Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
2 Somogyi Néplap 1989. március 8., szerda ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról.) reformokat jelenti. Ezért a reformkommunista magatartás és szemlélet érvényre juttatása a pártban nem elsősorban szűkén vett mozgalmi, hanem nemzeti érdek. Néppártként nem is tehetünk mást, mert ha a nemzet választani fog, saját sorsa érdekében a következetes reformok pártját választja majd. Az MSZMP tehát legyen hű önmaga határozott reformvonalához. Ennél több nem kell, ennél kevesebb pedig politikai hitelvesztés. A cél tehát a demokratikus szocializmus megteremtése, amely társadalmunk mai helyzetében, a jövőnkért érzett felelősségben a párt tagjai számára becsülettel felvállalható politikát jelent. Erre alapozva túljuthatunk az önmagunkat gyötrő időszakon, hogy ismét önmizalommal nézzünk előre. — Sajátosan MSZMP- programot készítünk azért is, mert a saját múltunkkal való nyílt, kritikus szembenézésre törekszünk — hangsúlyozta, utalva arra, hogy a cselekvési program megváltoztatja az alkotóját, a pártot is. Történelmi kötelezettség, hogy az MSZMP meghatározó felelősséget vállaljon a válságból való kitörésben. Ennek érdekében szakítani kell a torz, egyoldalúnak bizonyult politikai modell maradványaival, s a- pártnak el kell határolnia magát a korábbi politikai hibáktól, a szubjektivizmustól, a következetlenségektől és bürokráciától. Attól, hogy a folyamatosság hirdetésével végül is a mozdulatlanság és az apoJitikus magatartás vált programmá. Ilyen módon vállalhatók azok az ellentmondásokkal is terhelt reformtapasztalatok és a fejlődés több helyesnek bizonyult tendenciája és eredménye, amelyek az 1960-as éveket és a 70-es évek elejét jellemezték. — Sajátosan MSZMPprogram ez azért is, mert gyakorlati teendőit tekintve nem akar felelőtlenül ígérni, mert a párt nemcsak elosztást ígér, hanem a források megteremtését is akarja. Akik e programot választják, azok nem illúziókat, hanem a valóságot és így a biztonságot választják — jelentette ki, hozzátéve, hogy a programtervezet — mint ahogy a párt eddigi gyakorlata, is — meghaladja az osztálykeretéket. A fizikai és szellemi munkájukból élő dolgozók pártjaként, néppártként fogalmazzuk meg a programot, amely egyaránt fordul a munkásság különböző rétegeihez, az értelmiséghez, az agrárgazdaság dolgozóihoz és a különböző nemzedékeikhez. A gyakorlati tetteket követelő feladatokról szólva Berecz János megállapította: ma már nem elegendő pártunkban csak megújulni. Sokkal többről és másról van szó. Kétségtelenül könnyebb új pártot alakítani, mint a meglévő élére állni. A jövő belülről megvalósított újraépítkezés a gyökeres reformok jegyében. Ez az újjáépítés csakis egy minőségében új, konstruktív programon alapulhat. Az MSZMP-nek prog- rampártként a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit hirdetve új politikai tartalommal kell megjelennie a politikai közéletben. Ebben a párt nem cél. A demokratikus szocializmusért vívott politikai küzdelem mozgalmi, szervezeti kerete és eszköze. Ebben a szellemben a párt képes önmaga újrafogalmazására. Nem is tehet mást, hiszen benne él a magyar társadalomban, s május óta szüntelen önvizsgálat is készteti erre — .mondotta, s felhívta a figyelmet arra: a különböző áramlatok ne egymás kiszorítására fecséreljék energiáikat. Ehelyett közös nevezőt találva a különböző törekvések alkotó módon szolgálják a politika érlelését, a párt szerepének erősítését. Legyünk egységesek, a sokszínűség elfogadásában, abban, hogy ez a párt cselekvést erejét szolgálja. A programtervezet egyetemes és nemzeti érdekei, valamint konkrét javaslataink kiindulási pontot nyújthatnak ahhoz, hogy a konzultációk politikai témakörei szélesebbé, megalapozottabbá, világosabbá váljanak — fejtegette a továbbiakban Berecz János. Cselekvési programunk egy olyan időszakban fogalmazódik meg, amikor átmenetben vagyunk a politikai pluralizmus, a képviseleti demokrácia, a jogállamiság rendszerébe. Most e folyamat kezdetén természetes, hogy a politikai mozgalmak a pártok szervezetei között folyik az alku, az egyezkedés. Ebben a folyamatban néha disszonáns hangok is hallátszanak. Ilyen például az a kijelentés, hogy a fegyveres testületek dolgozói a jövőben nem lehetnek az MSZMP tagjai. A különböző szervezeteik nem korlátozhatják az állampolgárokat jogaik érvényesítésében — szögezte le. — Egyetlen más szervezetnek sem lehet köze ahhoz, hogy kik az MSZMP tagjai. Minden állampolgár, munkahelyétől és hivatásától függetlenül, maga dönti el, milyen szervezetet támogat tagként vagy szavazatával. Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a fegyveres testületeket a politikai versengés célpontjaként kezeljék, azokat függetleníteni kell a napi politikai harcoktól. Feladatuk a haza, a közrend, az alkotmány szolgálata. — A természetes állapot a jövőben az lesz, hogy a pártközpontclk közötti politizálás súlypontja a képviseleti demokrácia intézményeiben, a parlamentben lesz, és a teljes nyilvánosság előtt, annak ellenőrzésével zajlik majd. — Cselekvési programunk egy mozgalom pártpoliti kája. Ezt azért is elodázhatatlan tisztázni, mert a párt és az állam szétválasztása szükségessé teszi, hogy szembenézzünk a párt és a kormány viszonyában rejlő új típusú problémákkal. A helyzet ellentmondásos. Jelenleg a mi pártunk adja a kormányt, ezért támogatni köteles a munkájában. Ugyanakkor a program több ponton eltérhet a kormányétól. Tehetjük ezt, hiszen azt pártpolitikai szempontok alapján alkotjuk meg, amely átfogóbb, nagyobb igényű lehet. A leghatározottabban támogatjuk a kormány erőfeszítéseit az új gazdaságpolitikai program kidolgozására, sőt éppen társadalmi céljaink elérhetővé tétele érdekében sürgetjük is azt. Tudjuk, hogy a kormányzat teljesítménye visszahat a párt befolyására is. Berecz János meggyőződéssel szólt arról, hogy e cselekvési program az ország érdekeit képviseli, éppen ezért nem a hatalom és a társadalom áll szemben egymással. A reális helyzet- értékelés érdekében szükséges megállapítani, hogy ma a politikai versenyhelyzetben alapvetően a hatalomgyakorlás mikéntjét, jellegét illetően lépnek fel különböző erők. Az MSZMP e kérdéssel összefüggő álláspontját a cselekvési programtervezetben rögzíti. E szerint a különböző politikai erőknek a hatalom gyakorlásában való alkotmányos részvétele is elképzelhető. — A hazánkban lejátszódó társadalmi folyamatok nem elszigetelten, hanem meghatározott nemzetközi környezetben zajlanak. Felzárkózásunk és sikeres fejlődésünk lényeges feltétele sokirányú, szoros kapcsolódásunk a világ folyamataihoz. Legalapvetőbb, a programban kinyilvánított érdekünk: a béke, a függetlenség, a népek barátsága — szögezte le az előadó, aki ezt követően azt elemezte: miként vállalhatja fel a cselekvési programot a párttagság. Meggyőződése sze - rint a pártvezetés nem rendelheti el a tagság viszonyát a programhoz; azt a tagságnak, szervezeteinek és az egyes párttagnak kell kialakítania. Ez nem lehet egyszeri tett. A vezetés célja az, hogy megnyerjen mindenkit, aki a program megvalósításában együtt tud és akar haladni. ■ E helyről is hívjuk fel a párttagságot, s ennek a közleményben adjunk is hangot, hogy mindenki tartson velünk. Ez azonban nem lehet kényszer. Mindenki, aki velünk kíván tartani, a meggyőződése, a programhoz való viszonya alapján dönthet — mondotta végezetül Berecz János: Általánosságban a többség a dokumentum megfo- galrdazásait helyénvalónak ítélte. Majd mindenki szóvá tette, hogy a programban nem kerülhető meg az MSZMP múltjához való viszonyának kifejtése. Med- gyessy Péter szerint, ha nincs világos elhatárolódás a korábbi hibáktól, akkor a programnak nem lehet hitele. Deklarálni kell, mi az, amit vállalunk és mi az, mitől elhatároljuk magunkat' — mondta. Maróthy László leszögezte, hogy szigorú elhatárolódásra van szükség a sztálini modelltől, a törvénysértésektől, ugyanakkor vétek lenne lemondani a dinamikus fejlődésre, megújulásra kész MSZMP- rol. A korábbi tapasztalatok ösztönözték a hozzászólókat arra, hogy megemlítsék, a program keveset szól a garanciákról. „A garanciák között — húzta alá Tétényi Pál — lényegesnek kell tekinteni a párttagság százezres tömegeit, akiket meg tudunk nyerni ennek a programnak, s lényegesnek azt is, hogy a párt felismerte az elkövetett hibákat, kezdeményezte kijavításukat.’' Nyers Rezső ezzel összefüggésben fontosnak ítélte leszögezni: sem az intézményrendszer, sem a jog nem lehet valódi biztosíték. Csak az emberi cselekvésben lehet hinni, így a program garanciája kizárólag az: milyen párt áll-mögötte. Ez attól is függ, hogy hitelt szerzünk-e magunknak, mint reformkommunisták — mondta. A vita egyik fő vonulatát jelentette annak elemzése, hogy milyen az MSZMP jellege, kié a párt, mely rétegekre összpontosítsa elsősorban figyelmét, s ezt milyen módon deklarálja. Steiner Arnold úgy Ítélte meg, hogy az MSZMP-nek — a párt célját, összetételét tekintve — néppártnak kell Jennie, bázisa pedig a bérből és a fizetésből élő milliók tömege. Ugyancsak ő javasolta, hogy az MSZMP folytasson ifjúságpárti politikát. Csehák Judit véleménye: az MSZMP-nek mindenekelőtt realistának és őszintének .kell lennie. „Semmilyen választási küzdelem és agitációs félsiker miatt nem ígérhetünk olyant, amit biztosan nem tudunk teljesíteni. Ugyanakkor konkrétan meg kell fogalmaznunk azokat a tennivalókat, amelyeket a változatlan célként deklarált értékek valóra váltása érdekében — s a bizalmat is erősítendő —, következetesen lépésről lépésre végre kell hajtanunk.” Tétényi Pál — de természetesen más is — szóvá tette, hogy a program gazdasággal foglalkozó része nem kielégítő. Hiányzik az anyagból annak megfogalmazása, hogy a teljesítmény növelése elengedhetetlen a stabilitás megteremtéséhez. Hoós János annak őszinte megfogalmazását szorgalmazta, hogy jelenlegi helyzetünkben a szerkezet- átalakítás az életszínvonalat is érintő lépéseket kényszerít ki a vezetéstől. Ez a világpiac igénye, ugyanis hazánk jó hírneve csak akkor válhat anyagi erővé, ha Ezután Szűrös Mátyás tartotta meg tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről. — A nyolcvanas évtized végére a magyar külpolitika is korszakhatárhoz érkezett. Helyzetünk alapvető ellentmondása ma az, hogy míg a nemzetközi poehhez itthon megtesszük a kellő intézkedéseket. Horváth István arra hívta fel a figyelmet, hogy ez még nem a párt, hanem csak a Központi Bizottság akcióprogramja, hiszen a tagság véleménye nem ismert minderről. „Egyik feladatunk az is, hogy elgondolkozzunk : vajon hogyan fogadja majd a párttagság az elkészülő dokumentumot? A vitában tizenkilencen mondtak véleményt, további öten (Barts Oszkárné, Romány Pál, Duschek La- josné, Deák László éis Marjai József) írásban adták be felszólalásukat. Berecz János röviden válaszolt a felvetésekre. A zárszót követően Fock Jenő kért szót. Érvekkel támasztotta alá véleményét: a párttagság, de talán az egész nép kíváncsi az MSZMP mondanivalójára, ezért nem lenne célszerű a dokumentum nyilvánosságra hozatalával hosszabb ideig várni. Kérte, hogy a szerkesztőbizottság ás a KB tanácsadó testületé két napon belül dolgozza át a tervezetet, a Politikai Bizottság pénteken vitassa meg, s a dokumentumot szombaton hozzák nyilvánosságra. A Központi Bizottság — 9 ellenszavazattal — Fock Jenő javaslatát fogadta el. Egyhangú szavazással döntött a testület arról, hogy az előadói beszédet és a vitaösszefoglalót szerkesztett formában megjelentetik, s az ülésről közleményt is nyilvánosságra hoznak. A KB-ülés napirendjének első pontját lezáró határozathozatalt követően a testület személyi kérdésről döntött. A KB tagjai elfogadták az Országgyűlés elnöki posztjára vonatkozó előterjesztést, amely szerint a Tisztelt Ház elnökének Szűrös Mátyást, az MSZMP KB jelenlegi titkárát javasolják. litikal feltételek igen kedvező lehetőséget kínálnak egyre súlyosabbá váló belső problémáink megoldásához, a világ és Európa nemzeteinek közösségébe való betagozódásunkhoz, addig a világgazdasági helyzet ala(Folytatás a 3. oldalon.) Ügyintéző pártból politizáló társadalmi erő Munkatársunk telefonjelentése A Központi Bizottság tegnapi ülése még tartott, amikor az MSZMP Duna- pati székházában este hét órakor nemzetközi sajtó- tájékoztató kezdődött. Ezen a párt rövid távú cselekvési programjának tervezetét előterjesztő KB-tit- kár, Berecz János számolt be a maratoni vitáról, amelynek során 21-en mondtak véleményt. A legtöbben a program jellegével és a feladatok megvalósíthatóságának kérdésével foglalkoztak. Fölvetődött, hogy milyen párt legyen az MSZMP. Ez utóbbi kérdés arra a változásra utal, miszerint a párt korábbi ideológiai görcsökön túllépve konkrét program alapján kíván szerveződni. Berecz János szavaiból kitűnt, hogy megany- nyi, a cselekvés elodázását palástoló megújulási jelszó után a KB ülésén most olyan programot vitattak meg, amely már nem általában a lakossághoz vagy a párttagsághoz, hanem annak különböző rétegeihez, korosztályaihoz is szól, világosan megfogalmazva, mire törekszik az MSZMP. E rövid távú, a következő kongresszusig érvényes program állást foglal a legfontosabb belpolitikai és gazdasági kérdésekben. E programnyilatkozat lesz az alapja annak a politikai platformnak, amellyel az MSZMP a mindinkább kiteljesedő politikai versenyhelyzetben, kivált pedig a következő választásokon meg kívánja őrizni pozícióit, erősítve az utóbbi években meggyengült bizalmat. Az, hogy a párt korábbi hibáival szembenézve vissza akarja vezetni az országot a demokratikus fejlődéshez, hogy népakaratot kifejező, korrupciótól mentes és a bürokratizmust visszaszorító politikai rendszert akar, s hogy elismeri a többpártrendszer létjogosultságát, jó alap egy új nemzeti összefogáshoz. Berecz János beszélt arról a nagy jelentőségű változásról is, mely szerint a párt már nem kőbe vésett tanokhoz gyűjt híveket, hanem egy konkrét, a mai valósággal számoló program végrehajtásához keres szövetségeseket, kiemelve azokat az érdekeket és szükségszerűségeket, amelyek a különböző világnézetű vagy eltérő politikai álláspontot képviselő embereket is összeköti. Túllépve a korábbi ideológiai beidegződéseken, programja által hatékony társadalmi erő kíván lenni. Berecz János nyíltan szólt arról is, hogy a májusi pártértekezletet követően a Központi Bizottság azon az állásponton volt, hogy van a cselekvés alapjául szolgáló pártprogram. Egyre erősebb volt azonban az igénv a párttagság körében a párt helyzetét és törekvéseit összegző, konkrét kapaszkodókat is adó programra. A különböző nyitott kérdések elemzése, valamint az időközben történt belpolitikai változások azt bizonyították, hogy ez az igény megalapozott. Berecz János elmondta: a tegnap megvitatott akciótervet péntek este nyilvánosságra hozzák. Major László, a párt szóvivője a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó napirendről tájékoztatott. Elmondta: Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára több mint egyórás előadásában 1984-től napjainkig tekintette át külpolitikai lépéseinket. E periódust értékelve a magyar külpolitika megújulásáról beszélt, rámutatva, hogy kis országként is komoly tényezői voltunk a kelet—nyugati - közeledésnek. Elhangzott, hogy az MSZMP egy széles körű és sokszínű pártközi találkozó előkészítésén dolgozik. Több mint 20 párttal — köztük kereszténydemokrata és konzervatív pártokkal is — felvették már a kapcsolatot. A várhatóan a nyár elején Budapesten sorra kerülő szimpozionon áttekintik majd az európai sorskér- déseket, mintegy valóra váltva a gorbacsovi „Eu- rópa-ház” gondolatot. A nemzetközi sajtótájékoztató lapzártakor még folytatódott. Az MSZMP Központi Bizottsága Grósz Károly főtitkár elnökletével tanácskozott Szűrös Mátyás tájékoztatója időszerű nemzetközi kérdésekről