Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
1989. március 8., szerda Somogyi Néplap 3 ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Az MSZMP KB felhívása a párt tagjaihoz és alapszervezeteihez március 15-e megünneplésére Németh Miklós tájékoztatója utóbb kialakítják együttműködésüket külföldi partnereikkel. El kellene azonban kerülni, hogy a nemzetközi kapcsolatokban olyan egészségtelen versengés alakuljon ki, amely gátolja a közös nemzeti érdek képviseletét és érvényesítését. Épp ezért a külügyi munkát mielőbb a pá> - tak, szervezetek közötJ párbeszéd nap rendjére kell tűzni. Mindez igen nagy és felelősségteljes feladatot jelent. Pártunk azonban rendelkezik a megoldásához nélkülözhetetlen feltételekkel: a józan tárgyilagossággal, a kellő szellemi tőkével és tapasztalattal. A magyar külpolitika tekintélyt, megbecsülést szerzett hazánknak, pártunknak. Az „Európa és az európai együttműködés jövője az 1990-es évek küszöbén” című pártközi kerekasztal- ■konferencia előkészítéséről Szűrös Mátyás elmondta: a kötetlennek és dokomentum nélkülinek tervezett szimpózium vagy kerekasztal- konferencia lehetséges megvitatandó témái közül pártunk különösen időszerűnek tartottak, és ezért napirendiként javasolta a hagyományos fegyverzetkorlátozás és leszerelés, valamint az európai kapcsolat- rendszer "szerves részét képező emberi jogok kérdéskörének megvitatását. Kifejezésre juttattuk, hogy a szimpózium vagy kerekasz- tal-konferencia — sikeres megrendezése esetén — egv rendszeres pártközi fórum első állomása lenne, s a későbbiekben számítunk további pártök bekapcsolódására, részvételére is. A megkeresett pártok kezdeményezésünket hasznosnak, időszerűnek, előremutatónak, újszerűnek és támogatást érdemlőnek minősítették. A rendezvényre május közepén kerülhetne sor. A továbbiakban az elmúlt időszakban folytatott magas szintű megbeszélésekről szólt a KB titkaira. zajló politikai és gazdasági folyamatok, jelenségek, feszültségek, a politikai és a gazdasági reformok közötti viszony problémái; elméleti- filozófiai és egészen konkrét kérdések egyaránt. Ezek áttekintése sósán megállapíthatták, hogy bizonyos jelenségek, folyamatok mindkét országban hasonlóak, ugyanakkor a nemzeti és történelmi sajátosságok miatt ugyan(Folytatás a 2. oldalról.) kulása drámai módon leértékelte nemzeti teljesítményünket, mérhetetlenül megnehezítette a nemzetközi munkamegosztásban való tevékeny részvételünket — hangoztatta. A KGST válsága nem indokolja a szervezetből való kivonulásunkat. A tagországokkal folytatott kétoldalú együttműködés külgazdasági kapcsolatainknak hosszú távon mással nem pótolható ösz- szetevője. A KGST-o'.'za- gokkal folytatott együttműködésünkben meghatározó a szovjet kapcsolat, amely azonban ma számos zavarral küzd. Oka elsősorban az, hogy a két gazdaság működésének elvei egyelőre nincsenek összhangban egymással. Nincs más lehetőségünk, mint a rugalmas, hatékony alkalmazkodás. Ennek elmulasztása nem csak gazdasági, de politikai területen is a peremre szorulásunkhoz vezetne, az ezzel járó elszegényedéssel és az elkerülhetetlen társadalmi megrázkódtatásókkal. A kérdések kérdése azonban az, hogy Magyarország képes lesz-e minden tekintetben Nyugat-Európa együttműködő partnerévé válni. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy mi magunk mindent megtegyünk az együttműködésre alkalmas gazdasági szerkezet kialakításáért. További alap- feltétel társadalmi stabilitásunk megőrzése. Egy kormányzásra képtelen MSZMP-t, egy kormányoz- hatatlan Magyarországot a Nyugat nem tekinti igazán partnernek. A Nyugathoz való kapcsolódás nem csökkenti — és nem is csökkentheti — számunkra a szocialista kapcsolatrendszer jelentőségét. Nem a szövetségeseinkkel folytatott együttműködés korlátozására, leépítésére kell törekednünk, hanem a nyugati államokhoz fűződő kapcsolatainkat kell. minél érdemibbé, Iminél tartalmasabbá tennünk. A szocialista együttműködés továbbfejlesztése változatlanul nemzeti érdekünk. Az elmúlt évek fejleményein végigtekintve elmondhatjuk, hogy kialakult egy önálló, markáns arculatú magyar külpolitika, amely tekintélyt, megbecsülést szerzett hazánknak szövetségeseink és partnereink körében szerte a viliágon. E külpolitikai megújulás kezdetét jelezte a szocialisAz 1848—49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet polgárosodásának. öntudatra ébredésének dicső állomása, nemzeti önérzetének fontos forrása, a szabadságért és haladásért vívott küzdelem jelképe. Ekkor váltak Magyarországon elfogadottá azok a politikai eszmék és célok, amelyek teljes megvalósítása még a ma nemzedékének is küzdelmes feladatot jelent. Az Országgyűlésnek felelős kormány, az arányos közteherviselés, a szabad sajtó, s az ezekből fakadó előre alapozott nemzeti függetlenség - nélkül nem valósulhat meg a valódi népképviselet és demokrácia; a nemzet megújulása és önbecsülése sem teljesedhet ki. Meggyőződésünk, hogy március 15-e a magyarság számára a nemzeti összetartás, egymásrautaltság és összefogás jelképe. így megünneplésének is azzá kell válnia! Tegyük jóvá az elmúlt években az ünnephez való viszonyunkban is elta együttműködés elveinek és gyakorlatának átértékelése, a nemzeti és a közös érdekek összefüggéseinek tisztázása még a nyolcvanas évek első felében. Törekvéseink eredményeként oldódtak szövetségi rendszerünkben az alá-fölérendelt- ségi viszonyok, s helyükbe mindinkább az egyenjogú partneri kapcsolatok lépnek. Ma már tudjuk: a mi fellépésünk is szerepet játszott abban, hogy a szovjet vezetés elhatározta a jelentős haderő- és fegyverzetcsökkentést, s hogy hazánkból is kivonnak szovjet erőket. Jelentős átalakulás következett be kétoldalú kapcsolatainkban is; kiegyensúlyozott viszonyt alakítottunk ki minden világhatalommal, amelynek során rendeztük kapcsolatainkat Kínával. Ezt a külpolitikát megerősítette az MSZMP országos pártértekezlete. Nagyon fontosnak tartom továbbá. hogy a gyors ütemben fejlődő pártok, alternatív szervezetek sem kérdőjelezték meg annak alapvető vonásait. Napjaink egyik fejleménye, hogy formálisan is megtörtént a gyakorlatban már korábban bekövetkezett változás, a külügyi kormányzat közvetlen párt- irányításának felszámolása. Nyilvánvaló azonban, hogy egy párt soha nem mondhat le az állami külpolitika befolyásolásásói, akár kormányon van, akár ellenzékiben. Különösen fontossá válik mindez akkor, amikor a Központi Bizottság február 10—11-i ülése történelmi jelentőségű döntést hozott arról, hogy az MSZMP elfogadja a többpártrendszer kialakítását. Stratégiai feladatunk az új helyzetre való felkészülés: biztosítanunk kell, hogy az MSZMP minden területen „verseny- képessé” váljék. Vonatkozik ez a külügyi kérdésekre is. Pártunknak számolnia kell azzal, hogy az újonnan létrejövő pártok előbbSzűrc.s Mátyás előadói beszédéhez kapcsolódva Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a testületet Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával és Nyikolaj Rizskov kormányfővel tartott moszkvai megbeszéléséről. Mint mondotta, mindkét találkozón rendkívül nyíit. baráti, őszinte eszmecserét folytattak. A témák között szóba kerültek a két országDan követett hibákat: elutasítjuk az ünnep kisajátítását, az ünneplés korlátozását. Nemzetünk óhaja teljesül most, amikor március 15-én hivatalos állami ünnep teszi lehetővé a társadalom egészének a méltó megemlékezést. Az országban sok helyütt a közös ünneplés mellett döntöttek a különböző politikai erők. A Központi Bizottság üdvözli az így megvalósuló összefogást és felelős, aktív, a más nézeteket is türelemmel fogadó részvételre kéri a párt tagjait. Ma még törekvéseink ellenére sincs mód mindenütt a közös ünneplésre. Sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk mindenkinek azt a jogát, hogy önállóan emlékezzen meg nagy nemzeti ünnepünkről. Fontosnak tartjuk, hogy ez az ünnep a felelősséget érző társadalmi erők ösz- szefogását, a nemzeti együ- vétartozást fejezze ki, és ne a viták, a nézetkülönbségek, a konfrontáció napja legyen. Ezért csatlakozunk a Hazafias Népfront február 18-án közzétett kiáltványához, amelyben az együtt- ünneplésre, s az ebben ki fejezett közös cselekvésre szólítja fel a magyar nemzetet. Ezért hívjuk, várjuk az MSZMP és a KISZ tagjait, a demokratikus szocializmus ügye mellett elkötelezett honfitársainkat, a családokat, munkahelyi és iskolai közösségeket, a budapestieket és a környékbelieket március 15-én 11 órára a Nemzeti Múzeum elé. Tisztelettel meghívunk minden magyarországi politikai és társadalmi szervezetet a Hazafias Népfront által szervezett ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka Nyers Rezső állammimiszter lesz. Fejezzük ki nagygyűlésünkön is: nem akarunk sem megtorpanni, sem visszafordulni a demokratikus, szocialista, független nemzeti jogállam megteremtésének útján! Budapest, 1989. március 7. azokra a kérdésekre gyakran más és más választ kell adni. Mihail Gorbacsov kijelentette: tisztelettel és bizalommal tekintenek az MSZMP KB február 10—11-i ülésén hozott döntésekre, mint olyan elhatározásokra, amelyek a sajátos magyar körülmények mérlegelésére alapozva keresik-a megoldás útját. Bíznak abban, hogy ezek érett, jó döntések. A szovjet pártvezető hangsúlyozta, hogy az alapkérdés a tényleges demokrácia megteremtése; ezt tartják a pluralizmus lényegének. A főtitkár — utalva arra, hogy a múlt értékelése náluk különösen gyötrelmes feladat — kitért az 1956-os eseményekkel kapcsolatos magyarországi vitáikra is. Miként rámutatott, a leegyszerűsítés veszélyes, hiszen nem egynemű folyamatról vo't szó, s mindnyájan tudA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. március 7-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Párt- bizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, az Országgyűlés elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. A testület megvitatta és elfogadta: — Berecz János előterjesztésében a párt rövid távú programját; — Szűrös Mátyás tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Valamint a március 15-e megünnepléséről szóló tájékoztatót és a Központi Bizottság felhívását; — Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatot. I. A KB megtárgyalta és jóváhagyta a Politikai Bizottságnak az MSZMP rövid távú programjára tett javaslatát. Időszerűnek tartotta azoknak a legfontosabb cselekvési irányoknak és feladatoknak a megjelölését, amelyek megvalósítására a párt a legközelebbi években törekszik. A testület álláspontja szerint a programnak elő kell segítenie, hogy a tagság magabiztosan képviselhesse az MSZMP törekvéseit, a párt politikája és elképzelései a társadalom számára világosak és követhetők legyenek. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt cselekvési programját nyilvánosságra hozza. II. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozóján -elhatározták az európai hagyományos fegyveres erőkről folytatandó leszerelési tárgyalások megkezdését. Üdvözölte, hogy a bécsi találkozón érdemiben foglalkoztak az emberi jogi- humanitárium • kérdéskörrel, és előremutató intézkedéseket fogadtak el a nemzetiségi jogok teljesebb érvényesítése s nemzetközi ellenőrzése érdekében. Megelégedéssel állapította rrjeg, hogy a bécsi találkozó jelentősen hozzájárult a kelet—nyugati kapcsolatok erősítéséhez, az európai juk, mibe torkollott. Az MSZMP KB erre vonatkozó állásfoglalását higgadtnak, mértéktartónak nevezte. A két kormányfő egyetértett a KGST radikális megreformálásának szükségességével, ám ennek ütemét, s eszközeit illetően mutatkozott bizonyos felfogásbeli különbség is. A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve Németh Miklós felvetette, hogy tavaly a fizetési mérleg kiegyensúlyozására nem az áruforgalom kölcsönös növelésével törekedtünk — s várhatóan az idén is ez lesz a helyzet —, húnem a magyar export csökkent. Nyikolaj Rizskov elismerte, hogy ez a folyamat nem felel meg a korábbi megállapodások szellemének és hangsúlyozta, hogy mindkét részről erőfeszítéseket kell tenni a forgalom kiegyensúlyozására. előmozdításához. A találkozó eredményei, a helsinki folyamat elmélyülése kedvező nemzetközi hátteret jelent hazai feladataink megvalósításához. A testület támogatja, hogy a magyar külpolitika tevékenyen vegyen részt a záródokumentumban foglaltak valóra váltásában. A Központi Bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy Grósz Károly főtitkárnak a davosi világ- gazdasági fórumon való részvétele, valamint a svájci államszövetség elnökével, a finnt a portugál miniszterelnökkel és más közéleti személyiségekkel tartott megbeszélései elősegítették a magyarországi gazdasági és politikai változások jolbb külföldi megismertetését, a fejlett tőkés országiakkal folytatott együttműködésünk javítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az elmúlt időszákban tovább ápoltuk jószomszédi kapcsolatainkat a környező országokkal. Grósz Károly csehszlovákiai megbeszélései megerősítették az együtthaladás- ban való kölcsönös érdekeltséget. Jelentős az a közös törekvés, hogy a nemzetiségi politika a jövőben is járuljon hozzá népeink barátságának erősítéséhez. A jószomszédi kapcsolatoknak fontos eseménye volt az MSZMP főtitkárának Jugoszláviában tett munkalátogatása is. A találkozónak különös időszerűséget adott, hogy mindkét országban történelmi jelentőségű társadalmi-gazdasági átalakulások mennek végbe. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy az országainkban élő nemzetiségek kapcsolatainak stabilizáló tényezőjét jelentik. Támogatta, hogy egy későbbi időpontban a két fél közös nemzetiségi deklarációt fogadjon el. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Németh Miklós miniszterelnök Moszkvában tett munkalátogatásáról. Nagyra értékelte a Mihail Gorbacsovval és Nyikolaj Rizskovval folytatott véleménycsere eredményét. A megbeszéléseken megerősítették: a reformpolitikát folytató két szocialista ország kormánya, a két párt vezetése kapcsolatait a kölcsönös megértés, önállóság, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás és a teljes bizalom szellemében ápolja. Folyamatos erőfeszítéseket tesznek a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésére, a KGST keretében folytatott együttműködés hatékonyabbá tételére. Szűrös Mátyás rövid válaszát követően a Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta a beszámolót, Németh Miklós kiegészítésével együtt. A KB végezetül áttekintette a március 15-ei, ünnepi «előkészületeket. Berecz János bevezető tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy március 15-e nemzetünk, államunk, egéSz népünk ünnepe. Az MSZMP, a Hazafias Népfront, a KISZ ebben a szellemben készül a méltó m ege m lék ezésre. — Elsőrendű célunk — mondotta Berecz János —, hogy március 15-e megünneplése felemelő, méltóság- teljes, szép és tartalmas legyen, elkerülve minden konfrontációt. Éppen ezért fontos körülmény, hogy a televíziónak a „nemzet nevében” történő lefoglalása széles körű ellenérzést váltott ki, erre nem is kerülhet sor. A Központi Bizottság üdvözölte, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség egyre jobb lehetőségekkel rendelkezik hagyományainak ápolásához, javultak az anyanemzettel való kapcsolattartásának feltételei is. Megelégedéssel állapította meg, hogy a megvitatott nemzetközi kérdésekben a felek között elvi nézetazonosság alkuit ki. Pártunk támogatja a Szovjetunió építőjelegű javaslatait a Kelet és a Nyugat közötti bizalom megerősítésére, nagy horderejű kezdeményezéseit a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére, a haderők nemzeti határok mögé történő visszavonására. Megerősítette, hogy hazánk a jövőben is tevékenyen kíván részt vállalni földrészünk leszerelési problémáinak megoldásában. A zavartalan magyar— osztrák viszony elmélyítését jól szolgálta Németh Miklós munkatalálkozója Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A Központi Bizottság fontosnak tartotta a tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészületeinek hatékony összehangolását. A Nyugat-Európéhoz fűződő kapcsolataink fejlesztésének jelentős eseménye volt a magyar Országgyűlés küldöttségének első látogatása az Európa Parlamentnél. A magyar—japán politikai és gazdasági kapcsolatok további szélesítését jól szolgálták Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének Japánban folytatott megbeszélései. A Központi Bizottság egyetértőén vette tudomásul, hogy hazánk és a Koreai Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolat létesült. Ez, a tényleges helyzetet tükröző lépés elősegítheti távol-keleti kapcsolataink fejlesztését, és egyúttal hozzájárulhat a Koreai-félszigeten kialakult feszültség enyhítéséhez is. III. A Központi Bizottság március 15-e megünnepléséről felhívást fogadott el, amelyet nyilvánosságra hoz. IV. A Központi Bizottság Szűrös Mátyás elvtársat javasolja a párt jelöltjeként az Országgyűlés elnökéül megválasztani, ugyanakkor, amenyiben igény van rá, elfogadja több jelölt állítását is. ~ íMTIl KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. március 7-ei üléséről megértés és együttműködés
