Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-02 / 78. szám
1989. április 2., vasárnap Somogyi Néplap 7 SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK Húsvét hétfő. Jönnek a rokongyerekek, elmondják a verseket, aztán locsolnak. A legkülönbet Lóki Robitól hallottam: „Van ennek a háznak olyan virágszála, kinek harmat sós vizétől kivirul arcája . . . " — fújta a kacskaringós rigmust. A tréfás változatban, amit halkan merészkedett előadni, a csodatévő vízgyöngy bűzös pálinkává változott . . . Csurgón a Lóki családban a két Máté testvér, Lajos, a festő és húga, a ház asz- szonya népes rokonsággal ülte körül reggel a terített asztalt, ahol a vendégnek is jutott hely, s a tányérra a főtt sonkából, a reszelt tormából és a tűzhely sütőjében l'öl- . melegített langyos kenyérből: a bőséges ennivaló mellé a hegyen termett borból is Lóki Lajostól senki sem vette zokon, hogy elsőként állt föl az asztaltól, és sietősen indult el a gyékényesi Kotró partjára hor- gászf öl.szerelésé vei. Csurgói Máté Lajos is fészkelödni kezdett. de még el kellett fogyasztani a frissen főzött kávét. Aztán nyakunkba vettük a várost. A Rákóczi utca 65. mögött, a rogyadozó épület ablakán kivezetett otromba ke- m.vny pöfékelt. — öcsi csirkéket keltet — intézte el a fura látványt a legidősebb Máté fiú, Lajos. Kezét széttárva rövid, fekete kabátjában szárnyát csapkodó madárhoz hasonlatos. Ügy is nézett körül a terepen, mintha fészkét keresné... Látni azt. amit a patakig nyúló udvar látványa Csurgói Máté Lajosban emlékként ébreszt. A bozótból egyszer csak úgy lép elém. mint egy népmese szereplője, a szegény Máté család történetéből. A tíz gyermekből kettő korán meghalt: az első és az ötödik. A szapora gyermekáldás együtt járt a nincs- telenséggel. pedig nem hiányzott a szorgalom a szülőkből. — A szobában volt négy ágy, ebből kettőt apám tákolt össze, akárcsak a bölcsőt, ami sosem volt üres. Volt egy görbe lábú. fiókos asztalunk három székkel, egv pácolt, lakkos ruhászekrény, egy kredeneíéle. a polcain soha sem használt díszphorakkal, csecsebecsékkel, volt egy s'zeneskályha, amelyből télen nem fogyott ki a meleg; előtte csutáskosár és két sámedli ... Ahogy a bölcsőhelyről beszélt, megelevenednek képei. A régi magtárépület fakerítésének támaszkodó, idős parasztember, aki apját formázza, a tarlón anyaölben pihenő gyermek ... — Mivel apám órákat is bütykölgetett, a fal valamelyik üres részén mindig sántikáll egy-egy falióra. Az ablak előtt anyám-Singer varrógépe állt. rajta csecsemőkelengye egy nagy papírdobozban, s az ablakban pirosló muskátli, ezek melle mindig^WHflffag- tam díszes karókat. A képíró — akit régen szólítottak így. ha festő volt — képben és írásban egyformán járatosán fejezi ki magát. Ilyen Csurgói Máté Lajos. A grafikus nem feledte a csurgói fűzfákat az egykori Somssich — a mai Rákóczi — utcából, a vizenyős rétig futó udvarból; rajzain, festményein emlékként kísértenek. És a versben; Te vagy a fogó, fuss utána! Lenn a patakparton már pattognak a rügyek a bokrok ágain s ezer virággal ébred a rét is. fuss utánam! Sípot csinálunk, jédeshangűt, naphívogatónak, búgó hangú tülköt télkergetőnek. rügy csal ogat ón a k! Kezedben a bicska, térdeden a fűzfa serényen forogjon s hadd szóljon a nóta; Kele kel fűzfa nádi mogyorófa . . . magát és 'beiratkozott a budapesti szépmi- veslíceumba tanulni. Fél év elteltével a csurgói baromfival ellátott nagynéni megelégelte a fiút, s útnak engedte — haza.' 1948-ban született öcsi, vagyis István, a csurgói Lilla presszó zenész mindenese, akivel Lajos — ha otthon van — rendszerint versenyt muzsikál a pajtások kedvére. — Veres Péter választási körúton járt Somogybán, amikor öcsi megszületett. Apám úgy gondolta, meghívja keresztapának. Nem tudom, miiven szerencsére számított sze- * £*“ --' g ény. Száz fog;utót hozott, egyszer a postás Veres Pétertől. — Találkozott-e vele Csurgói Máté Lajos személyesen "N, — A csurgói parasztpárt ajánló soraival kerestem föl. hogy ajánljon be a főiskolára. Veres Péter honvédelmi miniszter fogadott is. Annyit panaszkodott, hogy meg se hallgatott .. . Máté Lajos Sztálin-transzporén sével vonultak a csurgóiak ezután. Meg is jegyzi a festő és grafikus, hogy hatvan forinttal még tartoznak, az árával . . Az emlékek nem apadtak el. A grafikus, a festő emlékeket kíván állítani a II. világháborúban elpusztult csurgói református templomnak. — Innen kezdődött a város, mondtuk amikor már nem, és még nem volt Csurgó város; de állt a torony, a harangszó bejárta az egész környéket. Az áldozatoknak is emléket kívánok állítani a templomot föltámasztó szoborral. 1 310127 0028. A személyi szám minden fontos adatot elárul Csurgói Máté Lajosról, amit születése évéről, hónapjáról, napjáró!, tudhatunk. A szülői ház berendezéséneik emlékezete, amit papírra vetett, arróh is szólt, hogy az ügyes kezű apának ügyes kezű fia született, Lajos, aki 194~i-be fogta szonnegy munkájából tizenhármat fogadtak el a főiskola szigorú ítészei. A Rákosi-dijas Szurcsiktól csak hármat.. . — Nem kádergyerek volt a főiskolán? — Négy évig voltam parttagjelölt főiskolásként. Sosem volt elég, hogy bizonyítsak 1957-ben fejezte be tanulmányait a főiskolán. 1954 óta vesz részt hazai kiállításukon egyedi vagy sokszorosított grafikákkal Külföldön 1956-tól fordultak meg művei — Moszkvától Oslóig, Pekingtől Bayreuthig, Bécstől Philadelphiáig; újabban gyakrabban szerepel Salzburgban, ahová most tavasszal is várják. Zsenge éveinek kitörölhetetlen élményeit olajképei, akvarelljei, rézkarcai őrzik. A paraszti munkát az átélő őszinteségével örökíti meg. A Déli pihenő asszonyalakja gör- nyedségében magán hordozza sorsát, kipi- henhetetlen fáradságát. Legszebb lapjain szülei emlékét idézi (Zsákvarró, Kettős portré lóval, Apám). Legismertebb rézkarcsorozata Radnótinak állít emléket. Gyerekkori játszópajtása keszthelyi kiál- ■ítá/ának vendégkönyvébe jegyezte be; — Grószi mindig mondta, hogy neked érdemes tanulni, sokra viheted. Különösen megfogott Radnóti-sorozatod. Rendezz kiállítást Pécsett is! Horváth János. Egy^ másik csurgói játszótárs ezt jegyezte be: „Büszke vagyok arra, hogy »valamikor«- együtt játszottunk a csurgói hársfásban. Po- mothy Katalin, Dunaújváros.” — A Zichy alkotóközösségben dolgozom. Nem érdekelnek az üres. látogató nélkül: kiállítótermek. Április 7-én a Salzburg melletti galéria avatásán szerepelek képeimmel. Azt mondta a művész, lehet fösteni orgonalevéllel is, minden gizgazzal, mert színe mindennek van. Ezt a gyerekkorában tanulta meg, amikor a ház falára készítette képeit. Budapesti otthona falán a gyerekkor tárgyi emlékei, faragott törölközőtartó — Jó reggelt! hímzéssel —. maga készítette hangszerei. Volt egyszer egy zenekara is.. Kezdhetnénk egy újabb mesét... Horányi Barna Az első kaszás fiú csak nem nyugodott, hogy Pestre kerüljön; beiratkozott esztergályostanulónak Csepelen, s onnan titokban felvételizett — 1951-ben — a Képzőművészeti Főiskolára. A tanműhely párttitkára rossz néven vette a diákvezér távozási szándékát, Borbély Sándor, a csepeli Rákosi Müvek párttitkára adta áldását végül is arra, hogy tanulhasson. — Az első évben Bencze László keze alá kerültem. Barcsay volt a tanszéken a mester. Az SZKP történetéből jelesre vizsgáztam. Bencze meg akart buktatni a szakmai tantárgyakból. Átadott Ek Sándornak; ő négyest adott, és megbuktam marxizmusból. . . A főiskolai évek nyomasztó emlékeit a sikeres szereplések sem képesek feledtetni A dunaújvárosi művésztelepen készített huA _K £ PÍR
