Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

Somogyi Néplap 1989. április 7-, péntek Római katolikus segédpüspökök eskütétele Straub F, Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke előtt csü­törtökön a Parlamentben esküt tettek a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányára azok a római katolikus se­gédpüspökök, akiket II. Já­nos Pál pápa a közelmúlt­ban nevezett ki. Dr. Dékámy Vilmos és dr. Várszegi Asztrik esztergomi. Ács István egri, Mayer Mi­hály pécsi, valamint dr. Ta­kács Nándor székesfehérvá­ri segédpüspök kinevezésé­hez az Elnöki Tanács az előzetes hozzájárulást meg­adta. Az ünnepélyes eseményen jelen volt dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. A Külügy­minisztérium közleménye Csütörtökön a Külügymi­nisztériumba kérették a budapesti román nagykö­vetség illetékesét azzal ösz- szefüggésben, hogy a román hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították Chrudinák Alajost, a Ma­gyar Televízió külpolitikai főszerkesztőjét, valamint a Külpolitikai Főszerkesztő­ség valamennyi munkatár­sát. Mint ismeretes, az MTV forgatócsoportjának tagjai át akartak utazni Ro­mánián. A Külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki a ro­mán hatóságok önkényes eljárása miatt és hangsú­lyozta, hogy a szocialista országok gyakorlatában szinte példa nélküli intéz­kedés újabb feszültséggel terheli a magyar—román kapcsolatokat. A román lé­pés merőben ellentétes a két ország kulturális és tu­dományos együttműködési megállapodásával, amely célul tűzi ki — egyebek kö­zött — a sajtó és a televí­zió szorosabb együttműkö­dését. Mindezzel Románia ismét megsértett egy ma­gyar—román államközi egyezményt. A román magatartás el­lentétes a nemzetközileg el­fogadott normákkal, dur­ván sérti a helsinki záró­okmány betűjét és szelle­mét, az alapvető emberi jo­gokat. A román döntésre olyan időszakban került sor, amikor a helsinki fo­lyamat résztvevői — így a Román Szocialista Köztár­saság isi — Becsben a közel­múltban vállalták: az új­ságírók szakmai tevékeny­ségük törvényes gyakor­lása következményeképpen nem utasíthatók ki és más módon sem büntethetők. Tartózkodnak olyan korlá­tozó intézkedések megté­telétől, mint például az új­ságíró akkreditálásának visszavonása vagy az új­ságíró kiutasítása. Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács ülését követően, Marofán György scaóvivő tájékoztatta a ha­zai és a külföldi újságíró­kat a kormány előtt sze­replő napirendi pontokról. A társadalombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszeréről szóló törvény- tervezet kidolgozását indo­kolva rámutatott: az 1989. január 1-jével létrehozott Társadalombiztosítási Alap, a jelenleg is működő tár­sadalombiztosítási rendszer működésének törvényes feltételeit meg kell teremte­ni. A kormány úgy ítéli meg, hogy a jövőben a tár­sadalombiztosítás terüle­tén is fokozatosain előtérbe kerülnek az önkormányzati elemek. Ezért a jogalkotás során el kell érni, hogy a biztosítottak, a járulékfize­tők és a különféle érdekcso­portok valós szerepét meg­jelenítve létrejöhessen a társadalombiztosítás ön- kormányzati szervezete. A Minisztertanács egyet­értett azzal, hogy a jövő­ben ne külön törvény sza­vatolja az ifjúság jogait, hanem azok a jogrendszer egészébe épüljenek be. Ezért valószínűleg javas­latot tesz majd a parla­mentnek a törvény hatályon kívül helyezésére. A Foglalkoztatási Alap létrehozásáról és a foglal­koztatáspolitikai célú, kor- engedményes nyugdíjazás­ról szóló rendelet módosí­tásával — mint mondta — lehetővé válik a foglalkoz­tatáspolitikai célú koren­gedményes nyugdíjazás költségeinek megosztása úgy, hogy annak maximáli-. san 50 százalékát a Foglal­koztatási Alap finanszíroz­za, A várható többletkölt­ség, amelyet a kormánynak kell viselnie, 1993-ig csak­nem 200 millió forint. Marosán György szólt arról, hogy a Miniszterta­nács — az Országos Érdek­egyeztető Tanáccsal létre­jött megállapodás értelmé­ben — felemelte egyes tö­megközlekedési vállalatok járművezetőinek munka­köri pótlékát. A kormány a népszava­zás és a népi kezdeménye­zés ’ szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a júniusi ülésszak elé terjeszti. A Minisztertanács megítélé­se szerint e törvény előse­gíti, hogy az állampolgárok közvetlenül és hatékonyab­ban vehessenek részt a hatalom gyakorlásában, érvényesíthessék befolyá­súikat a döntések meghoza­talában. A szóvivő be je­lente te, hogy a kormány mellett működő új, fontos tanácsadó testület, a Nem­zetiségi Kollégium elnöke Pozsgay Imre államminisz­ter. A szóvivői tájékoztatón részt vevő Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár közölte, hogy a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló tör­vénytervezet napokon belül megjelenik a sajtóban. A tervezetet ismertetve az ál­lamtitkár elmondta: nép­szavazás kiírását a köztár- . sasági elnöknek, a Minisz­tertanácsnak, legalább 50 országgyűlési képviselőnek, illetve legalább 50 ezer ál­lampolgárnak kell kezde­ményeznie. Elrendelése ak­kor kötelező, ha az alkot­mányt az Országgyűlés részleteiben vagy alapvető­en módosítani kívánja, to­vábbá, ha azt 100, illetve 150 ezer állampolgár kéri. Utóbbinak eldöntését ugyancsak vitára bocsátják. A népszavazás elrendelé­sének és lefolytatásának szabályai lényegében meg­egyeznek a választások sza­bályaival. Az aláírások hi­telességét, valódiságát mód lesz a Népességnyilvántartó Hivatal útján ellenőrimi. Természetesen ez nem jár­hat az állampolgárok zak­latásával, idézgetésével — hangoztatta. Végül szólt arról, hogy a tervezet szerint nem bo­csáthatók majd népszava­zásra a költségvetésről, a központi adónemekről, il­letve az ezek mértékének meghatározásáról szóló tör­vények, a személyi kérdé­sekben való döntések, va­lamint a nemzetközi szer­ződésekben vállalt kötele­zettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket kihirde­tő törvények. Ez a jövőben megkötendő nemzetközi szerződésekre vonatkozna, ám a törvénynek van egy olyan szakasza is, amely szerint a már megkötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek tel­jesítése feletti kérdésben sem rendelhető el népsza­vazás. Ezt a szövegrészt mindenképpen pontosítani kell — tette hozzá Borics Gyula. A szóvivői tájékoztatón jelenlévő újságírókat első­sorban a népszavazásról szó­ló törvénytervezet, valamint Nagy Imre és társai földi maradványainak napokban kezdett exhumálása foglal­koztatta. A Magyar Televízió tudó­sítója a tervezett háztartási eraergiaáremelésekről kér­dezte a szóvivőt. Marosán György emlékeztetett arra, hogy ezt az intézkedést az év elején bejelentették, az ártervben és a költségve­tésben egyaránt bevételként szerepel, erre tehát a kö­zeljövőben számítani kell. A már széles körben is­mertetett szovjet csapatki­vonási tervekről érdeklődő tudósítónak Marosán György elmondta, hogy tudomása szerint a szovjet csapatok kivonása április 25-én kez­dődik és június végéig feje­ződik be. E kérdésről egyéb­ként a Honvédelmi Minisz­térium sajtótájékoztatót tart. TIB tájékoztató a 301-es parcellánál Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József holttesté­inek exhumálása befejező­dött, és ezzel a kegyeleti akitus véget ért' — jelentette be Hegedűs B. András a Történelmi Igazságtétel Bi­zottsága sajtótájékoztatóján, amelyet a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál tartottak csütörtökön. Az eseményen jelen voltak Gi­mes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi Jó­zsef családtagjai. A tájékoztatás után az újságírók kérdéseire vála­szolva elhangzott, hogy az öt exhumált holttest azono­sítása rövidesen megkezdő­dik és várhatóan néhány hetet vesz igénybe. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Lo­sonczy Gézát, Maiéter Pált és Szilágyi Józsefet, vala­mint az említett másik öt személyt június 16-án kí­vánják nyilvánosan eltemet­ni a szomszédos 3Q0-as par­cellában, miivel a 301-esben további jeltelen sírok van­nak, A tervek szerint az ünnepélyes gyászszertartás alkalmával történne meg a kivégzettek emlékművének szimbolikus alapkőletétele. Az emlékmű megalkotására pályázatot ír ki a Történel­mi Igazságtétel Bizottsága. Az emlékműre fel kívánják vésni az 1956 után kivégzett személyek neveit. A TIB a későbbiekben szorgalmazza egy másik emlékmű .felál­lítását, amely 1956 vala­mennyi áldozatának emlé­kére készülne. Szó volt arról is, hogy Nagy Imre és négy társa koporsóját a 301-es parcella legutolsó sorában találták meg, négy sírhelyen. Gimes Miklóst és Maléter Pált ugyanis külön-külön két koporsóiban, de egy. sírba temették el. Csaknem biz­tosnak tűnük, hogy a holt­testek koporsói később, 1961- ben kerültek a 301-es par­celláiba. Addig valamelyik büntetésvégrehajtási intéz­mény közelében voltak mind az öten el'hantolva. Erre utal egyebek között, hogy a most megtalált ko­porsók össze voltak drótoz­va. Megerősítették azt is, hogy a holttestek arccal; le­felé fekve voltak a kopor­sókban. Elmondták továbbá, hogy a sírok feltárása és kihan­tolása során rendkívül gon­dos régészeti munkát vé geztek a szakemberek. A fel­tárás szerint a' sírokban más temetési maradványo­kat nem találtak. Egy kér­désre válaszolva elhangzott: nagy a valószínűsége, hogy a börtönben sokhetes éhség sztrájkot folytató Losonczy Géza mesterséges táplálás következtében halt meg 1957 decemberében. Végül szó volt arról is hogy az Igazságügyi Mimisz téri um ígéreteit tett a 301-es parcellához vezető út szi­lárd burkolattal való ellá­tására, a terület rendezésé­re és az elhanyagolt sírok rendbehozatalára. A TIB ér­tesülései szerint a közfenn- tartásii munkák már foly­nak. Áttörés Lengyelországban Kelet-Európa politikai térképén példa nélkül álló egyezség született: Len­gyelországban az úgyneve­zett ellenzék és a hatalmat több mint négy évtizede egyedül gyakorló kommu­nista párt elismerte az ér­dekek, értékek és a hata­lom pluralizmusát. Az „el­lenzék” megszűnt a társa­dalmon és hatalmon kívül álló erő lenni; lehetővé vált a kelet-európai álla­mok első független szak- szervezetének törvényesíté- se. A reform csomagtervének jelentőségét csak kiemeli, hogy a katonai szükségál­lapot bevezetése után. kö­zel nyolc évvel született az egyezség, s azzal a Jaru­zelski tábornokkal, akinek neve ezt az időszakot fém­jelezte. A Szolidaritás pe­dig, amelynek nevét, fel­iratait és jelszavait kitil­tották a tömegtájékoztatás­ból, rövidesen újra törvé­nyes sizervezetté válik. Lech Walesa, a szervezet vezető­je ezt csütörtökön igazi po­litikai győzelemnek nevez­te. A Szolidaritást az illeté­kes lengyel bíróság két hé­ten belül bejegyezheti, és ezután lehetőség nyílik ar­ra, hogy országos, megyei és helyi szinten is megszer­vezzék, illetve újjászervez­zék. A jelenlegi állapotokat fi- gyelembevéve Walesa meg­jegyezte, hogy katasztrófá­hoz vezetne, ha az ország nem ragadná meg a most kínálkozó lehetőségeket. A lengyel murikásveaér mel­lett Czeslaw Kiszczak bel­ügyminiszter is történelmi jelentőségűnek minősítette a kerékasztalnál szerdán született megállapodást, amely nemcsak a Szolida­ritás engedélyezését je­lenti, hanem azt is, hogy a második világháború után az első igazán demokrati­kus választásokat tarthat­ják meg Lengyelországban, már az idén júniusban. A lengyel parlament pénteken ül össze, hogy formálisan is beiktassa az erre vonatko­zó törvényeket. A Rzeczpoepolita című karmánylap, Walesa sza­vait visszhangozva, ugyan­csak olyan áttörésként mél­tatta a megállapodást, amely valódi esélyt kínál a továbblépésre. „A kerék­asztal bebizonyította — fűzte hozzá a lap —, hogy az érvek erejét nem lehet erőszakkal helyettesíteni.” Szocialista országban először történt, hogy a kommunista párt hivata­los tárgyalásokon megál­lapodott a belső „ellenzék­kel” — gyakorlatilag felad­ta hatalmi monopóliumát —, és a megállapodásban szavatolta, hogy a parla­menti képviselők 35 száza­léka ezentúl az „ellenzék” soraiból kerül ki. Az Európai Közösség je­lentős előrelépésnek mi­nősítette a lengyel kormány és az ellenzék egyezségét, a júniusi demokratikus választások tervét. A rend­kívül eladósodott Lengyel- ország számára nagyon fon­tos a nyugati gazdasági se­gítségnyújtás. Az ellenzék mellett a kormány is gaz­dasági segítséget kért Var­só hitelezőitől. Rakowski kormányfő a közel 40 mil­liárd dolláros adósság viaz- szafizetésének 10 éves mo­ratóriumát indítványozta. A Nyugat — közelebbről az Európai Közösség — éppen a most született megállapo­dástól tette függővé, hogy milyen választ ad erre a kérésre. A lengyelországi válto­zásokat Kiszczak belügymi­niszter a „civil” társadalom felé tett lépéseknek minősí­tette. A szerdán hozott dön­téssel Varsó a „szocialista parlamenti demokrácia ál­lamának” kialakítása felé vett irányt, mondta. Ennek a folyamatnak — tette hoz­zá — fokozatosnak kell len­nie, mert a drasztikus lépé­sek a stabilitást fenyegetik. Kelet-Európa számára, a lengyelországi megállapo­dás részleteitől eltekintve, iránymutató lehet a hata­lom és a sokszínű érdekek és érdekképviseletek pár­beszéde. A megegyezés vol­taképpen azt jelképezi, hogy a szocialista országok­ban az úgynevezett ellenr- zék és az úgynevezett ha­talom közötti ellentétek és különbségek felszámolha­tók, ha az érdekeltek be­látják : az érdekek külön­bözősége, képviselete és esetenkénti ellentétes mi­volta nem ütközik állami és pártérdekekbe. Éppen el­lenkezőleg, azoknak kife­jezője és velejárója. Az ed­digi értelemben vett „el­lenzék” ugyanúgy a nem­zeti érdekek képviselője le­het, mint a hatalom eddigi letéteményese. Űj helyen, Siófokon, « Fő u. 212. szám alatt várja kedves vásárlóit a Somogy Kereskedelmi Vállalat vegyi—háztartási boltja! Import és hazai kozmetikai cikkek széles választékát kínáljuk! Parfümök, dasodorok, testápolók, borotvahabok gazdag skálájából VÁLOGATHAT ! Telefon: 84/10-081 vovt jdaMgji •OUT SIÖFOK, Fő u. 212. (hátul az udvarban, a DOMUS-bútorbolt mögött) (105174)

Next

/
Thumbnails
Contents