Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-08 / 82. szám
XIV. évfolyam, 82. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 5,30 Ft ADÓPRÉS? ÚTADÓ? Mostanában egyre többször jut eszembe ez a rossz emlékű kifejezés: adóprés. Gyakran találkozhattunk vele történelemtankönyveinkben, s rendszerint egy-egy nem éppen népszerű és tehetséges államvezetés jellemző módszerére vonatkozott. Bizonyos históriai párhuzamok vonására nem vállalkozom, csupán néhány szerény megjegyzést szeretnék tenni egy új kormányhatározattal, az autópályák használatáért fizetendő díj bevezetésével kapcsolatban. őszintén szólva nem lepett meg. A sebbcl-lob- bal kidolgozott, majd bevezetett személyi jövedelemadó rendszer (melynek hibái kijavításához állítólag három teljes esztendőre lesz szükség), a közgazdász-kereskedelmi érzékre enyhén szólva nem valló vámintézkedés (mely szerintem a rosszat még- rosszabbra változtatta éppen a devizagazdálkodás szempontjából), s a nagyvonalú forintleértékelés után ez az újabb „örömhír” már szinte „hidegen hagyja” az embert. Aki nyugaton járt, tudja, hogy néhány országban fizetni kell az autópálya használatáért. (Hangsúlyozom, ott is csak néhány országban.) Aztán, aki járt már nyugaton, azt is tudja, milyen egy igazi autópálya, következésképpen az enyhén hullámosra sikerült, toldozott-toldozott, az autósoknak gerincbán- talmakat okozó M7-est például nem tartja annak. Nos, éppen ezért kell használati dijat fizetni, érvel a mindenkori érvelő, hogy egyszer, valamikor, (ki tudja mikor), igazi autópályáink legyenek. Mert a költségvetéstől nem várható el (egyáltalán elvárható még valami?), hogy rossz és drága autóink alá jó utakat finanszírozzon. Ha azt akarjuk, hogy Dáciánk ne szenvedjen tengelytörést, fizessük meg a tengelyt is és az utat is. Ez még rendben is ,volna, békülne meg a kényeztetéshez nem szokott állam- polgári tudat („a nehéz gazdasági helyzet”, no meg, miként olvasom: a közlekedési tárca vezetői nem tudják (?!) mire ment el az az egy milliárd forint, amely a benzinárak 2 forintos emeléséből folyt be, és eredetileg az utak korszerűsítésére szánták!), ha a fizetési kötelezettséget reálisan állapítanák meg. Ahányszor használom az autópályát, annyiszor fizetek. Ha évente egyszer megyek Siófokról Budapestre, vagy Székesfehérvárra, akkor egyszer szurkolom le a díjat, ha tízszer, akkor tízszer stb. Csakhogy a május 1-jétől érvényes rendelkezés ekép- pen szól: az I., a XI. és a IV. negyedévben 700-700 forintot, a nyári három hónapot felölelő III. negyedévre 800 forint lesz az autópálya használati átalány. Az egész évre szóló bérlet 1500 forintba kerül. Ez azt jelenti — maradjunk az M7-esnél —, hogy május I-jétől nem fogom használni a sztrádát, ha nagy ritkán Budapesten, vagy Székesfehérváron akad dolgom, mert alkalmanként jegyet nem válthatok, s csak azért, hogy egyszer vagy kétszer negyedévenként ráhajthassak a sztrádára, bolond leszek 700 vagy 800 forintot fizetni. És feltehetően mááok is így gondolkodnak, következésképpen már előre látom, mi lesz itt nyáron, pontosabban: micsoda té- bolyító állapot várható a szezonban a 70-es úton. Mert meggyőződésem, hogy a vastagabb pénztárcájú nyugati turistát is legfeljebb csak egyszer lehet majd „meglepni” a 800 forintos úticehhel illetve a minden bizonnyal nem csekély összegű büntetéssel, legközelebb ő is a 70- es utat fogja használni, vagy — az egyéb „át- és megvágások” után, ha ez lesz az utolsó csepp a pohárban — fejvesztve menekül innét, s Mercedesét, Audiját, Pcugeotját jobb utakkal és mérsékeltebb használati díjakkal megáldott országokba vezeti. Okos emberek mondják (elhiszem nekik), hogy egy- egy ilyen intézkedés hatá • sát ki lehet számítani. Állítólag előre lehetett (volna) látni, melyek azok a hiányzó árucikkek, amelyekért a világútlevél bevezetése után, az ausztriai polgárokat is meghökkentő karavánok elindultak. Sokan azt is rebesgetik, hogy ésszerű, előrelátó intézkedések révén az osztrák boltokban hagyott valuta nagyrésze itthon maradhatott volna, csakhogy ezek az intézkedések elmaradtak. Helyettük jött a vámmódosítás, és egy újabb minden elképzelést felülmúló „invázió”. Az általam említett (és nem említett) intézkedéseit következményeiről szinte naponta éles bírálatokat közöl a sajtó, s az illetékesek is gyakran belátják (utólag), amit nem láttak előre. Hogy miért nem? Mert nem adatik meg mindenkinek az előrelátáshoz szükséges képesség, amely pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki, valakik ország-dolgában döntsenek, intézkedjenek. Ehhez kevés az önbizalom, a jó értelemben vett törekvő hajlam, a megbízható, ám közepes szellemi kapacitás. Ehhez bizony koponyák kívántainak. Én úgy gondolom, a devizaszegénységnél nagyobb baj lenne, ha nem találnánk meg, s „nem hoznánk helyzetbe” azokat a tehetségeket (vannak!), akik az „adóprés”-en kívül (helyett) másféle lehetőségeket, kiutakat is találnának gazdasági viszonyaink labirintusából. Szapudi András Mihail Gorbacsov elutazott Londonból Hazánkba érkezett Pjotr Lusev hadseregtábornok Mihail Gorbacsov szovjet államfő tegnap a Heatrow repülőtéren bejelentette, hogy Thatcher kormányfővel újabb találkozót beszéltek meg. Repülőtéri búcsúbeszédében Mihail Gorbacsov egyebek közt hangsúlyozta, hogy elégedett a látogatás eredményeivel. Megállapította, hogy konstruktív légkörben lezajlott londoni tárgyalásai lehetővé tették a szovjet— brit kapcsblatok magasabb szintre emelését. Gorbacsov bejelentette II. Erzsébet királynő meghívását a Szovjetunióba, majd közölte, hogy Thatcher asz- szonnyal is megállapodtak egy következő találkozóról, hogy folytathassák a felmerült problémák megvitatását és megoldását. „Népünk nagy vendégszeretettel és fi gyeimmel fogadja majd Nagy-Britannia miniszterelnökét” —__ jelentette ki Mihail Gorbacsov, jelezvén; hogy a következő találkozóra valószínűleg a Szovjetunióban került sor. Crósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap fogadták Pjotr Lusev hadseregtábornokot, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek új főparancsnokát és Vlagyimir Lobov hadseregtábornokot, az EFE új törzsfőnökét. Az MSZMP főtitkára gratulált az EFE új katonai vezetőinek kinevezésükhöz. Hangsúlyozta, hogy a magyar párt- és állami vezetés a Varsói Szerződés létezését és működését mindaddig szükségesnek és indokoltnak tartja, amíg Európában léteznek katonai-politikai szövetségi rendszerek. Ugyanakkor aláhúzta, hogy hazánk szorgalmazza a Varsói Szerződés korszerűsítését, a belső partneri viszony erősítését, s a jövőben is határozottan sikraszáll a katonai tömbök egyidejű felszámolása mellett. Grósz Károly tájékoztatta a katonai vezetőket hazánk politikai és gazdasági helyzetéről. Öt kiállítás egy időben Intelligenciafejlesitő kereskedők Kedden nyit a budapesti vásárváros Kereskedőház lesz a 40 éves Fűszert Ezren az ellátásért — 800 vagon import sör (Munkatársunk telefon jelentése) Kedden ismét benépesül a kőbányai vásárváros. Tizenöt ország több mint háromszáz kiállítója vesz részt a már hagyományosan kétévenként sorra kerülő négy szakkiállításon. Az Agromasexpo Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás tizenharmad- szor, a Hungaroplast Műanyag- és Gumiipari Kiállítás tizennegyedszer, a Limexpo könnyűipari gép- kiállítás, valamint a MI- PEL elektrotechnikai és elektronikai kiállítás kilencedszer nyitja meg kapuit Budapesten. A nyitás előtt Horváth János, a BNV igazgatója és .az Ipari Minisztérium munkatársai sajtótájékoztatón ismertették azt, hogy az Agromasexpót hatalmas érdeklődés előzte meg, ami részben annak tudható be, hogy idén elmarad a Bá- bolna-napok rendezvény- sorozat, s mindenki igyekszik kihasználni az immár egyedül maradt szakkiállítás nyújtotta lehetőségeket. Jelentősen megnőtt a külföldi — elsősorban tőkés — országok és cégek érdeklődése. összesen tizenkét országból, 120 kiállító lesz jelen, az A-pavilon- ban és környékén. Nagy érdeklődésre különösen a Daimler-Benz, a Claas, a Fiat és az Alfa-Laval cégek standjai tarthatnak számot. A Hungaroplast iránti megnövekedett érdeklődés azt bizonyítja, hogy a műanyagipar jelentős és sikeres ágazattá fejlődött hazánkban is. Idén ’ a tíz ország 94 kiállítója a hangsúlyt a hulladékmentes gyártmánytechnológiák és a hulladékfeldolgozás területére helyezte. A Limexpo célja a köny- nyűipari gépgyártásunk nemzetközi együttműködések lehetőségeinek keresése, hisz e téren nagy a lemaradásunk. Az utóbbi években azonban jelentős eredményeket értek el hazai gyáraink, s fejlesztéseik talán épp ezen a vásáron találnak vevőre. A legnagyobb lépésekkel kétségtelenül az elektrotechnika és a számítástechnika fejlődik, s hazánk jelentős szerepet vállal ebben. Ezek a gyáraink vesznek részt a gazdaságilag legfejlettebb országok gyártói mellett a MIPEL ’89 kiállításon. Elsősorban software- és hardware-fejlesz- téseiket mutatják be, míg a külföldiek ezek mellett számos műszertechnikai, híradástechnikai és elektronikai újdonságot, terméket vonultatnak föl az „A”- pavilonban. A tavaszi szakkiállításokkal egy időben kerül megrendezésre immár második alkalommal az Expo Italia önálló olasz kiállítás is. Mintegy 60 olasz cég hozza el termékeit — kapcsolódva a szakkiállításokhoz — elsősorban a mezőgazdasági gépipar, híradástechnika, elektronika, gumi- és műanyagipar és -feldolgozás területéről. A résztvevők nagyrészt kis- és középüzemek, melyek közül többen beruházási és együttműködési lehetőségeket keresnek Magyarországon, vagy magyar partnerekkel a harmadik piacon. Varga Ottó Idegenforgalmi szezonelőkészítő értekezletet tartott a Balaton Fűszért a Balaton-parton érdekelt kereskedelmi, vendéglátó vállalatok, szövetkezetek vezetői részére tegnap Szőlőskislakon. Dévényi Zoltán vezérigazgató elmondta: 1989. évre mintegy 7 milliárd forintos árbevételt terveztek és ezt több mint 14 ezer féle áru értékesítése révén kívánják elérni. A vállalat hat raktára végzi a Balaton-part és a több mint 10 ezer bolt, illetve vendéglátóhely ellátását. Az idényben 2000—2500 vállalkozóval, magánkereskedővel, vendéglőssel, üdülőellátó szervezettel bővül a kapcsolatunk. A déli partot a siófoki és a bog- lárlellei raktárház dolgozói látják el élelmiszerrel és úgynevezett művi áruval. A forgalmazandó cikkeket mintegy 500 szállítótól, illetve 870 gyáregységtől és magántermelőtől szerzik be. Naponta 130, egyenként 5 tonnás és 40- 50 gyorsszállító gépkocsi viszi az árut a megrendelőknek a túranaptár szerint. — Arra kívánunk berendezkedni — mondta a vezérigazgató, hogy ki tudjuk elégíteni az azonnali rendeléseket is. A vállalatnak ezer dolgozója van, de a szezonban még 150 idénymunkást fel kell vennünk. Az idén 500 millió forint értékű áruval többet szeretnének eladni a parton, mint a múlt évi idényben, és ehhez az árukészlet rendelkezésre áll. A nagy nyári munkával kapcsolatos tárgyalásokat már befejezték az állami és a szövetkezeti kereskedelem és a vendéglátóipar képviselőivel. Elvégezték az előszállítást a SZOT Balatoni Igazgatósága részére. Keszthelyen, Boglárlellén, Siófokon, Tabon, Nagykanizsán önkiszolgáló raktárak várják a kereskedőket. Az eddig sok bosszúságot és késedelmet okozó számlázást gépesítették. Májusban több mint 80 áruházát, csem.egeüzletet töltenek fel áruval. 'Alapvető élelmiszerekből az igényeket ki tudják elégíteni. Most jó lesz az étolaj- ellátás is, mellyel az utóbbi 10 évben mindig probléma volt. 800 vagon NDK és cseh sörrel bővítik a hazai kínálatot. Üdítőitalt, gyü- mölcsleveket, citromot folyamatosan szállítanak a boltoknak, és a fűszerkínálatuk is megfelelő lesz. A cég 1991-ben kereskedőházzá kíván átalakulni. Ennek előkészítését már megkezdték: 400 kiskereskedelemben dolgozójukat intelligehciafejlesztő tanfolyamra iskolázták be, ahol illemtanárok és pszichológusok foglalkoznak velük. Uzletházaik április 27-től október 31-ig minden nap (hétvégeken is) reggel fél héttől este fél kilencig várják a vásárlókat. Dévényi Zoltán tájékoztatóját vita követte, s a felszólaló vezetők, szakemberek egyöntetű elismeréssel szóltak a Fűszért eddigi munkájáról. Czene Attila t Biztosítékok exportra xA hazai felhasználásokon kívül Olaszország cs a skandináv államok számára is készítenek NNG-típusú nagyfeszültségű biztosítókat a Kaposvári Villamossági Gyárban. Évente mintegy 40 millió forint értékben gyártanak biztosítékokat, melyből 16 millió forint értéket exportálnak.
