Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

Somogyi Néplap 1989. március 4., szombat KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET ,Több, mint a társasági formák egyike5 Döntsenek végre az érintettek A SKODA GYÁR ÚJDONSÁGA Az utóbbi két évtized ma­gyar sikerágazatát, az egy időben a világ élvonalához közelítő magyar mezőgazda­ságot is elérte a válság. Hiába zárták a múlt évet több megyében is rekord- eredménnyel a szövetkeze­tek, a pénzügyi helyzet rom­lik, a mezőgazdasági nagy­üzemek nem elhanyagolható hányada saját erőből már az egyszerű újratermelésre sem képes. Vajon a tudo­mány is ilyen reménytelen­nek látja á mezőgazdasági szövetkezetek 'jövőjét — kér­deztük dr. Dómé Györgyné egyetemi tanártól, az EL­TE szövetkezeti és földjogi tanszékének vezetőjétől. — A szövetkezet olyan gazdasági szervezet, amely­nek keretében a tőke, a tu­lajdon és a munka nem vá­lik el egymástól, mind a hármat a tagok szolgáltat­ják, annak érdekében, hogy közös céljaik megvalósulja­nak. Alapításkor a résztve­vők döntenek a vagyoni hozzájárulás és a közös munkavégzés mértékéről, il­letve az eredmény felosztá­sának módjáról. Közös gaz­dálkodást folytatnak, együtt viselik a kockázatot és ré­szesednek az eredmény­ben ... — Mindez nagyon szépen hangzik., gondolom egybe is vág a szövetkezet klasszikus fogalmával és talán ilyen a dán szövetkezet... — Ilyennek kellene lennie a magyar szövetkezeteknek is, csakhogy erre a jelenle­gi jogszabályok miatt nincs lehetőségük. A mai előírások ténylegesen bérmunkássá, alkalmazottá degradálják a tagokat. A jogalkotók hang­súlyozzák ugyan, hogy a cél a tag valódi tulajdonossá tétele, de ezt önmagában például a szövetkezeti tör­vény nem teszi lehetővé. Hiszen az nem szüntetheti meg a jövedelem, és bér- gazdálkodás kötöttségeit, nem tudja megteremteni a nyereség felhasználásának, az alapképzésnek a szabad­ságát. Ezek nélkül pedig fe­lesleges bizonygatni a szö­vetkezeteknek, hogy ők va­lódi tulajdonosok. — Gondolja, hogy az utób­bi évtizedek tapasztalatai után még megnyerhető a parasztság bizalma? — Igen, mert a termelő­szövetkezeti mozgalom már 1948-ban megindult. Az is tény, hogy tőke és eszköz hiányában véres-verejtékes, és kevéssé volt eredményes ezeknek a kisbirtokoknak a művelése. Pedig akkor még ötmillióan éltek a mezőgaz­daságból. Ma kizárólag ál­lattenyésztéssel, földműve­léssel alig 140 ezer ember foglalkozik a nagyüzemek­ben. Ilyen körülmények kö­zött a farmergazdálkodásra való általános áttérés azért is nehézségbe ütközne, mert egyszerűen nem lennének meg a föld megművelésének tárgyi feltételei. dönthessék el: fenntartják-e, vagy megszüntetik a szövet­kezetei. Nagy hiba volna, ha valami ellen-nagyüzemi kampány során felülről dik­tálnák a szövetkezetek meg­szüntetését. — Szükség van arra, hogy az alkotmány hitet tegyen a vállalkozás szabadsága mel­lett? — A szövetkezet nem egy­szerűen a társasági formák egyike, ezért feltétlenül ki kellene mondani az alkot­mányban a szövetkezés sza­badságát is. A gazdasági társaságokba a szabad, fölös társadalmi tőkét tömörítik, elsődlegesen a minél na­gyobb haszonszerzés céljá­ból. A szövetkezet azonban nemcsak vállalkozás. Bizo­nyos formáira, például a lakásszövetkezetekre pedig nem is mindig jellemző a nyereségérdekeltség. A szö­vetkezet a vállalkozáson túl a tagság érdekvédelmi, ér­dekegyeztető, érdekképvise­leti szerve is. Épp ezért úgy vélem, hogy a szövetkezet fennmaradásának, például egy faLu életképességének a megtartása érdekében akkor is van létjogosultsága, ha nem ér el nyereséget, ha „csak’ a tagjai megélhetését biztosítja. — De ezek a tagok aligha fogják magukénak érezni a mai formájú szövetkezete­ket, hisz a tagok még egy részvénytársaságban is sok­kal inkább tulajdonosok. — Valóban vannak, akik szerint a szövetkezeteket részvénytársasággá kellene átalakítani. Ha a döntést magukra a szövetkezetekre bízzuk, vagy ha a részvény- társaság és a szövetkezet működésének pénzügyi fel­tételeit a jogszabályok azo­nos módon szabják meg — a kisszövetkezetektől élté-, kintve —, nagyon kevés szövetkezet fog átalakulni, mezőgazdasági tsz pedig le­het, hogy egyáltalán nem. Más a helyzet akkor, ha a társaságok pénzügyi szabá­lyozása kedvezőbb lesz. Ez azonban a kinyilvánított verseny- és szektorsemleges­ség, az egyenlő esélyek dur­va megsértése lenne. Ami a tulajdonossá tevést illeti, én is híve vagyok annak, hogy a szövetkezeti tulajdonnak a tagok által meghatározott részét részjegyesítsék. A szövetkezet minden aktív és nyugdíjas tagja egyaránt ré­szesüljön belőle a közös gaz­daságban ledolgozott mun­kaidő és vagyoni hozzájáru­lás arányában. — Es kívánatos lenne — s ezt már sok éve mond­juk — a földforgalom fel­szabadítása az, hogy ne kös­sük meg a tulajdonos kezét. Gondolom — s ez a KB-ülés anyagából is nyilvánvaló —, hogy a módosított földtör­vény azt meg is tesyti. Fahidi Gergely Végre elkezdték egy olyan, szocialista országbeli, az al­só középkategóriába tartozó személyautó sorozatgyártá­sát, amelynek külső megje­lenése, műszaki tulajdonsá­gai nem különböznek a ha­sonló kategóriájú nyugat­európai és japán autókétól. A Skoda gyár „újszülöttjé­ről”, a Favoritról van szó, amelyet a kis külső méret, az ehhez mérten kényelme­sen nagy, változtatható bel­ső tér, az ötajtós kombi-li­muzin forma, az elöl ke­resztben elhelyezett motor, az elsőkerék-meghajtás, a kis üzemanyag-fogyasztás, a Wabot 2 — a zongorista Wabotnak mindenki a cso­dájára járt az 1985-ben meg­rendezett cukubai világkiál­lításon. Ha lehunyt szem­mel lépett valaki a kö­zelébe, elandalította a „mű­vész” orgonajátéka. Bach muzsikáját tökéletes ritmus­ban és billentéstechnikával, a legmélyebb „átérzéssel” interpretálta — a gép. Nem felvételről, hallhatta a zenét a közönség, semmilyen trükk nem rejlett a háttérben. Az orgonajátékra mesterien megkonstruált, tízujjú ro­botba harminc zeneművet programozott be a konstruk­tőr, Kató Icsiro professzor. Ez a Wabot ma már a múlté, hiszen csak egyszerű zenegép volt. Nemrég szüle­tett öccse — Wabot 2 — azonban igazi zongorista ro­bot. A kockafejű, egyszemű, kétkezű, kétlábú, tízujjú ro­bot a Vaseda egyetem tudo­mányos és műszaki fejlesz­tési intézetének biomecha­nikai laboratóriumában ül­dögél. Mintha egy űrfilmből pottyant volna oda. Fejétől a - végtagokig kábelnyalábok hálózzák be, az emberi test ideg- és érrendszerére em­lékeztetve. Ezek mozgatják a zongorára simuló ujjakat, szinte igazi érzületet továb­bítanak. Wabot 2 kameraszemével lát, felismeri a hangjegye­ket. Az így kapott impulzus készteti zongorázásra. Nem egyszerűen zeneszámok elő­adására programozták be, jó forduló- és manőverező­készség jellemzi. Az autóba tulajdonképpen a régi motor került, korsze­rűsített formában (kétféle, 1300 és 1150 cm:i-es válto­zatban). Módosították a hen­gerfejet, a szelepeket, és új­fajta, kéttorkú porlasztót kapott a Favorit. A 9,7:1 sűrítési viszonyú motor 96 oktános benzinnel üzemel, az üzemanyagból 47 liter fér el a hátsó ülés alatt elhe­lyezett műanyag tankban. Az olasz Bertone cég által tervezett karosszéfiájú, ked­vező aerodinamikai kialakí­hanem vizuális információ alapján végzendő cselekvés­re. Bármilyen kottát tegye­nek a „zseni” elé, azonnal le tudja játszani, mi több, hangzás után, tizedmásod- perces késedelemmel ismé­telni tud dallamot. Azt az énekest is kísérni tudja, aki számára még ismeretlen dalt ad elő. A világ első zenei robot­géniuszának más, egyedül­álló képességed is vannak. Tud lépcsőn járni, le-föl. éppúgy mint az ember; könnyedés fordul jobbra vagy balra. „Szakmája” azonban csak egy van: zon­gorista. S mindent termé­szetesen ő sem tudhat. Nem tudja például, hogy csupán kísérleti alany, hogy Kató professzor közbülső techni­kai-fejlesztési állomásnak szánta azoknak a tudomá­nyos kísérleteknek az útján, amely az egyéb jelek felfo­gására is alkalmas, azokból következtetni tudó, cselek­véssel reagáló robotokhoz vezet. Ezek a robotok — kifej­lesztésük, rendszeresítésük a jövő század elejére várható — már igazi társaink lesz­nek. Az emberekkel „béké­sen együtt élő” robotok be­népesítik majd Japánt, amely az ipari robotok terén ma messze a világelső, és a tár­sak szerepét betöltő robotok kifejlesztésében is az élen jár. Trom András tású kocsi fogyasztása száz kilométerén, 90 kilométeres sebességnél: 5,2, 120 kilo­méteresnél : 7,2, városban körülbelül 7,5 liter benzin. A Favorit maximális sebes­sége óránként 150 kilométer, erre a sebességre 14 másod­perc alatt gyorsul fel. Az új autó stabilitását és jó kormányozhatóságát az első, ún. McPerson-rendsze- rű rugó-lengéscsillapító kom­binációjú kerékfelfüggesztés biztosítja, A hátsó, könnyű, merev hidat hosszlengőkaros, tekercsrugóval megtámasz­tott felfüggesztés kapcsolja a karosszériához. Újdonság még a Favoritban az ötfo­kozatú, á differenciálművel egybeépített sebességváltó is. Képünkön a Mladá Boles- lav-i gyár egyik gyártósza­lagját láthatjuk, ahol ipari robotok végzik a Favorit­karosszériák hegesztését. Gép Irányítja a gépet Fürdőt akar venni a fá­rasztó munkanap után? Rög­tön ebédelni óhajt miután hazatért. Netán nincs meg­győződve arról, hogy bezár­ta a ház ajtaját? Nem kell semmi különöset tennie, elég, ha' csak hazatelefonál. Az sem baj, ha nincs ott­hon senki. A legújabb tech­nikával fölszerelt, telefonnal egybeépített japán számító- géprendszer akkor is utasít­ható a házimunkák elvégzé­sére, ha nem tartózkodik senki a lakásban. Elég fel­hívni az otthoni telefonszá­mot, s beprogramozni az elektronikus rendszert. Utá­na a gépek mosnak, főznek, lekapcsolják a villanyt' és elvégeznek ezernyi hasonló munkát. A rendszer segítségével az épületek biztonsága is javít­ható. Betörés vagy tűz ese­tén a számítógép automati­kusan riasztja a rendőrséget vagy a tűzoltókat. A berendezés nem bonyo­lult: egy vezérlőegységből, elektronikus alegységekből, valamint a rendszerbe be­kapcsolandó gépek csatla­koztatására szolgáló vezeté­kekből áll. A rendszer lelke, a vezérlő, egy nyomógombos telefonkészülékre emlékez­tet. A japán cégek ezzel a megoldással újabb aranybá­nyára leltek. A Matsushita cég,’ az otthon-automatizálá­si technika és a „hívd fel és megcsinálja” rendszer egyik úttörője a múlt évben már 150 millió dollár értékben forgalmazta az „új csodát”. A piac rendkívül gyorsan fejlődik. Jellemző, hogy a Sanyo Electric és a Nec is átáll a gyártásukra. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövet­kezet a FOG—GYEM saját fejlesztésű és szabadalmaztatott új Visinform típusú Mátrix tábláját — amely számítógéppel vezérelt és 6 különböző szín grafikus információ megjelení­tésére alkalmas — megvásárolta egy amerikai cég. A soro­zatgyártást — a szövetkezet műhelyeiben végeztetik az ame­rikaiak, így a világszínvonalon álló berendezés eljuthat a világ számos országába. — Ezek szerint ön nagy­üzem-párti? — Szerintem a nagyüze­mesítő gazdaságpolitika ere­detileg helyes volt. Hiba volt viszont a szövetkezetesítést ott is erőltetni (például hegyközségek, Duna—Tisza köze), ahol annak a feltéte­lei nem voltak meg. Jelen­leg is szövetkezetpárti va­gyok, de nem általánosság­ban „a szövetkezetét” tá­mogatom, hanem a tagok önálló döntése alapján jól működő szövetkezeteket. Ha már a szövetkezetesítés so­rán kényszer érvényesült, a parasztok valójában nem határozhattak saját sorsuk­ról, legalább most maguk Új kutatások eredményeként Óriási folyadékkristályok Egy új műszer, |a foto­fon könnyíti meg a ha­táron áthaladó utasok ellenőrzését Hollandiá­ban a Schiphol repülő­téren. A kamera {jobbról) alá helyezett dokumentum a képernyőn felnagyítha­tó, s onnan más határ- állomásokra továbbíthat­ják ellenőrzés céljából. Az ujjlenyomatok ugyancsak könnyen azonosíthatók a rendőrségi adattárolók­ban nyilvántartottakkal, (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Üj területeket hódíthat­nak meg a folyadékkristá­lyos kijelzők ' egy norvég vállalat kutatásának ered­ményeképpen. Eddig a kvarcórákban, ébresztőórák­ban és más kisméretű be­rendezésekben alkalmazták a kis méretű folyadékkris­tályos kijelzőket. A norvég gyárban sikerült 30x30 cen­timéter méretű, sőt enné' nagyobb folyadékkristályos kijelzőket is előállítani. Ezek a nagyméretű kijelzők kitű­nően felhasználhatók a re­pülőgépek és a gépkocsik műszerfalain. A norvég gyár már megrendelést kapott három négyzetméteres felü­letű pályaudvari jelzőtáblák készítésére. A későbbiekben a nagyméretű folyadékkris­tályos kijelzőket felhasznál­hatják á számítástechniká­ban is: az eddigi katódsu­gárcsöves megjelenítők he­lyett teljesen lapos adat­megjelenítőket készíthetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents