Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-08 / 82. szám
1989. április 8., szombat Somogyi Néplap Segíthet a gyors értékesítés KÉRDÉSEINKRE VÁLASZOL DERZSI ANDRÁS Zártkertek, autópályák, Teleksors (Kezdetben volt a jószán- dék, amely aztán párosult jó adag naivitással, hozzá nem értéssel, irreális kockázatvállalással és lett belőle sokaknak nem kis fejtörést okozó ügy. Az elsze- rencsétlenedett jutái telek-, illetve lakásépítési akcióról van szó. Emlékeztetőül: a KISZ a hetesi tanáccsal közösen ifjúsági lakótelep kialakítását határozta el. Az ígéretesnek indult kezdeményezés — miután már egy csomó pénzt befektettek —, különböző okok, főként anyagi nehézségek miatt, megfeneklett. És következett a tanács szanálása. Az ezzel járó anyagi következményeket (7,5 millió forintról van szó), átvállalta a megyei tanács. Értékesíthető telkek azonban még ma sincsenek. A költségek ugyanakkor nőttek, és az ügy nyomasztja az érdekelteket és érintetteket. A megyei tanács is kénytelen futni a pénze után. Közös óhaja: jó volna, ha ez a kellemetlen ügy véget érne. Brandtmüller István, a megyei tanács elnökhelyettese megbeszélésre hívta az érintettéket: a városi és a helyi tanács képviselőit, bízva abban, hogy közösen előbbre jutnak. Hamar vált nyilvánvalóvá, hogy ez az út csakis a telkek gyors előkészítése és értékesítése lehet. Kizárólag így biztosítható, hogy a befektetés viszonylag hamar megtérüljön és ne kerüljön sor újabb szanálásra, her- ce-hurcára. Nem elvekről, hanem nagyon is gyakorlati kérdőJutában sekről esett szó. Ezek között első helyen arról, hogy a jutái telkeket értékesítésre alkalmas állapotba hozzák. Ehhez szükség van a szennyvíztelep mielőbbi üzembe helyezésére, a tervek felülvizsgálására és a még mindig túlzó célok „szelidítésére”, szerződések megkötésére. Szükség van annak az egymillió forintnak az előteremtésére is, amelyet a most megfogalmazott cél eléréséhez a hetesi tanácsnak kell adni. Ezt akkor tudja visszaszerezni, ha értékesíteni kezdi a telkeket. Persze nem túl gyorsan, mert abban is megállapodtak, hogy a megyei tanács igényt tart a telkek eladásából származó bevétel mintegy ötven százalékára (a kapott kölcsön törlesztésére). Felgyorsultak az események, és ha minden, jól megy, az 51 telek értékesítésére (eredetileg nyolcvanról volt szó) viszonylag rövid idő alatt sor kerülhet. Persze nem lesz könnyű eladni. Az értékesítésnek ugyanis bizonyos gátat szab az, hogy ma Kaposváron túlkínálat van telkekből. Van persze tanulsága is a jutái telekakciónak. Különösen megszívlelendő, hogy a kockázatvállalásnál körültekintőbbnek kell lenni. A másik: a telekelőkészítés, a lakásépítés szakma és nem lehet jószándékú laikusokkal és társadalmi munkával megoldani olyan feladatokat, amelyekhez szakemberekre van szükség. — A Balaton környéke ma egyszerre látszik túlságosan beépítettnek ugyanakkor a nyaranta jelentkező igényekhez képest alulfejlesztettnek ... (Mi a véleménye erről az ellentmondásról? — Ezt az okozza, hogy az ország idegenforgalma túlságosan is egyközpontú és az elmúlt évek tehermentesítő törekvései ellenére is a Balatonnál fordul meg a legtöbb vendég. A hatvanas évek elején kezdődött óriási építési hullám is hozzájárult a túlzsúfoltsághoz. Énnek enyhítését igyekeztek szolgálni azok a rendelkezések, melyek a környezet megóvása érdekében tiltották a későbbi építkezéseket. Ezek a korlátozó rendelkezések minden esetben tartalmazták azonban azt is, hogy folyamatosan figyelemmel kell kísérni a Balaton teherbíró képességét, és az infrastruktúra fejlődésével összhangban időről-időre rugalmasan változtatni kell az építési előírásokon. Egy ilyen változtatásra került sor az elmúlt év végén, amikor az építésügyi és városfejlesztési miniszter a kormány elé terjesztett egy javaslatot, melynek a lényege az volt, hogy ott, ahol a csatornázás, a víztisztítás, és az ivóvízellátás biztosított, legyen ismét lehetőség a szálláshelyek bővítésére. Ami változatlanul gond maradt, s amivel a parlajnent legutóbbi ülésszakán egy somogyi interpelláció is foglalkozott, a zártkerti beépítésekre, valamint a gazdasági épületek létesítésére vonatkozó tilalom. Magam is visszásnak látom, hogy a még érvényes rendelkezés környezetvédelmi okokra hivatkozik, miközben például pincék építését lehetővé teszi. Ezt érzékelve még a korábbi ÉVM felkérte az érintett megyei tanácsokat, hogy a tárca közreműködésével vizsgálják felül az érintett területet. Ez a munka folyik, s várhatóan a félév végéiig mintegy 3000 hektáron 40 ezer zártkert helyzetét vizsgáljuk meg és az egyes területek elhelyezkedésétől, környezeti viszonyaitól függően módosítani fogjuk az előírásokat. Azaz, várhatóan kiemeljük a tilalom alá eső zártkertekből azokat a területeket, amelyek távlatban is kistermelés céljait szolgálják. Lesz egy második kategória, az esetlegesen üdülőövezethez csatlakoztatható területeké, ahol korlátozásokkal lehet fejleszteni és nyilván maradnak majd olyan részek is, ahol érvényben kell tartani a teljes tilalmat — A tilalom akkor válik feszültség forrásává, ha egyedi elbírálás címén módot ad a kivételezésre. Széles körben él a nézet, hogy a telektulajdonosok közül épp azok jártak párul, akik tisztességgel végigjárták a kérvényezés útvesztőit és nem kerestek kiskaput. — Nem vitatom, hogy ilyen jelenségek előfordulhattak, az viszont tény, hogy amióta a hivatalomban vagyok nem volt „egyedi elbírálás”. S épp azért, hogy ne is legyen az egész szabályozást normatív alapokra kívánjuk helyezni. — Somogyi képviselők vetették föl azt is, hogy egy korábbi, egyebek közt a tóparti telekmegosztásokat tiltó miniszteri rendelet, a földtörvény érvényesítését is nehezíti. Ez utóbbi módot ad a földek szabad adásvételére, a Balatonon ez mégsem érvényesül. A rendelet alá tartozó telkeket a tulajdonosok képtelenek eladni és az előbbiek miatt sok esetben építkezni sem tudnak rajta. Tervezik-e, hogy az állam megvásárolja ezeket a felemás helyzetű telkeket? — Egyelőre ilyen terv nincs, s főként azért, mert ennek az anyagi föltételei hiányoznak. Amikor azonban az említett fölmérés befejeződik és világos lesz, hogy hosszabb távon, mely területéken kell fenntartani az építési tilalmat, elképzelhetőnek tartok egy ilyen megoldást. Elsősorban azt kell kiszámítani, hogy ez összegszerűen mennyit igényel1, mert ettől függ a kivihetőség időpontja. — A Balaton ügyeibe számos főhatóság beleszól, de valójában egyikük sem tekintheti rmagáénak az átfogó döntés jogát és felelősségét. Esetenként a sok bába között elvész a gyerek. A Balaton-parti megyék is nagyrészt elkülönülten fejlesztenek. — Az országban van néhány szervezet, amelyik komolyan kell, hogy feleljen a Balatonért. — De van-e egy? — Ez egy olyan ügy, ahol a több felelős megléte elkerülhetetlen, hiszen a feladatok rendkívül szerteágazóak. Egészen más szakág az idegenforgalom, a közműfejlesztés, vagy a környezetvédelem. A BIB dolga, hogy koordinálja ezeket a tevékenységeket. Hogy ezt a feladatát milyen hatékonysággal látja el, annak megítélése nem az én feladatom. — A fejlesztések zöme mégiscsak az önök most már tágabb hatáskörű minisztériumához -tartozik, így kézenfekvőnek látszik, hogy részt vállaljanak ebből a koordinátor szerepből. — Ez elől aligha zárkózMINISZTER tilalom nánk el. Most még egy együttműködési megállapodás előkészítése folyik a Belügyminisztériummal, amelyik a terület és a településfejlesztésért felelős. Bízom abban, hogy az egyeztetések után tisztázódnak a határkörök és akkor tettenérhetőbb lesz, hogy ki és miiben gazdája a Balatonnak. — Folytatódik-e az MT-es autópálya építéseg Tudomásom szerint két nyomvonal tervei is készen vannak, nincs azonban döntés és ez is bizonytalanságokat okoz a telekeladásoknál és építkezéseknél ... — A közeljövőben végigjárom a Balaton-parti megyéket, s itt több kérdést is tisztázhatunk. A tervváltozatok között akár már ma is lehetne dönteni feloldva a területredezési és fejlesztési bizonytalanságokat. Amit viszont nem tudunk, hogy milyen ütemben kerülhet sor a kivitelezésre. Jelenleg is több tárgyalás zajlik külföldi kivitelezőkkel, elsősorban az Ml-es autópálya finanszírozásának és megépítésének kérdéseiről. Kiterjeszthető az az ajánlatkérés a teljes hazai autópályahálózatra, s mi távlatban gondolkodva épp egy ilyen, az átfogó fejlesztésre módot adó konstrukciót szeretnénk kidolgozni. Hogy ezen belül mikor kezdődhet meg az M7-es továbbépítése, arra még nem tudok válaszolni. — Milyen elképzeléseik vannak a siófoki belváros már nemcsak szezonban kritikus közlekedési helyzetének orvoslására? A két vasúti átjárónál csaknem állandó a torlódás ... — A vasúti felüljárók tervezését rövidesen megkezdjük, s remélhetően a következő tervidőszakban a megvalósításhoz is sikerül forrást teremteni. Mindenesetre asztalon van a téma. — Járt-e magánemberként is a Balatonnál? — Gyermekkorom óta sok nyarat töltöttem a parton, s bár most inkább a Velencei-tóhoz kötődöm, rendszeresen megfordulok a Balatonnál is. Tap^ztalom a zsúfoltságot, az ellátási gondokat és persze én is türelmetlenül markolom a volánt, ha a tűző napon közlekedési dugóba kerülök. — Köszönöm a beszélgetést. Bíró Ferenc Szegedi Nándor Üj munkahelyre költözött Kaposváron az Információtechnikai Vállalat korszerű szervizközpontja. A tegnap átadott helyiségben várhatóan berendeznek egy bemutatószalont is Takarékos pártgazdálkodás Csökkenő támogatás, növekvő bevétel Az MSZMP megyei költségvetéséről, a gazdálkodásról Faludy Miklóssal, a megyei pártbizottság pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjével és Eredics Károllyal, az oktatási igazgatóság igazgatójával beszélgettünk. — Mennyi a párt somogyi vagyonának az értéke és miből tevődik össze? — A megyei pártbizottságnak, illetve Somogy pártszerveinek 106 épülete van — kezdte Faludy Miklós. — Ezek a pártbizottságok, az oktatási igazgatóság, aztán alapszervezeti helyiségek, garázsok, raktárak. A kezelői jog a Központi Bizottságé. Értékük 208 millió forintot tesz ki. A gépek, gépi és épületberendezési tárgyak értéke 40 millió forint, összesítve ez 248 millió forint. A párt kezelésében levő épületeket 1970-ben értékelték fel utoljára, jelenleg az akkori értékek szerepelnek a nyilvántartásokban. Ehhez jönnék még a később készült épületek — így az oktatási igazgatóság is —, amelyeket az építéskori értéken tartunk nyilván. A forgalmi érték természetesen ennél jóval nagyobb. — Mennyi támogatást kapott a megyei pártbizottság tavaly a Központi Bizottságtól, s Imennyi várható az idén? — A Központi Bizottság gazdálkodási osztályától tavaly a megyei pártbizottság 54 millió forint támogatást kapott. A tavalyi gazdálkodásra az volt a jellemző, hogy a saját bevételből a kiadások 41 százalékát tudtuk fedezni, a többihez kellett a támogatás. Erre az évre 65 millió forint támogatást kapunk a Központi Bizottságtól. Az igazsághoz hozzátartozik: ahhoz, hogy megközelítően a múlt évi szinten biztosítsuk a pártszervek működésének anyagi-pénzügyi föltételeit, legalább 79 millió forintos támogatásra lett volna szükség, Miért van mindez? A megyei pártbizottság idei költségvetését a Központi Bizottság novemberi határozatának megfelelően állítottuk össze, figyelembe véve, hogy a tovább csökkenő taglétszám miatt a tavalyi 34 és fél millióhoz képest az idén 24 millió 275 ezer forint tagdíjbevétel várható. Az Országgyűlés ismert döntése 500 millió forinttal csökkentette a társadalmi szervek támogatását, s ez a pártot is érinti. A Központi Bizottság emiatt 9 millió forinttal kevesebb támogatást ad Somogynak. Ugyanakkor az infláció idei mértéke még nem ismert, januártól pedig 43 százalékos a társadalombiztosítási járulék. Megjegyzem, hogy a megyei pártbizottság társadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó címén mintegy 27—29 milliót visszafizet az állami szerveknek. — Nőtt a bevétel tavaly. Ez minek köszönhető? Várható-e ilyen növekedés az idén is? — Az egyéb bevételek teljesítése 180,4 százalékos volt tavaly. Ez az épületek helyiségbérleti díját, az oktatási igazgatóság tandíját, aztán az intézmény hasznosításának egyéb bevételeit tartalmazta. Különösen figyelemre méltó volt az, amjt az oktatási igazgatóság vezetői, dolgozói tettek a bevételek növelése érdekében. Az idén további feladatok hárulnak rájuk a kapacitások jobb kihasználása, s ezáltal a bevételek növelése érdekében. — Az oktatási igazgatóság vezetősége és apparátusa arra törekedett, hogy a szakmai-politikai feladatain felül minél jobban kihasználja a fölösleges kapacitást — folytatta Eredics Károly. — Ez — úgy gondoljuk — nemcsak megye-, hanem pártpolitikai érdek is. A korábbi években már a szabad kapacitások többségét oktatási célokra — így a Berzsenyi iskola tan- és tornaterem-igényének kielégítésére — használtuk fel. A szakmunkásképző intézetek, más művelődési intézmények szintén kapnak termet, ha tudományos konferenciát, egyéb rendezvényt terveznek. Ismerve Kaposvár szállodai gondjait, ha szükség van rá, akkor szállodai, étkezési, sportolási, kulturális illetve teremlehetőséget ajánlunk fel a nemzetközi, az országos rendezvényekhez. Nemcsak a bevételek miatt tesz- szük ezt, hanem a megye társadalmi, politikai, gazdasági céljainak az elérése érdekében, hogy a megye ezen a területen is gazdagodjon. így tavaly a bevételünk 3 millió 100 ezer forint volt. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy pótoljuk, ami a támogatás csökkentése miatt kiesett, másrészt jobban meg tudtuk teremteni a föltételeiket a párt politikai tevékenységéhez. Az a célunk, hogy a következő években a 3 és 4 millió forint körüli bevételt elérjük. Ez megteremtené a politikai képzés költségeinek a nagy részét, ha nem is az egészet. — A gimnáziumi osztályok számára számítástechnikai szaktantermet és néhány egyéb tantermet biztosítunk a demográfiai hullám levezetésének érdekében, ameddig erre szükség van. A megye, illetve az idegenforgalom-politika szempontjából nagyon fontos, hogy folytatjuk a nyelvi képzéseket, valamint különböző kiállításokat szervezünk, és az általános iskoláknak, a középiskoláknak, illetve a felsőfokú intézményeknek is segítünk szükség szerint. — ISok olvasónkat érdekli, mennyit keresnek a megyei pártbizottság tisztség- viselői. — Somogybán jelenleg a párt által függetlenítettek állománycsoportjában 139- en dolgoznak — mondta Faludy Miklós —, illetve ennyien lehetnek. A valóságban azonban 132 a létszám, míg egy évvel ezelőtt még 157 volt. A megyei pártbizottságon 32-en dolgoznak ebben az állomáriy- csoportban. A január 1-jei adatok szerint • a megyei első titkár bruttó ha/vi fizetése 40 800 forint, ez nettó 23 100 fanint. A titkároké 29, illetve 18 ezer, az osztályvezetőké 21 400, illetve 14 500, a politikai munkatársaké 15 ezer, illetve nettó 11 ezer forint. Közismert, hogy az állami és a gazdasági vezetők ennél jóval többet keresnek. Az idén egyébként béremelésre csak a tartós létszámcsökkenésből keletkező bérmaradvány szolgálhat. — 1988-ig lehetőség nyílt arra, hogy úgynevezett 13. havi fizetésként egyhavi bért kapjanak az apparátus dolgozói november 7-e előtt. Az idei költségvetés tervezésekor a múlt évi béralapnál. kevesebbet tudtunk tervezni, csak így tudjuk biztosítani szűkösen a pártszervek működését. Erre az évre' nagy biztonsággal előre jelezhető: csak akkor lesz lehetőség az úgynevezett 13. havi bér kifizetésére, ha a kiadásainkkal takarékoskodunk, vagy valamilyen formában plusz bevételhez, jutunk. Lajos Géza