Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

2 Somogyi Néplap 1989. április 26., szerda Grósz Károly fogadta Pentti Väänänent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a KB székházában fogadta Pentti Väänänent, a Szo­cialista Intemacionálé főtitkárát, aki az MSZMP IKB Társadalomtudományi Intézete által rendezett konferencián vesz részt (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZMP főtitkára hangsúlyozta: magyar rész­ről a két- és többoldalú kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszenek a Szocialista In- termaci onáléval csakúgy, mint a világ szocialista és szociáldemokrata pártjai­val. Az együttműködésinek — mutatott rá Grósz Károly — a nemzetközi kérdések melllett egyre inkább ká kell terjednie a múlt problémái­nak tanulmányozására, ko­rúink elméleti kérdéseinek megválaszolására. A többpártrendszer kiala­kulásának folyamatát ele­mezve Grósz Károly hang­súlyozta: az MSZMP hosszú távon- is partneri kapcsola­tokra és együttműködésre törekszik a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal. A Szocialista Internacio- nálé főtitkára arról tájékoz­tatta vendéglátóját, hogy a magyarországi folyamatok iránt világszerte élénk ér­deklődés nyilvánul meg. Pentti Väänänen átadta Willy Brandtnak, a Szocia­lista Intemacionálé elnöké­nek üdvözletét, hangoztatva, hogy a nemzetközi tekin­télynek örvendő politikus személyesen is nagy érdek­lődéssel, rokonszenwel kí­séri a magyarországi átala­kulást. Kifejezte a Szocia­lista Intemacionálé készsé­gét a kapcsolatok bővítésé­re az MSZMP-vel, egyben átadta Grósz Károlynak a világszervezet soron követ­kező, stockholmi kongresz- szusána szóló meghívót. Crna Gora-i rendkívüli pártkongresszus Kedden délelőtt megkez­dődött a Crna Gora-i Kom­munisták Szövetsége első rendkívüli kongresszusa, összehívását az tette szüksé­gessé, hogy az idén januári titográdi tiltakozó tüntetések követelésére e félmillió la­kosú jugoszláv tagköztársa­ság párt-, állami és társadal­mi vezető testületéi kollek­tíván lemondtak tisztségük­ről, s azóta ideiglenes meg­bízottak végzik az irányí­tást. A soron következő, X. kongresszusnak rendes kö­rülmények között a jövő áp­rilisban kellett volna össze­ülnie. A Crna Gora-i legmaga­sabb pártfórum munkájában mintegy 75 ezer tag képvi­seletében 252 választott kül­dött vesz részt. Az a fel­adat vár rájuk, hogy feltár­ják a legutóbbi évek sú­lyos gazdasági, politikai és társadalmi válságának okait, meghatározzák leküzdésének útját-módját és megválasz- szák a párt új központi bi­zottságának tagjait. A kongresszuson Veszelin Vukotics, a Központi Bi­zottság úgynevezett koordi­nátora tartott vitaindító be­számolót. A tanácskozást kétnaposra tervezték, de megnyitásakor nyomban 135 küldött jelentkezett felszóla­lásra. Takesita lemondott Ülésezett az SZKP KB Radikális személyi változások A választott párttestületek nyugdíjas tagjainak közös levelét — 74-en írták alá — a keddi KB-ülésen Mihail Garbocsov főtitkár olvasta fel. A levél ismertetése után a Politikai Bizottság nevé­ben javasolta a plénumnak, hogy tegyenek eleget a fel­mentési kérelemnek. Emlékeztetett rá, hogy már a tavaly megtartott 19. országos pártértekezlet ide­jén felmerült _a szervezeti kérdések megoldásának té­mája. Akkor úgy döntöttek — mint utóbb igazolódott, helyesen —, hogy nem tűzik napirendre e kérdéseket. így az átalakulási folyamatok el­mélyítésére, kibontakoztatá­sára tudták összpontosítani a figyelmet — tette hozzá Gorbacsov. > A tavalyi nyárelőhöz vi­szonyítva mára, túl a pár­ton belüli beszámoló-vezető- ségválasztó kampányon, lé­nyegesen megváltozott a helyzet a Központi Bizott­ságon belül. Ezzel egyidejű­leg nagy változások zajlot­tak le az állami szervekben is, és mindez személycseré­ket tett szükségessé. A főtitkár számszerűen is­mertette, hogyan alakult a párt legfelsőbb vezető testü­Halálra ítélték a KAL repülőgépének felrobbantóját A szöuli bíróság halál­ra ítélte Kim Hjon Hűit, a Dél-Koreai Légitársa­ság, a KAL repülőgépé­nek felrobbantását be­valló állítólagos észak- koreai ügynöknőt. A hírt kedden közölte a Kyodo hírügynökség. A 115 ember halálát követelő merényletet 1987. november 29-én kö­vette el tettestársával a szabotőr, aki töredelmes vallomást tett Szöuliban. leteiben a nyugdíjasok ará­nya, majd felidézte a levél aláíróival és másokkal foly­tatott beszélgetések tapasz­talatait. Kiderült — mondta a főtitkár —, hogy sok idős elvtárs feszélyezve érzi ma­gát, mert már nem tud ak­tívan részt venni a párt- és állami munkában. Mindany- nyian megerősítették azon­ban, hogy lelkesen támogat­ják a párt politikai vonalát. A szovjet emberek megér­tik, hogy roppant sok függ attól, hogyan alakulnak a dolgok a pártban és annak vezető testületéiben, hiszen az emberek az átalakítás el­indítását összekapcsolták a párttal. Amikor a PB nevében a felmentési kérelmek támoga­tását javasolta, Gorbacsov kijelentette, hogy a szerve­zeti szabályzat értelmében az ilyen döntésnek nincsen aka­dálya. Titkos szavazásra sem volt szükség, mert azt csak akkor kell ^tartani, ha egyéb okok miatt döntenek valakik­nek a testületből való kilé­péséről. Egy hónapja., hogy Alasz­ka partjainál zátonyra fu­tott és 250 ezer hordó ola­jat zúdított a tengerbe a Valdez, az Exxon olajtársa­ság tankhajója — a helyi lakosság azóta is a károkat számolgatja és igyekszik al­kalmazkodni a körülmé­nyekhez. Az Exxon, a világ legna­gyobb olajtársasága igen nagylelkű, de ez sem feled­tetheti, hogy a halászat évente 150 millió dollárt jö­vedelmezett a Prince Willi­am öböl környékén, ahol a katasztrófa történt. A be- ringek vagy úgyis elpusztul­tak, vagy nem fogják ki őket, mérgezéstől tartva. A halászokat az Exxon szer­ződtette „folttisztításra”: 25 dolláros órabért fizet mind­azoknak, akik hálóikkal, vagy a parton állva s rádi­Takesita Noboru, a Ja­pánban kormányzó Liberá­lis Demokrata Párt elnöke, miniszterelnök kedden dél­előtt, az országos televízió­társaságok által közvetített sajtókonferencián bejelen­tette, hogy a közeljövőben lemond tisztségéről. Beszé­dében bocsánatot kért a nemzettől, amiért a Recruit vesztegetési botrány miatt a nép elveszítette a politi­ka iránti bizalmat. Obucsi Keizo, a kormány szóvivője közölte: Takesita azt követően kíván lekö­szönni, hogy a törvényho­zással elfogadtatta az idei ón irányítva a többiek munkáját, részt vesznek az olajszennyezés eltávolításá­ban. Június 1-ig a cég négyezer embert vesz fel az 585 kilométeres partszakasz megtisztítására. Azoknak, akiknek ilyen munka sem jut, a társaság óránként 16,70 dollárt fizet, készenlé­ti szolgálat címén. örülnek a szállodások is, mert egyre többen jönnek az Egyesült Államok más vidékeiről, az Exxon által fizetett órabérek hírére. Tény, hogy a helyi lakosság nem háborog, hiszen a vál­lalat busásan megvesztegeti, de hogy ne is duzzognának? Ehhez nem elég a pénz. Szokásos, hadból, fókahús- ból álló étrendjüket most nélkülözni kénytelenek: ser­tésszeleten, zöldségen, kon­pénzügyi év költségvetését. Április 1-jén a pénzügyi év ideiglenes pótköltségvetés­sel kezdődött, mivel a bot­rány miatt az ellenzék boj­kottal bénította meg a par­lamentet, követelve a kor­mány testületi lemondását. Unó Szószuké külügymi­niszter a bejelentést köve­tően megerősítette, hogy ő vasárnap az eredeti ter­veknek megfelelően Moszk­vába utazik, ahol május 3- án tárgyal Eduard Sevard- nadzeval. Nyolc napos útja során a japán külügymi­niszter felkeresi Mongóliát és Kínát is. zerveken élnek, amit ugyan­csak az Exxon hoz helybe, bőséges mennyiségben. Az emberek lenyelik a szokat­lan falatokat, de fintorog­nak. Pedig tulajdonképp még jól jártak, hiszen jobb, ha hozzászoknak: az Exxon szerint a takarítás szeptem­ber közepéig is eltarthat. A műveletben 200 hajó vesz részt, köztük a szovjet Vaidogubszkij: csupán e ha­jó szolgálataiért napi 15 ezer dollárt fizet a szovjet félnek az amerikai olajtár­saság. „A természet majd meg­gyógyítja önmagát, ez biz­tos” — mondta a Washing­ton Post tudósítójának egy alaszkai halász. „Csak az a kérdés, mi vajon megér- jük-e?” Takesita Noboru, a japánban kormányzó Liberális Demok­rata Párt elnöke a Recruit vesztegetési botrány miatt beje­lentette lemondási szándékát április 25-én, a televíziós sajtó- tájékoztatón Halászat olajra Alaszkában CHILEI CSATÁROZÁSOK Pinochet „jutalomjáté­ka” az a másfél esztendő, amelyet saját alkotmánya jóvoltából még kapott. Így az októberi népszavazáson elszenvedett vereség után is ő vezényelheti a diktatúrá­ból a demokráciába való át­menet történéseit. A tábor­nok elnök ugyan úgy tesz, mintha kész lenne menni, közben pedig a maradását készíti elő. Az államfői tisztségtől persze minden­képpen el kell búcsúznia. December 14-én tartják ugyanis a történelmi fordu­lópontnak ígérkező elnök- választást, amelyen eldől, ki lesz a 16 évvel ezelőtt véres katonai puccsal hata­lomra került „nemzetveze­tő” utóda. A tét nagy, s az októberi népszavazáson kialakult Pi- nochet-ellenes egységet meglehetősen nehéz meg­őrizni. Pedig a polgári el­lenzéki tömörülés 17 pántja csak közös jelölt állítása esetén győzhet. Sokan fi­gyelmeztetnek is, hogy egye­lőre nem a különböző de­mokratikus pártok erőviszo­nyainak felmérése, hanem a diktatórikus rendszer megdöntése a fő cél, s át­menetileg félre kell tenni a belső érdekellentéteket. Jú­lius 11-éig kell dönteni, de a legvalószínűbb az, hogy a polgári ellenzék legerősebb pártja, a kereszténydemok­ratáké adja a közös jelöltet. •Négyen is versengtek a DC-n belül, köztük egy népszerű volt elnök, Frei fia, a győztes végül a párt­elnök, az ellenzék szóvivője, Patricio Aylwin lett. A Pinochet-párti jobbol­dalon ugyancsak több tömö­rülés viaskodik az elnökje­löltség megszerzéséért. De még körükben is méltatlan- kodást váltott ki, hogy a tá­bornok-elnök maga akarná kiválasztani a hatalom hi­vatalos jelöltjét. A jobb- és szélsőjobb pártok azonban nemigen tartanak igényt Pinochet áldására, inkább szeretnének elhatárolódni a diktatúra másfél évtizedétől. A legesélyesebb befutónak itt a most leköszönt pénz­ügyminisztert, Hernán Bü- chit tartják. Az Ameriká­ban végzett gazdasági zseni rángatta ki állítólag Chilét az évtized elejének válsá­gából. Büchi előnye a 70 éves Aylwinnal szemben, hogy mindössze 40 eszten­dős. Igaz, karizmája és po­litikusi tapasztalata egya­ránt hiányzik, s túlságosan kötődik a rezsimhez. Egyelőre még a hatalom- váltás játékszabályait sem tisztázták egyértelműen. Az ellenzéki pártok az év ele­jén üdvözölték Pinochet be­jelentését: kész az 1981-es alkotmány módosítására. A diktátor-elnök azonban semmit nem tesz önzetle­nül, /s rögtön gyanakodni is kezdtek, nem akar-e vala­milyen trükkel mégis a je­löltek közé kerülni? A bel­ügyminiszter cáfolta ezt, s — hat év óta először — pár­beszédet kezdett az ellen­zékkel, a módosításról. A kormányzat azt ígérte, jú­liusig kiírják a népszava­zást, a referendum időpont­ját azonban mind eddig nem tűzték ki. Hatalom és ellenzék véle­ménye persze ugyancsak megoszlik arról, mit kéne módosítani. Az ellenzék leg­fontosabb követelése: töröl­jék a hírhedt nyolcadik cikkelyt, amely tiltja marxista pártok működését. A rezsim viszont csupán* más megfogalmazást java­sol, az „antidemokratikus” módszereket alkalmazó pár­tok működését tartaná nem­kívánatosnak. Vonatkoztat­ható ez például a KP-re, amely továbbra sem zárja ki erőszak alkalmazásának lehetőségét a diktatúraelle­nes harcban. De a KP még a 8. cikkely eltörlése után sem indíthatna idén önálló jelöltet, lévén, hogy a pár­tok bejegyzését már márci­usban lezárták. A marxista és keresztény baloldali erőit egy új tömörülés, a Szocia­lista Baloldal Széles Pártja (PAIS) képviseli. Épp a mi­nap jelentették be, hogy készek az ellenzéki közös jelölt, Aylwin támogatására. A kormányzat is szorgal­mazza ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítással nyolcról négy évre csök­kentsék a köztársasági elnök hivatalos idejét, nyirbálják meg hatáskörét. Kétséges viszont, hogy a katonák hajlandók-e lemondani elő­jogaikról, például a nagybe­folyású Nemzetbiztonsági Tanácsban. Pinochet egyéb­ként az elnöki poszt átadá­sa után is megtarthatja a hadsereg főparancsnoki tisztségét, s még egy tiszte­letbeli szék is jár neki >>* szenátusban. Épp emiat. tartanak sokan attól, hogy Chile „panamizálódik”: az erős főparancsnok a háttér­ből rákényszeríthetné aka­ratát a polgári kormányzat­ra. Az átmenet törékeny és kockázatos folyamat, s ezt jelzi, hogy még mindig a diktatúra szabja meg a ha­tárokat. A demokratikus át­alakulás mértékét tisztelő kommunista vezetők nyil­vános sajtóértekezletét pél­dául feloszlatták, a politi­kusokat letartóztatták. A nemzetközi tiltakozás elle­nére sem helyezik szabad­lábra a szakszervezeti egy­ségközpont, a CUT elnökét és főtitkárát, a diktatúrael­lenes tiltakozó mozgalom élharcosait. A vidékre deportált mun­kásvezetők visszatérését kö­vetelve hirdették meg az általános sztrájkot április 18-ára. Elekes Éva A SIÓFOK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre MEGHIRDETI az alábbi egységeit: 1989. június 1-jétől 1992. május 31-ig: Szántód, 28. sz. élelmiszer-, háztartási bolt (elsősorban szerződésbe, másodsorban bérbe.) Siófok, 48. sz. kertészbolt Balatonkiliti, 124. isz. italbolt (1989. június 1-jétől 1990. május 31-ig.) Siófok, 142. sz. pecsenyesütő A versenytárgyalás május 26-án 9 órakor lesz az Étel- és Sörbár különtermében, Sió­fok, Kálmán Imre sétány 6. Bővebb felvilágosítást az áfész kögazdasági osztálya ad. (105396)

Next

/
Thumbnails
Contents