Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

4 Somogyi Néplap 1989. március 1., szerda ., m,, fi r OTTHON ES CSALÁD Az idei tavaszi-nyári divatkollekcióját mutatta be nemrég a Magyar Divatintézet a Hotel Duna Intercontinentál báltermében. Több mint kétszáz modellt vonultattak fel Hazulról viszik a kosztot Szülői ,,segítség” a gyereknek Mennyit ér ma egy vasár­napi ebéd? Nagyon sokat. Akkor is, ha a hozzá meg­vásárolt élelmiszerek árát számítjuk, s akkor is, ha az unokáknak, gyermekek­nek, szülőknek, nagyszülők­nek nyújtott segítséget vesz- szük figyelembe. Egyre több családban terjedt el ugyanis az a szokás, hogy termé­szetben segítenek annak, aki gyesen van vagy nyugdíjas, és nem tudna kijönni ab­ból a pénzből, amelyet ha­vonta hoz a postás. Megismerkedett két kö­zépkorú asszony a fogorvos rendelőjében, s pillanatok alatt ráterelődött a szó, hogy melyikük mivel és mennyivel tudja még segí­teni a külön háztartásban élő gyermekeit. Kiderült, hogy mindketten jóval több húst vesznek szombatra és vasárnapra azért, hogy jus­son a náluk ebédelő fiata­loknak, s esetleg csomagolni ' is tudjanak nekik vacsorára, amikor hazaindulnak. Nehéz lenne pontosan megmondani, hogy hány középkorú házaspár éli át ezt a nehéz időszakot, ami­kor a gyermekeit, unokáit, sőt még az idős szülőket is kell támogatnia pénzzel és egyébbel. De mi lenne nél­külük, akik most a legna­gyobb családi terheket hor­dozzák?! Ki segítene a lakás megvásárlásában, berende­zésében, ki egészítené ki a fiatal pár jövedelmét, fizet­né az OTP-részleteket, ami­kor az asszonyka gyesen vagy gyeden van, s még lehetne sorolni azokat az alkalma­kat, amikor mindenképpen ki kell nyitni a pénztárcát, mert ez erkölcsi kötelesség. A mostani áremelések azon­ban sok szülőt olyan hely­zetbe hoztak, hogy elérkez­tek az anyagi teljesítőképes­ség határára. „O, mi olyan sok minden­ről le tudunk mondani!” — ez a leggyakrabban elhang­zó szabadkozás, amikor va­laki szóba hozza, miért nem inkább magukra költik azt a pénzt, amit most a gyere­keknek adnak. S nem ámí­tás, ez valóban őszinte szq. Olyankor azonban, amikor még alaposabban meghány- ják-vetik az ismerőükkel, miért is szorulnak rá har­minc-negyven év közötti lá­nyaik és fiaik erre a szülői „segélyre”, mindig oda lyu­kadnak ki: ezen csak akkor lehet változtatni, ha jobban megfizetik a gyermekeiket, akár értelmiségiek, akár munkások; a kormány pe­dig még nagyobb arányban támogatja azokat, akik a mai körülmények között két vagy több gyermeket vállal­nak. Arról már nem is beszél­ve, hogy a jelenleginél sok­kal könnyebbé kellene tenni az első lakáshoz jutást. A köznyelven „beugrónak” ne­vezett összeg ugyanis csak szülői segítséggel fizethető be, s akkor hol van még a berendezés. Folytathatnánk a sort a kisgyermekek kosz­tolásának, ru'házásának egyre emelkedő költségeivel. S akiknek az idős szülőket is támogatniuk kell, azok gyak­ran emlegetik a nyugdíjak értékének minél előbbi meg­őrzését, a kisnyugdijak ál­landó emelését. Ha ez nem történik meg, most már a középkorúak sem tudnak többet vállalni. Az ő költsé­geik ugyanúgy növekednek. S ők is rohamosan közeled­nek ahhoz a korhoz, amikor fordulnia kell a kockának: a gyermekeiktől várhatják el a segítséget! Addig azon­ban cipelniük kell a vállu­kon az egyre növekvő ter­heket. Lajos Géza Napjaink beszédtémája: " r A CSONTRITKULÁS Megszaporodott a csont- ritkulással foglalkozó témák száma: riportot hallunk, ol­vasunk a csontritkulás keze­léséről, új gyógyszerek beve­zetéséről és ez a betegek körében élénk visszhangra talál. Főleg azokban, akik ebben a betegségben szen­vednék. A betegek elsősorban a reumatológiai szakrendelé­seket keresik föl, főleg hát- és derékfájással, amelyeket a beteg reumásnak vél, és a kezelőorvosa is sokszor e diagnózissal küldi a szak- rendelésre. A célzott klini­kai szakvizsgálat állapítja meg a végső diagnózist: az osteoporcsist, amit köznyel­ven csontritkulásnak hív­nak. Mi a csontritkulás, hogyan jön létre, milyen tünetekben jelentkezik, és melyek a gyógyszeres kezelési lehető­ségek? A csontritkulás — a hivatalos' megfogalmazás szerint — az egységnyi tér­fogatú csonttömeg megkeves- bedése a szervesés szervet­len csontállomány arányá­nak megtartása mellett (os- teopénia-csontfogyás). Ez el­sősorban kórbonctani (pato­lógiai) megfogalmazás is, nem azonos a röntgenképen látható elváltozással, amely minden egyéb eredetű dif­fúz mészszegénységet is ma­gában foglal. Az egészséges felnőtt szer­vezetben a csontépítés és a csontlebontási folyamat ál­landó egyensúlyban van. En­nek következtében válto­zatlan marad a csontok tö­mege és szerkezete. A csont­szövet saját sejtjeit a csont­építő osteoblasztok és a csontlebontó osteoklasztok alkotják, míg a csontsejt közötti állomány szerves és szervezetlen részre tagoló­dik. A szerves anyagok kö­zül a fehérjeváz az elsődle­ges, benne rugalmas kolla­gén rostokkal, ezt elsősor­ban csontszövetnek nevez­zük. A szervetlen állomány kalciumot és foszfort tartal­maz: ezek az ásványi anya­gok mikrokristályokat al­kotva helyezkednek el a csontszövetben. Minden olyan folyamat, amely a csontszövet kóros megválto­zását okozza, akár a csont­leépítő oszteoklaszt sejtek fokozott működése vagy csökkenése, illetve a csont kalcium és foszfor ásványi anyagának csökkenése meg­változtatja a csontszövet ál­lapotát és annak elfogyásá­hoz, laikus nyelven csontrit­kuláshoz vezet. Ebből látható, nem egysze­rű « kérdés és a gyógyítás sem az. Bizonyos esetekben befolyásolni kell a csontépí­tő, illetve csontlebontó sej­tek működését, egyensúlyba hozni a csontszövet fehérje- szerkezetét és amennyiben szükséges, a kalcium- és foszforanyagcsere folyamatot javítani. Mi hozza létre e kóros folyamatot? Melyek a gyó­gyítást segítő lehetőségek? A folyamat elsősorban a nőket érinti. A klimax, te­hát a női ivarmirigyek mű­ködésének megszűnése az, ami elsősorban a kiváltó le­het. Ez fiatal korban csak ritkán, az elvégzett kasztrá­ció után kezdődik. Másod­lagosan közrejátszanak a kialakulásában azok az okok, amelyek fehérje-, kal­cium- és foszforhiányra ve­zethetők vissza. Ilyen ok a gyomorcsonkolásos • műtétek utáni állapot, az állandó gyomor-bélhurut, az úgyne­vezett felszívódási folyama­tok csökkenése. Sok esetben bizonyos gyógyszerek és egyéb okok, például beteg­ségek is közrejátszhatnak. A klinikai tünetek sokfé­lék. Az állandó hát- és de­rékfájások, a különböző jel­legű ízületi panaszok, az izomfájdalmak, az idegkisu­gárzások. A beteg sokszor csontfájdalmakat is említ. A diagnózist a szakorvos álla­pítja meg, elsősorban az anamnézissel, és a szakvizs­gálatával. Segít a röntgen- vizsgálat is, de ez csak ak­kor mutat eltérést, ha a csonttömeg csökkenése leg­alább a 30 százalékot eléri. Sajnos a klinikai laborató­riumi vizsgálatok segítséget nem tudnak nyújtani, mert a tiszta oszteoporcsisnál nem mutatnak a laborleletek el­térést. Mi a csontritkulás gyó­gyítása? Mik a lehetőségek? — Elsősorban az okot kell megszüntetni: a krónikus gyomorbélhurutot rendbe- tenni, a kalciumháztartást befolyásoló mellékpajzsmi­rigy és pajzsmirigy betegsé­gét gyógyítani, az anyagcse­re-folyamatot helyes irányba terelni, a csontszövet fehér­jehiányát befolyásolni. Ugyanis, ha a csontszövet fehérjeösszetétele csökkent, akkor kaphatja ugyan a be­teg a különböző mészsókat kilószám, mégsem fog meg­gyógyulni, mert a mészsó nem tud hová beépülni. A kalciumfelszívódás és -beépülés elősegítésére a D 3 vitamintól, a Calcium San­doz pezsgőtablettából, míg a csontépítő oszteoblaszt sej­tek fokozott működésére a nátriumfluoridtól várjuk a hatást. Ezt tartalmazza a Koreberon nevű gyógyszer, de hiánya esetén a gyógy­szertárban pirula formájá­ban elkészíthető. Nagy re­ményeket várunk a Chinoin gyógyszergyár jóvoltából a közeljövőben nálunk is meg­jelenő Osteochín nevű iprif- lavont tartalmazó gyógy­szerétől, amely a csontkép­ző sejtek működését fokoz­za. A japán Takedó nevű cég már licenc alapján for­galomba hozta, nálunk azon­ban a bevezetését alapos klinikai kipróbálás előzte meg. A csontritkulás kezelése nem egyszerű. Sok esetben helyettesítő terápiát kell folytatnunk és minden olyan lehetőséget felhasználni, amely a csontok anyagcse­refolyamatát befolyásolja. A táplálkozás elsősorban vi­tamin-, fehérje- és kalcium­dús legyen, napi 1 liter tej, vagy 20 dkg sajt a napi kal­ciumszükségletet teljes mér­tékben kielégíti. Súlyos eset­ben hormonterápiával is próbálkozunk. A csontritku­lás által kiváltott másodla­gos tünetek gyógykezelése és fizikoterápia ad kiváló lehe­tőséget. Mindent összevetve: a helyes életmód, a táplál­kozás egészséges alapokra helyezésé, a betegségek ide­jekorán történő gyógykeze­lése sok esetben állandó-he­lyettesítő jellegű gyógysze­rek szedése, mindazon té­nyezők, amelyek a csontrit­kulás gyógyítását segítik, il­letve a kialakulását meg­akadályozzák. Ha kialakult a csontritkulás, akkor keze­lése az élet végéig tart, és senki se várjon bizonyos di­vatos gyógyszerektől csodá­kat. Dr. Lukácsy Gyula Friss zöldség télen, tavasszal VETÉSTŐL A TÁLALÁSIG Barátaim, ismerőseim gyakran fordulnak hozzám: ajánljak nekik eladó hétvé­gi telket, olyat, ami viszony­lag közel van a városhoz, és nem túl drága'. Igen, e két legfontosabb feltétel­hez mindenáron ragaszkod­nak. Érthető, hiszen olyan földdarabot szeretnének megvásárolni, ahová a munkaidő után is „ki tud­nak szabadulni”, s aktívan tevékenykedhetnek sötéte­désig. Természetesen a telek ára sem lehet közömbös, ugyan­is sokan azért szánják el magukat a kertvételre, hogy a megtermő zöldség, gyü­mölcs valamit enyhítsen a család élelmezésére fordí­tott költségein. Ha sike­rül néhány négyzetméternyi termőföldhöz jutni — amelynek kiválasztását aiz említett tényezőikön kívül a telek elhelyezkedése, s a tala j minőség is meghatá­rozza —, és azon ésszerűen gazdálkodni, minden bi­zonnyal elérhetjük, hogy az általunk „előállított” ter­mények olcsóbban, s fris­sebben kerüljenek a kony­haasztalra. A föld megmunkálásé - nak titkait nem ismerheti mindenki. így a gyermek­korból hozott tapasztala­tainkat szakk öny vekből, fo­lyóiratokból egészíthetjük ki. A tudományos és isme­retterjesztő kiadványok száma szerencsére évről évre nő, gazdálkodásra ser­kentve a természetet szere­tő, egészséges életmódra vágyó embert, aki nem rest akár a tűző napon, akár a kemény hidegben a hétvé­gi telken, serénykedni. A Mezőgazdaságii Kiadó gondozásában Sulyok Kata­lin és Siklós László tollából remek könyv jelent meg nemrég Vetéstől a tálalásig címmel. Az ötödik x-hez közeledő újságíró házas­pár tizenöt éves, kertben szerzett tapasztalatairól számol be: hasznos taná­csokkal és kitűnő receptek­kel kiegészítve ismeretein­ket. Az első oldalak arról mesélnek, hogyan hozták' helyre a fővárostól 10 ki­lométernyire levő telket és a rajta álló öreg paraszthá­zat. Hegy fordították ter­mővé az elvadult földet, miként kísérletezték ki a legjobb zöldségfajtákat. Közismert konyhakerti növényeink termesztéséről aprólékosan számolnak be: mindannyiunk számára ért­hető módon. Szó esik a ke­vésbé népszerű zöldségfé.- léinkről is: a brokkoliról, a bimbós kelről, a cukkiniről, a mángoldról, no és a rebar­baráról. A Sulyok, Siklós házas­pár nemcsak a szüretelésig ismerteti meg az olvasót a kerti teendőkkel, hanem — mint ahogy ezt a címben is ígérik — a vetéstől a tálalá­sig vezeti el a kerttulajdo­nosakat. Pontosnak tart­ják 'közreadni saját recept­gyűjteményüket is, ame­lyekkel a zöldségfélék hasz­nát hangsúlyozzák. Évsza­koktól függetlenül, vala­milyen formában minden étkezésükhöz fogyasztanák zöldséget. Nem vegetáriá­nusok, csupán szeretik a változatosan elkészíthető, zöldségdlús ételeket. Ezért nyúlnak gyakran a pincé­ben, éléskamrában vagy a mélyhűtő rekeszeiben tá­rolt vitaminforrásokhoz. A rostgazdag termények élettani hatása rajtuk is kedvezően megmutatko­zott. Ezt írják: „S bár munkánk rengeteg izgalommal, stresszel jár, egyikünknek sincs gyomor­fekélye, gyomors ülly edése emésztési zavara, szorulása, aranyere. Az elfogyasztott nagy zöldségtömeg rendben tartja emésztésünket. Ami­óta zöldséget termelünk, nem ismerjük a tavaszi fá­radtságot, a tavaszi vitamin- hiányt.” A Bátki László és Jordán Klára rajzaival illusztrált kötetet haszonnal forgat­hatjuk mindannyian: le­gyünk kezdő vagy haladó kertészkedők, háziasszo­nyok vagy főző férfiak: ne­tán fogyókúrázók, akiknek a kerti munka felüdülést és kikapcsolódást jelent. L. S. Petrezselyemzöldre, meté­lőhagymára különösen nagy szükségünk van a friss vi­taminforrásokban szegény téli vagy kora tavaszi idő­szakban. Nem kell hozzá más, csupán néhány kisebb- nagyobb fóliazacskó megtölt­ve jó termőerejű kerti ta­lajjal. A legkisebb konténer lehet a tejfölöspohár, vala­mivel nagyobb a fóliazsák, amelyben dúsan hajtanak a kívánt növényék. Kelleme­sen meleg és világos helyen módjával öntözgetve időről időre hozzájutunk a lehető legolcsóbb primőrhöz, ame­lyért egyébként a piacon bi­zony sokat kérnek. HÚSVÉTI MEGLEPETÉS! Lánykacipők (23—30 méret) és gyermekeknek vászoncipők (23—34 méret) nagy árengedménnyel a Somogy Áruházban! (104880)

Next

/
Thumbnails
Contents