Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

2 Somogyi Néplap 1989. április 8., szombat Az Országos Béketanács szervezésében Tanácskozás az alternatív katonai szolgálatról Bejrút: Polgári lakosok oltanak egy kigyulladt teherautót a mohamedánok lakta negyedben április 5-én, amikor már napok óta a 14 éve tartó polgárháború legsúlyosabb tüzérsé­gi párbaját vívják a keresztény és a muzulmán erők a libanoni fővárosban eseményekre. Nyugati ha­tárainkon túl is annak bi­zonyítékát látták, hogy a magyar kormány számára igenis fontos a határain túl élő magyarság ügye. Milyen tanulságok vonhatóak le a szovjet főtitkár-államfő e heti külföldi .programjából? Aligha található közös nevező Mihail Gorbacsov két látogatása között. Egy­mástól távoli országokban járt, nemcsak földrajzi, vagy akár időzóna-tekin­tetben, hanem a társadalmi berendezkedést, a múltat, jelent és jövőt illetően is. Közös legföljebb annyi volt a kubai és az angliai uta­zásban, hogy mindkettő a tragikus örményországi földrengés miatt tavaly de­cemberben elmaradt láto­gatás pótlása volt. Közös vonás még, hogy mindkét esetben félreérté­seket is el kellett oszlatni: a mindig gyanakvó nyugati sajtó annak idején kétségbe vonta, hogy Gorbacsov va­lóban1 katasztrófa miatt uta­zik haza, és „nézeteltérése­ket" engedett sejteni a mindkét országhoz fűződő kapcsolatokban. No nem egyenlő mértékben. A gya­núsítás inkább vonatkozott Kubára, amelynek szocialis­kájának önálló alakításá­hoz. A nyugati sajtó éppen e tekintetben tartja kudarc­nak a havannai utat: sze­rintük az lett volna a siker, ha Gorbacsov meggyőzi Castrót a szovjet pereszt­rojka útjának követéséről. Ez az értékelés tökéletesen téves, hiszen Gorbacsovnak hangsúlyozottan nem volt szándéka a szovjet módsze­rek exportja. Ami az angliai tárgyalá­sokat illeti, ott szenzáció volt, hogy nem maradtak el a fontos bejelentések a szovjet katonai intézkedé­sekről. Emellett senki nem várta, hogy a központi té­maként szereplő leszerelési kérdésekben tökéletes le­gyen az összhang, hiszen is­mert, hogy Thatcher kor­mányfő meggyőződéses híve — a Varsói Szerződés erő­fölényére hivatkozva — a nyugat-európai rakéták kor­szerűsítésének, amit Gorba­csov most sem mulasztott el elítélni. S az sem lephet meg senkit, hogy a brit saj­tó — bármennyire is rokon­szenvezik Gorbacsovval — 'épp a látogatás idejére idő­zítette azt a hírt, miszerint a Szovjetunió bombázókat adott él Líbiának. A tár­gyalások éppen azt igazol­ták, hogy lőhet eredmény ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN SZOMBAT: Washingtonba érkezett Hoszni Mubarak. — Namíbiába látogatott Thatcher brit miniszterelnök. — Parlamenti választást tartottak Iránban. — Bécsben eltemették Zitát, Magyarország utolsó királynéját, az utolsó Habsburg császárnét; VASÄRNAP: Ütban Kubába rövid pihenőt tartott az Ír Köztársaságban és megbeszélést folytatott Haughey kormányfővel Mihail Gorbacsov, aki a nap folyamán (helyi idő szerint) Havannába érkezett. — A Palesztin Központi Tanács egyhangúlag Arafatot választotta a palesztin állam elnökévé. — Államcsíny volt Haitiban; HÉTFŐ: Kárpátalján tett látogatást Grósz Károly. — Megkezdődtek Mihail Gorbacsov tárgyalásai Havanná­ban. — Bush amerikai elnök találkozott Mubarak egyip­tomi államfővel. — Chevenement francia védelmi mi­niszter a Szovjetunióba érkezett. — Szovjet kereskedel­mi képviselet nyílt Szöulban. — Magyar bevásárlók áradata indult Ausztriába; KEDD: A Nemzetgyűlésben elmondott beszéddel és nemzetközi sajtóértekezlettel véget ért Mihail Gorbacsov kubai programja. — Ünnepélyes külsőségek között em­lékeztek meg Brüsszelben a NATO fennállásának 40. évfordulójáról. — Rakétatámadás volt Kabul ellen. — New Yorkba érkezett Jichak Samir izraeli kormányfő; SZERDA: Befejeződött a lengyel kerekasztal mindhá­rom bizottságában a munka. — Megérkezett Londonba Mihail Gorbacsov. — Lemondott a koszovói tartományi elnökség elnöke. — Rövid megbeszélést tartott Moszkvá­ban Gulio Andreotti olasz külügyminiszter. — Bonn ha­zarendelte bukaresti nagykövetét; CSÜTÖRTÖK: Megkezdődött a brit—szovjet csúcsta­lálkozó. — A ciprusi görög és török közösség vezetője New Yorkban újabb tárgyalási fordulót tartott. — Vil­lámlátogatást tett Párizsban Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. — Bush amerikai elnök fogadta Samirt; PÉNTEK: Hazautazott Londonból Mihail Gorbacsov. — Phenjanban megkezdődött a KNDK parlamenti ülés­szaka. A hét 2 kérdése Miért utazott Grósz Károly a Kárpátaljára? Azok a sokrétű változá­sok, amelyek napjaink ma­gyar politikáját jellem­zik, érezhetőek természe­tesen a külkapcsolatokban, és egy olyan területen is, amely valahol a kül- és belső ügyek mezsgyéjén fnozog. A nemzetiségekről van szó, és nem csupán azokról a nemzetiségekről, amelyek itt Magyarorszá­gon illeszkednek be a ha­zai viszonyokba és kapnak ehhez teljes egyenjogúsá­got és szabadságot, hanem azokról is, amelyek, valljuk meg, ugyancsak eltérő vi­szonyok között igyekeznek magyarságukat megőrizni. A rossz példákról hallunk napjainkban eleget. S bár a magyar kormány figyel­mének, erőfeszítéseinek jó részét leköti a Romániában élő magyar nemzetiség ügye, ez nem jelentheti, hogy lazítja a kapcsolatot a kevésbé problémamentes körülmények között élők­kel. E törekvést is példázta Grósz Károly hétfői láto­gatása Kárpátalján, talál­kozása a záhonyi, ungvá­ri, beregszászi és munkácsi Gorbacsov beszéde a londoni Cityben Előikelő vendégsereg gyűlt össze tegnap délben a londoni Cityben, az ősi Guildhallban, hogy meg­hallgassa Mihail Gorbacsov szovjet államfő nagy ér­deklődéssel várt beszédét. A XV. században épült vá­rosháza középkori pompá­val várta első szovjet ven­dégszónokát, akit rendkívül meleg fogadtatásban része­sített a meghívott közön­ség. Margaret Thatcher veze­tésével ott voltak a brit kormány tagjai, a politikai pártok vezetői, volt_ brit miniszterelnökök, főbírák, Robert Runde canterbury érsek, az anglikán egyház feje vezetésével egyházi méltóságok, a gazdasági-üz­leti élet kiemelkedő szeme- lyiségei. Christopher Colett, Lón- dón főpolgármestere a fő­város polgárai nevében melegen .üdvözölte Mihail Gorbacsovot és feleségét. A szertartásmester ezután. Mi­hail Gorbacsovot szólította a pulpitushoz. A szovjet elnök beveze­tőben hangoztatta, nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a Guildhall fórumáról szólhat az egész brit nép­hez, majd a maga és a szovjet nép nevében tiszte­lettel adózott a brit tudo­mány, filozófia, művészet nagyjai, feltalálók, tenge­részek, mérnökök, munká­sok előtt, akik nélkül, mint hangsúlyozta, az európai kultúra és a modern civili­záció elképzelhetetlen len­ne. — A XX. század a végé­hez közeledik — mondotta. — Ez az évszázad telve volt olyan viharos események­kel, amelyek igazi forduló­pontot jeleztek az egész emberi civilizáció történe­tében. Kevesen akadnak olyanok, akik napjainkban ne tűnődnének el azon, vajon merre tartunk, mi van a vízválasztó mögött. — Az utóbbi években egyetemessé vált korunk sorsdöntő természetének tudata. Ez a tudat remény­séggel, de ugyanakkor ria­dalommal is párosul. A vi­lágközösség kétféle politi­ka keresztútján áll. Az egyik az erő politikája. Ez a múltban gyökerezik. A másik politika csupán most kezd alakot ölteni. Ezt a vi­lág egyetemességének és kölcsönös függőségének gyors kikristályosodási fo­lyamata alakítja. Ez pa- rancsolóvá teszi az egyete­mes emberi érdekek és ér­tékek elsődlegességét. Példaként említette Gor­bacsov a szovjet-örményor- szági földrengés nyomán vi­lágszerte, így Nagy-Britan­niában is megnyilvánult együttérzést és segítőkész­séget. A szovjet átalakítási folyamat iránti világmére­tű érdeklődésre utalva hangsúlyozta, hogy a pe­resztrojka hosszú távú program, nincs visszafor­dulás, s a szovjet nép, amint ezt a választásokon is kinyilvánította, szilár­dan összekapcsolja sorsát a peresztrojkával. Beszéde további részében Gorbacsov világpolitikai kér­désekkel foglalkozott és be­jelentette, hogy ebben az évben a Szovjetunió beszün­teti ' a fegyvér-tkategóriájú dúsított uránium gyártását. A NATO nukleáris „kor­szerűsítési" terveiről szól­va Gorbacsov elmondta: amennyiben a NATO vég­rehajtja taktikai nukleá­ris fegyvereinek „korsze­rűsítési” programját, ez szükségképpen kihatással lesz a bécsi tárgyalásokra, a bizalomerősítő intézke­désekre és általában az európai helyzetre. Ez szükségképpen nagymér­tékben csökkentené mind­annak az értékét, amit az INF-szerződéssel elértünk. A leghatározottabban el­lenezzük a nukleáris kor­szerűsítés bármilyen ter­vét. Mi, a magunk részéről nem korszerűsítünk, ez nincs szándékunkban, ha­csak rá nem kényszeríte­nek bennünket. Hiszem, hogy a józan ész felülkere­kedik — hangsúlyozta Gor­bacsov. Kifejezte a Szovjetunió készségét a hadászati tá­madó nukleáris fegyverze­tek ötvenszázalékos csök­kentéséről folytatott szov­jet—amerikai tárgyalások haladéktalan felújítására. Leszögezte, hogy nem hisz a „nukleáris elrettentés” doktrínájában és meggyő­ződése, hogy egy biztonsá­gos atomfegyvermentes vi­lág megvalósítása reális lehetőség. A szovjet—brit kapcso­latok pozitív alakulását méltatva hangsúlyozta, hogy a két ország együtt­működése jelentősen hoz­zájárulhat a leszerelési fo­lyamat felgyorsításához, a humanitárius és emberjogi kérdések új megközelítésé­hez, az európai folyamatok új horizontjainak megnyi­tásához. Befejezésül köszönetét mondott Margaret Thatcher asszonynak a két ország közötti jobb megértés ér­dekében tett következetes erőfeszítéseiért. Ezután Margaret -Thatcher miniszterelnök-asszony mondott rövid válaszbeszé­det. Undangwa, Namíbia: Páncélozott szállító harci járműveken ülő, álló dél-afrikai katonák várakoznak bevetésre a namíbiai—angolai határ közelében április 5-én, ahol a négy nappal korábban életbe lépett tűzszünet ellenére sem csökken a harcok hevessége a dél-afrikai kormánycsapatok és a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) fegyvere­sei között Az alternatív katonai szolgálatról kétnapos nemzet­közi tanácskozás kezdődött pénteken Budapesten, az Or­szágos Béketanács szervezé­sében. A konferencián részt vesznek az ENSZ genfi Em­beri Jogi Központja, az Am­nesty International, a Nem­zetközi Keresztyén Béke- mozgalom és a Kvóker moz­galom képviselői, valamint több kelet- és nyugat-euró­pai ország szakértői, béke­aktivistái. Meghívást kap több új szerveződés is. Barabás Miklós, az OBT főtitkára megnyitójában hangsúlyozta: a Béketanács ezzel az eszmecserével is hozzá kíván járulni az alter­natív katonai szolgálatról készülő magas szintű jog­szabályok előkészítéséhez. Hasznosnak ítéli a nemzet­közi gyakorlat megismerését a döntés előtt; a különbö­ző országok szabályozását azonban nem szabad lemá­solni, a polgári szolgálatra vontakozó szabályokat a ma­gyar sajátosságoknak meg­felelően, a hazai jogrend­szerbe illesztve kell megal­kotni. Dr. Fehér József alezre­des, a Honvédelmi Miniszté­rium titkársága igazgatási osztályának vezetője el­mondotta: várhatóan június­ban tűzi napirendjére az Országgyűlés a honvédelmi törvény módosítását, s dönt az alternatív katonai szol­gálat bevezetéséről. (A civil szolgálat részleteit egyelőre a készülő minisztertanácsi rendelet szabályozza majd.) A törvény a jövőben is le­hetőséget ad fegyver nélküli katonai szolgálat ellátására. Ezt azok a fiatalok választ­hatják, akiknek lelkiismereti meggyőződése a fegyvervise­lést utasítja el, s^nem a ka­tonai szolgálatot. A hadse­reghez tartozást is tiltó val­lást gyákorlók teljesíthetnek a jövőben polgári szolgála­tot. A legtöbbet vitatott kér­désről, e szolgálat időtarta­máról dr. Fehér József el­mondta : erre vonatkozóan két változat kerül a képvise­lők elé. A parlamenti mel­lett foglalnak állást, úgy eh­hez igazítva 6 hónappal — egy évre — csökkentik a tartalékos szolgálat időtarta­mát is. A felsőfokú végzett­ségűek azonban — a hon­védelmi miniszter döntése álapján — 12 hónapos sor­katonai és 18 hónapig tartó tartalékos szolgálatot teljesí­tenek a jövőben. A jelenleg katonaidejüket töltő diplo­másokat tehát fél évvel előbb szerelik le, a törvény ilyen értelmű elfogadása esetén. biztosítása például a ma­gyar—magyar kapcsolatok fenntartása, erősítése szem­pontjából alig felmérhető fellendüléssel kecsegtet. Ami a magyar kultúra, a magyar nyelv ápolását ille­ti, a főtitkár látogatásának minden egyes állomásán hi­teles adatokat hallhatott arról, hány magyar iskolá­ban tanulhatnak a magyar anyanyelvűek, vagy példá­ul, milyen könyvtárak áll­nak rendelkezésükre, mi­lyen sajtótermékek jelen­nek meg vagy például ho­gyan működik az ungvári egyetem Hungarológiai In­tézete. A látogatás összegezése­kor aligha hagyható figyel­men kívül, hogy nem csu­pán a két érintett ország­ban figyelték a kárpátaljai ta kiigazítás néven ismert belpolitikai irányzata két­ségkívül eltér a szovjet pe­resztrojkától. A két vezető állítólagos nézeteltéréseit ugyanakkor Kuba pénz­ügyeire, illetve a Szovjet­unióval szemben évről év­re egyre növekvő adósság- állományára próbálták visz- szavezetni. Nos, a nézeteltérésekről szóló pletykákat részint ma­guk a tárgyalások, részint a két vezető közvetlen, a beszédekben és a sajtóérte­kezleten egyaránt kimon­dott közvetlen cáfolata el­oszlatta. Mindketten elis­merték : nézeteik nem egyeznek meg a szocialista építés útját illetően, ám mindketten alapigazságnak tartják minden ország szu­verén jogát sajárt; belpoliti­bizonyos nézetkülönbségek fennnaradása mellett is — s itt nemcsak a konkrét, és a kétoldalú kapcsolatokat elősegítő megállapodásokra keli gondolni, hanem magá­ra a pádbeszéd fenntartásá­ra. Nagy-Britanniát e te­kintetben élenjárónak tekin­tik, s a nyugati sajtó nem győzi példának állítani Mar­garet Thatchert, akinek si­került „a nyílt beszédet a meleg rokonszenvvel elegyí­tenie” ezeken a tárgyaláso­kon is. Az idézet a párizsi Le Figaro-ból való, s ha Nyugat-Európa megfogadja a tanácsot, s követi a jó példát, abból bizony Kelé­ten és Nyugaton, óceánon innen és túl egyaránt min­denki profitálni fog. Szászi Júlia lakosokkal, beszéde a zá­honyi városavatási ün­nepségen. A kárpátaljai magyarok­ról, pontosabban arról, hogy magyarságuk meg­őrzésével kapcsolatban gondjaik lennének, nem­igen hallottunk az elmúlt években. Hogy mégis volt mit javítani helyzetükön, azt a mostanában, a szov­jet politikai gondolkodás változásának korában tett igen fontos intézkedések bizonyítják. A kishatármen- ti forgalom lehetőségének

Next

/
Thumbnails
Contents