Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

1989. április 18., kedd Somogyi Néplap 3 A tanácsadó testület közreműködésével Készül a kormány új programja Jövőre Zalában találkoMunk A KERTBARÁTOKÉRT A kormány új munka- programjának kidolgozásá­ban működik közre jelenleg a Minisztertanács Tanács­adó Testületé. Miként Be- rend T. Iván, a testület és a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke az MTI mun­katársának elmondta: ebben a félévben ez a legfőbb fel­adatuk. Az új program ki­alakításának munkálatai több intézményben és bi­zottságban intenzíven foly­nak. A tanácsadó testület most áttekinti és vélemé­nyezi a kialakult gazdasági programot, s átfogó társa­dalmi programra kíván ja­vaslatot tenni. Ez kiterjed­ne olyan stratégiai kérdé­sékre is, mint például az oktatás-kutatás, a felsőokta­tás jövője, a szociálpolitika, a lakásügy. Figyelembe kí­vánják venni a szükséges gazdasági, társadalmi lépé­sek politikai összefüggéseit, feltételrendszerét, s pszicho­lógiai hatásait is. A kormány igényeinek megfelelően egy-egy külö­nösen fontos, időszerű kér­déssel is foglalkozik a tes­tület. A miniszterelnök fel­kérésére véleményezi a bős —nagymarosi vízlépcső sor­sáról a kormányban ki­alakított javaslatot, amelyet az országgyűlés ülésszakán kívánnak előterjeszteni. Megkezdenek néhány hosz- szabb távú, stratégiai jelen­tőségű munkálatot is. Átte­kintik és elemzik a lakás- politikát, főleg az első la­káshoz jutás lehetőségét, a reprivatizálás feltételeit. A 11 tagú testület a kor­mány további stratégiai döntéseinek kimunkálásá­ban, tudományos megalapo­Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőségnél elkészült a múlt évi ellen­őrzések értékelése. Eszerint tavaly a felügyelőségek or­szágszerte 27 692 üzletben, áruházban, raktárban és telepen, valamint 813 válila- lalati és szövetkezeti köz­pontban vizsgálták, milyen az áruellátás, hogyan ala­kulnak a vásárlási körül­mények, s kielégítö-e a fo­gyasztói érdekvédelem. Az ellenőrök megállapí­tották: a korábbi évekhez viszonyítva javulás csak néhány helyen és kismér­tékben tapasztalható. Sza­bálytalanságokat ezúttal is az esetek 30 százalékában tapasztaltak, s a felelősség- revonás okai közt első he­lyen állt a vásárlók megká­rosítása. Emiatt több mint kilencezer alkalommal von­ták felelősségre a kereske­dőiket; az esetek mintegy 80 százalékában pénzbírságot szabtak ki. Ennek összege Épp egy évtizede annak, hogy az Ipari Minisztérium évente meghirdeti ipari formatervezési pályázatát. Erre a pályázatra eredeti, kimagasló és előremutató formai értékű, tökéletes kivitelű, célszerűen ki­alakított, a gyakorlatban bevált ipari termékekkel lehet nevezni. Olyanokkal, amelyek magas minőségű­ek, gazdaságosan gyártha­tók és előnyösen értéke­síthetők. Ahhoz tehát, hogy egy termék elnyerje a NIF­zásában, nagy jelentőségű kérdések véleményezésében is közreműködik. A minden­napi operatív kormányzati munkában nem vállal sze­repet. A kormánytól függet­len ás a nyilvánosság előtt tevékenykedő testület állás- foglalásait a kormánytól függetlenül alakítja ki, s vitázhat is a kormánylépé­sekkel, amikor ennek okát látja. A kormány dönté­seiért és tevékenységéért természetesen nem vállal telelősséget, hiszen javasla­tai sorsáról a kabinet dönt. A döntési javaslatokat ki­dolgozó szakértő bizottsá­gok rendszere és a Minisz­tertanács Tanácsadó Testü­letének létrehozása nem te­szi fölöslegessé az Akadé­mia szakértő bizottságainak állásfoglalásait. A döntési javaslatok széles körű vitá­ja, s az Akadémia állásfog­lalása a továbbiakban is nélkülözhetetlen. Számos döntési tervezetnek váltó- ztlanul ez lesz a legfőbb kontrollja. Az Akadémia fenntartja a jogát az önálló állásfoglalásokra, s más tes­tületekben, bizottságokban kialakított javaslatok véle­ményezésére. A Magyar Tudományos Akadémia az utóbbi évek­ben is kiterjedt tanácsadói szerepet töltött be, hiszen a nagy fontosságú társadalmi, gazdasági döntések előtt a társadalmi vitákban kikér­ték véleményét. Szakértői állásfoglalás született — több ízben is — a bős— nagymarosi vízlépcső kör­nyezeti hatásáról, a 80-as évek második felének gaz­dasági tervkoncepciójáról, az általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó meghaladta a 20 millió fo­rintot. 3,1 millió forint többlet- bevételt vonattak el a fel­ügyelőségek azért, mert a vállalatok, szövetkezetek nem a megfelelő osztályba sorolt áron értékesítettek egyes árukat, az ár és a minőség összhangját meg­sértve, a vásárlókat össze­sen 3,2 millió forinttal ká­rosították meg. Az ellenőrök 30,1 millió forint értékű árut áraztattak át, az értékkü­lönbözet 3,5 millió forint volt. A kereskedelmi és piac­felügyelőségekhez, vala­mint az OKPF panaszirodá­jához 2738 közérdekű beje­lentés ás panasz érkezett a múlt évben, s ezek 63 szá­zaléka bizonyult jogosnak. A vevőket a felügyelőségek utasítására 2,6 millió forint értékben kártalanították, a szabálytalanságok elkövetőit pedig 1,3 millió forintra büntették meg. emblémát (nívódíjas ipari forma) magas követelmé­nyeknek kell megfelelni, s csak addig viselheti ezt a díjnyertes termék, amíg minősége azonos az érté­keléskor megállapítottal. Az Ipari Formatervezési Tájékoztatási Központ, a Design Center a kereske­delmi kamara ötszáz tag­vállalatának és csaknem ezerháromszáz tervezőnek a figyelmét hívta föl leg­utóbb erre a pályázatra, amely természetesen az tervezetéről, az 1987. évi társadalmi-gazdasági kibon­takozási programról és az ugyanebben az évben szüle­tett kormányprogramról is. Az Akadémia szakértői­nek véleményét azonban többnyire közvetlenül a döntés előtt kérték, így azo­kat nem mindenben vehet­ték figyelembe. Állásfogla­lásaiknak rövid távon nem volt sok foganatjuk. Ennek ellenére — már néhány évi távlatból is — úgy tetszik: számos akadémiai állásfog­lalás termékenvítően hatott a vitában, s befogadási fel­tételei jobban beértek. Köz­vetett hatásuk tehát megfi­gyelhető. A Magyar Tudományos Akadémia több ízben, ismé­telten javasolta, hogy az elméleti szakembereket von­ják be a döntési, esetleg al­ternatív javaslatok elkészí­tésébe, így eredményeseb­ben működhetnek közre a kormányzati döntések meg­alapozásában. Ugyancsak javasolták olyan tanácsadó testületek létrehozását, ame­lyek rendszeresen közvetít­hetik a nemzetközi és a ha­zai kutatási eredményeket és a kutatóbázis hátterével közreműködhetnek a kor­mányzat stratégiai döntései­nek előkészítésében. Javaslataik megvalósuló­ban vannak. Erre utal, hogy a kormány mellett tavaly nyáron létrehozott gazda­sági reformbizottságban és annak munkabizottságaiban részt vesznek mind gyakor­lati, mind elméleti szakem­berek, a miniszteriális appa­rátus és a kutatóintézetek munkatársai. Munkájuk el­ső eredményei heteken belül a nyilvánosság elé kerülnek. Az ellenőrzések áttekin­tést adnak az áruellátás helyzetéről is. Az élelmi­szerkereskedelem árukíná­lata — az időnként és terü­letenként előforduló válasz­téki hiányosságok ellenére — általában kiegyensúlyo­zottnak mondható. A ven­déglátás választékos ételkí­nálatához a nyersanyagok rendelkezésre állnak, ezzel szemben az ételkínálat to­vábbra is a hagyományos választékot tükrözi, a ven­déglátók nem törekednek újdonságok bevezetésére. Az idegenforgalmi területeken a kötelező napi menü vá­lasztéka némi javulást mu­tat, egyre több venéglő kí­nál zóna és kisadag étsle- leket is. Az iparcikk-kiske­reskedelem kevésbé tudott alkalmazkodni a megválto­zott kereslethez, néhány termék esetében túlkínálat, másutt hiányhelyzet alakult ki. évek során szakosodott; A beküldött termékeket most már hat csoportban zsű­rizték. A beérkezett pályázato­kat először a Qualifórum szakemberei műszaki és gazdasági szempontok alap­ján értékelték, s az itt jó­nak bizonyulok kerültek a formatervezési zsűri elé, amelynek három rangos, külföldi formatervező is tagja volt. A pályázati kiírás értel­mében az ipari miniszter­nek évente huszonhat ní­vódíj odaítélésére van le­hetősége. Ebben az évben mindössze hét termék (ti­zenkilenc tervező) nyerte el a formatervezési nívódí­jat. öt kiemelkedő értékű munka alketója elismerő oklevelet kapott. A kiosz­A múlt hét végén is be­népesültek a kertek; vete- ményezni kell. A megszál­lott kertbarátok ezúttal azonban Nagyatádra utaz­tak: a kistermelők harma­dik dél-dunántúli találko­zójára. Hogy miért épp a Rinya-parton? Dr. Jasinka János nem titkolta, hogy a legutóbbi találkozón — egy évvel ezelőtt —, Pécsett már ők is erre a helyszín­re gondoltak. — Egy ellentmondásos ökológiai környezetben bebizonyították az itt élők, hogy van létjogosultsága a kertbarátmozgalomnak, szükség van a kiskertek­ből származó termékekre a település ellátásához, az élelmiszeripari üzemek nem tudnának meglenni nélküle. Hogy mennyire így van, arról dr. Fodor Árpáddal, a Nagyatádi Konzervgyár főmérnökével is beszélget­tünk. — Ma még nem állunk közvetlen kapcsolatban a kistermelőkkel, hiszen a Zöldért és az áfészek vá­sárolják föl azt, amit meg­termeltek, de nélkülük ne­héz lenne létezni. Az ubor­ka teljes mennyiségében a háztájiból kerül a gyár­ba. A paprika és a paradi­csom nagy részét is háztá­jiból hozzák a konzervá­lásra. Nekünk érdekünk, hogy bemutatkozzunk előt­tük, elmondjuk a lehetősé­geket, ötleteket adjunk, javaslatokat tegyünk. Előbb-utóbb még közvetle­nebb kapcsolatokra lesz szükség, ezért is fontos, hogy megismerjenek ben­nünket. Az idén ötvenéves kon­zervgyár mellett bemutat­kozott a most nyolcvan- éves nagyatádi dohánybe­tott díjak számszerű csök­kenésének magyarázata abban van, hogy a díj te­kintélyének emelése ér­dekében az Ipari Formater­vezési Tanács megszigorí­totta a feltételeket. Például a közterületi tárgyak, épí­tészeti elemek, berendezé­sek csoportjában egyetlen termék sem kapott nívódí­jat, sem oklevelet. A leg­több elismerést viszont a műszerek, elektronikai és villamossági gyártmányok kategóriájában nevezők sze­rezték meg. Sajátos tapasztalat,' hogy a nagyközönség számára kevésbé látható, érzékelhe­tő alkotások kerültek ez­úttal dobogóra. Ilyen pél­dául a Színháztechnikai Kisszövetkezet univerzális futópályarendszere, amit a váltó is. Szentkirályi Antal ágazatvezető elmondta: a dohánytermesztés ma már jószerivel csak a háztáji gazdaságokban, a kisker­tekben képzelhető el. Eh­hez különböző támoga­tást igyekeznek biztosíta­ni. Az idén 450 hektáron termesztenek dohányt So­mogybán, Baranyában és Tolna egy részén; ebből negyvenötmillió forint be­vételre számítanak. Így az­tán a kétnapos tanácsko­záson sok érdeklődővel beszélgettek a lehetőségek­ről. A nagyatádi Gábor An­dor Művelődési Központ­ban megnyitott kiállításu­kon olyan tablókat is be­mutattak, amelyek a gaz­dasági számításokat tar­talmazzák. Dél-Somogy jel­legzetes növénye a bur­gonya is. Gergő Sándor, a Dél-somogyi Burgonyater- mesztési Rendszer igazga­tója emiatt kért szót. — A burgonyatermesztés is egyre inkább átkerül a háztájiba. A nagyüzemek inkább a vetőanyag szapo­rításával foglalkoznak. Te­hát szükség van arra, hogy segítséget kapjanak a kis­kertek tulajdonosai, a kellő étkezési krumpli termesz­téséhez. függönyök mozgatására le­het használni. Ugyancsak nem látványos témában szerzett díjat a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyá­ra; az ott készített zöídség- gyümölcstároló rekeszek nemcsak az áruvédelmi, a szállítási követelmények­nek felelnek meg, hanem könnyen kezelhetők, van hely rajtuk a reklámnak, megfelelnek az igényes im­portőrök kívánalmainak. A képünkön látható kistrak- tor formáképzésével is ki­fejezi a Rába gépgyár ma­gas műszaki színvonalát, színezése, világítása, keze­lése biztonságtechnikai szempontból is jól van meg­oldva. Az alkotók díjazott mun­káit május 7-éig tekinthetik meg az érdeklődők a Design Centerben. Ezt nem vitatja a nyug­díjas Tóth Tibor sem, a fo­gyasztók városi tanácsá­nak elnöke sem. — Szükség van a kert­barátok támogatására. Tu­dom, mert magam is gaz­dálkodom. De nem úgy, ahogy eddig tették! Ha te­remtettek is nekünk vala­milyen érdekvédelmi fó­rumot, az felsőbb utasítások­ra működött, s nem a ter­melők érdekeit nézte. Iga­za volt Gyúró professzor­nak, hogy olyan egyesüle­tet kellene létrehozni, amely a piacgazdálkodásban is szerepet vállalhat és amely megfelelő támogatást kap. A sellyei agrokémiai ipa­ri szövetkezet munkatár­sa, Richnovszky Andor el­mondta, hogy üzleti szán­dékkal vettek részit a kert­barátok III. dél-dunántúli találkozóján, mert tudnak olyan szerepet javallni „fű­re és fára”, amelyek a kis­kertekben alkalmazhatók. Az viszont felettébb bosz- szantotta őket, hogy az ilyenkor szokásos zacskó- osatogatás mellett arra sem volt módjuk, hogy elmond­hassák, miért is jöttek Nagyatádra. Kitett magáért a nagy­atádi áfész is. Vegyszereit, tápjait, kisgépeit nemcsak bemutatta a kiállításon, ha­nem árulta is üzletében. Udvarias gesztusként még az Atád Áruház nyitva tar­tását is meghosszabbítot­ták, hogy a kétszáz ven­dég vásárolhasson. A- kertbarátok nagyatádi találkozója nemcsak azért volt fontos, mert ötleteket kaptak, hanem azért is, mert maguk a kiskerttu­lajdonosak is ismedked- hettek. Vörös Józseftől, az egyik rendezőtől hallot­tuk: a vendégek nagy ré­szét családi házaknál he­lyezték el, ahol baráti kap­csolatok is szövődhettek. — És jó ötleteket is kap­tunk — mondta Vörös Jó­zsef, aki részese az ötvös- kónyi hegyközség szerve­zőbizottságának is. A hónap végén ugyanis ezt is létre­hozzák, hogy közösen lép­hessenek föl közös érdekei­kért, a monopolhelyzetben levő kereskedőkkel szem­ben. Jövőre Zalában találkoz­nak a dél-dunántúli kert­barátok. Nagy Jenő Nem javul a kereskedelmi morál Formatervezési nívódíjasok Szigorúbb feltételek, magas minőség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents