Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

1989. április 8., szombat Somogyi Néplap Segíthet a gyors értékesítés KÉRDÉSEINKRE VÁLASZOL DERZSI ANDRÁS Zártkertek, autópályák, Teleksors (Kezdetben volt a jószán- dék, amely aztán párosult jó adag naivitással, hozzá nem értéssel, irreális koc­kázatvállalással és lett be­lőle sokaknak nem kis fej­törést okozó ügy. Az elsze- rencsétlenedett jutái telek-, illetve lakásépítési akció­ról van szó. Emlékeztetőül: a KISZ a hetesi tanáccsal közösen ifjúsági lakótelep kialakí­tását határozta el. Az ígé­retesnek indult kezdemé­nyezés — miután már egy csomó pénzt befektettek —, különböző okok, főként anyagi nehézségek miatt, megfeneklett. És követke­zett a tanács szanálása. Az ezzel járó anyagi következ­ményeket (7,5 millió forint­ról van szó), átvállalta a megyei tanács. Értékesít­hető telkek azonban még ma sincsenek. A költségek ugyanakkor nőttek, és az ügy nyomasztja az érdekel­teket és érintetteket. A me­gyei tanács is kénytelen futni a pénze után. Közös óhaja: jó volna, ha ez a kellemetlen ügy véget érne. Brandtmüller István, a megyei tanács elnökhe­lyettese megbeszélésre hív­ta az érintettéket: a váro­si és a helyi tanács kép­viselőit, bízva abban, hogy közösen előbbre jutnak. Ha­mar vált nyilvánvalóvá, hogy ez az út csakis a tel­kek gyors előkészítése és értékesítése lehet. Kizárólag így biztosítható, hogy a be­fektetés viszonylag hamar megtérüljön és ne kerüljön sor újabb szanálásra, her- ce-hurcára. Nem elvekről, hanem na­gyon is gyakorlati kérdő­Jutában sekről esett szó. Ezek kö­zött első helyen arról, hogy a jutái telkeket értékesí­tésre alkalmas állapotba hozzák. Ehhez szükség van a szennyvíztelep mielőbbi üzembe helyezésére, a ter­vek felülvizsgálására és a még mindig túlzó célok „szelidítésére”, szerződések megkötésére. Szükség van annak az egymillió forint­nak az előteremtésére is, amelyet a most megfogal­mazott cél eléréséhez a he­tesi tanácsnak kell adni. Ezt akkor tudja visszasze­rezni, ha értékesíteni kez­di a telkeket. Persze nem túl gyorsan, mert abban is megállapodtak, hogy a megyei tanács igényt tart a telkek eladásából szár­mazó bevétel mintegy öt­ven százalékára (a kapott kölcsön törlesztésére). Felgyorsultak az esemé­nyek, és ha minden, jól megy, az 51 telek értékesí­tésére (eredetileg nyolcvan­ról volt szó) viszonylag rö­vid idő alatt sor kerülhet. Persze nem lesz könnyű el­adni. Az értékesítésnek ugyanis bizonyos gátat szab az, hogy ma Kaposvá­ron túlkínálat van telkek­ből. Van persze tanulsága is a jutái telekakciónak. Kü­lönösen megszívlelendő, hogy a kockázatvállalásnál körültekintőbbnek kell len­ni. A másik: a telekelőké­szítés, a lakásépítés szak­ma és nem lehet jószándé­kú laikusokkal és társadal­mi munkával megoldani olyan feladatokat, ame­lyekhez szakemberekre van szükség. — A Balaton környéke ma egyszerre látszik túlsá­gosan beépítettnek ugyan­akkor a nyaranta jelentkező igényekhez képest alulfej­lesztettnek ... (Mi a vélemé­nye erről az ellentmondás­ról? — Ezt az okozza, hogy az ország idegenforgalma túl­ságosan is egyközpontú és az elmúlt évek tehermente­sítő törekvései ellenére is a Balatonnál fordul meg a legtöbb vendég. A hatvanas évek elején kezdődött óriási építési hullám is hozzájá­rult a túlzsúfoltsághoz. Én­nek enyhítését igyekeztek szolgálni azok a rendelkezé­sek, melyek a környezet megóvása érdekében tiltot­ták a későbbi építkezéseket. Ezek a korlátozó rendelke­zések minden esetben tar­talmazták azonban azt is, hogy folyamatosan figye­lemmel kell kísérni a Bala­ton teherbíró képességét, és az infrastruktúra fejlődésé­vel összhangban időről-idő­re rugalmasan változtatni kell az építési előírásokon. Egy ilyen változtatásra ke­rült sor az elmúlt év végén, amikor az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter a kormány elé terjesztett egy javaslatot, melynek a lénye­ge az volt, hogy ott, ahol a csatornázás, a víztisztítás, és az ivóvízellátás biztosí­tott, legyen ismét lehetőség a szálláshelyek bővítésére. Ami változatlanul gond ma­radt, s amivel a parlajnent legutóbbi ülésszakán egy somogyi interpelláció is fog­lalkozott, a zártkerti beépí­tésekre, valamint a gazda­sági épületek létesítésére vonatkozó tilalom. Magam is visszásnak látom, hogy a még érvényes rendelkezés környezetvédelmi okokra hivatkozik, miközben pél­dául pincék építését lehető­vé teszi. Ezt érzékelve még a ko­rábbi ÉVM felkérte az érin­tett megyei tanácsokat, hogy a tárca közreműködésével vizsgálják felül az érintett területet. Ez a munka fo­lyik, s várhatóan a félév végéiig mintegy 3000 hektá­ron 40 ezer zártkert helyze­tét vizsgáljuk meg és az egyes területek elhelyezke­désétől, környezeti viszo­nyaitól függően módosítani fogjuk az előírásokat. Azaz, várhatóan kiemeljük a tila­lom alá eső zártkertekből azokat a területeket, ame­lyek távlatban is kisterme­lés céljait szolgálják. Lesz egy második kategória, az esetlegesen üdülőövezethez csatlakoztatható területeké, ahol korlátozásokkal lehet fejleszteni és nyilván ma­radnak majd olyan részek is, ahol érvényben kell tar­tani a teljes tilalmat — A tilalom akkor válik feszültség forrásává, ha egyedi elbírálás címén mó­dot ad a kivételezésre. Szé­les körben él a nézet, hogy a telektulajdonosok közül épp azok jártak párul, akik tisztességgel végigjárták a kérvényezés útvesztőit és nem kerestek kiskaput. — Nem vitatom, hogy ilyen jelenségek előfordul­hattak, az viszont tény, hogy amióta a hivatalomban va­gyok nem volt „egyedi el­bírálás”. S épp azért, hogy ne is legyen az egész sza­bályozást normatív alapokra kívánjuk helyezni. — Somogyi képviselők ve­tették föl azt is, hogy egy korábbi, egyebek közt a tó­parti telekmegosztásokat til­tó miniszteri rendelet, a földtörvény érvényesítését is nehezíti. Ez utóbbi mó­dot ad a földek szabad adásvételére, a Balatonon ez mégsem érvényesül. A rendelet alá tartozó telkeket a tulajdonosok képtelenek eladni és az előbbiek miatt sok esetben építkezni sem tudnak rajta. Tervezik-e, hogy az állam megvásárol­ja ezeket a felemás helyze­tű telkeket? — Egyelőre ilyen terv nincs, s főként azért, mert ennek az anyagi föltételei hiányoznak. Amikor azon­ban az említett fölmérés befejeződik és világos lesz, hogy hosszabb távon, mely területéken kell fenntartani az építési tilalmat, elképzel­hetőnek tartok egy ilyen megoldást. Elsősorban azt kell kiszámítani, hogy ez összegszerűen mennyit igé­nyel1, mert ettől függ a kivi­hetőség időpontja. — A Balaton ügyeibe szá­mos főhatóság beleszól, de valójában egyikük sem te­kintheti rmagáénak az átfo­gó döntés jogát és felelős­ségét. Esetenként a sok bá­ba között elvész a gyerek. A Balaton-parti megyék is nagyrészt elkülönülten fej­lesztenek. — Az országban van né­hány szervezet, amelyik ko­molyan kell, hogy feleljen a Balatonért. — De van-e egy? — Ez egy olyan ügy, ahol a több felelős megléte elke­rülhetetlen, hiszen a felada­tok rendkívül szerteágazóak. Egészen más szakág az ide­genforgalom, a közműfej­lesztés, vagy a környezetvé­delem. A BIB dolga, hogy koordinálja ezeket a tevé­kenységeket. Hogy ezt a fel­adatát milyen hatékonyság­gal látja el, annak megíté­lése nem az én feladatom. — A fejlesztések zöme mégiscsak az önök most már tágabb hatáskörű mi­nisztériumához -tartozik, így kézenfekvőnek látszik, hogy részt vállaljanak ebből a koordinátor szerepből. — Ez elől aligha zárkóz­MINISZTER tilalom nánk el. Most még egy együttműködési megállapo­dás előkészítése folyik a Belügyminisztériummal, amelyik a terület és a tele­pülésfejlesztésért felelős. Bízom abban, hogy az egyeztetések után tisztázód­nak a határkörök és akkor tettenérhetőbb lesz, hogy ki és miiben gazdája a Bala­tonnak. — Folytatódik-e az MT-es autópálya építéseg Tudomá­som szerint két nyomvonal tervei is készen vannak, nincs azonban döntés és ez is bizonytalanságokat okoz a telekeladásoknál és épít­kezéseknél ... — A közeljövőben végig­járom a Balaton-parti me­gyéket, s itt több kérdést is tisztázhatunk. A tervválto­zatok között akár már ma is lehetne dönteni feloldva a területredezési és fejlesz­tési bizonytalanságokat. Amit viszont nem tudunk, hogy milyen ütemben ke­rülhet sor a kivitelezésre. Jelenleg is több tárgyalás zajlik külföldi kivitelezők­kel, elsősorban az Ml-es autópálya finanszírozásának és megépítésének kérdései­ről. Kiterjeszthető az az ajánlatkérés a teljes hazai autópályahálózatra, s mi távlatban gondolkodva épp egy ilyen, az átfogó fejlesz­tésre módot adó konstruk­ciót szeretnénk kidolgozni. Hogy ezen belül mikor kez­dődhet meg az M7-es to­vábbépítése, arra még nem tudok válaszolni. — Milyen elképzeléseik vannak a siófoki belváros már nemcsak szezonban kritikus közlekedési helyze­tének orvoslására? A két vasúti átjárónál csaknem állandó a torlódás ... — A vasúti felüljárók tervezését rövidesen meg­kezdjük, s remélhetően a következő tervidőszakban a megvalósításhoz is sikerül forrást teremteni. Minden­esetre asztalon van a téma. — Járt-e magánember­ként is a Balatonnál? — Gyermekkorom óta sok nyarat töltöttem a parton, s bár most inkább a Velen­cei-tóhoz kötődöm, rendsze­resen megfordulok a Bala­tonnál is. Tap^ztalom a zsúfoltságot, az ellátási gon­dokat és persze én is türel­metlenül markolom a vo­lánt, ha a tűző napon köz­lekedési dugóba kerülök. — Köszönöm a beszélge­tést. Bíró Ferenc Szegedi Nándor Üj munkahelyre költözött Kaposváron az Információtechni­kai Vállalat korszerű szervizközpontja. A tegnap átadott helyiségben várhatóan berendeznek egy bemutatószalont is Takarékos pártgazdálkodás Csökkenő támogatás, növekvő bevétel Az MSZMP megyei költ­ségvetéséről, a gazdálkodás­ról Faludy Miklóssal, a me­gyei pártbizottság pártgazda­sági és ügykezelési osztályá­nak vezetőjével és Eredics Károllyal, az oktatási igaz­gatóság igazgatójával beszél­gettünk. — Mennyi a párt somogyi vagyonának az értéke és mi­ből tevődik össze? — A megyei pártbizott­ságnak, illetve Somogy pártszerveinek 106 épülete van — kezdte Faludy Mik­lós. — Ezek a pártbizottsá­gok, az oktatási igazgató­ság, aztán alapszervezeti he­lyiségek, garázsok, raktá­rak. A kezelői jog a Köz­ponti Bizottságé. Értékük 208 millió forintot tesz ki. A gépek, gépi és épületbe­rendezési tárgyak értéke 40 millió forint, összesítve ez 248 millió forint. A párt keze­lésében levő épületeket 1970-ben értékelték fel utoljára, jelenleg az akko­ri értékek szerepelnek a nyilvántartásokban. Ehhez jönnék még a később készült épületek — így az oktatási igazgatóság is —, amelye­ket az építéskori értéken tartunk nyilván. A forgal­mi érték természetesen en­nél jóval nagyobb. — Mennyi támogatást ka­pott a megyei pártbizottság tavaly a Központi Bizott­ságtól, s Imennyi várható az idén? — A Központi Bizottság gazdálkodási osztályától ta­valy a megyei pártbizottság 54 millió forint támogatást kapott. A tavalyi gazdálko­dásra az volt a jellemző, hogy a saját bevételből a kiadások 41 százalékát tud­tuk fedezni, a többihez kel­lett a támogatás. Erre az évre 65 millió forint támo­gatást kapunk a Központi Bizottságtól. Az igazsághoz hozzátartozik: ahhoz, hogy megközelítően a múlt évi szinten biztosítsuk a párt­szervek működésének anya­gi-pénzügyi föltételeit, leg­alább 79 millió forintos tá­mogatásra lett volna szük­ség, Miért van mindez? A megyei pártbizottság idei költségvetését a Központi Bizottság novemberi hatá­rozatának megfelelően állí­tottuk össze, figyelembe vé­ve, hogy a tovább csökkenő taglétszám miatt a tavalyi 34 és fél millióhoz képest az idén 24 millió 275 ezer forint tagdíjbevétel várha­tó. Az Országgyűlés ismert döntése 500 millió forinttal csökkentette a társadalmi szervek támogatását, s ez a pártot is érinti. A Köz­ponti Bizottság emiatt 9 millió forinttal kevesebb tá­mogatást ad Somogynak. Ugyanakkor az infláció idei mértéke még nem ismert, januártól pedig 43 százalé­kos a társadalombiztosítási járulék. Megjegyzem, hogy a megyei pártbizottság tár­sadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó címén mintegy 27—29 mil­liót visszafizet az állami szerveknek. — Nőtt a bevétel tavaly. Ez minek köszönhető? Vár­ható-e ilyen növekedés az idén is? — Az egyéb bevételek teljesítése 180,4 százalékos volt tavaly. Ez az épületek helyiségbérleti díját, az ok­tatási igazgatóság tandíját, aztán az intézmény hasz­nosításának egyéb bevételeit tartalmazta. Különösen fi­gyelemre méltó volt az, amjt az oktatási igazgató­ság vezetői, dolgozói tettek a bevételek növelése érde­kében. Az idén további fel­adatok hárulnak rájuk a kapacitások jobb kihaszná­lása, s ezáltal a bevételek növelése érdekében. — Az oktatási igazgató­ság vezetősége és apparátu­sa arra törekedett, hogy a szakmai-politikai felada­tain felül minél jobban ki­használja a fölösleges ka­pacitást — folytatta Eredics Károly. — Ez — úgy gondol­juk — nemcsak megye-, hanem pártpolitikai érdek is. A korábbi években már a szabad kapacitások több­ségét oktatási célokra — így a Berzsenyi iskola tan- és tornaterem-igényének ki­elégítésére — használtuk fel. A szakmunkásképző in­tézetek, más művelődési in­tézmények szintén kapnak termet, ha tudományos kon­ferenciát, egyéb rendez­vényt terveznek. Ismerve Kaposvár szállodai gond­jait, ha szükség van rá, akkor szállodai, étkezési, sportolási, kulturális illetve teremlehetőséget ajánlunk fel a nemzetközi, az orszá­gos rendezvényekhez. Nem­csak a bevételek miatt tesz- szük ezt, hanem a megye társadalmi, politikai, gaz­dasági céljainak az elérése érdekében, hogy a megye ezen a területen is gazda­godjon. így tavaly a bevé­telünk 3 millió 100 ezer fo­rint volt. Ez nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy pótoljuk, ami a támogatás csökkentése miatt kiesett, másrészt jobban meg tud­tuk teremteni a föltételeiket a párt politikai tevékenysé­géhez. Az a célunk, hogy a következő években a 3 és 4 millió forint körüli be­vételt elérjük. Ez megte­remtené a politikai képzés költségeinek a nagy részét, ha nem is az egészet. — A gimnáziumi osztá­lyok számára számítástech­nikai szaktantermet és né­hány egyéb tantermet biz­tosítunk a demográfiai hul­lám levezetésének érdeké­ben, ameddig erre szükség van. A megye, illetve az idegenforgalom-politika szempontjából nagyon fon­tos, hogy folytatjuk a nyel­vi képzéseket, valamint kü­lönböző kiállításokat szer­vezünk, és az általános is­koláknak, a középiskolák­nak, illetve a felsőfokú in­tézményeknek is segítünk szükség szerint. — ISok olvasónkat érdek­li, mennyit keresnek a me­gyei pártbizottság tisztség- viselői. — Somogybán jelenleg a párt által függetlenítettek állománycsoportjában 139- en dolgoznak — mondta Faludy Miklós —, illetve ennyien lehetnek. A való­ságban azonban 132 a lét­szám, míg egy évvel ezelőtt még 157 volt. A megyei pártbizottságon 32-en dol­goznak ebben az állomáriy- csoportban. A január 1-jei adatok szerint • a megyei el­ső titkár bruttó ha/vi fize­tése 40 800 forint, ez nettó 23 100 fanint. A titkároké 29, illetve 18 ezer, az osz­tályvezetőké 21 400, illetve 14 500, a politikai munka­társaké 15 ezer, illetve net­tó 11 ezer forint. Közismert, hogy az állami és a gazda­sági vezetők ennél jóval többet keresnek. Az idén egyébként béremelésre csak a tartós létszámcsökkenés­ből keletkező bérmaradvány szolgálhat. — 1988-ig lehetőség nyílt arra, hogy úgynevezett 13. havi fizetésként egyhavi bért kapjanak az appará­tus dolgozói november 7-e előtt. Az idei költségvetés tervezésekor a múlt évi bér­alapnál. kevesebbet tudtunk tervezni, csak így tudjuk biztosítani szűkösen a párt­szervek működését. Erre az évre' nagy biztonsággal elő­re jelezhető: csak akkor lesz lehetőség az úgyneve­zett 13. havi bér kifizeté­sére, ha a kiadásainkkal takarékoskodunk, vagy va­lamilyen formában plusz bevételhez, jutunk. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents