Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
6 Somogyi Néplap 1989. április 17., hétfő Tanácskozott a megyei pártértekezlet — Ma az a kérdések kérdése, hagy ez a beteg társadalom, ez a beteg párt meg tud-e újulni. Ha egy új társadalmi modellt teremtünk, akkor el kell dönteni, hogy szükség van-e egy új párt- modellre is, és ha igen, akkor ennek olyannak kell lenni, ami a nép szempontjából versenyképes. Egész működésében, felfogásában másnak kell lennie! A továbbiakban a Központi Bizottságban az előző napon tartott tanácskozásra utalt, ahol a Központi Bizottság programjáról volt szó, ezen bedül is három fő kérdésről: a szervezeti szabályzatról, a választási programról és a múlttal való szembenézésről. Ahogy ott is elmondta, és itt is megismételte: ezeknek a kérdéseknek az eldöntésére kongresszust kell összehívni. Nem szükséges ehhez féléves előkészítés, a nyugati pártok munka- kongresszusokat évente hívnak össze. Nagy politikai hiba lenne, ha ezt elmulasztaná a párt. Mint mondta: demokratikus szocialista államot akarunk, a pártunknak is olyannak kell lennie, amely a népet szolgálja. Javasolta, hogy ezt a véleményt felelősséggel átgondolva juttassa el az értekezlet a Központi Bizottsághoz. A párt megyei megújulásáról szólva hangoztatta: elengedhetetlen mind a szervezeti, mind a tartalmi megújulás. Ez az értekezlet végleges szervezeti megoldást bizonyosan nem fog hozni,'de a mai helyzetben nem mondhatunk le arról, hogy részleges, átmeneti megoldást ne keressünk. Hangsúlyozta a politikai munka átalakításának fontosságát, azt, hogy a politikai történések a munkabizottságokban, a testületekben folyjanak, és ezekhez kell rendelni az apparátust. Az átmenetet vállalni kell, és a pártot minden eszközzel segíteni: úgy újuljon meg, hogy elfogadja a nép. Két kérdést tettek föl a jelen levők a felszólalás után, Az egyik kérdésre válaszolva dr. Németh Jenő elmondta, hogy azért nem vállalta első titkárrá történő jelölését, mert rendkívül erős szálak kötik Barcshoz; ilyen okok miatt utasított el már korábban is több, a megyeszékhelyre való költözéssel járó ajánlatot. A másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy a pártelnöki funkció társadalmi úton történő betöltését jelenleg nem látja reálisnak. Ez ugyanis megkívánja az egész szervezeti struktúra átalakítását. Szilágyi István gyékényesi tsz Első mondataiban ő is a mezőgazdaság, a falu helyzetével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a magyar falu az ország legstabilabb vára, erre építeni kell, és a falu megérdemli a támogatást. Az a térség, ahol él — Csurgó és vonzáskörzete — még az átlagosnál is hátrányosabb, elmaradottabb helyzetben van. Ezt a lemaradást behozni nem lehet, ám a hátrányokat mérsékelni, csökkenteni feltétlenül fontos. Mint mondta: az állásfoglalástervezet foglalkozik ugyan ezzel a problémával, de nem elég meggyőző módon, ezért kérte, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt ez a gond. S kérte azt is, hogy a megye vezetői foglalkozzanak még hatékonyabban az elmaradott térségek fejlesztésének ügyével. Hozzászólása további részében tolmácsolta a térség párttagjainak azt az észrevételét, hogy a megyei vezetők keveset találkoznak a tagsággal. Nem tartják elegendőnek, hogy csak az információs jelentésekből érzékelik a vezetők az ottani élet mindennapjait. Igénylik azt is, hogy a jövőben legyen gyakoribb, szélesebb a tájékoztatás — mint amilyen volt a kaposvári sportcsarnokban rendezett összejövetel. Javasolta azt is, hogy a megyei pártbizottság az irányító funkció helyett inkább érdekegyeztető szerepeit töltsön be a Központi Bizottság és az alapszerve- zetek között. Szóvá tette, hogy a városi pártbizottság apparátusában nagy az elbizonytalanodás a várható létszámcsökkentés miatt. Jó lenne mielőbb elhatározná, hogy milyen létszámú és beosztású apparátusra lesz szükség. A pártelnöki funkcióval összefüggésben úgy foglalt állást, hogy ezzel feltétlenül foglalkozni kell, de időbeni bevezetését még át kell gondolni. Gulyás Zoltán az Építők SC melléküzemág-vezetője Felszólalásában azokat a párttagokat idézte, akik azt mondják: nem értekezlet kell, hanem konkrét, gyakorlatias munkaprogramra van szükség a nép jólétének, közérzetének javításához. Kiemelte, hogy a jól kidolgozott taktikánk kezd akadozni. Joggal mondja a tagság: nem vagyunk olyan erősek, mint gondoljuk magunkat. Van-e olyan párt, alternatív szervezet, amely megoldást tud adni a jelenlegi gazdasági helyzetre? — kérdezte. Szerinte ezt csak az MSZMP tudja, meri — felkészültségénél fogva — megtenni, még ha nem is olyan sikerrel. Ennek ugyanis sok az összetevője. Bírálta a sajtót, a rádiót, mert ontja azokat a követeléseket, megnyilatkozásokat, amelyek „lassan az ellehetetlenülésig fognak fajulni, és még mélyebbre süllyesztik majd gazdaságunkat”. Elemi erővel tör fel az a követelés a tagságból, hogy először egymást erősítsük meg hitünkben, és csak utána tudunk egymást megbecsülve, őszintén politizálni. A felelős elvtársak jelentsék ki önkritikusan, hogy ők hibáztak, így még jobban megvédhető a párt és a párttag erkölcse, becsülete is. Egyetértett a körzeti poli- • tikai munka fontosságával, attól azonban óvott, hogy kivonuljanak a munkahelyről. Azt javasolta: hogy a párt is tevékenyen vegyen részt a gazdálkodásban, mozgassa meg tőkéjét a megyében, a városban is. A vegyes vállalatok iránt — mint mondta — van érdeklődés, azonban még mindig vannak elszámolási nehézségek. Ha nem tudunk a politika színterén megegyezésre jutni, akkor a tőkés- társak is elpártolnak tőlünk. Sóiknak tartotta a múlt újraértékelésével és kevésnek a saját gazdálkodásunk megújulásával való foglalkozást. Kiállt amellett, hogy a nyugdíjasok problémájának megoldását vegyék be a programba. Hiszen azért dolgoztak, hogy a fiaiknak jobb legyen,. s most ők jutottak a létbizonytalanságba. A romló közbiztonsággal foglalkozva arra is választ keresett, miért olyan sok a gazdasági bűntett. Szerinte a szabályozók lehetetlensége is hozzájárul ehhez. A gazdasági rendőrség — mondta — be akarja bizonyítani, hogy mindenki lop, csal, hazudik; ma .éppen ezért nem vonzó politikai, gazdasági vezetőnek lenni. Hódos Győző az MDF képviselője — .Testületi döntés született arról — mondta —, hogy az MSZMP pártértekezletére a demokrata fórum kaposvári szervezete elfogadja a meghívást, mert fontosnak és szükségesnek ítélte, hogy itt megjelenjünk és néhány gondolatot elmondjuk. Ha az ember körülnéz az országban és szőkébb hazájában (én falusi, meszteg- nyői születésű vagyok) nagyon szomorú, mert a legtöbb falu visszafejlődik, népességét nem tudja megtartani. Ezekhez a jelenségekhez társulnak az országos problémák. Szomorú, hogy nemzetünk fogy, öregszik, nő a gyermektelen családok száma. 1987-ben több mint kétmillió magyar ember élt a társadalmi létminimum alatt. Növekszik a nyolc általánost el nem végzett gyermekek száma, és már 500 ezer az alkoholistáké. A neuraszténiás betegek száma 1970-től megduplázódott. Hajléktalansággal és a kialakult szegénység tényével kell számolni ebben az országban — mondotta, hangsúlyozva, hogy ennek következtében alakult ki az országban a hatalmát birtokló és gyakorló párttal szemben egy teljes bizalmi válság. A párt, mint mondta, szervezeti felépítésénél, működésénél, összetételénél és társadalmi jellegénél fogva nem alkalmas állami funkció ellátására, és nem is az a feladata. A párt mégis túlzottan avatkozott be az állami feladatok végrehajtásába, megsértette az állami szervek önállóságát, megbénította működésüket, lejáratta tekintélyüket. 1956-ot követően az MSZMP a magyar történelemben példátlan módon . végrehajtotta azt a tisztogatást, amelynek az lett a következménye, hogy Magyar- országon az 1956-os dicsőséges felkelést vezetők beledugták, kénytelenek voltak beledugni a fejüket az elnyomás, a terror és a diktatúra jármába. Ennek a magatartásrak pedig egyenes következménye lett az, hogy a magyar nép értelmisége olyan helyzetbe került, melyben a hangját nem hallathatta, és nem tudott olyan előremutató programot adni ennek az országnak, amely ezt a jelenlegi válságot elkerülhette volna. Maradt tehát az egypárt- rendszer körülménye, mely megítélésem szerint törvényszerűen magában hordozta ennek a válságnak a kialakulását. Ezért úgy gondoljuk, hogy az ország jelenlegi állapotából a kivezető út az új választások kiírásának meghirdetése, melynek következtében egy, a népnek felelős parlament és egy demokratikus parlamentnek felelős kormány állhat az ország élére. Nem osztjuk azt a véleményt, hogy ebben az országban nem a demokratizálás az első és legfontosabb, hanem a gazdaság rendbetétele. A gazdaság rendbetétele is nagyon fontos, azonban e kettő egymást támogatva haladhat előre. Az egyik előrelépés nem mehet a másik kárára. Én mint vállalkozó hosszú évek óta figyelemmel kísérem azokat a politikai megnyilatkozásokat, amelyeket az MSZMP kormánya rendszeresen közzétett. Kijelentették azt, hogy támogatják a vállalkozásokat. Ezeknek az elvi nyilatkozatoknak homlokegyenest ellenkező lépések történtek az országban. Addig, amíg ez a pénzügyi kormányzat megteheti azt hogy mindenfajta politikai kinyilatkozás ellenére a saját útját járja, addig ebben az országban gazdasági előrelépés nem várható. Kérdésekre felelve mondta: a demokrata fórum kaposvári szervezete nevében és a magam részéről azt kívánom, hogy az önök pártjának legyen elég? ereje felemelkedni a pártérdekeken, azért, hogy a magyar nép fel- emelkedését tudja szolgálni. A demokrata fórum szocializmusfelfogásáról azt mondta: nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a társadalmi előrehaladásnak szocializmus legyen a neve. Meg egyáltalán: akármilyen neve legyen. Ügy véljük, hogy a jelenlegi helyzetben nincs arra szükség, hogy ezt hangsúlyozzuk, ugyanis a társadalmat ez rendkívüli mértékben megosztaná. Mi azt gondoljuk, hogy a magyar társadalmat irányító vagy a társadalom életét befolyásoló politikai erőknek egyetlen elképzelésük lehet a jövőt tekintve: a magyar nemzetnek a felemelése ebből a mély erkölcsi és gazdasági lezüllöttségből és válságból, ahol van. Nem azzal kell most foglalkozni, hogy ezt szocializmusnak hívjuk vagy nem annak. Az MSZMP-nek sem lehet más célja, csak ennek a nemzetnek a felemelése. Végül szólt arról, hogy az MSZMP kezdeményezésére az MDF elfogadta az érdekegyeztető fórumon való részvételt, és attól konkrét eredményeket vár. Akkor hajlandó csak ott érdemi munkát végezni, ha látják, hogy annak kqnkrét, kézzelfogható eredményei vannak. Bejelentette: a kaposvári MDF szervezet ideiglenes elnöksége 10 napja lemondott, s az új elnökségnek kialakult programja nincs. Ezért az MDF országos gyűlésének 21 pontba szedett politikai nyilatkozatát tartják magukra nézve követendőnek és érvényesnek. Csordás Ferenc a marcali szakmunkásképző igazgatója A régóta ígért, a vezetési szintek csúcsain eldöntendő változások szükségesek ahhoz— mondotta —, hogy Somogybán is a kor igényeinek megfelelő lépések kezdődjenek és a művelődés — ezen belül az oktatás — ne a XIX. század felé, hanem a XXI. század felé haladjon. Ehhez a somogyi politikának fel kell vállalni határozott követelésként a következőket: az MSZMP politikai programjában szerepel az önkormányzatok (tanácsok) szerepkörének növelése. Az oktatás megtervezésének óriási szerepe van; a települések döntsék el a jövőben, hogy milyen szakmára, milyen szakemberre van szükség, ki, s hány főt iskoláznak be. Ha az általános és középfokú, a szakmai, illetve felsőfokú képzés egymásra épül, az állampolgárnak mint szülőnek s a gazdaságnak is érdeke lesz az oktatás igényeinek, feltételeinek pártolása. Elmondta, hogy szükség van a kvalifikáltabb területre való irányításra, jelentős rétegek, csoportok azonban nem érdekeltek még a társadalmi szempontból szükséges tudás megszerzésében. — Olyan művelődési koncepció kell — mondta —, ahol nem a rövidlátó pénzügyi logika, és nem a gazdaság pillanatnyi állapota, illetve igénye diktál. Azt is szorgalmazta, hogy Somogy iparpolitikáján változtassanak. A somogyi gyárak, gyártelepek egy-két kivétellel teljes mértékben érzik a nagyvállalatok általi kizsákmányolást; olyan terméket állíttatnak elő velük, ami segéd- és betanított munkát igényel, de az előállított érték biztosítja, hogy a központi gyárakban magas szintű szellemi munkát követelő termékekekét gyártsanak. Ez már maga meghatározza Somogybán a szakmák elé állított tudás szintjét, a szakmaválasztás és a keresetek közötti eltérést. Somogybán, így Marcaliban is olyan termékszerkezet- váltás következzen be, amely az agy szürkeállományának pallérozását követeli meg a somogyi embertől is. Ezt a megyei politikának fel kell vállalnia, s kormányzati stratégiai váltást is igényel. A pártélettel kapcsolatban kiemelte: az alapszervezeteknek olyan mozgásteret kell adni, hogy akár az országos kezdeményezés jogát is megkapják. Szükségesnek tartotta a pártélet normáinak újrafogalmazását. Az MSZMP Somogybán is szakítsa ki magát arisztokratikus elzártságából — mondta —, ne szégyellje toborozni tagjait, mert újra mozgalommá kell válnia. Irányító párt helyett politizáló párt szerepét hangsúlyozta. Támogatta a pártelnök, ügyvezető titkár formulát, de — mint mondta —, elhamarkodott lépés lerure róla most dönteni. Kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a gyáregységekben csak segéd- és betanított munkás profilt kapnak; ő ezt kifogásolta. Ma már megkezdődött a kvalifikált szakmunkások képzése. Boda János siófoki tsz-elnök A felszólaló sajátos módon mutatkozott be küldötttársainak. „A kapitalizmus anyatejét szívtam 1938 és 45 között, a szabadság levegőjében serdültem 1945 és 49 között, ami cselédember fiaként igazi csoda volt számomra, majd a bolsevizmus diktatúrájával meneteltem az ifjúkorba; azután a szocializmus hitével váltam felnőtté 1959-ben, amikor az MSZMP-be léptem. Az idősebb kort egy új jövőképet keresve értem meg.” Föltette a kérdést: van-e esély, hogy ez a megye politikailag és társadalmilag megújhodjék? Válaszként szűkebb pátriája, a Sió mente példáját említette, ahol 1980 óta több országos visszhangot keltő, újszerű kezdeményezés született. Először művelődési egyesületeket hoztak létre, amelyeket a párt kezdetben gyanakvással figyelt, noha ezeknek az öntevékeny közösségeknek a céljuk csupán az volt, hogy olyan polgárokat neveljenek, akik majd egy demokratikus társadalomban is érdemben tudják képviselni lakóközösségüket. „Később népfőiskolát szerveztünk, hogy a tudás minősítse az embereket és ne a felsőbbség ítélete.” A szocialista társadalmi forma eredménytelenségének okát abban látta, hogy az égvén jogaiban korlátozott, nem eléggé szabad, s abban, hogy nem működik Az elnök nehéz percei Egy órával a pártértekezlet megnyitása után már-már elszabadultak a kedélyek. A záporozó indítványok és ellenvélemények közepette aligha irigyelte bárki az elnöklő Boros Józsefet. — Nem ért váratlanul, hogy néhányan szélsőséges álláspontokat igyekeztek elfogadtatni. Néhányszor valóban éreztem a veszélyt, hogy mellékvágányra csúszik a vita, ám bíztam abban, hogy a többségi véleményben a higgadtság kerekedik felül. Ezzel együtt sem tartom elvesztegetett, időnek, amit a végül kisebbségben maradtak véleményének meghallgatására fordítottunk. Demokratikus légkörben mindig voltak viták, s a kisebbségi véleményt is tiszteletben kell tartani. Mindaz, amiről eddig döntöttünk, jól szolgálta a célt, hogy a párt értekezlet hatékonyan tudjon dolgozni. — Nem érzi-e úgy, hogy a korábbi túlzott „jólne- veltség” után a ló másik oldalára csúszunff.? Már mindenki bátran ellentmond, ám kevesebben tudják megragadni a lényeget. — Mindenkiről föl kell tételezni a jóindulatot: azt, hogy a közösség érdekét szolgálva igyekszik véleményt mondani. Igaz, valóban vannak az összefüggések ismeretének hiányára utaló túlságosan is helyi nézőpontú vagy sommás álláspontok. Az érdemi véleménymondást is tanulni kell. — Joga van-e az elnöknek leállítani egy nyilvánvalóan másokat ismétlő vagy oda nem tartozó részletkérdéseket taglaló hozzászólót? — Nincs joga. Hfl azonban ilyen előfordul, kérni fogom a pártértekezletet, hogy döntse el: a hozzászóló folytassa-e mondandóját.
