Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-19 / 91. szám

1989. április 19., szerda Somogyi Néplap 3 A SZAKSZERVEZET MINT VÁLLALKOZÓ Aki valamennyire is bí­zik manapság üzleti érzé­kében, és akad fölös pén­ze, ráadásul ellenáll a tar­tós lekötésért ígért banki kamatok csábításának, az nagy valószínűséggel koc­káztatja a pénzét. Ezt tette a taglétszáma alapján leg­nagyobb érdekvédő szer­vezet, a Vas-, Fém- és Vil­lamosipari Dolgozók Szak- szervezete is, ráadásul még 1986-ban. Vállalva akkor az úttaposó szerepet, követen­dő mintát állított a tarta­lékalappal rendelkező tár­sadalmi szervezetek elé. Ez persze aligha az egyetlen célja lehetett a vállalko­zásnak — így kezdem be­szélgetésünket Hódi Zoltán­nal, a Vasas Szakszervezet titkárával. — Innovációs közös vál­lalatot alapítottunk Novo- fer néven; a tagok között szerepelt még a SZOT, va­lamint több termelővállalat: az Ikarus, a Magyar Villa­mosmüvek Tröszt, *a Labor Műszeripari Művek és a December 4. Drótművek. Végül is a 8,5 millió forintos induló vagyonnak körülbe­lül a harmadát a tagdíjak­ból befolyt szakszervezeti pénz alkotta. Ha pedig már a célokat említi, hát a,Novofer — az alapítóle-vál szerint is — el­sősorban a vasas ágazatban hivatott meggyorsítani a műszaki fejlesztést, első­sorban az újítások és talál­mányok gyakorlati alkal­mazásának segítségével. Emellett szakmai, szervezé­si ás képzési hátteret bizto­sít az iparjogvédelem és a fejlesztés irányítását vég­ző állami és társadalmi szervezetek számára ... — Bocsásson meg, de én elsősorban nem a Novofer feladataira voltam kíván­csi, inkább arra, hogy mit reméltek önök a befektetett pénz révén. — Ez összefügg előbbi vá­laszommal, mert úgy gon­doltuk: az alapítólevélben leírt célok végül is közve­tetten szakszervezetünk ér­dekvédelmi munkáját is segítik. Am ez mára már nem elsődleges; időközben a mozgalom funkciói egy­értelműbbé váltak, és a közvetlen érdekvédelem irányába mozdultak. így megváltozott az alakításkor még jogosnak érzett igény: hogy a vállalat tevékeny­sége két-három év eltel­tével „hozza be az árát” s utána nyereséget biztosít­son. Komolyabb hasznot várunk a befektetett pén­zünk után a Novofer mű­ködésétől, s mindeddig nem is csalódtunk. A vállalat gazdasági vezetése ügye­sen alkalmazkodott a fo­lyamatosan változó gazda­sági körülményekhez, és te­vékenységi körét bővítve törekszik több lábon állni, a hangsúlyt a nyereség nö­velésére fordítva. — Melyek ezek a lábak? — Már 1987-ben négy súlyponti feladatkör ala­kult ki: a menedzser- és marketingmunka, a szer­vezőtevékenység, az ipar- jogvédelem és a számítás- technikai, informatikai te­rület. — Milyen ráfordítással és mekkora nyereséget produ­kált eddig a Novofer? — 1987-ben a bevételi terv 11 millió helyett 25 és fél millióra teljesült, 1988- ban a tervezett 16 és fél helyett közel 33 millióra. A bevétel döntő hányadát az üzleti és a számítástechni­kai alkalmazáshoz kötődő szolgáltatás hozta. Tavaly mindezt 14 teljes munka­időben foglalkoztatott és 6 részmunkaidős szakember­rel érte el a Novofer, s az összességében tehát kedve­ző eredményeken csak fő­ként az anyagjellegű költ­ségek nem várt ütemű emelkedése csorbított va­lamennyit. — Mit várnak befekteté­süktől az idén, amikor az általános megélhetési és a mozgalom működésével kapcsolatos kiadások vár­hatóan meredeken emel­kednek? — A Novofernél marad­va: a tavaly tervezettnél valamivel nagyobb nyere­séget. A vállalat gazdasági tervét a korábbi évekétől eltérő feltételekkel szá­molva dolgozták ki. Szá­moltak a szabályozóváltozá­sokkal; a nyereségadóról szóló törvény kedvezőbb helyzetet produkált. Vi­szont a központi műszaki fejlesztési alap . törvényi előírása jelentős többletfi­zetést ró a vállalatra. Egy­értelműbbek a várható pia­ci hatások, eszerint a No­vofer intenzívebb marke­tingtevékenységre kénysze­rül, mégpedig a társasági törvény hatására megjele­nő kisszervezetek és a kül­földi tőke versenyétől ösz­tökélve. Számolni kell azzal is, hogy a korábban látszólag tőkeerős vállalatok piaci megítélése változik, sok esetben csökken a fizető- képességük. Továbbra is több lábon és versenyben kell tehát maradni, főként az országos szolgáltatási te­vékenység további kiépíté­sével. Voksán György Ha kell, választási propagandát is szervez / Uj irodában a Magyar Hirdető Somogy Megyei Igazgatósága Üj irodába költözött a Magyar Hirdető Somogy Megyei Igazgatósága Ka­posváron; a Kossuth Lajos utcából az Április 4. u. 18. szám alá. Az új irodát Tóth Attila, a Magyar Hir­dető vezérigazgatója teg­nap délben adta át Varga Sándornénak, a Somogy Me­gyei Igazgatóság vezető­jének. Avatóbeszédében azt mondta a vezérigazgató, hogy régi adósságát tör­lesztette ezzel a vállalat: feladatainak megfelelő munkakörülményeket tu­dott biztosítani a Somogy megyei igazgatóságnak. Munkatársunk kérdésére felelve a vezérigazgató el­mondta: az új iroda lehető­vé teszi, hogy megszokott tevékenységét magasabb színvonalon folytassa a me­gyei igazgatóság, és lehető­vé, hogy az új kezdemé­nyezéseket megismertesse hagyományos partnereivel. Ez évtől könyvkiadói joga van a Magyar Hirdetőnek. Ok adják ki a Denevér könyveket, ez tulajdonkép­pen egy krimisorozat, amit a szombathelyi nyomdában készítenek, s a Téka és a Magyar Televízió közre­működésével hoznak for­galomba. — Szeretnénk mi is több lábra állni — mondta a vezérigazgató —; az alap- tevékenység, vagyis a vásá­rok rendezése és a propa­ganda hirdetések mellett más munkát is vállalni. Gondolkodunk azon, hogy megszervezzük a kiállítá­sokhoz kapcsolódó üzleti tevékenységet is. A fő cé­lunk az, hogy magasabb színvonalon, a versenyhely­zetből adódó követelménye­ket is teljesítve szolgáljuk ki a partnereinket. Véget ért a fűtési szezon, ám az év elején megjelent minisztertanácsi közlemény miatt — miszerint a ház­tartási energiahordozók (tü­zelőanyagok és energiaszol­gáltatás) fogyasztói ára má­justól mintegy 30 százalék­kal emelkedik—az első há­— A kaposvári iroda nem tartozik a legnagyobbak kö­zé. — Igaz, ez egy átlagos nagyságú iroda, de rend­kívül jók a partnerkapcso­latai, és növeli biztonságát, hogy mögötte áll a buda­pesti központ a maga szak­apparátusával. Éppen ezek­re az adottságokra építünk akkor, amikor a fejlesztés­ről beszélünk. Fel kell pél­dául arra is készülnünk, hogy ne csak az üzleti élet­hez kapcsolódó igényeket elégítsük ki, hanem a tár­sadalmi, politikai, kommu­nikációs igényeket is. — Konkrétan mire gon­dol? — Arra például, hogy egy választási kampánynak van reklámigénye is. Ezt nekünk ki kell kísérletez­ni, és felkészülni arra, hogy — más politikusok és szer­vezetek érdekeinek sérel­me nélkül — miként lehet egy választási kampányban segíteni politikusok, illet­ve politikai szervezetek munkáját. Hég nincs sorbanállás Áremelés előtt a tabi Tüzép-telepen rom hónapban a tabi tüzép- telepen átlagos volt a for­galom; fogyott a fa és a brikett. — Tüzelőből az idei for­galmi tervünk 18 millió fo­rint — mondta Kurucz Ist­ván, a tabi telep vezetője. — Az első negyedévben' összesen csaknem nyolcmil­lió forintért adtunk el tüze­lőt. A hazai szeneken kívül (balinkai darabos és dió, oroszlányi dara, pécsi mo­gyoró ás dió) import szenet is kínáltunk, s mecseki és tatai brikettet is értékesí­tünk. Telepünkön mindig volt valamilyen tüzelőanyag. — Legtöbben a jó minő­ségű szenet keresik. — Nem mindig tudjuk ebből kielégíteni az igénye­ket, mert keveset ka­punk belőle. A jobbat a gyengébb minőségű szénnel vegyesen értékesítjük ... Az első három hónapban 273C tonna szenet, brikettet és kokszot adtunk el. Folya­matos volt a tüzelőutalvá­nyok beváltása is. Tabon és térségében igen nagy a kereslet a pécsf iszapszén iránt. Sok lakás­ban, illetve gyermekintéz­ményben ugyanis vegyes tüzelésű cserépkályhával fű­iének. Sajnos, az idén még nem érkezett iszapszén­szállítmány, pedig 150 ton­nára van visszaigazolásuk. — Különösen az alacsony jövedelműek és az idősek keresik a hagyományos tü­zelőt. A Mecseki Szénbá­nyák szénértékesítési osz­tályvezetője, dr. Szegényi Ignácz egy korábbi telefon­kérdésre elmondta, hogy az iszapszén gyártását — a hí­rekkel ellentétben — liosz- szabb távon sem szüntetik be. Az idén 80 ezer tonnát gyártanak és április elejétől kezdik a szállítását a Dél­dunántúli Tüzép részére. A tabi Tüzép-telepen ál­landóan vannak vevők, szin­te folyamatos az értékesí­tés. — Még nincs sorbanállás, nem érződik jelentős felvá­sárlási láz. Ennek ellenére felkészültünk a következő napok, hetek várható roha­maira. A diszpozíció alap­ján úgy látom, hogy tüze­lőanyag-ellátási gondok nem lesznek Tabon. A lakossági fogyasztók részére elsőbbsé­get biztosítunk. — Van elég tűzifájuk is? — A Sefag somogyvári és zamárdi erdészete rendsze­resen szállít; ellátási gon­dunk nincs, Elsősorban a fűrészelt fa iránt nagy a kereslet. Egy magánfűré- s A számítógépes gyártáselőkészítés fejlesztésével hétfőtől önállóan üzemel az új, spa­nyol, automatikus Investronica szabászati egység a Kaposvári Ruhagyárban Reflektorfényben Roviii-ankét a világítástechnika Koposvóron Fényárban úszott tegnap a Latinca művelődési ház tanácsterme. A nagy vilá­gosság oka a Ravill keres­kedelmi vállalat volt, szak­mai ankétra hívták a me­gye nagy elektromostermék- felhasználóit: tervezőket, beruházókat, kivitelezőket, hogy saját szemükkel győ­ződjenek meg a Ravill által forgalmazott termékek mi­nőségéről. Az ankét középpontjában egy téma állt: az energia­takarékosság. A Ravill szak­emberein kívül a nagyobb gyártók képviselői is tar­tottak előadásokat, bemu­tatva a legújabb — szintén a takarékosság jegyében fo­gant — fejlesztéseiket. Antal Zoltánnak, a Ravill áruforgalmi igazgatójának vállalatismertetője után az EKA — Elektromos Készü­lékek és Anyagok Gyára — műszaki igazgatója, Koszto- licz István ismertetett né­hány új terméket. Az EKA fő profilja a világítástech­nikai készülékek gyártása; ezen belül a közvilágítási berendezések kerültek elő­térbe. Ök ezen a termék­skálán belül igyekeznek energiatakarékos berendezé­seket előállítani. Könnyebb helyzetben van e téren az EMIKA kalocsai gyára, ahol inkább belső té­ri lámpatestek gyártásával foglalkoznak. Egyik gyárt­mányuknak a kompakt fénycsőnek jellemzője, hogy világítástechnikai paramé­terei megegyeznek egy 60 wattos izzólámpáéval, ugyan­akkor mindössze 14 watt a teljesítményigénye. Sajnos azonban .— mondta Snur Gábor igazgatóhelyettes — nincs ma igény ezekre a termékekre, mivel igen drá­gák. S ezen nem tudnak változtatni, az alapanyagok árának állandó emelkedése miatt. Pedig nagyon sok energia megtakarítható vol­na általuk. Antal Zoltán számokat is mondott: ha százezer lakás­ban az izzók közül hármat kompakt fénycsővel válta­nának föl, évente 15 millió watt energiával kevesebbre volna szükség hazánkban. Még ennél is kézenfek­vőbb lenne az a takarékos- sági mód, melyet Snul Gá­bor említett. Az izzók közül a legjobb fénytechnikai tu­lajdonságú, a legjobb fény­hatású a 65 wattos. Ezt na­gyon kevesen tudják, ezért leginkább száz égőt hasz­nálnak e helyett, s az töb­bet fogyaszt. Ezért hiába is akart a kalocsai üzem ilyet gyártani, nem volt rá keres­let. A Tungsram—Schréder magyar—belga kft. szakem­bere is a kompakt fénycsö­vek jó tulajdonságairól be­szélt, valamint gyártmá­nyaikat: a fénycsőarmatúrá­kat és fényszórókat mutatta be. Az előadások után a ki­állított termékeket működés közben is megfigyelhették az érdeklődök. Számos új­donság mellett a legnagyobb érdeklődést az az utcai vi­lágítótest keltette, amit egy érzékelő kapcsol be, illetve ki. Ez a szenzor mozgást és alakot érzékel, ha éppen nincs az utcán senki, kikap­csol», s amint feltűnik egy autó vagy járókelő, ismét kígyóinak a fények. — varga —

Next

/
Thumbnails
Contents