Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
Somogyi Néplap 1989. április 18., kedd Grósz Károly sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) az elszámolási rendszer fogyatékosságaira — vezethetők vissza. Egyetértettek ugyanakkor abban, hogy kölcsönös érdek az elmozdulás e helyzetből. Azonos véleményen voltak abban is, hogy a tőkés piacépítés nem helyettesítheti a szocialista, benne a magyar— bolgár gazdasági együttműködés lehetőségeit. Grósz Károly ennek kapcsán hangsúlyozta: azonosan ítélték meg a két ország nemzetgazdasága, s a szocialista közösség mai problémáinak gyökerét és a jelenlegi helyzetből lehetséges kiutat egyaránt. A megbeszélésen nem volt véleményeltérés Magyarország, illetve Bulgária nemzetközi törekvéseit tekintve sem. Röviden értékelték a világpolitika időszerű kérdéseit, érintve a többi között az egységesülő Európai Közösséghez való viszonyt, a kisebb országok nemzetközi lehetőségeit a szovjet—amerikai kapcsolatok tükrében. A bolgár fél megértéssel fogadta hazánk azon lépéseit is, amelyek a Dél-Koreával és az Izraellel való Kapcsolatok rendezését szolgálják. Az MSZMP főtitkára kiemelte: egyetértésre talált az a törekvése, hogy az illyen munkatalálkozókat szabadítsák meg a korábban jellemző formalitásoktól, az érdemi eszmecserére, az előrehaladásra koncentrálva. A szófiai megbeszélések már ennek jegyében folytak. Az MSZMP főtitkárának programja a szófiai magyar nagykövetségen tett rövid látogatással zárult. Simics Sándor nagykövet segítségével tájékozódott a magyar kolónia életéről, munkájáról s arról, hogyan élt öt hónapon át a nagykövetségen a 12 erdélyi magyar menekült. Hétfőn este hazaérkezett szófiai látogatásáról Grósz Károly és kísérete. (MTI) A SZOT elnökségének rendkívüli ülése (Folytatás az 1. oldalról) ki mai adósságállományunk. A kormánynak el kell számolnia arról is, hogy a nemzetközi pénzügyi szervekkel kiknek a felhatalmazásával és milyen megállapodásokat kötött. A tárgyalásokig a kormány körvonalazza- rövid távú, válságkezelő programját és az azt szolgáló konkrét intézkedéseket. Foglaljon állást a szociálpolitika, a bér- és költség- vetési reform kérdéseiben, ismertesse az adórendszer átalakításával kapcsolatos elgondolásait. A szakszervezetek csak az említettek tisztázását követően látnak lehetőséget a társadalmi konszenzus kialakítására. Ezzel összefüggésben a SZOT titkára hangsúlyozta: a szakszervezeteknek nem érdekük, hogy irreális követelésekkel lépjenek fed, s hogy megalapozatlan igényeikkel tovább mélyítsék az egyébként is súlyos, feszült társadalmi, gazdasági helyzetet, veszélyeztetve az ország stabilitását. Ezért az elnökség elhatárolja magát minden megalapozatlan követeléstől. Ugyanakkor a szakszervezetek a jövőben nem fogadják el, hogy semmibe vegyék felelős javaslataikat, a munkavállalók érdekeiben tett kezdeményező lépéseiket. Sándor László arról is tájékoztatott, hogy az elnökség véleménye szerint a tárgyalásokat előkészítő konzultációkat addig is folytatni kell, amíg a kormánytól nem kapnak világos válaszokat kérdéseikre. Mint mondta, a kormány válaszától függ majd, hogy a szakszervezetek tárgyalóasztalhoz ülnek-e vagy az érdekérvényesítés valamilyen más eszközét veszik igénybe. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a szakszervezetek alapvetően a tárgyalásos megoldásban érdekeltek, de ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a tagsággal konzultálva döntenek arról, hogy milyen más eszközökkel szerezzenek érvényt a tagság érdekeinek. Az esetlegesen alkalmazandó országos figyelmeztető sztrájk kérdését Sándor László nem kerülte meg, ám, mint mondta, a tárgyalás és a sztrájk között még sokféle lehetőségük van a szakszervezeteknek. Ezzel kapcsolatban utalt a május 1-jei ünnepségre, amelynek az elnökség véleménye szerint a munkavállalói érdekek tömegdemonstrációjának kell lennie. Az elnökség a tagság véleményét kéri majd ahhoz, hogy a szak- szervezeti mozgalom a következő időszakban milyen lépésekre szánja el magát, milyen tárgyalási pozíciót foglaljon el. Kérdésekre válaszolva a SZOT titkára úgy vélekedett, hogy mér május második felében sor kerülhet a kormány és a SZOT vezetőinek következő találkozójára. Arról is tájékoztatott, hogy a szakszervezetek júniusra kidolgozzák gazdaságpolitikai koncepciójukat, amelynek nyilvános vitájában szeretnék bebizonyítani, hogy nemcsak egyetlen alternatíva létezik a gondokból való kilábalásra. (MTI) A belga békemozgalmak nagyszabású tüntetést szerveztek Brüsszelben, hogy tiltakozzanak a rövid hatótávolságú atomrakéták korszerűsítése, illetve az új rakéták Európa térségébe történő telepítésére irányuló NATO-tervek ellen Ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Utalva arra, hogy e kizárások miatt több pártszervezet, alapszervezet interveniált mind a Központi Bizottságnál, mind a Központi Ellenőrző Bizottságnál, kifejtette: ha egy demokratikus pártéletben hozott testületi döntésre a párttagság reagál, arra oda kell figyelni, s az észrevételeket nem feltétlenül kell politikai nyomásként értékelni. Ha elfogadjuk, hogy ma a pártban égető szükség van a sokszínűségre, arra, hogy létezzenek politikai áramlatok, akkor senki sem eshet újból abba a hibába, hogy nem veszi figyelembe a más irányú véleményeket, javaslatokat. Hangoztata: a kisebbségi véleményeket tiszteletben tartva és azokat figyelembe véve foglalkozott a Központi Ellnőrző Bizottság a kizárások ügyével is. Lukács János végezetül rámutatott: nem a négy kizárt személy elmúlt egyéves magatartását, hanem saját döntését vizsgálta meg a KEB, s ennek eredményeként született az a határozat, hogy ettől a naptői Bíró Zoltán, Bihari Mihály, Lengyel László és Király Zoltán az MSZMP tagja. Minden további fejlemény az ő politikai döntésük, magatartásuk függvénye. (MTI) Lukács János életrajza Lukács János 54 esztendős, eredeti foglalkozása kőműves. 1953 óta tagja a pártnak, az MSZMP Politikai főiskoláján szerzett diplomát. 1954-től az ifjúsági mozgalomban töltött be különböző vezetői tisztségeket, 1964- ben a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkárává választották. 1972-től az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkáraként, majd első titkáraként dolgozott. 1980-ban választották meg az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkárává. 1985-től az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1987 júniusától a Központi Bizottság titkára, 1988 májusától pedig a Politikai Bizottság tagja volt. Román állampolgárok szökési kísérlete Vasárnap délelőtt a Budapestről Bécs felé haladó Orient expressz egyik első osztályú kocsijában harmincöt román állampolgár elbarikádozta magát, hogy így illegálisan Ausztriába szökjön — hoz.ták az MTI tudomására hétfőn a határőrizeti és az illetékes rendőri szervek. A román állampolgárok az útlevélkezelő többszöri felszólítására sem voltak hajlandók a fülkét kinyitni. Mivel az úti okmányokkal nem rendelkező utasokat az osztrák hatóságok sem fogadták, a hegyeshalmi vasútállomáson a kocsit kisorolták a szerelMagánfuvarozók tiltakozó demonstrációja az autópálya-használati díj ellen A KIOSZ személy- és teherfuvarozók országos szakmai tagozata az autópátya- díj bevezetése ellen tiltakozó demonstrációt szervezett hétfőn a fővárosban. A közel 100 gépkocsiból álló konvoj — rendőri kísérettel — a Hősök teréről vonult a Dózsa György úton és a Váci úton — a Marx tér érintésével — a Parlamentig. A felvonuló gépkocsik és teherautók 20 kilométeres sebességgel haladtak, ezzel demonstrálva az autópálya-használati díj bevezetésének kedvezőtlen, forgalomlassító hatását a városi forgalomra. Számításuk beigazolódott, ugyanis útjuk során óriási dugók keletkeztek, a Marx téren pedig egyenesen megbénult a forgalom. A türelmetlen fővárosi autósok dudaszóval, füttykoncerttel kísérték a magán- fuvarozók demonstrációját. Az Országház előtt felsorakoztak a gépkocsik, s a kisiparosok képviselői, a 17-es kapunál, átnyújtották tiltakozásukat és állásfoglalásukat — mindkettőt a miniszterelnöknek címezve Németh Miklós elfog'altsá ga miatt nem tudta átvenn’ a petíciót; Kiss Elemer, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese fogadta a fuvarosok megbízót-- tait, és vette át a tiltakozó levelet, melynek legfon tosabb mondanivalója: ne úthasználati díjból, hanem más forrásból hozzanak létre útalapot. Kiss Elemér arról tájékoztatta a fuvarosokat, hogy a Minisztertanács csütörtöki ülésén újra napirendre kerül ez a kérdés, és a végleges álláspont kialakításánál figyelembe veszik a kisiparosok szempontjait. A rögtönzött sajtótájékoztatón egyébként a magán- fuvarozók képviselői kifejtették: amennyiben tiltakozásuknak nem lesz foganatja, úgy még ebben a hónapban forgalomlassitó megmozdulásokat szerveznek az egész országban. - (MTI) vényből. Hosszabb tárgyalások után a fülkében elba- riikádozott személyek engedtek a magyar határőrök és a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság illetékesei felszólításának. A román állampolgárok — akiknek egy része tartózkodási engedéllyel Magyar- országon él — ügyét igazgatásrendészeti eljárással rendezik. Az esettel kapcsolatosan a határőrség országos parancsnoksága és a Győr- Sopro-n Megyei Rendőr-főkapitányság illetékesei szükségesnek tartják leszögezni, hogy a Magyar Népköztársaság hosszú ideje humánusán kezeli a romániai menekültek ügyeit, s a genfi menekültügyi konvencióhoz csatlakozva továbbutazásukhoz is lehetőséget ad, amennyiben fogadásukra a harmadik állam hajlandóságot mutat. A nemzetközi jogon alapuló eljárás megkerülése, a továbbutazás» illegális kierőszakolása azonban az ebben résztvevő személyeket, hazánk törvényes rendjét, az államhatár sérthetetlenségének elvét és a szomszédos Ausztriával kialakult jó kapcsolatainkat is veszélyezteti. A határőrizeti és rendőrségi szervek ebben az esetben is emberségesen, erőszakot és fizikai kényszerítést kerülve jártak el. Az ilyen jellegű cselekményekben azonban benne rejlik a súlyosabb konfliktusok, következmények veszélye, amelyekért a felelősséget a magyar hatóságok nem vállalhatják. Luxembourg 150 éve Egy nép keresi történelmét Európa, sőt a világ szeme a kis Luxembourgra irányul kedden: a tervek szerint Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök, Anglia, Franciaország, az NSZK, Ausztria, Belgium és Hollandia vezetői tisztelik meg jelenlétükkel a nagyhercegség függetlenségének százötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget. Nem mindennapi évforduló, nemcsak mert a százötvenedik, hanem mert a múlt kútjába visszatekintő luxembourgiak maguk is felteszik a kérdést: miért éppen ezt a dátumot, a ko-' rábbi állam felosztásának évfordulóját ünnepük? S miért azoknak az országoknak a mai vezetői a meghívottak, amelyek ezt a felosztást, ezt a csonkítást elhatározták? Mégis: Gilbert Trausch luxembourgi történész, a nemzeti évfordulók megünneplésére alakult kormánybizottság elnöke, aki kedden Jacques Sanier miniszterelnök után és Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkór előtt beszél majd az ünnepi akadémiai ülésen, az évforduló alkalmából meggyőző tanulmányban fejti ki, miért ez és nem más a függetlenség - születésnapja. Hiszen vissza lehetne utalni akár 963-ra is, amikor Lucilinburg, azaz „kis vár” először jelenik meg a térképein, nevet adva a városnak és később az országnak, a kialakuló nagy- hercegségnek. Vagy 1443- ra, amikor Jó Fülöp burgundi herceg vallja birodalma szerves részének a folyó fölött magasodó erődítményt, az egész nagyhercegséget. Amely aztán, öröklések és házasságok révén, a Németalföld egyik tartományaként morzsolja az évszázadokat, míg csak Napóleon bukása után a bécsi kongressriis 1815-ben — Orániad Vilmos múlhatatlan Waterlooi érdemeit jutalmazandó — meg nem ajándékozza az önálló állami lét örömével. Vagyis Luxembourg 1815-ben kap egy porosz garnizont, Vilmos személye révén pedig perszonál-unióban kötődik az egyesült holland királysághoz, s megindul önálló útján. És. hogy mégsem ezt a dátumot érzi magáénak a mai luxembourgi, ezt bizonyítja Trausch professzor szerint többek között az, milyen lanyhán ünnepelték 1815 évfordulóit. Per- szonál-unió ide vagy oda, Luxembourgot ugyanis a nagyobb holland királyság egyik kis részeként vitték a beolvasztás felé — egészen Belgium 1830—31-es lázadásáig, amelvhez a luxembourgiak is csatlakoztak. A korabeli nagyhatalmak Londonban kimondják Belgium függetlenségét és Hollandiára és Belgiumra bízzák: egyezzenek meg Luxembourg jövőjéről. Ez azt jelentené, hogy Belgiumnak megfelelő váltságot kellene fizetnie a hollandoknak Luxembourg megtartásáért. A hollandok másként vélekednek. új offenzívát indítanak, majd a franciák tíznapos hadjárata következik — és az új, a második 1831-es londoni szerződés már úgy intézkedik, hogy Luxembourgot fel kell osztani a két perlekedő fél között Márpedig a nagyhercegség legnagyobb kiterjedése idején, a XIV. században sem haladta meg a 10 ezer négyzetkilométert, 1659-ben Franciaországnak kell átadnia déli területeit, a bécsi kongresszuson még lefaragtak belőle néhány hegyet- völgyet. Vilmos nem hajlandó osztozkodásra — a gamizonban még majdnem kilenc évig őrködnek katonái, míg á miniország többi része belga fennhatóság alatt éli az életét. Vagyis egyszerre két uralkodója is van majdnem egy évtizeden át a kis országnak: ennek a helyzetnek vet véget az 1839-es londoni kongresz- szuson végül, egy áprilisi napon Vilmos által is elfogadott szerződés. Belgium most már elismerten megkapja a nagy- hercegség franciaajkú területeit — máig is Luxembourg e belga tartomány neve, luxembourgiak lakják. akik, hogy megkülönböztessék magukat szomszédaiktól, nagyhercegségiek- nek nevezik amazokat. A felosztás fájt, hogyne fájt volna — 175 ezren maradtak mindössze az önálló államban a luxembourgiak. Megmaradt a porosz garni- zon, a perszonál-unió, aztán a miniország csatlakozott a német államok vámuniójához, a Zollvereinhez, s együtt fejlődött velük. 1918-ig, Németország világ- háborús vereségéig tartott ez az együttműködés. 1921- től jött létre a belga—luxembourgi unió, de ma is az NSZK a miniország fő partnere. Mára a Benelux hármas, Hollandiával kiteljesült államszövetségének tagja a kis ország, amelynek 2586 négyzetkilométerén ma 360 ezer ember él — majdnem 25 százalékuk vendég- munkás. Két világháború zúgott még végig a kis országon, de mégis, amit Trausch professzor „1839 igazi csodájának” nevez, valóság: a függetlenség 150 éve. Luxembourg nemcsak keresi — meg is találta történelmét, Ezt ismeri el a keddi ünnepségen a külvilág. Bar ars Dénes NÍVÖKER Olcsó Árukat Értékesítő Ruházati Nagy- és Kiskereskedelmi Kft., Kaposvár (Tel.: 82-19-687) nagykereskedelmi forgalmazásra kínál Kaposvár, Dombóvári út 1. sz. alatti központi raktárából: — nyugati importból közvetlen beszerzésű bálás árut kilós áron, tisztított blúzokat, ruhákat, darabáruként — lábbeliket — kötött árukat — szabadidőruhákat A fenti áruk a NlVÓKER Kft Fortuna boltjaiban kiskereskedelmi áruként is megvásárolhatók. NÍVÓKÉI! KFT (141224)
