. No persze, nem ingyen: a már említett két évben a végleges mezőgazdasági termelésből történő területkivonás után 38,6, az ideiglenes kivonásért pedig 3,9 millió forint földvédelmi járulékot kellett fizetniük. Ez a pénz aztán az országos „nagy kalapba” került, s abból pályázat alapján somogyi gazdaságok is kaptak állami támogatást: 1987- ben 23 üzem 664 hektárra összesen 15,7 milliót, tavaly pedig 18 üzem 860 hektárra 16,2 milliót. Vannak még — s úgy látszik, maradnak is egy ideig — feszítő problémák. Ilyen készültségforrás, hogy a földnek nincs forintban kifejezhető értéke, jóllehet rendre adják s veszik. Ám ahány helyen, szinte mindig más és más az ára. Kialakult az egyes területekre érvényes forgalmi érték is, ez azonban nem mindig egyezik az aranykorona-, illetve pontértékkel, vagyis a nyilvántartási értékkel. A gond megoldására tett javaslat egy a sok közül, a somogyi NÉB-vizsgálat tapasztalatai alapján született. Hernesz Ferenc VENDÉGVÁRÓ EURÓPA Készülődés a siófoki szállodasoron Április 20-án nyitja meg kapuit az eLső siófoki szálloda, az Európa. Ezt követően „verik le” a lakatot a déli part többi vendégváró létesítményének ajtajáról. Most még kihalt a Bala- ton-part; üres sétány vezet az üres szállodasorhoz. A platánok árnyékát csak nagy ritkán lépi át egy-egy összebújó pár, vagy kutyát sétáltató idős néni. Az épületben azonban fürge kezek végzik az utolsó simításokat. Pamlényi György, a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat villanyszerelője lámpaburákat cipelt át a szellős társalgón.. Még 28-at kell fölszerelnie, hogy a nyári éjszakákon fényben fürödfiesserf az Európa szálló terasza. Rajta kívül már csak ketten dolgoznak a házban, a bár. famunkáit készítik el. Délutánra — azt mondták — kertészeket várnak. A jövő héten pedig már a takarítóasszonyok is elkezdhetik a munkát. tő előkészítésére hivatkozva — nem fogadta el a meghívást. Az Üj Márciusi Front és a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa külön megfontolások miatt maradt távol a megbeszélésről. A hozzászólók nem osztották azt a véleményt, hogy az eszmecsere előkészítése nem az előzetes egyeztetéseknek megfelelően történt. Minden érintett szervezet egyenlő jogú partnerként, előfeltételek nélküli, kötetlen többoldalú tárgyalásra kapott meghí(Folytatás a 2. oldalon.) Straub F.Brúnó Moszkvában A Szovjet Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Központjának meglátogatására vasárnap reggel Moszkvába érkezett Straub F. Brúnó akadémikus, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. A magyar tudós-államférfit magánlátogatására elkísérte felesége, Szabolcsi Gertrúd akadémikus is. Straub F. Brúnót, aki vonattal érkezett Moszkvába, a pályaudvaron Tengiz Mentesasvili, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára és I. Makarov, a a Szovjet Tudományos Akadémia tudományos főtitkára köszöntötte más hivatalos személyiségek társaságában. KISZ KB-ÜLES A KISZ április 21—23. között itartanidó XII. kongrasz- szusánaik előkészítéséről tárgyalt vasárnap a KISZ Központi Bizottsága. A testület utolsó tanácskozásán meghallgatta Nagy Imrén ék, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját és összegezését a mácius közepe óta lezajlott küldöttgyűlések tapasztalatairól. KÖRNYEZETVÉDELMI TÁRGYALÁS Április 7-én és 8-áni Magyarországon tárgyalt a szlovák erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és fafeldolgozó ipari minisztérium delegációja Vladimir Marge- tin miniszter vezetésével. A delegáció tárgyalást folytatott Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel. Ennek során, a miniszterek egyetértettek a határvizi kormánymeghatalmazottaknak a Bős (Gabcsikovó)— nagymarosi vízlépcsőrendszer vízminőségvédelmi feladataival kapcsolatos megállapodásával, és aláírták azt a jelentést, amelyet a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki—Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökei — a magyar, illetve a csehszlovák miniszterelnökhelyettes — elé terjesztenek. A jelentés javaslatot tartalmaz a vízlépcsőrendszer építése és üzemeltetése során szükséges környezetvédelmi intézkedésekről szóló kormányközi megállapodás előkészítéséről. Fogékonyak a jóra Nyers Árpádné, a Kaposvári Húskombinát exportüzemének dolgozója néhány hónapja fölvételét kérte az MSZMP-be. — Eddig a KISZ-ben „kóstolgattam” a mozgalmi életet, s ez a kóstolgatás nem mindig vált örömömre. Alapszervezetünik élete meglehetősen lapos. Optimista típus vagyok, ezért a KISZ-nek MSZMP-tagként is tagja maradtam. A fiatalasszony munkahelyi és mozgalmi aktivitására fölfigyelt a helyi párt- alapszervezet titkára. Meghívta: vegyen részt néhány pártalapszervezeti taggyűlésen. — Tavaly ősz óta több taggyűlést meghallgattam — mondta Nyers Árpádné. — Tetszett az a hév, amely- lyel a sokféle kérdést megvitatták, s tetszett, hogy a vitákban egyenrangú félként vett részt az igazgató- helyettes és a segédmunkás. Tapasztalataim alapján végül, is úgy döntöttem: fölvételemet kérem az alapszervezetbe. Az ismerősök és a családtagok csodálkoztak: én, egyszerű munkásember, mit akarok tenni, meg akarom váltani a világot? Világmegváltásra valóban nem vállaikozhatom, már csak azért sem, mert néha bizonytalanság fog el: nem vagyak elég tájékozott, nem biztos, hogy helytálló a véleményem. Újságot olvasok, televíziót nézek, de nem biztos, hogy ez elég ismeret ahhoz, hogy vitázni tudjak, javaslatot tehessek. Elmélyültebb ismeretek megszerzéséhez jelenleg kevés a lehetőségem: géem- kázom, otthon pedig az ötéves kislányomra fordítom minden szabad időmet. A pártalapszervezeti tájékoztatókat elolvasom, mozgalmi végzettségem azonban nincs. Az önmagámban való kétkedés sem gátolhat abban, hogy keressem a közösségemet, s azt, hogy miként tudom segíteni a „nagy” feladatok megvalósítását. — Milyen nagy feladatokra gondol ? — Sokat olvasok én is arról, hogy milyen nehéz gazdasági helyzetben van az ország, de bízom az új, fiatal vezetőkben, s abban, „ Kertesem a közösségemet' hogy jó elképzeléseik megvalósulnak, s több eredmény lesz a gazdaságban, kevesebb indulat a politikában. Keresem a helyemet, hogy én ebben mit tudok tenni, segíteni. Mondják, hogy egy alternatív szervezetet is választhattam volna. Én azonban sokszor nem tudok az új csoportokon kiigazodni, hogy mit is akarnak. Azonkívül az édesapám 40 évig, a nyugdíjba vonulásáig párttag volt; neki is szerepe van abban, hogy az MSZMP-t választottam. Tudom: az MSZMP mozgalmi életében is vannak gondok. Biztatónak látom viszont, hogy fogékonyak a jóra, akár Keletről, akár Nyugatról, akár belföldről jön. Nem vagyok politikai végzettségű ember, hogy nagy szavakat tudnék mondani: munkás vagyok, aki úgy látja, hogy az országban csak akkor lesz kevesebb gond, ha mindenki becsületesen elvégzi a munkáját, s társaslény vagyok, aki úgy érzi, hogy tartozni kell egy közösséghez. Kovács Gyula
