Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-26 / 97. szám
1989. április 26., szerda Somogyi Néplap. 3 Rövidebb, zsúfoltabb a főszezon A kereskedelem próbatétele — Legyen rugalmasabb a vendégfogadás A balatoni főszezon egyre zsugorodik. A csúcsforgalom most már alig hosszabb egy hónapnál. Abban az egy hónapban viszont ezernyi gondot okoz a parton. Az elő- és az utószezon forgalmának növelésére' tett intézkedések eddig nem sok eredménnyel jártak. A Balatonon működő 28 utazási iroda — Rosta Sándor, a BIB főtitkára fogalmazott így a megyei tanács tegnapi ülésén — nem új árualapok keresésére törekszik, hanem a meglevők felosztására, s ezen a vendég semmiképp sem nyerhet. Azt is hangsúlyozta, hogy a tó a legnagyobb érték, s a legfontosabb az, hogy a környezetvédelem fejlesztésével mentsük ezt meg. Levél a miniszterelnökhöz A megyei tanács tegnapi ülésén nemcsak a távlati fejlesztésekről volt szó, hanem a nyakunkon levő idegenforgalmi szezonra való felkészülésről is. . A vita állapján döntött úgy a testület, hogy leveleit intéz a Minisztertanács elnökéhez. Ebben a vendégfogadást nehezítő, a tanácsok lehetőségeit korlátozó néhány idejétmúlt intézkedés feloldását kezdeményezi. Kérik például azt, hogy a terület- bérleti díjat — amelyet egy 19 éve született ÉVM rendelet szabályoz — ne központilag határozzák meg, hanem a kereslet—kínálat alapján, a tanácsoknak legyen erre lehetőségük. Azt is indítványozták, hogy szüntessék meg az indokolatlan megkülönböztetést a tőkés országokból, illetve a szocialista országokból érkező turisták bejelentkezési kötelezettségét illetően. Azt is szükségesnek tartja a testület, hogy a parton dolgozó élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok kapják meg a múlt évihez hasonlóan a 3 százalékos árréskiegészítést. Javaslattal is él a megyei tanács: azt indítványozza, hogy vizsgálják meg, miként lehet megoldani azt, hogy a fizető-vendéglátó szobák bérét a tulajdonosok legálisan is valutában kérhessék. szűnjék az idényboltok 40 millió forintos támogatása. Ez a hír további indulatokat fakasztott. Szabó József boglárlellei tanácselnök azt kifogásolta, hogy az ellátásban nincs közös felelősség. A Balatonon a kereskedelmi hálózat a helyi források felhasználásával, támogatások igénybevételével fejlődött, s fejlődik most is. Boglárlellén például egy új üzletet adnak át a szezonra. A mai finanszírozási lehetőség azonban nem veszi figyelembe azt, hogy nyáron a tanácsoknak sakkal több emberről kell gondoskodni. Felvetette egyébként, hogy a közterületeket — amelyek korábban térítésmentesen kerültek állami és társadalmi szervek kezelésébe —, adják vissza a tanácsoknak, s tegyék lehetővé, hogy azokon vállalkozzon a tanács. Nemes Kálmán szerint meg kell teremteni a tanácsok érdekeltségét is a fizető-vendéglátásban. Azt javasolta, hogy a fizető-vendéglátásból származó jövedelmeket egységes kulcs alapján, külön adóztasság ugyanúgy, ahogyan azt a kamatjövedelmekkel teszik. Ez az összeg pedig kerüljön a tanácsokhoz. így lehet érdekeltté tenni a fizető-vendéglátásban a tanácsokat. Kifejtette azt is, hogy az élelmiszer-kereskedelemnek olyan általános költségei vannak, amelyeket háromhónapos szezon alatt nem lehet kitermelni. Hazánkban a kiskereskedelmi árrés ebben az ágazatban nem éri el a 10 százalékot, a tőkés országokban pedig 25—30 százalék. Stabil szabályzókat Dévényi Zoltán, a Balaton Fűszért vezérigazgatója azt mondta, a kereskedelem • nagy gondja minden szezonkezdés előtt, hogy milyen új szabályozók lesznek, és mikor lépnek azok életbe. A lakosság a taná- rsoktól kéri a jobb ellátást, a tanácsok a kereskedelmi vállalatoktól várják a korai nyitást, a jó üzleteket, a kereskedelem pedig* arra vár, hogy mikor és milyen támogatást kap a kormánytól. Ha sikerül viszonylag kedvező támogatási rendszert kidolgozni — olyant, amilyen tavaly volt —, akkor vállalkozik a kereskedelem. A jelenlegi szabályozórendszer esetükben azonban azt jelenti, hogy a fonyódi, a boglárlellei és a szántódi bevásárlóközpontjuk 19 millió forint veszteséget termelt. Ezt ugyan a 7 milliárd forintos forgalmat lebonyolító nagyvállalat elviseli, de veszteséggel sokáig nem lehet kereskedni. Az egyértelmű volt a tanácsülésen, hogy az ellátás nagy gondját a bevásárló- központok és a lakókhoz, üdülőkhöz közel levő kis boltok együttesen tudják megoldani. A szabályozóváltozásra azonban éppen ezek a kis boltok a legérzékenyebbek. Javasolták, hogy a helyi tanácsok vegyes profilú üzletek létrehozását szorgalmazzák. Ital- mérésre ott adjanak például engedélyt, ahol vállalják az alapvétő élelmiszerek árusítását is. Ez javíthat a j övedelmezőségen. Strandfejlesztés A Balatan-parton nemcsak a kereskedelem készül a szezonra, hanem a szolgáltató vállalatok is. Elhangzott, hogy a zsúfoltság miatt rendkívül nehéz a mentők és a tűzoltók helyzete. Javasolták a parton egy tűzoltó vonuló szolgálat létrehozását, s azt is, hogy Fonyódon állítsák vissza a rendőrkapitányságot. Sok kifogás érte a strandokat. Rosta Sándor, a BIB főtitkára úgy fogalmazott, hogy a parton nincs strandkultúra. Éppen ezért a BIB vállalta egy strand- fejlesztési és -korszerűsítési program kidolgozását. Fejük fölött lesz a Dráva ? GYÉKÉNYESIEK A GYURGYEVÁCI VÍZLÉPCSŐRŐL Előttem egy prospektus, arról, hogy a — tervezett — drávai vízlépcső miatt senkinek sem lesz gondja. Az ott élőknek erről más a véleményük. Szilágyi István, a gyékényesi termelőszövetkezet elnöke levélben fordáit Maróthy László miniszterhez. Azt mondja: — Korábban ugyan beszéltünk a tervezett vízlépcsőről, de sokáig semmi konkrétumot sem hallottunk róla. Az viszont igaz, hogy két évvel ezelőtt ösz- szehívtak több falugyűlést, ahol igyekeztek megnyugtatni bennünket. Tavaly nyáron a közös községi tanács elnökiének, országgyűlési képviselőnk, illetve a megyei tanács illetékes osztályvezetőjének és a főtervezőnek a társaságában ellátogathattunk Jugoszláviába, ahol megnézhettük az ottani munkálaitokat. A tapasztalatok nem nyugtattak meg. Ezt leírtuk a főtervezőnek is. Két különböző területről van szó. Ott más a talaj összetétele, s megint más nálunk. Itt egy kavicsos réteggel kell számolni, aminek a fizikai törvények értelmében nagy a vízáteresztő képessége. És akkor most kezdjünk el számolni! Itt 50—80 centiméter a termőtalaj, alatta 15—20 méter mélységben kavicsréteg húzódik. A tározót, ami a gyurgyeváci vízierőművet fogja kiszolgálni, úgy építik meg, hogy a talajfelszín fölött hat méter magasságban lesz a vízmagasság. Ez eleve akkora nyomást eredményez, hogy megváltozik a talajvízszint. Az eddigi másfél méteres mélységből hatvan centiméterre fog emelkedni, ez pedig tönkre teheti a „hagyományos” növényi kultúráinkat: a cukorrépát, a szóját és a ku- - koricát. Szilágyi István mellett érvelt Rákóczi Jenő, a berzan- cei termelőszövetkezet elnöke is. Szövetkezetük termő- területének nagy része a Dráva mentén helyezkedik el. Ha megemelkedik a talajvízszint, akkor ők is gondba kerülnek. Szilágyi István levelében garanciát kért arra, hogy a tározó és a vízlépcső megépítése nem érintheti hátrányosan a termelőszövetkezetet. Ha mégis megtörténne az ökonómiai környezet változása, akkor kártalanítást kémek. A levelet követően felkérték a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemet egy hidrobiológiái tanulmány elkészítésére. Júliusban valamennyi érintett megismerkedhet ennek eredményével, A gyékényesiek számára azért is fontos ez a tanulmány, mert a szövetkezet területén megkezdődött a meliorációs program, amire százhúszmillió forintot áldoznak. Ha megváltoznak az élővilág egyensúlyi feltéteSzilágyi István lei, akkor ez kidobott pénznek számít. Szilágyi István elmondta, hogy ha nem kapnák a vizsgálat után sem megnyugtató választ, akkor ismét felkeresik a környezetvédelmi minisztert. — A sajtóban sok cikk jelent meg, ami a mi igazunkat bizonyítja. Szeretnénk megérni, hogy ne nélkülünk döntsenek. Emlékeztetőül: A Dráván tervezett négy vízlépcső közül elsőként a djurdjevaci vízlépcső épül meg. Létesítményeinek túlnyomó része Jugoszlávia területén, Djur- djevac térségében lesz. Magyarországnak a vízlépcső létesítményeiből 11,8 százaléknyi részt kell megvalósítania. Ennek beruházási költsége meghaladja a kétmilliárd forintot, amely 8— 10 év alatt térül meg. A vízlépcsőt a tervek szerint 1993-ban átadják. Az erőmű évente 828 millió kilowattóra energiát termel, aminek 12,5 százalékát hazánk kapja meg. Nagy Jenő AZ ALAP AZ ÉRDEKELTSÉG község nevében nyilvánítsanak véleményt. Veszélyes hulladékok Somogybán KFT KÖRNYEZET- VÉDELEMRE Miből élnek a boltolt? A szezonra való felkészülés sokak gondja, és ennél még többen kísérik figyelemmel a munkát. Bizonyíték erre az, hogy Bör- czi Miklós kaposvári lakos nyílt levélben fordult a tanácsüléshez, s ebben kifejtette, hogy az idegenforgalomban keletkezett bevételeket az idegenforgalmi területeken működő tanácsoknak kellene odaadni. Ez a téma egyébként több hozzászólásban is szerepelt éppen úgy, mint a balatoni kereskedelem helyzete. A kérdéseket követően Sebestyén Miklós, a Kereskedelmi Minisztérium főosztály- vezetője szükségesnek tartotta elmondani, hogy az élelmiszer-kereskedelem a múlt évben 3 százalékos árbevétel-arányos kedvezményt kapott a balatoni idényforgalom miatt. A Kereskedelmi Minisztérium Idegenforgalmi Hivatala az utolsó pillanatig ragaszkodott ahhoz, hogy ezt a támogatást az idén is megadják. Nem sikerült elérni. Ilyen címen ugyanis négy vállalat összesen 40 millió forint támogatást kapott. Az új szabályozás 300 millió forintot biztosít támogatásként az élelmiszer- kereskedelem részére, de ennek a támogatásnak az volt a feltétele, hogy meg— Somogybán nincsenek kirívóan veszélyes hulladékok: ebben — Békés és Vas megyével együtt — országosan igen előkelő helyen vagyunk. Ennek elsősorban az az oka, hogy nincsenek nálunk mérgesgázokat, túlzottan káros vegyi anyagokat, melléktermékeket kibocsátó nagyüzemek — mondta Szita Károly, a megyei tanács környezet- és természetvédelmi főmérnöke. — Ez azonban nem azt jelenti, hogy itt nincsenek gondok: akadnak hanyag üzemek, amelyek szétszórják a hulladékot, nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Vannak nemtörődöm emberek is, akik úgy gondolják, hogy a kert vége a legalkalmasabb hely a hulladékok tárolására. Így aztán bírságolásra is sor kerül. A LEGNAGYOBB SZENNYEZŐ — Mi számít a megyében veszélyes hulladéknak? — A legtöbb szennyező- anyag a mezőgazdaságból származik. Ilyenek a vegyszerek, az elhullott állatok, az olajjal szennyezett földek, rongyok, és főként a textíliákon a festékmaradványok. Az üzemekben keletkezett anyagok közül veszélyes kategóriába tartozik a galvániszap, az oldószer, a só. Az utóbbiak mennyisége azonban elenyésző az előbbiekhez viszonyítva. Említhetem még az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékokat az injekciós tűtől a kötszerekig. — Mi lesz a sorsa ezeknek az anyagoknak? — A Somogybán keletkező veszélyes hulladékok mintegy kilencven százalékát különböző módon hasznosítjuk. — Mondana erre néhány példát? — A mezőgazdaságban a növény védőszer-göngyölegek újrahasznosításának tervével a Dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinát foglalkozik. Az olajos rongyokat a Volán dolgozza fel. A Húskombinátnál egy új technológia segítségével akarják a vágóhídi hulladékokat komposztálni és a gazdag növényi tápanyagot a termőföldekre juttatni. A bitumenmaradványokat (aszfaltot) a rossz közutak fel töltésére használják. A kaposvári kórház hamarosan üzembe helyezi azt az égetőkemencét, amelyet nemrég vásárolt. Az így keletkező hőt az intézményben használják fel. Az elhullott állatok feldolgozására húspépüzemet létesített a Böhönyei Állami Gazdaság és a Délsomogyi Mezőgazdasági Kombinát. Egy sor szennyezőanyagot országos vállalatok vesznek át és hasznosítanak. — Mi lesz a sorsa annak a tíz százaléknyi hulladéknak, amelyet nem sikerül újra értékesíteniük? — Ideiglenes tárolóban helyezzük el. Azéirt ideiglenesekbe, ment később felszámolják azokat. Tervezik ugyanis az úgynevezett regionális tárolók létrehozását, ahol végleges helyet kapnak a fel nem dolgozható káros, kor.nyezetszennye~ző anyagok. A FIADI IGEN — Van-e Somogybán ideiglenes tárolóhely? — Ma még nincs, de minden remény megvan arra, hogy a következő év végén már lesz: Fiad térségében létesítjük, a községtől mintegy másfél kilométerre. — Divat ma tiltakozni ilyesmi ellen. A fiadiak beleegyeztek abba, hogy a tároló a falujuk közelében legyen? — Tanulva a múlt hibáiból, igen körültekintően jártunk el. Ügyeltünk arra, hogy a Hadiakkal egyetértésben döntsünk a tároló sorsáról. Falugyűlésen részletekben is megbeszéltük tervet. Mondhatom, igen jó benyomást szereztünk: a falu lakói mintaszerű együttműködési készségről tettek tanúbizonyságot, és ezért köszönet jár nekik. A közmegegyezéshez az is hozzájárult, hogy nemcsak kapni, hanem adni is akartunk, azaz arra törekedtünk, hogy a beruházás — főként a kommunális fejlesztés révén —, szolgálja a falu fejlődését is. — Nem fenyeget az a veszély, hogy később olyasmi is belekerül a fiadi tárolóba, amiről szó sem vált? — Ez kizárt. Ugyanis a jogokat, kötelességeket, a gyakorlati munkát szigorú szabályok rögzítik. Ezektől eltérni nem lehet. Az ellenőrzést mi végezzük. A megállapodások pontos és korrekt betartására már az építés során nagyon ügyelünk. A falugyűlés megbízott két embert, hogy kísérjék végig a beruházást és a — Hogyan látja a lehetőséget a környezetvédelem hatékonyabbá tételére? — A környezetvédelemben is meg kell teremteni a gazdasági érdekeltséget. Ezt is vállalkozásban célszerű végezni. Vagyis, aki a környezetvédelemben valami javulást hozó technológiát tud bevinni, az hasznát is lássa törekvéseinek. Aki erre nem képes, az pedig fizesse meg a ráfordításokat. Mi erre törekszünk. Ezt a szemléletet nem csupán a hulladék hasznosítására, hanem a zajártalom kivédésére, a levegő tisztaságának megóvására, sőt a lakótelepi úgynevezett kommunális, szennyező anyagok feldolgozására is értem. Gyakorlati lépésekre is sor kerül. Az említett fiadi tárolóval kapcsolatban szeretnénk létrehozni egy környezetvédelemmel foglalkozó kft-t, amely egyrészt beruházna, és üzemeltetné a létesítményt, másrészt felkarolná a megye környezetvédelmét. Foglalkozna a szabadalmaztatással, az engedélyek megadásával, a jogi tanácsadással és így tovább. Szeretném hangsúlyozni, nem álmodozásról, hanem megalapozott tervekről van szó. Szegedi Nándor
