Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
1989. április 17., Hétfő Somogyi Néplap 5 Tanácskozott a megyei pártértekezlet feltételei között a pártappamogv történetében. A szerintem két legfontosabb kérdés a párt belső megújulásának, talpon maradásának kérdése, és az, hogy képes-e az MSZMP megyei szervezete vezetni s ehhez megfelelő programot létrehozni. A májusi pártértekezlet — mint mondta — szétrombolta a párt és az állam monolitikus egységét, s most, 11 hónappal később úgy látszik, hogy nem igazán tudunk mit kezdeni egyikkel sem. Az MSZMP-nek a következő időszakban végrehajtandó megyei felatatait három pontban összegezte. Választási programot kell kidolgoznia, meg kell nyernie ezt a választást, majd pedig végre kell hajtani a programot. — Mindennek alapfeltétele a belső struktúra megváltoztatása, melynek alapján a reformerők válnak a megyében a párt centrumává. Olyan, nem feltétlenül függetlenített pártvezetők kiválasztása, akik képesek harcolni és áldozatokat is hozni ezért az akaratért, s egy olyan pártbizottságé, amely profi politikusokból áll; amely nem képvisel, nem reprezentál, hanem formálja a politikát. Addig, amíg van megye és addig, amíg van párt. Az előterjesztett dokumentummal kapcsolatban javasolta, hogy a korábbi helyett egy kis létszámú, ám tetterős pártbizottságot válasszon a pártértekezlet. Azt is, hogy nyilvánítsák sem- njisnek az eddig működő partbizottságnak azt a döntését, amely delegálási jogot adott pártszervezeteknek és meghatározta a pártbizottság létszámát, s egy 30 tagú — vb nélkül működő — pártbizottság létrehozását indítványozta. Javasolta továbbá; e pártbizottság élére egyelőre csak ideiglenes ügyvivő vezetőt válasszanak, s a nyár végén egy újabb pártértekezlet döntsön a végleges vezetésről. Vitába szállt azzal a lehetséges ellenérvvel, hogy erre nincs idő, s azzal is, hogy ez a pártértekezlet egy végleges és mindenkit megnyugtató programot alkothat. A hozzászólást számos kérdés és egymással is vitatkozó reflexió követte. Többen vitatták dr. Kovács Lajos konkrét javaslatainak helyességét, mások — főként a pártbizottság eddigi tagjai — azt sérelmezték, hogy a pártértékezlet a személyi döntésekben megfosztotta őket szavazati joguktól. Az egyik önként visszalépett volt testületi tag elmondta, hogy a korábbi struktúrában a most kritizálok sem tudtak volna többet vagy mást tenni. „Ma azt vetik a szemünkre, amit azelőtt elvártak, hogy ugyanis fegyelmezett párttagok legyünk.” Válaszában dr. Kovács Lajos szólt arról, hogy a delegálás önmagában nem teremt demokráciát, főként ha felülről határozták el. Ennek jelentősége akkor van, ha az alapszinteken meg tud szerveződni az az erő, amely egy felső párttestületbe delegálja a saját emberét. Mivel a pártértekezlet megelőző állásfoglalás a pártértekezletet követő időszakra szabott szervezeti modellt, úgy gondolom, nincs szégyenkeznivalója annak, akit az új javaslat elfogadása esetén nem választanak be a testületbe. Az egytestületes, társadal- masított pártbizottság megvalósíthatóságát s a napi munkán túli politizálás vállalását megkérdőjelező véleményre reagálva hangsúlyozta: van ma a megyében 30 olyan felkészült, politizáló egyéniség, aki nem függetlenített formában is vállalja ezt a megbízatást. Egy további kérdésről mondta: felszólalásában azért nem a KISZ dolgaival foglalkozott, mert a megyében több mint egy éve minden KISZ-fórum nyilvános. Aikit érdekelt a KISZ és a fiatalok helyzete, álláspontja. az behatóan megismerhette. A KISZ és a párt viszonyáról szólva kiemelte: a fiatalok nagy része elfordult ettől a párttól. Ellenzékben van, passzív vagy épp azt fontolgatja, milyen viszonyt alakítson ki a párttal. Ez nem a fiatalok hibája, hanem a párt eddigi hibás gyakorlatának a kritikája. Az átmeneti pártvezetés megválasztását kifogásoló vélemény kapcsán hangzott el: a pártértekezlet előtt közreadott programtervezet nem igazi program, ezzel nem lehet választást nyerni. Program az lehet, amit majd az új testület dolgoz ki, nagyobb figyelemmel a választásokra, a szervezeti és személyi feltételekre, s amelyet majd az újabb pártértékezlet vitat meg. Kovács Imre a Kaposvári Cukorgyár igazgatója A megyei pártbizottság gazdaságirányító tevékenységét, illetve gyakorlatát és munkastílusát elemezve a Központi Bizottság agrártéziseiből idézett. Többek között azt a részt, amely a versenyhelyzetről, a gazdasági szervezetek esélyegyenlőségéről, az állami beavatkozás csökkentéséről, az államközi szerződések által előidézett hátrányos gazdasági helyzet felszámolásáról szólt. Hozzátette: ezeket a követelményeket az elmúlt években a mezőgazdasági üzemek, az élelmi- szeripari vállalatok vezetői gyakran megfogalmazták a megyei gazdaságpolitikai vezetéssel szemben. A cukorgyár vezetése is rendszeres jelzéseket ad a jugoszláv—magyar cukorrépatermelési és -feldolgozási együttműködésnek a megye élelmiszergazdaságát érintő hatásairól, minden érdemi eredmény nélkül. Megfogalmazása szerint az agrárpolitikai tézisekben testet öltött gazdasági, politikai feladatokat a gyakorlat nyelvére lefordító cukorgyári vezetőket — személy szerint az igazgatót is — a megye gazdaságpolitikai vezetése megbélyegezte, megfenyegette. Megfeledkezve arról, hogy a megye állami és politikai vezetése „kiárusított”, elkótyavetyélt egy olyan nemzetközi együttműködési lehetőséget, amely több százmillió forinttal növelhette volna a megye élelmiszer-gazdaságának m teljesítményét. A megyei pártbizottság még ma sem ismeri fel, hogy elsősorban nem a cukorgyár gazdálkodási problémáiról van szó, hanem egy hibás kormányzati szintű gazdaság- irányítási gyakorlatról. Ezért javasolta: a megyei pártbizottság hozzon létre ágazati szakértőcsoportot a kormányzati szintű gazdasági intézkedések gyakorlati megvalósításának elemzésére. — Pontatlan voltam, amikor egy országos napilapban, azt nyilatkoztam — folytatta —, hogy a megyei vezetésnek mindig fontosabb volt a MÉM-mel való jó viszony, mint a Kaposvári Cukorgyár érdekeinek képviselete. Pontatlan voltam, mert a megyei vezetés a megye mezőgazdasági üzemének érdekeit sem tudta képviselni. Nem a párttestületen múlott, hogy a Kaposvári Cukorgyár eddig nem követte a megye építőipari vállalatainak sorsát, a felszámolást. Emiatt is nem élvezi a cukorgyár dolgozóinak bizalmát a jelenlegi testület. Szólt arról, hogy a megyei pártbizottság 1988. októberi helyzetelemzésében szó volt a gazdaság markánsabb képviseletének igényéről, az érdekek feltárásáról. A gazdaságpolitikai titkártól általában kezdeményező, az eddiginél dinamikusabb vezetési stílus kialakítását igényelte. JKz elmúlt hónapok tapasztalata és történései után, szerinte, érthetővé vált, hogy egy központi bizottsági tag miniszter miért kezelhet le egy munkáskollektívát any- nyira, hogy nem teljesíti a közel három hónapja nyilvánosan tett ígéretét és a munkásgyűlésre szóló meghívólevélre sem válaszolt. Mindezt a miniszter a végrehajtó bizottság asszisztá- lása mellett tehette meg. Megengedheti magának, hogy hangzatos nyilatkozattal. vezeti félre a közvéleményt. Végül arról beszélt, hogy a megyei pártmozgalom szervezetének módosítása nem tűr halasztást. „Csak akkor remélhetünk megújulást, ha a politikai élet irányítását felkészült, a gyakorlatot ismerő, a konfliktusokat vállalni tudó dinamikus vezetők veszik át. Meggyőződésem, hogy ezt csak a nem függetlenített elnöki vagy első titkári rendszerrel lehet megvalósítani.” Sárfalvi Dezső a tabi Videoton műszaki igazgatója Hozzászólásának bevezetőjében arról beszélt, hogy volt Magyarországon már gazdasági reform, amelyet nem sikerült politikai reformok nélkül megvalósítani. Most — véleménye szerint — a politikai reform előbbre tart. és éppen azért rendkívül időszerű ma a gazdasági reformról beszélni. A megye helyzetét nem lehet kiragadva, elkülönítve vizsgálni az ország helyzetétől. A tapasztalat az, hogy a mostani — kapkodást is jelző — gazdaságpolitikai intézkedéseket összhangba hozzák az MSZMP hitelével, a koncepciónélküliséggel, a programtalanság- gal. A kormány programjának pedig olyan nagy ára van, amelyet az a testület be sem mer vallani. Az ország fizet is ezért rendesen az inflációval, amelyet nem követ a beígért szerkezetátalakítás. Szerkezetátalakítási döntések helyett konkrét utasítások érkeznek a vállalatokhoz, például a létszámleépítésekről. — Az MSZMP hitelének visszaállítása lehetetlen egy jó program, benne egy jó kormányprogram nélkül. — mondotta. — Nekünk nem új kormányra, hanem kiszámítható gazdaságpolitikára van szükségünk és arra:, hogy szűnjön meg az egymásramutogatás a kormányon belül. A megyében működő gaz- dasái egységek kiszolgáltatott helyzetéről szóit ezután, sürgetve a kiszolgál- tottság mértékének csökkentését. Szerinte a megyei gazdaságpolitikai kitörési pontok feltérképezése még nem fejeződött be. Éppen ezért javasolta egy komplett idegenforgalmi koncepció kidolgozását. Resch János a boglárlellei szövetkezet autószerelője Azzal a kérdéssel kezdte felszólalását, hogy megtet- tünk-e mindent azért, hogy jól működő reformszervezet legyen az MSZMP. Ennek rátus munkájának minőségét említette, képletesen kifejtve azt, hogy ez a tevékenység egy jól működő, beállított autó motorjához hasonlít. — Nem régen mi még a munkánk mellé a nevünket is adtuk az autószerelő-műhelyben. A pártértekezletre készülve pedig kaptam egy levelet, a küldötteknek címezték, és ez volt a levél aláírása: reformkor. Elmondta, hogy alapszervezetük tagjainak száma 5- re csökkent, és legutóbbi taggyűlésükön úgy döntöttek, hogy a lakóterületen folytatják tevékenységüket, de meggyőződését fejezte ki, hogy a párttagokra a munkahelyen is szükség van. Hozzászólásának végén két javaslatot tett: az egyik az volt, hogy az MSZMP határolja el magát a hibáktól, s hirdesse azt, hogy reformpárt. Ennek alapján szervezzen tagtoborzót és várja azokat, akik jobb szocializmust akarnak. A másik javaslata az volt, hogy a munkahelyeken biztosítsák a munka tiszteletét. Kívánatosnak tartotta, hogy a pártrendezvényeket a fő- munkaidő után vagy hétvégeken tartsák. Dr. Kanyar József történész A nemzet és a szülőföld platformjáról, pártonkívüli- ként mondta el véleményét. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az értelmiségellenes politika megbukott hazánkban; megbukott a kapitalizmusban is, és megbukott a szocializmusban is. Mint mondta: a tudomány dolgozóinak, az értelmiség valamennyi rétegének vissza kell adnia a rangját. A jelenlegi válság- helyzetből csak a szellemi munka felértékelése vezetheti ki az országot. — Ha egy gazdaság mélyponton van, mindenekelőtt a kultúrához, az értelmiséghez kell fordulni. — Világosan tudnunk kell, ezt minden művelt nemzet tudja is: amikor a gazdaság mélyponton van, egy ország társadalmának nagyon okosan kell hozzányúlni kultúrájához, értelmiségéhez, s erre alapozva nagy energiával kell elöremutatóan építeni a jövendőt. A jelen válságból innét lehet tulajdonképpen kikászálódni. Emlékeztetett ama, hogy a diplomás értelmiségieket tekintve Somogy az ország tizenhatodik helyén áll a megyék sorrendjében. Kérte a párt vezető testületét: nézzen szembe ezzel a szégyenletes adattal, de egyben lássa meg azt is, hogy azok a térségeik, megyék értek el gyors előrehaladást, ahol igénybe vették az értelmiség közbenjárását. Mint mondotta, radikálisan meg kellene szünetni, hogy felsőfokú végzettség nélkül kerülhessen valaki vezető állásba. Hozzászólása további részében felidézte, hogy 1965ben a Politikai Bizottság programot dolgozott, fogadott el a megye fejlesztése érdekében. Jó lenne — mondta —, ha az értelmiség most egy újabb fejlesztési stratégiát munkálna ki Somogybán. Ennek egyik sarokköve lehetne az agrárágazat, a somogyi vidék ügye. A reformista agrár-v politika nem tűrhet meg omladozó falvakat, jól működő üzemek nélkül pedig elképzelhetetlen a falvak fejlesztése, felemelkedése. Szólt a települések önkormányzatáról, s annak fontosságáról, hogy a falvak neveljenek ki új értelmiséget. Ezt a célt főbbek között jól szolgálhatja a népfőiskolái mozgalom. Felszólalása végén hangsúlyozta, hogy a nemzet és Somogy ügyével többet kell törődni. Véleménye szerint csúszik lefelé a nemzet, a vidék, ezért sürgősen minden energiát a fel- emelkedésre szükséges fordítani. Ehhez elengedhetetlen az alkotó, aktív értelmiség közreműködése. — Ha mi egy politikailag érett, gazdaságilag nagyon biztonságos, öntudatos nemzetet akarunk nevelni, akkor a létformákat nem ilyen köztes országként, nem kompországként kell megvalósítani, hanem autonóm nemzetként kell a magunk számára kiépíteni. A felszólalásokból úgy láttam, a pártértekezlet nagyon sok aktuális kérdéssel foglalkozik; nemcsak a mi tájunk, hanem az egész ország, a kormány is. És ez tulajdonképpen félrevezető is lehet. Sokkal többről van szóközzé kell nyúlni a magyar sorskérdésekhez és itt nem szabad semmiféle halogatást, vagy elodázás malmára engedni a vizet, hazánkban minden energiát a nemzet felemelésére kell fordítani. A felszólalást követő egypercesekben ketten is megerősítették az elhangzottakat. A kérdésre, hogy gazdasági vagy politikai okai vannak-e a kialakult helyzetnek dr. Kanyar József úgy válaszolt, hogy pontosan meghatározni nem tudja, mondandóját negyven év tapasztalatából merítette. Azzal együtt, hogy elismerte: léteznek kiváló, az országhatárokon túl is elismert somogyi tudományos eredmények, ugyanakkor egy sor területen — műszaki, köz- gazdasági téren — súlyosak a hiányok. Dr. Németh Jenő a barcsi .városi pártbizottság első titkára Azzal a töprengésre okot adó kérdéssel kezdte felszólalását, hogy az új helyzetet, a mai kort milyen felfogással éljük meg. Egy betegség nem biztos, hogy végzetes kimenetelű sem az embernél, sem a társadalomnál. Lázzal jár az embernél, közéleti lázzal a társadalomnál, s a beteg hajlamos a pánikba esésre, mivel nem mindig tudja reálisan megítélni saját helyzetét. Vita—demokratikusan — Nem kárörömmel mondom, mégis némi elégtétellel töltött i el a helyenként vakvágányra futott szócsata — mondta Pásztohy András ország- gyűlési képviselő, i— Lám csak, azok, akik néhány hónapja komolytalannak ítélték | az országgyűlés néha valóban kaotikus ügyrendi vitáit, ugyanígy viselkednek, ha valóban * demokratikus közegbe csöppennek, ahol ráadásul nagy a tét. Lám, most itt sem hagyja annyiban senki! Harcol, vitatkozik, sőt az akadékoskodás látszatát is vállalja ... Teszi ezt azért, I mert tudja, hogy felelnie kell azok plőtt, akik ide küldték. \Most a jelen levők is tapasztalhatják, mennyivel i nehezebb öt percben' véleményt mondani, mint nyolcban; ám azt is, hogy a kevesebb több lehet. — Fel kiván-e szólalni? — Meghívottként nem akarom elvenni \az időt a küldöttektől. Szívesen elmondanám azonban: ahhoz, hogy a képviselő fel tudja sorakoztatni az embereket az MSZMP politikája mellett, egy rokonszenves, vonzó program kell. Olyan, amit p pár- tonkívüli is elfogad, sőt az alternatív szervezetek tagjai is méltányolnak. Egyelőre nem iátok jolyan megyei programot, amely- lyel sikeresen kiállhatnánk a tömegek elé.
