Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
1989. április 17., hétfő Somogyi Néplap 7 Tanácskozott a megyei pártértekezlet kellően demokratikusan ez a társadalom. Mint mondta: nincs államiság, és nincs szuverén tulajdonos. Az öt küldő közösség nevében a megoldás első feltételeként a politikai szabadságot említette, amelyet mindenekelőtt a pártban kell megteremteni, egy radikális szervezeti megújulással párhuzamosan. — E bürokratikusán működő hitközösségből ténylegesen politikai erőt kell formálni. Ehhez társalalmasí- tani kell a pártot. Hangsúlyozta: az elmúlt 40 évben a politizálás színtereiről eltűntek a felkészült, a véleményüket bátran vállaló emberek, s csupán az alkalmazkodók maradtak. Javasolta, hogy a pártértekezlet egy első titkár mellett egy kellő tekin- téllyel rendelkező pártelnököt válasszon, majd pedig a vezetők önállóan választhassák meg „csapatukat”. A továbbiakban vitába szállt azzal a véleménnyel, hogy a demokratizmus szélesítésében máris túlfutottunk. Mint mondta: ebben még igenis sok lehetőség rejlik, mindenekelőtt a tulajdon reformja. A szövetkezet például valóban a szövetkezeti tagaké legyen .. . „A párt ne csak hatalomban gondolkodjon, hanem teremtsen olyan feltételeket, ahol az értelem és az érdek nem fényűzés.” Huszonhárom felszólalás elhangzása után délután öt órakor még 19 felszólalási jegy volt az elnökség asztalán. Ekkor a pártértekezlet úgy döntött, hogy a továbbiakban 2—2 percben csak a legfontosabb konkrét észrevételeket és javaslatokat hallgatja meg élőszóban. Lengyel Antal somogyszili küldött — Helyzetünk az elmúlt hónapokban semmiben sem javult, s egy jottányit sem jutottunk előre — mondta — Az életszínvonal csappa- nása sem tartható sokáig, s kimagasló sikerként könyvelhetném el, ha az ország meg tudná őrizni fizetőképességét. Szóval ég a ház. Ki a felelős? Az írásos anyag ötödik póntja a felelősség kérdését magyarázza; pedig a felelősség nem közös. Nem lehet 40 év elhibázott politikáját és annak kedvezőtlen hatásait a hata- lombóil kirekesztettekre hárítani. Én nem mondhatom egy somogyszili tsz-dolgozó- nak, hogy te vagy a felelős a 20 milliárdnyi adósságért. Hogy mondhatnám, hogy mi, párttagok közösen vagyunk a felelősek, mikor ez sem igaz. Egyértelműnek tartom a vezetői felelősséget. Akik felelősek a válságért, álljanak félre, lépjenek ki, vagy ha ezt nem teszik, zárjuk ki őket. Ügy ítélem meg, hogy egyes személyi következtetések levonásában még mindig a félelem és a szorongás irányít bennünket. — Nem lehet kimondani — kérdezte —, hogy Kádár János és csapata vitte csődbe az országot? Nem teheti meg ezt a Központi Bizottság sem? Én szeretnék ilyen szorongások nélkül szólni. Kádár János jelenleg is a párt elnöke, és nem tudom, hogy vállalhatja-e továbbra is ezt a pozíciót. Végezetül • Kaposvár szülötte, Nagy Imre objektív történelmi megítélése és politikai rehabilitálása mellett száll síkra. Jordanics József a Marcali Városi Bíróság elnöke — Támogatom az etikai bizottság létrehozását azzal a módosítással, hogy ennek munkájában ne vehessenek részt a pártbizottság tagjai .— mondta. — A testületek politikai tisztségviselőinek politikai függése mellett az anyagi függőség megteremtését javaslom oly módon, hogy a választott függetlenített tisztségviselők fizetésének megállapítása az őket választó testületek joga legyen. Javaslom, hogy a megyei pártértekezlet állásfoglalása tartalmazza a káderhatásköri lista megszüntetését, illetve kizárólag párttisztségekre korlátozza azt, úgy, hogy az a választott tisztségekre ne vonatkozzon. Az alsóbb szintű pártbizottságok önállósága jobban érvényesül, ha a választott tisztségviselőket nem kell a felsőbb pártszerveknek előzetesen jóváhagyni. — Szükségesnek tartom változtatni azon- a nálunk is követett gyakorlaton, hogy a város gazdasági intézményi vezetői székébe a pártapparátuson keresztül vezessen az út. Ezt a gyakorlatot a tagság és az egész közvélemény helyteleníti. Végül javaslom: az állásfoglalás mondja ki, hogy a párttaggyűlést és pártrendezvényt csak munkaidőn kívül lehessen tartani. Horváth István fonyódi küldött Szóvá tette, hogy az értekezlet számos gazdasági, politikai, kulturális kérdéssel foglalkozott, jóllehet elsősorban a párt ügyeiről kellene tárgyalnia. A legfontosabbnak ítélte a strukturális ügyek rendezését. Az apparátus uralmát meg kell szüntetni, a döntési mechanizmust olyanná tenni, hogy valóban érvényesülhessen az alulról építkezés elve. A gazdasági kérdésekre a helyi tanácson, illetve országosan a kormányon keresztül kell hatnia a pártnak. Ehhez viszont kormányzóképes pártnak kell maradnia az MSZMP-nek. A területi szerződés azért szükséges, mert a hatalmi kérdések a területen dőlnek el. A munkahelyen dolgozni kell. Tudomásul kell venni, hogy a párt elveszítette tömegbefolyását, bizalmát, sürgősen módosítani kell a struktúrán, a szervezeti szabályokon. (Tapssal szakították meg a kétperces felszólalást.) Dr. Csima Ferenc a szennai tsz elnöke A párt agrártéziseivel kapcsolatban tett néhány fontos javaslatot, illetve kritikai észrevételt. Megítélése szerint a helyzetértékelés nem teljesen őszinte, a falusi lakosság bérmunkássá válása nem úgy igaz, ahogy a tézisek fogalmaznak. Nem tartalmazza azt a tényt, hogy a mezőgazdasági munka leértékelődött, és hiányzik az is, hogy a mezőgazdaságban is elégedetlenek az emberek; akkor is, ha szorgalmasan dolgoznak és nem borítják a búzát a Kossuth térre. Olvasható a tézisekben — mondta —, hogy egy réteg nem számíthat kivételezeÉt- ségre; ez helyes is, de azonos helyzetbe kell hozni a mezőgazdasági üzemeket, a mezőgazdaság dolgozóit a többi népgazdasági ágazattal. Hiányolta, hogy nincs állásfoglalás a tézisekben a mezőgazdaság közvetlen érdekeinek és a társadalmi érdekeknek az ütközéséről. Irreális elképzelés, hogy a mezőgazdasági üzemektől várják a vidék infrastruktúrájának javítását. Nincs utalás arra sem. hogy a célokat milyen eszközrendszerrel kívánják megvalósítani. Stamler Imre somogyjádi iskolaigazgató Mint mondta: az eredményekkel együtt rengeteg salakot is termeltünk. Óriási „salakhegyek” vannak körülöttünk, lassan ránk akarnak dőlni . . . Ezektől meg kell szabadulni, s ez olykor nagyon fájdalmas. A megújulás azért késlekedik, mert nem tudunk a múltunktól megszabadulni. Meg kell szűnnie a pártban a belterjes politikának, annak, hogy a vezetők a testületektől és nem a párttagságtól függnek. Somogyjádon nem ismerik a megye vezetőit, hosszú évek óta nem jöttek ki egyetlen politikai gyűlésre sem. Ezen változtatni kell. Dr. Sára Katalin barcsi városi főorvos Kifogásolta, hogy a vitaindító valósan ugyan, de meglehetősen sematikusan foglalkozott a lakosság egészségügyi és szociális ellátásával. Kérte, hogy a programtervezetben a térségi különbözőségeket is feltüntetve foglalkozzanak a helyzettel. Azzal a javaslattal élt, hogy az alapszervezet, illetve a párttag dönthessen arról, hogy munkahelyi vagy lakóhelyi alapszervezethez kíván-e tartozni. Keresztúri János a tüzeléstechnikai vállalat főmérnöke Hozzászólásában néhány konkrét javaslatot tett az állásfoglalás-tervezet módosítására. Kérte, hogy az új megyei pártbizottság tűzze napirendjére az ágazati pártbizottságok sorsát, és egyben azt is, hogy az új pártbizottsági tagok lépjenek ki a szürkeségből. Végezetül javasolta, hogy az első számú vezetőket tisztességesen, beosztásukhoz, felelősségükhöz mérten fizesse meg a párt. Tatai Ilona a Politikai Bizottság tagja Kevés viharosabb békeéve volt a magyar történelemnek az elmúlt 11 hónapnál. Az országos pártértekezlet óta mind tapintha- tóbb a szándék; más úton kell továbblépnünk. Egy éve már pontosan tudjuk: a régi módszereinkkel képtelenek vagyunk válását adni a nemzet sorskérdéseire. A változások igénye és kényszere felgyorsította az eseményeket. Tudjuk, hogy most is nagy árat kell fizetnünk az újért. Mégsincs más választásunk. Válságok szorításában élünk. Gombamódra szaporodnak a pártszerű képződmények, új hangú a nyilvánosság. Nyíltan támadják mindazt, amit évtizedekig eredményeink közé soroltunk. Nehezen érthető, kusza hétköznapokon búcsúzunk múltunktól és kezdünk egy újnak a megformálásához. Az MSZMP élére állt az új rend megteremtésének. Az MSZMP-nek van világos és véleményem szerint megvalósítható _ programja. Mi ez a program? A népakarat érvényesítése, egy demokratikus jogállam megteremtése. A politikai intézményrendszer reformjának és egy működőképes, a világgazdaság folyamataiba integrálódó piacgazdaság megteremtésének együttes halaszthatatlan lépése a mi feladatunk. Alighanem példa nélküli, hogy egy hatalmon levő munkáspárt maga hívja életre ellenzékét, nyílt politikai csatározásokra keljen. Az MSZMP azonban szakítani akar a múlt keserű örökségével, és megelőzve egy újabb nemzeti katasztrófát, történelmi tettekre szánta el magát. Több millióan voltunk részesei az elmúlt 40 év magyar történelmének. Mindenki saját sorsának prizmáján át néz a múltba. Vitatkozunk, érvelünk, de legyünk nagyon őszinték, ha múltunkról beszélünk! A társadalmat csak az igazság elhallgatása oszthatja meg. Az őszinteség, a sokszínűség, a nyíltság bizalmat és hitet ébreszt. Örökségünk, múltunk hibái nehézzé teszik az ésszerűbb és bölcsebb jövő felé tett lépéseinket. Mert nekünk van múltunk, az újonnan képződő szervezeteknek pedig nincsen. Napjainkban az ország adósságállománya meghaladja a 18 milliárd dollárt. Évente 2 és fél milliárd dollárt kell kamatra, törlesztésekre fizetni. Joggal teszik fel nekünk a kérdést: hová lettek a mil- liárdok? És be kell vallanunk, hogy elfolytak a gazdaság beteg vérerein. De nemcsak az eladósodás mértéke az elszomorító. Aggasztó az elavult ipari szerkezet, az alacsony hatékonysággal dolgozó termelőegységek. Mégis: napjaink politikai küzdelmében az a párt számíthat a nép bizalmára, amely felelős választ tud adni a jövő és a nemzet sorskérdéseire. Az MSZMP kész, hogy a társadalom élén kivezesse a népet, nemzetünket napjaink válságából. De tudomásul kell vennünk, hogy a magyar gazdaság bajait nem jellemezhetjük heveny lefolyású rosszulléttel. Az alacsony hatékonyság, az ipar eltorzult szerkezete súlyosabb bajokról árulkodik. Az orvoslást sem lehet természetesen csupán az üzemcsarnokokra korlátozni. A reform első lépéseként a demokratikus jogállam megformálásán fáradozunk. Csak a törvényesség és a demokrácia lehet biztosíték arra, hogy az új pályánk nem torkollik majd a régi útba. Készül az új alkotmány. Több mint tíz törvény kerül elfogadásra. Sokan ezt szkeptikusan fogadják. „Könnyebb a jogszabályok között gvomlál- gatni — mondják —, mintsem a gazdaság vadhajtásait tépegetni.” „Nem politikai, hanem gazdasági reformot sürgetnek napjaink gondjai” — hangzik el mind gyakrabban. Pedig a kettő, a politikai intézményrendszer és a gazdaság átfogó megújítása egymás nélkül elképzelhetetlen. A gazdaságban sikerre csak a világgazdaságra nyitott, külső egyensúlyára kényesen vigyázó, szigorúan takarékoskodó, hatékony termelést ösztönző gazdaságpolitika lehet. A gazdaság reformjának kényszerűen kell együtt járni a politikai intézményrendszer reformjával is. A gazdaság piaci elven történő működtetéséhez olyan tulajdon- formákra és tulajdonosokra van szükség, akik hosszú távra érvényes és ésszerű döntésben érdekeltek. Az állami tulajdon mai dominanciája megszűnik, helyébe nem a magántulajdon vagy nem csak a magántulajdon, hanem leginkább a köztulajdon új formái lépnek. Valljuk: az hasznosítsa szűkös erőforrásainkat, aki a legtöbbet tudja produkálni, tehát legyenek egyenrangúak a tulajdonformák. A piacgazdaság létrejöttéhez elengedhetetlen gazdasági alkotmányosságunk megteremtése. Meg kell szüntetni a gazdaságba való direkt állami beavatkozás gyakorlatát. Több mint két évtizedé hangoztatjuk a szerkezetváltás fontosságát, lejárattuk ennek roppant egyszerű lényegét: azt kell termelni, ami a világpiacon versenyképes. És az lesz az igazi reformlépésünk, ha elbocsátjuk a szervezeti egységek éléről azokat, akik képtelenek előre vinni kollektívájukat, ha megszüntetjük az elvtelen támogatásokat, és azok kezébe kerül a gazdaság, akiknek van erejük, képességük és készségük is kilendíteni ezeket a holtpontukról. Ezeknek az elveknek a támogatása bizonyára elfogadható. Odáig legalább is, amíg elvek maradnak. Ám ha éppen arra a területre kerül lakat, ahol ő dolgozik, igazságtalanságról beszél, és sok tekintetben igaza is van: nem a gép mellett állók juttatták ilyen helyzetbe az országot. ÍGÉRETES KAPCSOLATOK Az idegenforgalom mint Somogy egyik jelentős gazdasági ága, többször is visszatérő téma volt az értekezleten. — Felszólalásában dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke utalt arra, hogy fontos tárgyalások után ön most érkezett meg olaszországi testvértartományunkból. Milyen célt szolgált ez a látogatás? — kérdeztem Brandtmüller István megyei tanácselnök-helyettest. — Két ok miatt utaztam Friuli-Venezia-Giulia . tartományba. Részben azért, mert meghívást kaptunk az Európa-tanács konferenciájára, amelyet Határon túli együttműködés Európában 1992-ben címmel rendeztek. — A dátumból ítélve nyilván összefügg ez az egységes közös piac kialakításával. — Igen, a konferencia azzal foglalkozott, hogy mi lesz 1992 után a határ menti területek együttműködésével. A Szlovén Köztársaságot és Magyarországot először hívták_ meg erre. Hazánkat az ’ Alpok—Adria együttműködés két tagja, Vas és Somogy képviselte a budapesti megfigyelőkön kívül. Ezt az alkalmat használtuk ki arra, hogy átadtam a megyei tanácselnök levelét a tartomány vezetőinek. — Nem sértjük meg a levéltitkot, ha ennek tartalmáról érdeklődöm? — Egyáltalán nem! Tudomásunkra jutott, hogy az olasz szenátus jelentős összeget ad a tartománynak a gazdaság fejlesztésére. A mi érdeklődésünket az keltette föl, hogy a program egy részével a szenátus ösztönözni akarja a kelet-európai országokkal való kapcsolat szélesítését. Mi ajánlatot’tettünk, hogy szeretnénk bekapcsolódni ebbe. A mostani tárgyaláson odáig jutottunk, hogy összegyűjtjük azt a vállalati partneri kört, amellyel elképzelhető a kapcsolatfelvétel, ők pedig kidolgozzzák a saját programjukat. Ezt követően egy szakértői tanács dönt arról, hogy mi az, amivel kölcsönös érdekeket szolgálva érdemes foglalkozni. — Somogy milyen területeken lát lehetőséget? — Elsősorban az idegenforgalomban. A marcali gyógyfürdő után máris érdeklődik egy trieszti csoport. Fantázia lenne az ipari kooperációban, az egyetemi kutatásoknál. Végül pedig új lendületet kaphatna a hagyományos határ menti áruforgalom fellendítése. — Tehát előkészítő megbeszélések voltak ezek. — Igen. Nekünk alapvető érdekünk, hogy minden lehetőséget megragadjunk. Es ha tíz tárgyalásból egy vagy két üzlet bejön, akkor már nyertünk.
