Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-07 / 81. szám
1989. április 7-, péntek Somogyi Néplap 3 Az agrárpolitika bázisa a nagyüzem fszmtettre Göllébtn napjainkról Körbeülték az elnöki iroda tárgyalóasztalát. Nem most először, mert — ahogy megjegyezte Sipos József, a göllei pártbizottság titkára — lassan hagyomány már, hogy legalább évente egyszer meghívnak egy megyei vezetőt, hogy a közigazgatási körzetben élők helyzetéről, életéről, gondjairól és törekvéseiről személyesen, kötetlenül szót váltsanak. Így ez a tegnap délelőtti eszmecsere egy igényelt, és hasznosnak bizonyuló gyakorlat folytatása. Ahogy a korábbi években, most is volt mit feljegyezni a jegyzetfüzetek lapjaira a vendégnek is, dr. Sarudi Csabának, a megyei pártbizottság megbízott első titkárának, és az- itt élő vezetőknek is; Kovács József tanácselnöknek, Zsigárdi Péter iskolaigazgatónak, Márton Dénes áfész-elnölknek, Vétek Józsefnek és Horváth Istvánnak, a göllei tsz elnökének és helyettesének, valamint Kovács Gyulának, a szomszédos, kisgyaláni szövetkezet elnökének. Ültek az asztal körül és őszintén, kendőzetlenül beszélgettek. Minden perccel, minden gondolattal tisztább lett a kép, épp úgy, mint mikor egv fotós élességet állít az objektiven. Amikor határozott kontúrral már nemcsak a fehér és a fekete, hanem az árnyalatok is jól elkülöníthetők. Ezen a délelőttön a képzeletbeli iképen jól láthatóvá vált sok minden. Mindenekelőtt a göllei ember, aki évszázados állat- és földsaere- tetével és szorgalmával egy stabil' mezőgazdasági nagyüzemet teremtett, kötődik hozzá és kötődik a településéhez. Horváth István elnökhelyettes mondta: napjaink változó világában természetesen itt is fok kérdés foglalkoztatja az embereket, de elsősorban úgy, hogy féltik az eredményeket és azt vallják: nem annyira szavakkal, mint inkább jó munkával, tettekkel kell ma politizálni. „A jó politika az, ha jól és többet termelünk” — fogalmazta meg a köz véleményét Horváth Isltváin. Amíg a Béke szövetkezet münden külső és időjárási nehézségek ellenére jelentős tartalékokkal, biztosan nézhet a holnap elé, a szomszédos falvakban, a kisgyaláni szövetkezetben igen sokat kell tenni még azért, hogy ezt elmondhassák. Kovács Gyula egy hónapja áll a gazdaság élén, ott csak most körvonalazódnak azok a tennivalók, amelyek — remélhetően — egyetértésben a tagsággal, lendületet adhatnak az oda tartozó településeknek. Kovács József tanácselnök és Zsigárdi Péter iskolaigazgató mondataiból nem kevés, a holnapot féltő gondolat csendült ki. Ezeken a nagy múltú településeken is érzékelhető az elöregedés, az iskolában nő az aránya a hátrányos helyzetű, cigány tanulóknak. Éppen ezért szükség lenne napközire, tanulószobára és nem utolsósorban szolgálati lakásokra, hogy jó pedagógusok, helyben élve, többet tehessenek a tehetséges gyerekekért is, és azokért is, akik ma még hátrányos körülmények között élnek. Saját erőből minden nem megy. Jóllehet, az itt élők még változatlanul fizetik a településfejlesztési hozzájárulást, mely nem nagy összeg ugyan, de mégis segít a közérdekű javaslatok megvalósításában — járdaépítésben, fásításban. Természetesen- segítenek a gazdálkodó szervezetek is: csakhogy ez a forrás egyre apad. Figyelemre méltó gondolatot vetett fel Sipos József azzal, hogy érdemes lenne úgy is ösztönözni a gazdálkodókat, hogy a köz érdekében adott támogatásokat, a tömegszervezeteknek, -mozgalmaknak nyújtott sokoldalú anyagi segítséget levonhassák adóalapjukból. Mert a nehézségek és a gondok ellenére a közösségi élet számos formája él, működik, sőt fejlődik a •térségben és ehhez nem elegendő az erkölcsi segítség. Mint ahogy más oldalról — így mondta Márton Dénes áfész-etnök — a kétezer tagot számláló szövetkezeti mozgalom is igyekszik mindent megtenni a kis településeken élők közérzetének javításáért, mind az ellátásban, minid a kistermelés szervezésében. Dr. Sarudi Csaba mondta: a beszélgetés során kialakult képen jól láthatók a fények, az árnyékok, és az árnyalatok. Ami a legfontosabb: jól látszik az a kötődés, ahogy ragaszkodnak lakóhelyükhöz, gazdaságukhoz ■ az ide tartozó településeken élők. — Helyesen gondolkodnak — mondta —, amikor azt vallják: ha jól és jobban dolgozunk, azzal politizálunk. Az agrárpolitikáról vita folyik, a tagságnak kell kialakítani álláspontját. A többség úgy gondolkodik, hogy a közös gazdaság, a nagyüzem az alap, ám ez nem zárja ki a formagazdagságot. Olyan formára van szükség, amely az egyénnek is, a faluközösségnek is, a társadalomnak is hasznot hoz. Persze, ehhez fontos, hogy a tulajdonosi kötődés erősödjön', hogy minden fő kérdésben a tagság döntsön, hogy megteremtsük a gazdasági alkotmányosságot is. Természetesesen a beszélgetés során a megyei párt- bizottság megbízott első titkára szólt napjaink jelentős munkájáról, a közeledő megyei pártértekezlet előkészületeiről. Délután dr. Sarudi Csaba a göllei pártszékházban propagandistákkal és középvezetőkkel folytatott beszélgetést a térség és a megye időszerű gazdasági, politikai kérdéseiről. V. M. Országjáró építkezők Drágább a fuvar, mint a ház A tavasz nemcsak a mezőgazdaságban és a kiskertekben jelenti a munka megkezdését, az építkezők is újult erővel vágnak neki nagy álmuk, a saját otthon megteremtése további munkálatainak. A magánerős építkezés azonban közismerten nem kényelmes, nyugodt dolog; az idegeskedések fő oka az anyagbeszerzés. Hiába jártuk ugyanis Kaposvár építési telkeit, s találtunk sok helyen lázas munkáit, a tulajdonossal nem sikerült beszélnünk. A feladatokat gmk-brigád, vagy kft. emberei végzik és nekik mindig, minden megvan, ami a munkájukhoz szükséges. A kitartó keresés végül is sikerrel járt, találkoztunk alapot ásó, maltert keverő, betonozó leendő tulajdonosokkal. A TANÁCS: ELŐSZÖR TELEFONÁLNI Nagy Imre két hete vágott bele a nagy vállalkozásba. Telkén már ott van a szükséges tégla, a gerendák, a sóder, és minden más, ami a kezdéshez szükséges. — Én már tavaly elkezdtem a gyűjtögetést, amikor megvettem a telket és elhatároztam, hogy építkezek. Közel fél évi utánjárásba került mindaz, amit most a telken lát. Bejártam az egész megyét, Kiskorpádon, Nagyatádon, a Fészek Áruházban és már nem is tudom, hol vásároltam! Végül is sikerült mindent beszereznie, de ez nemcsak nagyon- sóik időt vett igénybe, hanem a fuvarköltségek megemelkedése a pénztárcáját is alaposan leapasztotta. Gondolt a későbbi munkákra is Nagy Imre: már otthon vannak az ajtók, az ablakok és az alpesi tetőcserepet is megrendelte. — Csak így lehet ma nekivágni. Ha valaki hirtelen elhatározza, hogy építkezik és nekilát, biztos, hogy belebukik az anyaghiányba. És aki most vág bele, fogadjon el még egy tanácsot: először telefonálni, és csak azután odamenni! Sok benzin spórolható meg így! Persze „megalkuvásokra” is szükség van ilyenkor, mert ha kapható is a kérdéses anyag, nem biztos, hogy olyan fajta és színű, amilyet elképzelt az építkező. De meg kell venni, mert legközelebb már lehet, hogy ilyen sem lesz. CSEMPÉT JUGOSZLÁVIÁBÓL Horváth Endre háza már tető alatt áll, sőt az ajtók és ablakok üvege is megcsillan a napfényben. Bent a házban a munkáktól visszhangoznak a szobák, minden helyiségben dolgozik valaki. — Azért ez a nagy hajtás, mert szeretnénk már végre az új házunkban lakni — mondta Horváthné, akinek férje akkor is épp valami anyag után járta a várost. — A villany és a vízvezeték szereléséhez szükséges anyagokat sehogy sem tudtuk időben, beszerezni. Hol cső nem volt, hol csap, még szerencse, hogy a mesternek van ismerőse és ő megvette, ami kell. Persze így kicsit többe kerül, de legalább van. A férjem most fürdőszoba-berendezést keres. Sehogy sem tudunk összehozni egyforma színű berendezést. Ha van barna kád, akikor biztos, hogy nincs barna mosdó. Még szerencse, hogy a WC külön helyiségben lesz, így nem olyan feltűnő, ha más színű. Horváthék a harmadik éve építik házukat, s szeretnének a kezdés évfordulójára — júniusra — beköltözni. — Az új valutákeretünk- re azonban még két évet várnunk kell, hisz minden pénzünket csempére és metilachira költöttük. Jugoszláviában vásároltuk meg, -négyszer fordultunk az utánfutóval. Még szerencse, hogy utazásra nem maradt pénzünk, különben biztosan sajnálnám. HÓDFARKÚ CSERÉP Mi nem jártuk be a megye tüzép-telepeit, csak egy helyen érdeklődtünk, ott ahol — igazság szerint — minden egy helyen kapható: a Fészek Áruházban. Tápi József igazgatóhelyettes: Tudom,, sok a probléma, de engedje meg, hogy egy icipici reklámmal kezdjem. A Dél-dunántúli Tüzép Vállalatnál bevezettük az anyagbiztosítási megállapodást, ami megkönnyíti a vásárló dolgát. Lényege, hogy az űrlapon bejelöli, amire szüksége van, s mi kötelességet vállalunk, hogy ezeket az anyagokat három hónapon belül beszerezzük. Ez a megrendelőt nem kötelezi, bármikor ideszólhat, hogy .köszönöm, találtam máshol, ez nem kell”. Minket viszont kötelez, és amint beérkezik az anyag, értesítést küldünk és másnak nem adjuk el. Nem kellene járni az országot, mert — igaz, csak ritkán és kevés — de érkezik csempe is, burkoló is és más hiánycikk is jó minőségben. Ha hiszi, ha nem, 1988-ban és idén ezidáig senki sem kötött velünk ilyen szerződést! — Vannak-e most hiánycikkek? — Tulajdonképpen hiánycikkről nem beszélhetünk. Mindent lehet kapni, ami kell az építkezésekhez, igaz, a választékuk nem túl nagy. Téglából csak a Rá- ba-termékeket tudjuk adni, s mostanában a poroton a „divat”. Azt Somogybán nem gyártják, csak néha kapunk kisebb mennyiséget belőle. A Rábából van, amennyi kell és a hőtechnikai tulajdonságai semmivel sem rosszabbak. A régebben hiánycikknek számító nyílászárókból is kapható az összes forgalomban lévő típus. A cserép és pala hiánycikk volt eddig, a második negyedévben már ki tudjuk elégíteni az igényeket. Itt is van „divat”; ez az alpesi tetőcserép. A VÁÉV viszont ráállt a hódfarkú cserép gyártására, melyét még kevésbé kedvelnek a vevők. Az alpesiből pedig kevesebb érkezik. AJÁNLKOZIK A FÉSZEK — Csempe és metlachi is kapható a boltban, igaz, választékot valóban nem tudunk nyújtani. Jelenleg háromféle jugoszláv csempénk és csak tízszer tizes burkolónk van. Abban igaza van az építkezőnek, hogy nincs komplett fürdőszoba-berendezésünk. Van külön kád, mosdó és WC, de nem egyforma színű és a legtöbb fehér. Azt pedig már nem keresi senki. — Tehet-e valamit ja (Fészek az építkezők Igondjai- nak enyhítéséért? — Tervezzük, hogy egy autóra hangos bemondót szerelünk, ez - járja majd a várost és bemondja, mi érkezett ide. Ezzel talán csökkenthető a felesleges kijár- kálás. Addig is azt tanácsolom, kössenek velünk szerződést. Megéri! Varga Ottó TOT ELNÖKSÉGI ÜLÉS Vélemények az átalakulási törvényről A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége csütörtökön ülést tartott, amelyen az átalakulási törvény tervezetét vitatták meg. A testület megállapította: az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a tagok lehetőségeiket jobban kihasználják, érdekeiknek megfelelően döntsenek arról, milyen formában kívánnak tovább gazdálkodni. Ugyanakkor még igen. sok a tisztázatlan kérdés. Nem ismeretes, hogy a járadék jellegű jövedelmek a jövőben miként illetik meg a nyugdíjasokat, és a földértékelés kérdése sem megoldott Töhben elmondták: tudomásul kell venni, hogy a tulajdonos és a munkavállaló érdekei kettéválnak. Ennek a szövetkezeti gazdálkodásban is olyan következményei lesznek, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül. A vitában többen, elmondták: véleményük szerint a termelőszövetkezetek közül csak igen kevesen választják a gazdálkodás új formáit. Mivel az újonnan átalakuló gazdasági szervezetek semmiféle adókedvezményben nem részesülnek, várhatóan valóban csak azok a tsz-efc váltanak gazdálkodási formát, 'amelyeknek ez feltétlen érdeke. Elhangzott az is: a jogszabály megalkotásával egyidejűleg szükség van arra is, hogy olyan gazda; sági szabályozók működjenek, amelyek versenysemlegességet biztosítanak és azokat a gazdálkodókat se érje hátrány, akik nem alakulnak át. A testület ülésén szó esett arról is, hogy a TOT-nak is át kell alakulnia, az érdek- képviseleti és -védelmi munka mellett várhatóan vagyonkezelési feladatokat is el kell látnia. Ha az ország . valamennyi termelő- szövetkezete társasággá alakulna, ebben az esetben mintegy 100 milliárd forintos vagyonnal gazdálkodhatna a TOT. A gyakorlatban várhatóan ennél jóval csekélyebb kezelendő vagyonnal kell a TOT-nak számolnia. Semmiképpen sem közömbös azonban, hogy a rábízott értékkel miként bánik. Ezért okoz gondot, hogy egyelőre a TOT nem ismeri ezzel kapcsolatos feladatait. A testület elengedhetetlennek tartja, hogy az átalakulási törvénnyel egyidőben készüljön el a szövetkezeti vagyonkezelési jogszabály is. A testület elfogadta az átalakulási törvény tervezetét. Kombájnok az NDK-ból Tizenhat NDK-gyárt- mányű, nagyteljesítményű kombájn érkezett a napokban a Somogy Megyei Agrokerhez. A gépek felkészítését már megkezdték, a termelő- szövetkezetek pedig folyamatosan szállítják el azokat az Agroker központjából. (Fotó: Gyertyás László) SZERZŐDÉSSEL KÖNNYEBB VOLNA
