Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

2 Somogyi Néplap 1989. április 22., szombat Tanácskozik a KISZ XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) mány átemelte a javaslatok döntő többségét a saját koncepciójába. Ugyan ez esetben is három évtized rossz lakáspolitikája a fő gond, és nem az elmúlt idő­szak, de az egy évnyi halo­gatás is több tízmilliárd fo­rintjába került az ország­nak — mutatott rá, majd feltette a kérdést: ki a fele­lős ezért? Kijelentette: So­mogyi László — az egykori építésügyi és városfejleszté­si miniszter — mossa kezeit, ő kormánybiztos lett, de miből gondolja bárki, hogy egy ilyen nagy ügyet, mint a világkiállítás egy, az ifjú­ság előtt hiteltelen emberre lehet bízni? Nagy Imre szavait a kong­resszusom részt vevők nagy tapssal jutalmazták, többen „OKÉ” feliratú kék szala­got emeltek a magasba. Be­szédét tovább folytatva ar­ra kért választ: ki a felelős azért, hogy a közoktatás le­pusztult állapotban van, s a mindent meghatározó pénz­hiány mellett halogatás, ki­várás tapasztalható olyan ügyekben is, amelyek nem igényelnek anyagi ráfordítá­sokat? Ezért az alkalmat­lannak bizonyult és most távozó miniszter a felelős, akit egyik helyettese „pöf- feszkedő dilettantizmussal” jellemzett; vagy azok, akik oda tették és máig ott tar­tották, vagy az elmúlt évti­zedek elhibázott, szubjektív káderpolitikája? A foglalkoztatáspolitikával öszefüggésben Halmos Csa­ba államtitkárnak, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnökének nevét emlí­tette, emlékeztetve azokra a pályakezdéssel és nyugdíj­korhatár-emeléssel kapcsola­tos ígéretekre és intézkedé­sekre, amelyek egymás mel­lett felsorakoztatva is- meg­kérdőjelezik az államtitkár szavald hét őségé t. Ismét megerősítette, hogy a KISZ támogatni akarja a kormányt abban a törekvé­sében, hogy kivezesse az országot a válságból, mert Németh Miklós, Pozsgay Imre és Nyers Rezső jelen­tik számára is a reform- irányzatot, még akkor is, ha ez tettekben kevéssé érzé­kelhető. Az ifjúsági szövet­ség eddig is vallotta, nyíl­tan kimondta: a fiatalok el­viselik az életszínvonal- csökkenést, a munkanélkü­liséget, az inflációt, ha en­nek révén ki lehet lábalni a válságból, de a bizalom egyre fogy — ' figyelmezte­tett Nagy Imre. Külön szólít az ifjúságpo­litikáról, egyértelműen kije­lentve, hogy ilyen nincs sem papíron, sem tettekben, pedig szükség lenne rá. Az ÁISH létrehozása, amelyet a KISZ is támogatott, nagy melléfogás volt, vezetője, Deák Gábor pedig nem vált az ifjúság ügyeinek igazi képviselőjévé. Javasolta, Az Országgyűlés május 10-én kezdődő ülésszakára készülve pénteken érte­kezletet tartottak az Or­szággyűlés állandó bizott­ságainak és a megyei kép­viselőcsoportoknak a vezetői az Országházban. A tanács­kozáson részt vett Huszár István, a Hazafias Népfront elnök-főtitkára. Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke tájékoz­tatást adott az Országgyű­lés szervezeti felépítésében tervezett változtatásokról. Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a testü­let 1985. július 1-j.e óta végzett munkájáról készült jelentéshez. Az ülésszak napirendjén szereplő két törvényjavas­hogy a hivatalt gyorsain számolják föl, szüntessék meg a sportrészlegét, az if­júsági tevékenységnek pedig ne hivatal, hanem komoly döntésbefolyásolásd képessé­gű kormányszerve legyen. Kitért az ifjúsági törvény­re is, amellyel két hét múl­va foglalkozik majd az Or­szággyűlés. Arra tett javas­latot a kongresszusnak, hogy levélben írják meg vélemé­nyüket, tapasztalataikat a képviselőknek. Nézete sze­rint ez a törvény gyors vál­toztatásra szorul, de ma még csak ehhez ragaszkod­hat az ifjúság, mert ez ga­rantálja, hogy beleszóljon saját sorsának alakításába. Hozzáfűzte azbnbam a fél­reértések elkerüléséért: a KISZ nem jogosítványaihoz ragaszkodik, hanem az ifjú­ság jogaihoz. Nagy Imre beszámolóját követően, a vita első részé­ben felszólalók legtöbb­ször visszatérő gondolata volt: az ifjúságpolitikáért állami szinten jelenleg fe­lelős ÁISH helyett egy új, a fiatalok érdekeit érdemben képviselő szervezetre van szükség. Ugyancsak több küldött hangsúlyozta: a KISZ, illetve utódszerve­zete csak egy olyan MSZMP-vel léphet straté­giai szövetségre, amely tisz­tázza önmaga politikai sze­repét, s egyúttal képes új tartalommal megtölteni a szocialista elveket. Az MSZMP-vel való szö­vetség — miként arra egy Borsod megyei küldött fel­hívta a figyelmet — nem jelentheti a gondolkodási, a cselekvési önállóság fel­adását. A KISZ és az MSZMP viszonyáról el­hangzott olyan vélekedés is, miszerint a tagság min­denütt helyben döntsön az latról — a bizalmatlansági és a bizalmi indítványról, valamint a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségé­ről szóló törvény módosí­tásáról — Horváth Jenő képviselő adott tájékozta­tásit. Mindkét törvény ter­vezetét az Országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottsága dolgozta ki. A Polgári törvénykönyv módosításával kapcsolatos előterjesztést László Jenő igazságügy-miniszterhe- lyettes ismertette, Deák Gá­bor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal el­nöke az ifjúsági törvény ér­vényesülésének tapaszta­latairól és a javaslatokról szóló napirendi pontról szá­molt be. (MTI) Jelzésszerűen említette meg a Hazafias Népfront­ban és a szakszervezetben zajló változásokat, majd az új társadalmi szervezetekről fogalmazta meg véleményét. Lehet őket szeretni vagy nem szeretni — mondotta —, egy biztos: a magyar valóság részei, nem lehet nélkülük megalkotni a de­mokratikus szocializmust. ' Végezetül a KISZ KB el­ső titkára megjelölte az if­júsági szövetség megújulá­sának főbb irányait. Ezek között fontosnak tartotta a politikai -kép v isel éti -hat a im i pozíciókért folytatott har­cot, a lakóterületen végzett politika/i munkát és szerve­ződést, új politizálási mód­szerek elsajátítását, a nyil­vánosságot, a gazdálkodás új alapokra helyezését, a együttműködés formájáról. A felszólalók hangot ad­tak annak a véleményük­nek, hogy a különböző po­litikai csoportok nem fi­gyelnek kellően az ifjúság­ra, pedig napjaink politi­kai küzdelmeiből csak az a szervezet kerülhet ki győztesen, amely az ifjúsá­got képes maga mellé állí­tani. A küldöttek úgy vél­ték, hogy a fiatalok meg­nyeréséhez, illetve a vál­ságból kivezető út megta­lálásához jelenleg egy új­ragondolt, a megvalósítás esélyével reálisan számot vető, rövidtávú programra van szükség. E rövidtávú program végrehajtásával kapcsolatosan többen utal­tak arra: morálisan hiteles vezetőkre van szükség. A vitában terítékre ke­rülitek az ifjúságot érzéke­nyen érintő problémák, mint például az elhelyezkedés gondjai, a Lakáskérdés, az oktatáspolitika radikális tömegbefolyás erősítését kö­zösségi élményt kínáló tevé­kenységgel. Ehhez a de­mokratikus szocializmusért, az ifjúságért- szövetkező új szövetség adhat kereteit, amely vállalja a sokszínűsé­get, s azzal foglalkozik, ami valójában a tagságot érdek­li — hangoztatta!. Néhány észrevételt fűzött a kongresszus dokumentu­maihoz is, majd javasolta a KISZ nevének megváltozta­tását, hozzátéve: a megszün- tetve-megőrizni elve alap­ján vállalná kell a szövetség múltjának értékeit. Az if- súsági szövetség és az MSZMP viszonyával kap­csolatban leszögezte: politi­kai szövetségre törekszenek, de ez nem jelenti azt, hogy minden párttaggal és min­den áramlattal vállalják ezt a szövetséget. reformja. A küldöttek úgy fogalmaztak, hogy ezekben a kérdésekben már elérke­zett a követelés ideje. Többen hangsúlyozták: az MSZMP-n belül meg kell különböztetni, hogy mely erők vannak a változások mellett, s meilyek ellene. A KISZ-nek a reformszámy- hoz kell csaitLakozoia. El­hangzott: ideje, hogy a kormány ne kapkodó, meg­alapozatlan intézkedéseivel hívja fel magára a figyel­met, hanem azzal, hogy megindítja a valódi válto­zásokat. Nem elég néhány minisztert leváltani, hanem meg kell szabadulni azok­tól az erőktől, amelyek nem hajlandók piaci viszonyok között dolgozni. Volt, aki arról szóit, hogy nemcsak a kormány tagjait kell bí­rálni, hanem a KISZ-nek saját soraiban is rá kell mutatnia az alkalmatlanok­ra. Több felszólalás közben középiskolás küldöttek egy csoportja tetszését kék szí­nű „OKÉ” feliratú szalag magasba emelésével fejez­te ki, a hosszadalmas, ke­vésbé érdekes megnyilvá­nulásoknál pedig a „SZÓ(L)SZ” feliratot mu­tatták fel, néhány alkalom­mal pedig „kitapsolták” a küldötteket. Sokan éltek az egyperces felszólalás lehetőségével, amelyben azonnal reagáltak a felszólalásokra. Vita ala­kult ki az együttműködési szabályzatnak arról a pont­járól, amely megfogalmaz­ta, hogy csak az ötezer ta­got számláló szervezetek le­hetnek a szövetség tagjai. Egybehangzó volt az a véle­mény, hogy a KISZ-nek a munkahelyeken és a tanin­tézményekben nem szabad feladnia pozícióját, egyút­tal azonban erősítenie kell a lakóterületi politizálást. Egy küldött némi iróniával megjegyezte: kár, hogy a KISZ nem alternatív szer­vezet, mert az akkor az MSZMP minden bizonnyal leült volna vele tárgyalni. Bírálatot kapott a KISZ- apparátus is, mert nem se­gítette eléggé az átalaku­lást. Mint elhangzott, bár csökkent 40 százalékkal az apparátus létszáma, de le­het, hogy éppen azok ke­rültek ki a szövetségből, akik a reformokat akarták. A kongresszus vitájában felvetődött a kérdés: meg­osszák-e más ifjúsági tömö­rülésekkel a KISZ jelenlegi vagyonát. Volt, aki úgy vél­te: ez a KISZ gyengítését jelentené, az alternatív if­júsági szervezetek -•— mint mondotta — dolgozzanak úgy, hogy megszerezhessék maguknak a KISZ-hez ha­sonló jogosítványokat. Töb­ben azonban — az UDSZ javaslata nyomán — hang­súlyozták, hogy e lényeges kérdésről szavazással dönt­sön majd a kongresszus. Nem kevésbé éles bírálat érte a kormány éppen előző nap tárgyalt hosszú távú la­kásgazdálkodási koncepció­ját. Ezzel kapcsolatosan azt sérelmezték a küldöttek, hogy a Minisztertanács úgy­mond „titokban és fű alatt” dolgozta ki e koncepciót, s elképzeléseit egyetlen más szervezettel — így a kér­désben talán legéri ntettebb KISZ-szel sem — egyeztette elképzeléseit. Tizenhét felszólalás és számos egyperces reagálás után pénteken, a kora esti órákban véget ért a kong­resszus első napjának ple­náris ülése. Ezt követően a munka négy szekcióülésen folytatódott, ezeken az ifjú­sági mozgalom jövőjéről, az új szövetség működéséről, a szövetség kapcsolatrendsze­rérői, illetve a felszólalá­sokban is gyakran érintett oktatáspolitikáról cserélték ki gondolataikat a küldöt­tek. Szombaton plenáris ülés­sel folytatódik a KISZ XII. kongresszusa. (MTI) Nyers Rezső interjúja a Die Pressében A magyar gazdasági re­form nehézségeiről és esé­lyeiről, valamint az MSZMP helyzetének időszerű kérdé­seiről adott interjút Nyers Rezső állammiiniszter, a párt politikai bizottságának tagja az egyik vezető osztrák napi­lap, a Die Presse két mun­katársának, Fényi Tibornak és Martos Péternek. A be­szélgetés az újság pénteki számában látott napvilágot. * A politikus elmondta, hogy a gazdasági reformtö­rekvések most elsősorban a piacgazdaság alapjainak lét­rehozására összpontosulnak. A szűk körű kabinet már hozzálátott az erre vonat­kozó elgondolás részleteinek megvitatásához, nyáron a kormány is megtárgyalja majd ősszel az Országgyűlés elé kerül. Mindez azonban nehéz gazdasági feltételek között történik, amelyeket a fizetési és a költségvetési egyensúly felborulásának állandó veszélye jellemez. Az árreform, a költségveté- • si politika megváltoztatása és a támogatások felszámo­lása' sem könnyű feladat, mert politikai megterhelé­sekkel jár együtt. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy mennyiben függnek a reformok a Nyu­gattól, az államminiszter ki­fejtette: Magyarországnak három éven belül ki kellene alakítania a piacgazdasági elemek „kritikus tömegét”, de ehhez külföldi forrásokat is fel kell használnia. Nyers Rezső úgy véleke­dett, hogy a reformok ra­dikális személyi változásokat is megkívánnak, mert bél­és külföldön egyaránt bizal­mat ébresztenek, stabilabbá teszik a politikai helyzetet. Erre a kormány és a párt­vezetés egyaránt kész — hangoztatta. Közölte: döntő jelentőségűnek tartja to­vábbá, hogy sikerül-e egy teljesen reform-elkötelezett politikai irányt összekap­csolni egy reformokra kész reálpolitikai iránnyal. A Die Presse munkatár­sai megkérdezték: vajon a gazdaságpolitika megújí­tása mellett nem számít-e Magyarországon a legfon­tosabb követelésnek a kompromittálódott politi­kusok visszavulása, élü­kön, Kádár Jánossal. Vála­szában Nyers Rezső emlé­keztetett arra, hogy Kádár János már visszavonult, be­teg és ténylegesen nem tud már részt venni a vezetés­ben. „Véleményem szerint a demokratikus érettség­hez és politikai kultúrához nem tartozik hozzá Kádár Jánosnak a vádlottak pad­jára ültetése” — jelentette ki. A Politikai Bizottság tagja szólt arról is, hogy az MSZMP reformpárttá válása nem vezethet tagki­zárása kampányra. Tüntetés Pekingben Legalább kétszázezer em­ber gyűlt össze pénteken es­tére Pekingben a Tianan­men téren, egy nappal Hu Jao-pang néhai pártfőtitkár végső búcsúztatása előtt. Egy, főleg diákokból álló, hatezer főnyi tüntető tömeg megpróbált behatolni a kí­nai parlamentbe, de végül incidens nélkül visszavonult az épület lépcsőjéről. Meg nem erősített hírek szerint kisebb tüntetések voltak — ugyancsak főleg diákok részvételével — Nanking- ban, Sanghajban, Tiencsin- ben és Vuhanban is. Pekingben délelőttöl kezd­ve folyamatosan érkeztek az emberek a hatalmas felvo­nulási térre. Csatlakozott a gyülekezőkhöz a kínai fő­város egyetemeinek legalább húszezer diákja, _ _ , . • • Ülésezett az Országgyűlés tisztikara Elnöki ülést tartott tegnap a Magyarok Világszövetsége, amelyen Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter adott tájékoztatót a kormányzatnak és az MSZMP- nek a külföldi magyarsággal összefüggő kapcsolattartási elképzelésekről. A KISZ XII. kongresszusának első napján megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint az MSZMP PB és a kormány több tagja. (MTI-fotó — Friedmann Endre felvétele) Az ifjúságpolitikát érdemben képviselő szervezetre van szükség

Next

/
Thumbnails
Contents