Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
1989. április 1., szombat Somogyi Néplap 3 Nyitott szervezet Kéri György látogatása Somogybán Az iránytű a jövőbe mutat EURÓPAI SZÍNVONAL, VÁLLALKOZÁS Munkalatogalason ismerkedett tegnap a megye MHSZ-életével Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára. Az egész napos program bevezetőjeként Tóth János őrnagy, az MHSZ megyei tikára tájékoztatta a vendéget, majd az MHSZ-emlékszobába látogattak. — A látottak alapján az a véleményem, hogy Somogybán nem csak szavakkal, hanem tettekkel is kifejezik a hazafias és honvédelmi hagyományok ápolásának fontosságát — nyilatkozta lapunknak a főtitkár. — A kiállítás gazdagon illusztrálva, sokszínűén mutatja be a szövetség több mint negyven évének történetét. E körbetekintéssel képet kaptam arról is, hogy a kiállítók mire érzékenyek, mit tartanak fontosnak : szövetségünk életének színes bemutatását. A látogatás következő állomása a Császár Károly Repülőklub kaposújlaki hangára volt. Az MHSZ főtitkárát tájékoztatták a hangár építésének körülményeiről: a sok-sok társadalmi munkáról, a munkahelyek támogatásáról, továbbá a repülőklub jelenlegi tevékenységéről és terveiről. Délután az MSZMP megyei bizottságával közös szervezésben MHSZ-aktí- vaértekezletet tartottak az MSZMP Oktatási Igazgatóságának nagytermében. Az értekezletre a honvédelmi szövetség területi vezetőit és aktivistáit, a hazafias honvédelmi neveléssel foglalkozó társadalmi munkatársakat és az MHSZ-szel együttműködő szervek és szervezetek képviselőit hívták meg. Kovács József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a zsúfolásig telt terem hallgatóságát, majd Kéri György vezérőrnagy válaszolt az írásban előzetesen összegyűjtött kérdésekre. „Mit jelent ma a hazafias honvédelmi és internacionalista nevelés? Mi az MHSZ szerepe napjaink társadalmában? Hogyan viszonyul a szövetség az alternatív szervezetekhez s az új pártokhoz? — sorjáztak a kérdések. Válaszát a főtitkár an(Munkatársunk telefon jelentése) Mától kezdi meg működését a Mavad Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Rt., amely több mint fél évszázados jogelődje után most újból részvénytársasági formában dolgozik tovább. A korabeli vadtenyésztő és kereskedelmi szervezetet a vadgazdálkodásra szívesen áldozó nagybirtokosok — köztük Széchenyi Zsigmond gróf — alapították 1934-ben. A Mavad az elmúlt 55 év alatt európai hírű vállalattá vált, és 1984-ig Magyarornak érzékeltetésével kezdte, hogy a hazafias és egyúttal internacionalista gondolkodást elsősorban a fiatalokban kell elplántálni. Ebben partnerek a pedagógusok és a szülők, akikkel az együttműködést tovább lehet és szükséges javítani. Az MHSZ-nek hagyományosan jó a kapcsolata a műszaki középiskolákkal és főiskolákkal, amiben nyilván része van annak is, hogy a tanulók az érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységeket gyakorolhatnak az MHSZ-klubokban, szakosztályokban. — Mi az MHSZ szerepe társadalmunk munkamegosztásában? — ismételte meg az egyik kérdést a főtitkár. — A választ a szövetség tevékenységi köre adja meg. Az MHSZ feladatának tekinti egyrészt a hazafias honvédelmi és internacionalista nevelésben való részvételt, másrészt a honvédelmi oktatást, harmadrészt a honvédelmi sportok szervezését és lehetővé tételét. Ez a három feladat egyetlen más szervezet tevékenységében sincs olyan szerves egységben, mint a honvédelmi szövetségében. A repülő- és búvárklubok, a rádióamatőr-szakosztályok sokakat vonzanak. A lövészklubok eredményességének egyik mércéje, hogy a hazai sportlövők túlnyomó többsége az MHSZ-nél kezdte a sportpályafutását. Az MHSZ-be napjainkban is sokan jelentkeznek, jelenleg az. országban 350 ezer tagja van, akik körülbelül ötezer klubban, 8—10 ezer szakosztályban tevékenykednek. Az alternatív szervezetekről szólva a főtitkár emlékeztetett arra, hogy a szövetség több mint negyven évvel ezelőtt, még a többpártrendszer időszakában szerveződött, s mindig nyitott volt mind a párttagok, mind a pártonkívüliek előtt. A napjainkban alakuló alternatív csoportok és szervezetek elsőszámú feladata egyelőre az, hogy „azonosítsák magukat”: fogalmazzák meg jellegüket, s hogy mit alkarnak elérni. Ezután lehet megkeresni a kapcsolódási pontokat, s együttműködni. A Sefag MHSZ lőterének megtekintésével zárult a főtitkár somogyi programja. szágon egyeduralkodó volt a vadihús-, az élővad-lkereske- delem és a vadásztatás területén. Az újjáalakult társaság az elődök hagyományait is ápolva szeretné megtartani vezető pozícióját, de ehhez feltétlenül szükséges egy vadgazdálkodási és értékesítési érdekközösség megteremtése. A Mavad Rt. 398 részvényest állított maga mellé, az alaptőkéjük több mint 500 millió forint. Ebből mintegy 10 millió forint értékben hat külföldi partner részesedik — hallhattuk azon a sajtótájékoztatón, A balatoni hajózás a reformkorban kezdődött Széchenyi István kezdeményezésére, példaadó összefogás eredményeként. Ma ismét összefogásra van szükség ahhoz, hagy a XXI. századelőre a kor követelményeinek megfelelő színvonalú kikötői és hajói legyenek a Balatonnak. Szabó Sándortól, a Mahart Balatoni Leányvállalatának igazgatójától azt kérdeztük, mit mondana ma Széchenyi Istvánnak a balatoni hajózás állapotáról. ÖSSZEFOGÁS A KIKÖTÖKÉRT — Sok olyan adatot, tényt sorolhatnék föl, aminek Széchenyi is bizonyára örülne, de ezen a képzeletbeli találkozón gondokról is kellene beszélnem — mondta. — Köztudomású, hogy a balatoni kikötök mennyire leromlottak, elavultak. Az első gőzhajó, a legendás Kisfaludy 1846 szeptemberében indult el a többi között Széchenyivel a fedélzetén, s a következő év nyarán már nyolc kikötő fogadta a hajót. A század- fordulón aztán átalakították a facölöpökre épített kikötőket; a déli parton a nagy befogadóképességű öblök voltak jellemzőek, az északin pedig úgynevezett egy- mólószárnyas kikötök épültek jelentős állami költséggel. Káli Nagy Dezső mérnök nevéhez fűződik ez az építkezés, az ő szaktudásának is köszönhető, hogy. azok a kikötök, amelyeket a tízes-húszas években létesítettek, ma is alkalmasak a forgalom lebonyolítására. Az állami kikötőfelügyelőség (korábban Magyar Királyi Kikötőfelügyelőség) fontosnak tartotta ugyanis, hogy a kikötőket, a jövőnek építsék. (1938-ban az utasszám a mainak elenyésző töredéke volt.) Mint ismeretes, most 22 kikötője van tavunknak, s a felújítási munkálatok az utolsó órában kezdődtek. Mondhatnék, megismétlődik a történelem: annak idején a vármegyék és az állami költségvetés pénzéből építették meg a kikötőket; 1986 szeptemberében is egy országos közlekedési konferencián döntötték el a három balatoni megye, a BIB és a Közlekedési .Minisztérium vezetői, hogy közös erővel látnak hozzá a felújításhoz. AZ ÁLLOMÁSOK HANGULATA — A rekonstrukció első évében, 1988-ban 9 millió forintot költöttek el az említett célra szánt összegből. A közvélemény nagy megnyugvással vette tudomásul, hogy az 1986-ban bezárt Tihany-révi személy- hajó-kikötő újra kinyitott. A 'siófoki üzemi kikötő beomlott falát is felújították, s rendezték környezetét is. Hogyan tovább? — Ebben az évben 25 millió forintot használhatunk fel a tihanyi, a balatonfüredi víziépítmények és a fonyódi állomás felújításáamelyet tegnap délelőtt tartottak Budapesten. Dr. Tóth Géza vezérigazgató elmondta, hogy a részvénytársaság tagjai lettek a hazai erdő- és fafeldolgozó gazdaságok és a 267 vadász- társaság is. Az rt. szervezése egy évvel ezelőtt kezdődött, de a szerződésekre és az alapító okiratra az elmúlt két hétben kerültek az aláírások. Többen szóvá tették, hogy miközben csökken a hazai vadállomány, egyre több vadász járja az erdőket. Mi több, a külföldi bérvadászok száma is ugrásszerűen megra. A következő évben a megmaradó 31 millió forintból folytatjuk a vízügyi építmények javítását. Az utasok szemmel nem érzékelik e felújítások nagy részét, hiszen ezek a víz alatt vannak. De 1991-től folytatni szeretnénk a rekonstrukciót. Ugyanezeket a partnereket szeretnénk megnyerni avégett, hogy a régi állomásépületek és a környezet is kapja vissza régi szépségét. Munkatársaink, belső építészek és kertépítők felmérést készítenek most a 22 kikötő épületéről, az állomások környékéről. Olyan padokat, lámpatesteket, szeméttartó edényeket választanak ki, melyek a századfordulóra emlékeztetnek. Olyan sétányokat, parkokat terveznek, melyek például a budapesti korzóhoz, vagy a kaposvári sétálóutcához hasonlítanak. A minisztérium nemcsak egyetértésével, de pénzzel is támogatja ezeket az elképzeléseket. Még az idén, az év második felében, mintegy példaként megkezdjük a fonyódi állomás felújítását. A VITORLÁSPROGRAM ESÉLYE — Üzleti alapokra épülő vállalkozással szeretnék a vitorlásturizmust fellendíteni. A Balatonon ma egy négyzetkilométernyi vízfelületen a föidényben két vitorlás számítható. A nyugati tavakon (Garga tó, Bo- deni tó) ez 15—20-szor több. Itt összesen mintegy 2 ezer vitorlás van bejegyezve. (A Fertőn 16 ezer, pedig a Fertő sokkal kisebb, mint a Balaton.) Hol tart ma ez a vállalkozás, és egyáltalán van-e esélye a „vitorlásprogramnak”? — Merem remélni, hogy van. Két és fél évvel ezelőtt gazdasági társaságot (Balatoni Viforlástouring Gt.) hoztunk létre, melynek az a feladata, hogy a Mahart-kikötők vízfelületét is kihasználva vitorlásbázisokat építsen. Ez a társulás „kikötőhálózatban gondolkodik”, azzal a céllal, hogy a vitorlázó vendég azonos szolgáltatásokat kapjon minden kikötőben. Az első ilyen kikötő Bogláron lesz. A korábbi te- herrakodó megszüntetése révén európai színvonalú parti hátteret alakítunk ki szolgál.tatóházzal, tisztálkodási lehetőséggel, bárral, autóparkolóval, a hajók víz- retételi és kiemelési, illetve a téli tárolás lehetőségével — száz vitorláshajó részére. A vitorlásturizmus problémáit ugyanis a szolgáltatási háttér, az infrastruktúra hiánya okozza. A Mahart a meglevő létesítményeit viszi a vállalkozásba. A korábbi években a BIB-től is kaptunk anyagi támogatást, s ennek is köszönhető, hogy 1987-ben 50 —50 hellyel bővítettük a siófoki és a badacsonyi vitorláskikötőt, s egy másik vállalkozás révén a bala- tonföldvári is 50-nel több hajót fogadhat, mint eddig. Egyszóval, a kikötők gondját a jövőben a már említett (és másféle) vállalkonőtt. Az igazgató elmondta, hogy minden vadászattal foglalkozó szervezetnek lét- fontosságú a bérvadásztatás, a Mavad kétmilliárd forintos forgalmának 90 százalékát jelenti a konvertibilis export és a szolgáltatás. Szerinte szó sincs arról, hogy az ország legjobb vadászterületein drasztikusan csökkent volna a vadállomány, de voltak úgynevezett mínuszpontos kilövések. A részvénytársaság egyik igen fontos feladatának tekinti, hogy a természet és a kör- nyézet fenntartóképességétől függően határozzák meg zási lehetőségek révén szeretnénk megoldani, hiszen nem várhatunk mindig állami segítségre. Meg kell próbálnunk a magán-, a külföldi, valamint más vállalatok tőkéjének a bevonását a vállalkozásokba. NOSZTALGIAPARK — Konkrétan mire gondol? — Néhány újdonságról szólhatok. Ilyen például a vízitaxi-vállalkozás. Ebben az évben 4 vízitaxival kísérletezünk egy magánvállalkozóval közösen. Két hajót — a Csongor és a Csobánc motorost — a főszezonban nosztalgiahajóként üzemeltetünk. Az eredeti tervek alapján újítja fel őket a leányvállalat. A Csongor április közepére elkészül : berendezését, a burkolatot, a lámpákat belsőépítész tervezte, a felhasznált anyagok közül a mahagóni és a sárgaréz dominál. A Csongor eddig 100 utast szállított, most csak 45-öt képes fogadni. Nem tömegigényt fog szolgálni, hanem színvonalas szolgáltatást kíván nyújtani. Ezt a vállalkozást az Ibusz Balatoni Területi Igazgatósággal kezdtük el és szerződésünk szerint idén nyáron 60 napra az Ibusz a kizárólagos bérlője a hajónak. A múlt évi ASTA kongresz- szus idején megmutattuk egy amerikai csoportnak a hajót, melynek belső berendezése addigra nagyrészt már elkészült. Feltehetően megtetszett nekik, mert azóta több ajánlat érkezett az USA-ból. De számítunk az osztrák, az NSZK-beli és természetesen a hazai vendégekre is. A főidényre elkészül a Csobánc is, jelenleg a befejező munkálatoknál tartanak a szakemberek. A nosztalgiapark harmadik tagja a Kelén, mely Magyarország legidősebb személyhajója: 1991-ben 100 éves lesz. Lehetséges, hogy gőzösként fogjuk üzemeltetni, most vizsgáljuk ennek műszaki lehetőségét. A jubileumi évben, 1991-ben szeretnénk ismét vízen látni... HAJÓK ÉS ÜZLETEK — Egyre súlyosabb gond a mintegy 36 éves átlagélet- korú hajópark üzemben tartása. A teljes felújítás szinte reménytelen. A biztonsági követelményeknek viszont meg kell feleljenek ezek a hajók, ezért évente hatósági vizsgán, 4 esztendőnként pedig sólyán ellenőrzik őket. A vasszerkezetek elavultak, cseréjük elodázhatatlan. Ez feltehetően a nosztalgiahajók felújítása mellett igen nagy teher. Ezenkívül közismert, hogy a menetrendi járatok nem gazdaságosak. Mi a véleménye erről? — Kétségtelen, nem kis gond, hogy a menetrendi járatok nem gazdaságosak, annak elenére, hogy állami fogyasztói árkiegészítést kapunk a bevétel után. Az utóbbi években csökkent az utasok száma, ezért már a következő esztendőben né■ hány járatot időszakosan Rt. a kilőhető vadak számát, s ezen túlmenően néhány újabb vadaskertet hozzanak létre. A részvénytársaság mellett ma már jó néhány szervezet foglalkozik bérvadásztatással, vadhús- és élővadexporttal. A vezérigazgató kérdésünkre még hozzátette, hogy rövidesen Budapesten és a nagyobb vidéki városokban vadhúst kínáló szaküzletet kívánnak nyitni. Csak legyen, aki megfizeti a 800 forintos őzgerincet. (Faragó) Hit mondana Széchenyinek? fogunk csak üzemeltetni. Később feltehetően a hajók számát is csökkentenünk kell. A vízibuszok például az ötvenes évek közepén épültek, s akkor 15—20 éves üzemeltetési időszakot jósoltak nekik. Nemcsak műszakilag, hanem az utazási kényelem szempontjából is messze elmaradtak már a kívánalomtól. Egy részüket vagy bérbe adnánk, vagy magánszeméllyel közösen vendéglátási céllal üzemeltetnénk. esetleg veszteségeink csökkentése végett értékesítenénk. Az utóbbi azonban nem célunk. Meg kell keresnünk a hasznosítás lehetőségét, örvendetes viszont, hogy megnőtt az érdeklődés magánszemélyek, kisvállalkozók részéről a hajók és kikötők vendéglátási lehetősége IVánt. Már a Csobánc és a Csongor esetében is kisválalkozók versengenek a büfé, a bár üzemeltetéséért. Tihany-révben a Mahart tulajdonában lévő, régebben elhanyagolt területen tájba illő. szép üzleteket építettünk, melyek a vállalatnak hasznot hoznak. A siófoki kikötőben szintén 15 üzletet létesítettünk (vörösréz tetővel, kazettás ablakokkal), ezek közül x már a múlt szezonban árusított. Itt egy kis dísztér kialakítását tervezzük, s vállalatunk is részt vesz a terület csapadékvízének elvezetésében. Nyereségre törekszünk, de a megkeresett pénzt kikötőkre, hajókra és a környezet szépítésére fordítjuk. LESZ-E.MÁSODIK ÁTKELŐHELY? — A vállalatnál működik egy ipari üzemegység is, mely élelmiszeripari gépekhez alkatrészeket gyárt, illetve értékesít. Ez a vállalkozás nyereséges. Akárcsak a kompforgalom, mely tudomásom szerint a leányvállalat nyereségének túlnyomó részét hozza. Lesz-e második kompátkelöhely a Balatonon? — Egyelőre a meglevőt szeretnénk korszerűsíteni, fejleszteni. 1988-ban elkészült a Széchenyi komp bővítése is, így az idén nagyobb kapacitással rendelkezünk, mint tavaly a nyár elején. Az elmúlt három évben a négy közül három kompot átalakítottunk (a negyedik eleve nagyobb volt a többinél). Tavaly több mint 600 ezer gépjráművet és több mint 2 millió utast vittünk át egyik partról a másikra komppal, ugyanakkor a személyhajókoni ösz- szesen. 2 millió ember utazott. Az utak szélesítésével is javítottuk a körülményeket. Jelenleg is tart egy tárgyalás a két közúti igazgatóság (a veszprémi és a pécsi) között, mely az utak szélesítését, a szántódi és a tihany-révi csomópontok átalakítását, rendezését készíti elő — ez a következő szezonra — legalábbis az egyik oldalon — megvalósul. A második kompátkelőhely a távlati rendezési tervekben szerepel. Itt Boglár és Fonyód, az északi parton pedig Révfülöp és Badacsony között a rendezési terv megjelöl egy-egy kikötőhelyet. A megvalósítás ahyagi teltételei azonban még hiányoznak, és előreláthatóan : sokáig hiányozni is fognak, hacsak külföldi vállalkozás, tőke nem jön segítségünkre. A feltételezett átkelőhely távolsága négyszerese a ti- hany—szánt ódának, következésképpen nagyobb, vagy gyorsabb járművekre lenne itt szükség. Meggyorsíthatja a megvalósítást esetleg a Bécs—Budapest világkiállítás megrendezése, no de erről még azt hiszem, korai lenne beszélni. ‘ — Köszönjük a tájékoztatást. Szapudi András Külföldi részvényesekkel megalakult a Mavad
