Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-07 / 81. szám
4 s Somogyi Néplap ______________________________________április 7-, péntek D R SARUDI CSABA EREDICS KÁROLY 45 éves vagyok, nős, két gyermekünk van. Feleségem tanárnő, párttag. 1967-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola elvégzése után Szőlősgyörö- kön kezdtem a pályámat. Hároméves tanári munka után az ifjúsági, majd a pártmozgalomba kerültem, különböző helyeken és funkciókban dolgoztam. 1981-től 1985-ig egy évet a Politikai Főiskolán, majd három évet a moszkvai pártfőiskolán tanultam. Három és fél éve vezetem az Oktatási Igazgatóságot. Erényeimmel és hibáimmal együtt a tisztességes munkának, aiz értelemnek, a kreativitásnak, a kockázatvállalásnak és az an-yaygi-erkölcsd tisztaságnak vagyok a híve. A társadalompolitikai titkári funkcióban a következő feladatokat tartom fontosnak: Nem lehet más a kiindulópont, mint a megye helyzete, a változások értékelése. Somogybán is szembetűnő jelenség, hogy a mezőgazdaság, a falu, az idegenforgalom elsősorban a tőkeelvonások miatt számos nehézséggel, feszültséggel terhelt, másrészt az oktatás, a közművelődés és az egészségügy az elmúlt tíz—tizenöt év helytelen politikai gyakorlata miatt válsághelyzetbe került. Ez a fő oka a megyei reformfolyamatok lassúságának. Változásokra van tehát szükség. Milyen legyen a párt? Erre a kérdésre a válaszom az, hogy -az MSZMP-mek Somogy megyében is re- formszellémű, akcióképes programpárttá kell válni. Ennek érdekében szükség van arra,, hogy a szervezeti struktúráját az élethez, a politikai szükségletekhez igazítsa. Ennek lényege a tervszerű, tudatos, átgondolt területpolitkai munkára való átállítás. Fontosnak tartom, hogy az ideológiai korlátok, görcsök, félelmek megszüntetésével, az önszerveződés, önállóság, autonómia szellemében újuljunk meg. A meghatározó rendező elvek és értékek legyenek a teljesítmény, a demokrácia,, az egyenlő jogok és kötelességek, a pluralizmus, az erkölcsi tisztaság, az alkalmazkodó képesség, az innovatív készség, a szolidaritás. Legyünk jelen a fontos társadalmi folyamatokban, de másként mint eddig: ne telepedjünk rá a gazdaságra, az intézményekre, hanem a propaganda és agi- tációs, illetve befolyásoló, meggyőző és koordináló munkával kell meghonosítani a korszerű elveket, mind a gondolkodásiban;, mind a gyakorlatban. Azokat a vezetőket és közösségeket kell támogatni, akik az új értékeket felvállalják és ezek szerint dolgoznak. A kádermunkábam fontosnak tartom, hogy az MSZMP csak olyan kádereket támogasson, akik minden területen biztosítani tudják a bővített újratermelést. A pártnak folyamatos képzésükkel', továbbképzésükkel foglalkozni kell. Emberközpontú, emberbarát párttá kell válnunk. A párttagság, a lakosság, az ifjúság és a nyugdíjasok ügyeivel többet kell törődnünk. Ennek érdekében a megyei pártbizottságnak fel kell vállalni az országos és a megyei szervekkel, közösségekkel az anyagi javak termelésében és elosztásában a társadalmi igazságosság megvalósulásáért folytatott harcot. Meggyőződésem, hogy a párt hitele, egysége, tömeg- kapcsolaita, erkölcsisége a megyében is attól függ, hogy képes lesz-e a megújulási folyamatok élére állni. E feladat teljesítésekor alapkérdésnek tartom, hogy párttagságunk, a * lakosság egyetértésre jusson a múlt, a jelen megítélésében és a jövő feladataiban. Így tudjuk csak meg igazán, hogy mit keli megvédeni az elmúlt időszakból, mit kell elhagyni és mire lehet építeni. Ez lenne az az alap, amelytől él' lehet indulni a jövő építésének útján. Ez azonban megköveteli a párttól1, hogy mozgalommá váljon és szellemiségében megújuljon, mert ez az út nehéznek ígérkezik, amelyen sikerekkel és kudarcokkal egyaránt találkozni lehet. Ahhoz, hogy a reform - szellem a megyében is reformcselekvéssé váljon, elkerülhetetlen, hogy a párt rendezze viszonyát az értelmiséggel. Középpontba az oktatási, közművelődési, egészségügyi intézményekben a szellemi szabadságot, az önállóságot, a demokráciát, az anyagi, tárgyi és személyi feltételek tudatos összehangolt fejlesztését kell állítani. Figyelembe véve a megye társadalmi, gazdasági és szociálpolitikai térképét, erőket kell átcsoportosítani a gazdasági, a nyelvi, a számítástechnikai, az idegenforgalmi szakemberképzésre és az átképzésre. Megítélésem szerint Somogyiban a kitűzött célok megvalósításának meghatározó pillérei a demokrácia, a párbeszéd, a nyilvánosság és a jogállamiság megteremtése, kiteljesítése. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nélkülözhetetlen a tulajdon és az érdekviszonyok rendezése, a gazdaitudat erősítésé. Újra kell építeni az őszinteség, a nyíltság, a bizalom alapján a vezetés, a tagság, az apparátus és más szervek közötti kapcsolatokat, a kölcsönös tájékoztatást. Ehhez jobban kell hasznosítani a megyéi, az országos és a pécsi regionális elektronikus és írott sajtó lehetőségeit, valamint keresni kell az új formulákat is. DR OROSZ LÁSZLÓ Ipar szakos közgazdászként húsz éve élek és dolgozom Kaposváron. Borsod megyében születtem 1945- ben. Feleségem tanácsi intézmény vezető, párttag. Két gyermekünk közül a nagyobbik érettségire készül, a kisebbik általános iskolába jár. A VBKiM Kaposvári Villamossági Gyárában gyakornok, később munkaügyi osztályvezető, ezt követően a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában gazdasági vezető voltam. A megyei tanács apparátusában 1975 óta dolgozom. Az ipari osztályt tíz évig, az utóbbi években a tervosztályt vezettem. A szakmai és politikai közéletben egyetemista korom óta veszek részt. Az MSZMP-nek 1966 óta vagyok tagja. Főleg propagandistaként és gazdasági szakértőként kaptam gyakran megbízatást. Választott 47 éves vagyok, két évtizede kerültem Somogyba; sorsom, családom hozott erre a szép tájra. Megszerettem az itteni embereket, sok elvtársira, barátra tettem szert. Közgazdaság-tudományi egyetemet és Politikai Főiskolát végeztem. Hat éviig dolgoztam az iparban, majd a megyei pártbizottság apparátusába kerültem. A megyei tanács általános elnök- helyettesének 1979-ben, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkárának 1986- ban választattak meg. Feleségem a megyei kórház szájsebészeti osztályán főorvos. Szüleim és testvéreim Szabolcsban élnek. A nyíltság, az őszinteség és a kölcsönös bizalom híve vagyok. Munkám során azokra támaszkodom, akik a szemembe is megmondják véleményüket: a szélsőségektől elhatárolom magáim. A döntéseket testületi feladatnak tartottam és tartom. Ezek előkészítésében tevékenyen részt veszek, a döntéseket következetesen képviselem, kiállva a megye fizikai és szellemi dolgozóinak érdekei mellett. Ügy vélem, legalább három alapvető feladatot kell megoldanunk: vissza kell szereznünk az MSZMP tagjainak megingott bizalmát; szükség van a sajátosan somogyi problémákra választ adó politkai programra és össze kell fognunk a reformokat támogató erőket, egy új közmegegyezés kialakításának szándékával. Tagságunk bizalmának visszaszerzése politikánk és a vezetés hitelén múlik. Vállalnunk és tudatosítanunk kell, hogy a szocializmus mint mozgalom, mint meghatározott értékek rendszere nem bukott meg, a jövőben is érdemes dolgozni érte. Mindennapi munkánkkal pedig be kell bizonyítanunk, hogy nem az MSZMP tagjai vannak a vezetésért, hanem éppen fordítva. Szakítanunk kell a pártmunka hatalmi, diktáló, beavatkozó módszereivel. Ehhez egy demokratikus, döntési, választási és ellenőrzési rendszerre, az események politikai, mozgalmi eszközökkel történő befolyásolására van szükség. Az emberek között kell meggyőzően, érvelőén politizálnunk. Pántunk tagjait időben és hitelesen kell informálni, nyilvánosságot biztosítva a döntéseknek és, a végrehajtásnak. Mindezt a demokratikus közélethez is nélkütánsadalmi tisztségem a MTESZ-bem van. Viszonylag kevés a profi politikai munkában szerzett tapasztalatom és nem teljesen kiforrottak az ismereteim az agrárgazdaságról. Gazdaságpolitikai titkárként való jelölésemet bizalomnak és embert próbáló megbízatásnak tekintem, Ügy gondolom, hogy ma a párttagok, a pártmunkások alapvető kötelessége, hogy hittel, személyes tettekkel, politikai és társadalmi közmegegyezésre valözhetetlennek tartom. Határozottan fel kell lépnünk a tiszta közerkölcsökért, a korrupció és a nyeóészlkedés ellen. , Fontosnak tartom, hogy eredményeinket, értékeinket ne tagadjuk meg, ellenkezőleg: büszkén vállaljuk azokat. Ám bátran szakítsunk a múlt minden hibájával. A hibáktól való elhatárolódást nem a bűnbakkeresés, hanem a tanulságok leszűrése és a változtatás érdekében kell megtennünk. Elő kell segítenünk, hogy a pártszervek — önállóságukkal élve — a helyi politikai közélet meghatározó tényezőivé váljanak. A megyei pártbizottság munkáját elismert szakemberekből álló tanácsadó testület, a korábbinál kevesebb és önállóan dolgozó munkabizottságok segítsék. Felfogásom szerint a mainál kisebb létszámú, felkészült politizáló, a feladatokhoz szervezetileg is rugalmasan alkalmazkodó, egységes politikai apparátust kell kialakítanunk. Politikád programunkat a megyei adottságokra, sajátosságokra kell építeni. Azt tartom fontosnak, hogy a fő figyelmet a termelésre, a hasznot hozó munkára irányítsuk. Az állami, a szövetkezeti és magánszektort egyaránt hasznosságuk szerint ítéljük meg. Üzemeinknek nagyobb önállóságra azonos esélyeket biztosító szabályozásra, a válalkozá- sok ösztönzésére van szükségük. A megyében az élelmiszer-gazdaság akkor maradhat a jövőben is meghatározó, ha biztosítják számára az újratermelés feltételeit és sikerül kialakítani a termelés-értékesítés valamennyi láncszemét átfogó korszerű szervezeti, érdekeltségi rendszert. Az idegenforgalom összehangolt menedzseléssel a' megye „húzóágazatává” válhat. A Balaton-part mellett a megye szátnos „belső” települése is bekapcsolható az idegenforgalom vérkeringésébe. Szükségesnek tartom, hogy az idegenforgalmi bevételekből a tanácsok a feladataikkal arányos mértékben részesedjenek. Az úgynevezett hátrányos térségek felzárkóztatásának programját á megye fejlődésben elmaradt többi térségére is ki kell terjeszteni. A hibás politika és gyakorlat következménye fal- vaink jelentős részének elsorvadása. Ügy vélem, hogy társadalmi-gazdasági leépülésüket mérsékelni kell, s kisebb körzetek szintjén meg kell állítani. Ebben ló szakadatlan törekvéssel küzdjön az MSZMP megújulásáért. Biztosítani kell a pártélet tisztaságát, alulról építkező demokratizmussal, egyszerűbb és hatékonyabban. működő szervezettel, defenzív magatartás helyett aktív politizálásra, kell képesnek lennie. A pártot tagjaik és az egész társadalom nyilvánosságának kontrollja alá kell helyezni. A programjainkat különböző érdekek ütköztetésével, párbeszéd révén kell formálni. önálló megyei gazdaság- politika kidolgozása nem lehetséges. Vannak azonban megyei sajátosságok, gondok, korlátok és lehetőségek, amelyekért küzdenie kell az MSZMP-nek. Ezek a létező feszültségek, illetve fejlődési lehetőségek csomópontjainak megragadásával jelölhetők ki. Megyénk gazdaságának csendes válsága hátterében véleményem szerint a vállalkozás- és innovációképesség alacsony szintje a legszembetűnőbb. Előidézői a piaci kényszer és tőke döntő szerepet játszhat a megújuló agrárpolitika, az önszerveződő helyi közösségek ereje, az önkormányzatok anyagi önállóságának megteremtése. Környezetünk megóvása, építészeti értékeink megőrzése, rehabilitációja érdekében tettekben megnyilvánuló közös fellépésre van szükség. Véleményem szerint a kibontakozás nem képzelhető el a szociálpolitika megújítása, a szociális és létbiztonság nélkül. Az egészségügyben a megelőző és gyógyító munka hatékonyságának növelésére, az orvosak és betegek közötti bizalmi kapcsolat visszaállítására, több korszerű műszerre és a felesleges bürokrácia leépítésére van szükség. Somogybán igen sokan élnek nyugdíjasak, akik aktív munkájuk hasznossága alatt vannak megbecsülve. Sokoldalú — állami, társadalmi, közösségi — összefogással segíteni kell őket. A megyei pártbizottságnak a jövőben az ifjúság megnyerését szolgáló politikát kell folytatnia. A pályakezdéshez, a családalapításhoz a fiataloknak az eddiginél jóval több támogatást kell nyújtani. Álláspontom az, hogy biztosítanunk kell a középfokú végzettség megszerzésének és a diákok kollégiumi elhelyezésének feltételeit. Ez utóbbiak céljából a pártlétesítményeket ■is számításba vesszük. Az értelmiség szerepének, hiánya, a merev és hierarchikus vállalati és szövetkezeti belső irányítás rendszere mellett a vezetői készségek, a műszaki és gazdasági értelmiség meny- nyiségi és minőségi hiánya, a vállalkozókat övező társadalmi környezet visszahúzó ereje. Az új helyzetben, közvetett eszközökkel " segíteni kell kibontakoztatni a vállalkozókészséget és -kedvet. Tehetjük ezt szervezeti változások ösztönzésével (főleg az iparban és az agrár- gazdaságban), új, kis- és nagyvállalkozások bátorításával (melyre legtöbb lehetőséget az idegenforgalomban és a megye különböző adottságainak kihasználásában látok). Ki kell állni azon vezetők és kollektívák mellett, amelyek ésszerű kockázatot vállalva lépni akarnak. Küzdeni kell a ma még létező információmonopóliumok ellen, annak hozzáférhetőségét kell követelni, megteremteni. A megye térségeiben, településein és rétegenként jelentős az emberek éléttörCkvésénelk elismerése és a tudomány rangjának vísz- szaállítása mellett véleményem szerint a tudományos műhelyeinket be kell vonnunk a döntésekbe, programjaink kidolgozásába. Van saját somogyi értelmiségiünk, amely ezen a vidéken is előrehaladásunk fontos tényezője. Bátran támaszkodhatunk tehát rájuk. Vállalnunk kell az oktatás és közművelődés érdekeinek képviseletét, művészeti értékeink, hagyományaink ösztönző felkarolását. Ügy vélem, pártmozgalmunk megyei feladata, hogy összefogja azokat a konstruktív erőket, akik hajlandók tenni Somogy megye társadalmi, gazdasági, politikai megújulásásáért. A fő kérdésekben elvi alapokon nyugvó, partneri együttműködésre törekszünk mindazokkal, akik felelősséget éreznek és hajlandók tenni gondjaink elhárításáért. Abban vagyunk érdekeltek, hogy Somogybán sem az anarchia, hanem a békés átmenet útján jussunk el a fellendülés korszakába. Előrehaladásunk garanciája a reform következetes végig- vitele, a széles körű nyilvánosság és társadalmi ellenőrzés lehet. A legfontosabb az, hogy 3* MSZMP felfogásában, módszereiben Somogybán is megújuljon, váljon olyan eleven, akcióképes politikai erővé, amely önbizalmát visszanyerve akar és képes ösztönző befolyást gyakorolni a megyénk lakosságának előrevivő, közös cselekvésére. módjában az esélyegyenlőtlenség. Rövid távon az esélyegyenlőség érdekében vissza kell adni a falusi kisközösségek rangját a társadalmi, önigazgatási formációkat és önrendelkezési jogokat teljesebbé kell tenni. Alapvetőnek tartom a pályakezdő fiatalok munkahelyhez való juttatásét összehangolt és határozott intézkedésekkel biztosítani. A szociális létbiztonság több társadalmi réteg esetében megingott, sőt megszűnt. Szorgalmazva az állami, központi intézkedések reformprogramjának mielőbbi kidolgozását, helyi cselekvésekkel kell a helyzet romlását az időskorúak, a legszegényebb családok, a magatehetetlen gondozásra szorulók, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalok és a munkanélkülik esetében megállítani. Elengedhetetlen, hogy - a társadalmunkat, gazdaságunkat átszövő és polarizálódó érdekellentételeket érdekszövetségekben oldjuk fel, elhárítva ezáltal a cselekvőképtelenség rémét. Bemutatjuk a megyei párttisztségekre javasolt
