Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
8 Somogyi Néplap 1989. április 17., hétfő Tanácskozott a megyei pártértekezlet A piaci elven működő gazdaságnak számtalan megpróbáló velejáróját is el kell vállalnunk. A legnagyobb feladat a fiatalokra vár. Legtöbbjüknek ma sincs mit vesztenie. Fordulat és reformok nélkül azonban kilátása sincs, hogy még egyszer lesz valamije. Az ébredő nemzedékek néznek legkritikusabban az MSZMP-re. A jövőt az ifjúság nem adományként kéri : harcolni is kész érte, ehhez a küzdelemhez azonban szabad, demokratikus, cselekvési tér kell, és kézzelfogható lehetőség. Az önálló életkezdés elemi feltétele a lakás. Tudomásul kell vennünk, ha a jövedelmek nem nyújtanak mielőbb reális esélyt az otthonteremtéshez, teljes nemzedékeket vesztünk el és állítunk szembe magunkkal. Az első lakás megszerzésének állampolgári joggá kell válni. Talán tőlem nem veszik zokon, ha a családanyák aggodalmára figyelmeztetek: a mi gyerekeinket és rajtuk keresztül jövőnket féltjük. Épp a jogállam lehet garancia arra, hogy értelmes, emberi törvények irányítanak és korlátoznak, és nem sejtelmes fenyegetések és embertelen indulatok zaboláznak meg mindenkit. Ez a pártértekezlet Somogybán, véleményem szerint, az újrakezdés napja. Most, mikor közösen gondolkodunk jövőnkről, erősítsük magunkban a hitet, hogy van képességünk, és van készségünk újra felemelni a magyar nemzetet. nem is fontos mindig. De azzal egyetértek, hogy ezeket a vargabetűket nem kellene leírnunk. Hol vannak a közgazdászaink? Itt vannak, de az utolsó felszólaló arról beszélt, hogy oktatás, oktatás. Ha megkérdeznék, hogy mire van leginkább szüksége a magyar nemzetnek, akkor azt tudnám mondani: oktatni minden szinten az embereket, tanítani a fizikai munkástól a legfelsőbb vezetőkig, mert nem vagyunk felkészülve arra, amilyen utat meg akarunk tenni. Az egész európai integrációba történő belépés feltétele, hogy okosabbak legyünk. Tulajdonformák, érdekviszonyok. Tulajdonformákról beszéltem, tehát arról, hogy állami tulajdon, közösségi tulajdon és magán- tulajdon. Ezeknek az együttélését el kell fogadnunk és esélyegyenlőséget kell adni, mert egyébként nem tud esélyegyenlőségre jutni, ha nem egyformán van. szabályozva a vállalkozás. VITAÖSSZEFOGLALÓ ÉS HATÁROZATHOZATAL önök látják jól a problémát. És ne mondják azt, hogy önök, mi; mi látjuk közösen. A problémát látjuk, a megoldást kevésbé. Ez a bajunk. S a megoldás rendkíyül sokszínű, rendkívül fájdalmas. A megoldásnak vannak vesztesei is. Az a feladatunk, hogy vállaljuk ezt a konfliktust, s próbáljuk meg kezelni. A mai értekezleten is látszik, hogy milyen nehezen tudunk konfliktusokat kezelni. Nyilvánvaló, hogy nem elég a problémát látni: meg is kell oldani. Ahhoz azonban csapat kell; olyan emberek, akik elfogadják, hogy a probléma létezik. Rajtunk kívül a gondokat senki sem fogja megoldani. Ne kifelé, hanem befelé próbáljunk dolgozni, és próbáljuk meg azokat a lépéseket megtenni, hogy nyugodtan beszélhessünk kifelé! Hogy miért nem csináljuk? Mert rengeteg az egyet nem értés. Köztünk is rengeteg az egyet nem értés a megoldási módokban. Nagyon sok tévelygésünk is van a megoldásban. Pártszakadás? Miért? Ez az MSZMP mindig csak kifelé volt egységes. 1965 óta vagyok MSZMP-tag, és tudom, hogy befelé micsoda áramlatok, nézetkülönbségek voltak. Csak ezek nem kerültek nyilvánosságira a pártértekezletig. Ha magunkkal nem tudunk koalícióra jutni, akkor hogyan tudnánk a körülöttünk működő pártszerű képződményekkel? Egyet kell érteni és meg kell békülni azzal, hogy ilyen színesek leszünk, mint amilyenek ma vagyunk. Talán még színesebbek. És ezzel kell együtt élni, mert ezek hozhatják felszínre azokat a problémákat, amelyeknek megoldására nekünk vállalkozni kell. Felelőtlen nyilatkozatok. Hát igen, ez elhangzik. Az utolsó KB-ülésen történt is egy nagy fogadalom, hogy ami kialakult, azt megpróbáljuk nyilvánosságra hozni. Rengeteg belső és külső kényszerítő dologban, amikor nem kialakult vélemények kerülnek felszínre, igyekszünk ezt csökkenteni. Ebben a rendkívül nehéz és gyorsan változó világban előfordul, hogy nem tudunk konzekvensek lenni. Talán A vitát konstruktívnak tartom, aktív volt — kezdte összefoglalóját dr. Sarudi Csaba. — A hozzászólók őszintén mondtak véleményt és nagyön sok kri-. tikát. A kritika mellett jelen volt az előremutató szándék. Ezt bizonyította nagyon sok konkrét fölvetés, javaslat is, amit a következő időszakban a munka során mindenképpen hasznosítani kell. Az országos pártértekezlet óta érzékelhető, hogy itt, Somogy megyében is sokat változott tagságunk fölfogása, gondolkodásmódja, politikai érzékenysége. Ezt még ma nem lehet befejezett folyamatnak tekinteni: a változás szellemét kell a jövőt illetően is erősítenünk. Egyértelmű volt a vitában az a szándék, hogy itt, a megyében is a pártmozgalom radikális megújítására van szükség. Olyan megújítására, amely igazodik a mai kor igényeihez, és mozgalmi, politizáló módszereket alkalmaz az addigi hatalmi pozícióból történő diktálás, sok tekintetben a tagság nélküli politizálás helyett. Melyek voltak a megújulásnak az elemei? Az egyik az, hogy szóba került és nagy hangsúlyt kapott a testületi munka megújításának igénye. Hitelesen politizáló testületre van a jövőt illetően szükség itt, a megye pártmozgalmában is. Az is egyértelművé vált, hogy a megújulásnak fontos eleme az alulról történő építkezés: a politizálás a tagsággal együtt történjen, a politika legyen a tagság által ellenőrzött. Érezze valameny- nyi párttag, hogy konkrét részese a mi megyei politikánk kialakításának. Fölmerült az is, hogy a pártmozgalom megújításához szükség van egy új szervezeti struktúrára is. Ehhez le kell bontanunk a korábbi merev struktúrát, és olyat felépíteni, amely alkalmas arra, hogy a testületi munkában, az emberek közötti politizálásban keretet adjon a megyei pártmozgalom számára, az itt megfogalmazott feladatok megvalósításához. Szóba került a gazdálkodás: a pártgazdálkodás megújítása is. Viszonylag rövid időn belül el kell érnünk, hogy kevesebb költségveté • si támogatással, több saját bevételre alapozva, takarékosabb költséggazdálkodás mellett egy picit a pártgazdálkodás vállalkozó jellegét erősítsük. Érzékeltük — mondta ez után —, hogy a leköszönt testülettel kapcsolatban sok kemény észrevétel és kritika hangzott el. Ez a kritika tanulság lesz mindazok számára, akiket újra választottak. A tévedések lehetőségének a minimumra szorításához megvan a lehetőség a párton belüli vita révén, a platformszabadság révén is, meg lesz a lehetőség azáltal is, hogy a testületi munka nagyobb nyilvánosságot kap. Meg lesz a lehetőség annak révén is, hogy a testületi tagok konkrétan kötődnek a saját választójukhoz, és nemcsak az ő véleményüket közvetítik majd a párttestületekhez, hanem a párttestületi döntéseket is az alapszervezetekhez. Örülünk annak, hogy megerősödött a szándék: a múlttal mélyebb összefüggésben is szembe kell néznünk. Többen hangsúlyozták, hogy a hibáktól el kell határolni magunkat, de éreztem azt az igényt is, hogy az értékeinket ne tagadjuk meg, hanem vigyük őket tovább. Egyetértek vele: válaszolni kell arra, hogy a múltban elkövetett hibákért — itt a megyében is — kik a felelősek. De alapelvként szeretném hangsúlyozni: más a felelőssége a csúcsokon _ levőknek, más a testületi tagoknak és más a felelősség az alapszervezetekben. A felelősség megállapítását — elsősorban nem jogi, hanem politikai, erkölcsi felelősségre gondolok — annak a munkának a során kell elvégezni, amikor múltúnk mélyebb és hosszabb időszakra való elemzésével foglalkozunk. Egyáltalán nem tartom ugyanakkor elhanyagolhatónak az olyan fölvetéseket, amelyek szerint minden párttag végezze el saját lelkiismeretével az önvizsgálatot. Fölvetődött a munkahelyi, lakóhelyi politizálás kérdése. A véleményem az, hogy minden véglet rossz. Azt gondolom, a hangsúlyt nekünk a jövőben egy picit a lakóterületre, a lakókörzetHunkában a számítóközpont A szavazatok összegzését számítógépek segítségével végezték a megyei pártbizottság számítóközpontjának gépein. Az országos pártértekezlet óta ez volt az ötödik olyan nagyszabású fórum, ahol Kasparek Pál, a KB számítóközpontjának vezetője alkalmazta a saját maga kidolgozta programot. — Mi a számítógépes szavazatfeldolgozás előnye? — Szervezetté, áttekinthetővé teszi a szavazatfeldolgozást, és természetesen gyorsítja is. Az egyik szavazatszámlálás során például a megyei kolléga kipróbálta a hagyományos „kézi" összegzést. Egy >órát vett igénybe, ami a gépen alig több, mint három percig tartott. — Ez a módszer tehát kizárja a Parlamentben máig is előforduló szavazatszámlálási bizonytalanságokat. — Valóban. Egyébként a szavazatok gépi számlálása teljesen nyilvános. A szavazatszámláló biztosok folyamatosan figyelemmel kísérik ß munkát, jóllehet az esetleges „elütést” a program nyomban korrigálja. A szavazólapok ’ számos adatot is tartalmaznak, így a gép kizár bármiféle tévedést vagy manipulációt. re kell áthelyeznünk, de nem szabad kivonulnunk a munkahelyekről. A munkahelyeken mindazokkal a kérdésekkel foglalkozni kell — beleértve a gazdasági kérdéseket is —, amelyek társadalmi, társadalompolitikai indíttatásúak, az ott élő emberek életkörülményeire, életvitelére hatásosai vannak. Meggyőződésem: a választásokkal kapcsolatosan is van arra lehetőség, hogy a munkahelyen is politizáljunk, de erőinket át kell csoportosítani. Az önkéntesség, a fokozatosság elvét kell figyelembe venni és nem szabad az önkéntesség elvét kampányszerűségnek felváltani. Fölmerült a vitában a pártegység kérdése. Világosan és jól látjuk: régi monolitikus egység nem képzelhető el. Ilyen egység nem volt a múltban sem, csak nem beszéltünk róla. Ügy gondolom, hogy a pártegység vitákban születik. Adott kérdésekben fölbomolhat, ugyanakkor egy új minőség is létrejöhet a viták kapcsán. Szóba került a választási fölkészülés: azokat a hozzászólókat támogatom, akik úgy fogalmaztak, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a választásokra való felkészülést, ehhez programra van szükség, ki kell választanunk majd a megfelelő előadókat, akik részt vesznek ebben a munkában. A pártértekezleti vita, a dokumentum is megfelelő érveket ad a felkészüléshez. Érzékeny pont volt .a..jytájban a demokrácia, a gazdaság, a pluralizmus összefüggése. Sokan fogalmaztak úgy, hogy a demokrácia és a gazdaság elválaszthatatlan egymástól. Én ezt a felfogást támogatom. Az a véleményem, hogy a demokratizmus kiszélesítése nélkül a politikai intézmény- rendszer reformja nélkül a gazdaságban sem tudunk eredményeket elérni. Ugyanez fordítva is érvényes. A megyei pártértekezlet azt igényli az újonnan megválasztásra kerülő testülé'- tektől és tisztségviselőktől, hogy egy eddiginél sokkal alaposabb, érdekfeltáró és megyei érdeket képviselő tevékenységet, politizálást folytassanak. Többen szóltak az agrár- gazdaság gondjairól. Nekem is meggyőződésem: a jövőt illetően meghatározó szerepe a nagyüzemnek lesz, ugyanakkor a vállalkozásoknak is megfelelő teret kell adni, azonos feltételeket biztosítani számukra, és így sokszínű, formagazdag tevékenység- és szervezetkonstrukció jöhet létre. Kialakulhat olyan érdekeltségi rendszer, amely a megyét is előre viheti. Van jó néhány termelőszövetkezetünk, amely majdnem az éhhalál szélén áll. Nem biztos, hogy ők tehetnek erről; mert ilyenek a körülményeik, a természeti adottságuk és ilyenek a szabályozók, amelyek leginkább őket sújtották. Nekünk föl kell vállalnunk a gondjukat, hozzátéve, hogy az ilyen üzemeknek nyújtott támogatásokat az eddigieknél sokkal szigorúbb feltételekhez kell kötni. Felmerült az idegenforgalom kérdése,' s az is, hogy hogyan éltünk a lehetőségeinkkel. Szeretném elmondani, hogy nekünk a cukorgyárral kapcsolatosan kezdettől fogva az volt az alapállásunk, hogy ami a gyári kollektívának is érdeke: a gyár fennmaradása. Teljesen tisztában voltunk és vagyunk azzal, hogy ez csak akkor érvényesülhet, ha megfelelő cukorrépa-termelési háttér van a gyár mögött. Ezt az érdeket mi fölvállaltuk: a minisztériummal és* más főhatóságokkal szemben, és ezt tudjuk a jövőben is tenni. Arról is szólt, hogy bebizonyosodott: a megyében is új területfejlesztési politikára van szükség, olyanra, amelyben a falvak fejlesztése1; stabilizálása elsődleges szerepet kap. Meg kell teremteni a gazdasági önállóságot, és vissza kell adni az ott élő emberek hitét. Végül azt fejtette ki, hogy a vitának fontos kérdése voltba tudomány, a művelődés ügye. Át kell gondolni az egész megyei oktatás- politikát azért, hogy hogyan és miként tudunk az igényeknek jobban megfelelő oktatáspolitikát kialakítani, anyagilag és erkölcsileg megbecsült pedagógusokkal dolgozni. Dr. Sarudi Csaba vitaösz- szefoglalója után dr. Novák Ferenc, a szerkesztőbizottság elnöke elmondta: nem voltak könnyű helyzetben, hiszen még az utolsó percekben is megkeresték őket, el nem hangzott fölszólalá- sokból idéztek, s kérték, hogy véleményüket vegyék figyelembe. Elmondta: az állásfoglalás gazdaságpolitikai helyzetelemzését és főbb céljait többen a szükségesnél is kevesebbel foglalkozónak minősítették. Ezért javasolják az új párt- bizottságnak, hogy részletes megyei feladattervet dolgoztasson ki, különös figyelemmel a kritikus helyzetbe került mezőgazdasági nagyüzemekre, a tulajdonviszonyok újrarendezésére, úgy, hogy meghatározó maradjon a nagyüzemi tulajdon, s a kistermelés termelési feltételei javuljanak. A falvak életképességének vissza-» szerzésére és erősítésére is. Mindez jelenjen meg egy komplex és nemcsak gazdasági, hanem a társadalom- politikai feladatokat is tartalmazó programban. A felszólalók többsége kiemelten foglalkozott az oktatással. Javasolják ezért, hogy a konvertálható, széles alapokon álló szakképzést részesítsék előnyben. Az egyik el nem hangzott felszólalásban állt a javaslat helyi vagy megyei alapítványra vagy érdekeltségi alap létrehozására, amely a fiatal pedagógusok letelepedését segíti és elismeri a tudást, valamint a minőségi munkát. Végül azt javasolta: az elhangzott konkrét javaslatokról, amelyek valamilyen intézkedést követelnek vagy vonnak maguk után, azokat a pártbizottság az alapsze.r- vezeti tájékoztatóban hozza a megye párttagságának tudomására. A megyei pártértekezlct ajánlotta a Központi Bizottságnak, hogy hívjon össze egy rendkívüli pártértekezletet vagy munkakongresz- szust, az MSZMP választási programjának kialakítása érdekében. Ügy döntött, hogy december 31-ig a szervezet korszerűsítése érdekében vagy pedig a képviselő és tanácstagválasztást megelőzően két hónappal újra üljön össze a megyei pártértekezlet. Az állásfoglalás-tervezetben javasoltakkal ellentétben nem tartja szükségesnek az etikai bizottság létrehozását, és nem vezette be a bizalmi szavazás intézményét sem. A tisztségviselők megválasztásának jogát viszont fenntartotta magának a pártértekezlet. A feladattervet módosításokkal — négy ellenszavazat és 11 tartózkodás mellet — fogadta el a testület. A megyei pártértekezlet ezután nyílt ülésen folytatta munkáját, választotta meg a megyei pártbizottság tisztségviselőit és a megyei párt - bizottságot. A megyei pártértekezletről tudósított: Bíró Ferenc, Kercza Imre, Ku- rucz Ferenc, Lajos Géza, Vörös Márta. A fényképeket Gyertyás László készítette.
