Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-04 / 54. szám
4 Somogyi Néplap 1989. március 4., szombat Egy NEB-vizsgálat hatása Megfizetik a jó szakembereket öt éve vizsgálta a megyei NEB a felsőfokú szakember- ellátás helyzetét két somogyi vállalatnál. Nagyot fordult azóta a világ. Már ami a gazdasági igényeket, követelményeket illeti. Mert például a népgazdasági környezetben még nincs olyan átalakulás, amilyent a deklarált törekvések már indokolttá és szükségessé tennének. Ezt sem árt elöljáróban megemlíteni akikor, amikor arról számolunk be, hogy az évekkel ezelőtt ellenőrzött vállalatok tegnap tájékoztatták a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot arról, hogy miként sikerült hasznosítaniuk az 1984-ben végzett vizsgálat megállapításait és javaslatait. Nem örökérvényű jogosítvány A Kaposplast Vállalatnál 5—6 évvel ezelőtt 12 felsőfokú végzettségű szakember dolgozott. Arányuk a vállalat összlétszámához (426 dolgozó) viszonyítva 2,58 százalékos volt. Napjainkban 15 felsőfokú végzettségű szakember dolgozik ott, ugyanakkor az összlétszám 260-ra csökkent. A cég a technikai fejlesztés útját járja már évék óta, s ez létszámmeg- tákarításhoz, ugyanakkor a termelékenység növekedéséhez vezet. Eredményeikről — amelyet például az ex-' port, a támogatásmentes áralkalmazás és a példás likvidálás terén eléritek —, mintegy a világbanki hitel és a bérklub-tagság is „honorálja”. A Kaposplastnál nem ad örökérvényű jogosítványt sem a foglalkoztatásra, sem a beosztásra, az egyszer elért iskolai végzettség — derült ki Szilvási József igaz- gátó szavaiból. A felsőfokú végzettségű dolgozók ezért megismerkednek a számítástechnika alkalmazási lehetőségeivel és használatával, s követelmény számukra a speciális szakismeretek elsajátítása és folyamatos föl- frissítése is. A vezető beosztású dolgozók nem a munkaidőt, hanem a feladatokat tartják -szem előtt. A munka gyümölcse viszont nem marad el. A vállalati középvezetők bruttó havi fizetése tavaly 12 ezer forinttól 25,5 ezer forintig terjedt, a felsőszintű vezető pedig 23—36 ezer forintot . keresték havonta, s szépen kaptak prémiumot is az eredményes munkáért. A női munka értékelése Ez a bérezési lehetőség persze sokak számára vonzó, a vállalat ma már válogathat abban, hogy kit akar alkalmazni. Nem mondható el ugyanez a Kaposvári Ruhagyár lehetőségéiről — érzékeltette a megbeszélésen Serbán Lászióné, a ruhagyár személyzeti és munkaügyi osztályvezetője. A női munka hazánkban hagyományosan alulfizetett —, hiszen az asszonyok valamikor másodkeresőnek számítottak, „elfért” a fizetésük a férfié mellett. Így állandósult'az a helyzet, hogy a gyárban dolgozók keresete nem arányos sem a leterheltségükkel, sem az eredményességükkel. A vállalat elsősorban nyugat- európai megrendelőknek, továbbá az Egyesült Államokbeli és kanadai vevők számára dolgozik, nagyon jó — 50 forint 76 ?filléres — dol- ilárkitermelési mutatóval. A bérfejlesztésre azonban továbbra is szűkös lehetőségük van. A viszonylag alacsony bérek nem csábítják a felsőfokú végzettségű szakembereket. 20 felsőfokú képesítésű dolgozóra _ lenne szükség a vállalatnál, s jelenleg 15 van. A nagybajomi telephely vezetésére még lakás felajánlásával sem sikerült magasan iskolázott szakembert megnyerni. Jó úton Dr. Nagy Iván, megyei NEB-elnök ezúttal is tisztázta, hogy a népi ellenőröknek nem a „vállalati belügyek- be” való beavatkozás, hanem a segítés volt a céljuk. Megítélése szerint a két vállalat az évek során hasznosítani igyekezett a vizsgálati megállapításokat és jó úton haladnak az eredményes létszámgazdálkodás és szakemberellátás terén. K. Gy. Új törvény a szabálysértésekről A jogállamiság kiteljesítésének egyik gyakran hangoztatott alkotmányos alapelvé a hatalmi ágak szétválasztása, ezáltal a valóságos bírói függetlenség megteremtése, a bírói igazságszolgáltatás monopóliumának megvalósítása. Ennek talán leglényegesebb eieme, s egyben biztosítéka — összhangban nemzetközi szerződéseinkkel, így a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával — a személyi szabadságot korlátozó szankciók elrendelésének bírói kézbe adása. A büntető jogiszabályok felülvizsgálata már ebben a szellemben kezdődött el. A hatályos szabálysértési kódex szerint azonban egyes elkövetőket — például verekedőket, garázdákat — a hatóságok el- zárásbüntetóssel sújthatnak. Államigazgatási szervek határoznak tehát 30, illetve 60 napig terjedő elzárásról. A minisztériumban már dolgoznak a szabálysértésekről szóló törvény korszerűsítését, s a törvénytervezetet augusztus 31-ig elkészítik — tájékoztatta dr. László Jenő igazságügymi- niszter-helyettes az MTI munkatársát. A jogszabály- korszerűsítésnek egyik súlyponti kérdése az elzárás- büntetés további fenntartása, vagy megszüntetése. Az már bizonyos, hogy a törvény előkészítői javasolják ennek az államigazgatási jogtól idegen szankciónak az eltörlését. Ha a szabálysértő nem fizeti be a pénzbírságot, lehetőség lesz továbbra is az eljárásra, e fontos döntésit azonban bírói hatáskörbe kell utalni. Ennek két módja lehetséges: vagy az a mego'dás, hogy a bíróság rendeli el a pénzbüntetés-átváltoztatást, vagy pedig továbbra is a szabálysértési hatóság dönt erről, de az érintett e döntés jogszerűségét támadva, bírósághoz fordulhat. — A pénzbírság marad egyébként az általános bűnt.pfjÁc a Irnl'n-nhQPCTiciiial hogy felső határát valószínűleg 50 eaer forintban állapítják meg. A szankciók körét azonban bővíteni szükséges. A szakértők gondolkodnak például azon a megoldáson, hogy egyes szabálysértőknél a jogszabály tegye lehetővé a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől való eltiltást, jlletve külföldiek esetében a kiutasítást. — Lényeges újdonság lesz a mai szabályozáshoz képest, hogy a különböző felügyeleteket, így . a Köjált, a kereskedelmi, a munkavédelmi és munkaügyi felügyeletet, valamint a banyahatóságot. a törvény — elfogadása esetén — a jövőben nem ruházza fel „büntető jellegű” hatalommal. A tárgyilagos megítélés érdekében nem helyes ugyanis, ha a szabálysértést ugyanaz a szerv bírálja el amelyik azt feltárta. A helyszíni bírságolásra továbbra is jogosultak lesznek a hatósági ellenőrzést végző szervek, ám ha az ügy ott helyben nem intézhető el, a döntés a tanácsi, a rendőrségi, illetve az összevont szabálysértési hatóságok feladata lesz. PIACI KORKÉP Az első tavaszi kaposvári hetipiac még bukszaapasztó primőrárakat hozott. 220—260 forintért csak utol - só kívánság teljesítésére vették a paradicsomot. Hasonlóan mérsékelt volt az érdeklődés a darabonként 18—20 forintos hegyes erős paprika, valamint hóna- posretek-csomók iránt. A 18—22-t kóstáló fejes saláta még csak igazán mutatós sem volt. 50-ért kínálták a spenót kilóját. Az elérhetőbb tavasziak közé tartozott a csomónként 5—6 foHnlnc 7ÖlíJhaiavma » Ez alkalommal mérettől függően 8 és 12 forint között változott a burgonyaár, főzőhagymát pedig 10- ért is adtak, igaz csak nagyban. 22 forint volt a vegyes zöldség kilója, aki vállalta, hogy otthon megmossa. A sárgarépáért is 20 forintot fizetett, azonban aki engedett az agyusztált portéka csábításának. Busás volt a választék sampinyon gombából, '100- 150-ért. Az utóbbiak kalapja már akkora, mint egy r»c olipiHilr r\nv\/ IMpm Irpvptihp Az IKV a kaposvári Május 1. utca 4. és 6. szám alatti lakóházainak teljes felújítását végzi, saját kivitelezésben. Jelenleg a fő szerkezeti munkáknál tartanak. Munkásőr-délután ÖTSZÁZ ALKALMI LÁTOGATÓ Munkásőr-délután volt csütörtökön a MÁV kaposvári csomópontjának egyik legnagyobb termében, az üzemi étkezdében. — Szakaszomban 25 munkásőr van — mondta Antal László, a helyi munkásőr- szakasz parancsnoka. — Közülünk 18-art a MÁV-nál dolgoznak, 7-en különböző kaposvári vállalatoknál. — Annyi találgatás van manapság a testületünkről — mondta Benkö József rajparancsnok —, hogy ezért is láttuk célszerűnek a munkánk és az eszközeink bemutatását. Igényünkkel meg^ kerestük a városi parancsnokságot s meg is kaptunk minden segítséget a munnyálcsordító laskát 100-ért szerezhettünk be. A körtét már csak 32 forintos áráról lehet fölismerni. Annál szemrevalóbb volt az alma, melyből 12-ért adták a legocsóbbat és 30- ért a makülátlanját. A 60 forintos tarkabab potom cikk, figyelembevé- ve az előforduló zöldbab 220 forintos árát. Apadó- han volt az egy hete kezdődött tojásözön, szerencsére így sem került többe a rántotténak való 2,20—2,50- nél. Egy sok próbát kiállt tyúkért 150-et szerettek volna kapni. 220-ért alkudoztak egy tetterős kakasra. A konyhakész baromfi kilója általában 80—90 forint volt. , A magánbalárudában sor állt a 45 forintos keszegért és a 60 forintos heckért. Kelendő volt azonban a ponty, 95-ért. A tavasz szaporodó hírnökei közül a legkedvesebb az ibolya volt, melynek csokráért jó szívvel fizettünk 6 forintot. Ennyit kértek a foszladozó barkáért is, miközben 30 forintra drágult a szegfű szála. r’ B. F. kásőr-délután megrendezéséhez. Hivatalosan délután kettőkor volt a bemutató megnyitója. Dél körül azonban már sokan nézték meg a több mint három évtizedre visszatekintő fényképtablókat, s a kiállított fegyvereket és öltözékeket. A MÁV- csomópont étkezdéjét nemcsak a helybeliek látogatják, több vállalat dolgozói ebédelnék itt. Mintegy 400—500 alkalmi látogató tekintette meg ebédszünetben a kiállítást. Turbók Jánostól, a városi munkásőregység parancsnok- helyettesétől megtudtam, hogy hasonló kiállítások az utóbbi években más munkahelyeken is voltak, a helyi politikai, és gazdasági vezetőségek invitálásának eredményeképpen. Molnár Pál, a csomópont pártbizottságának titkára elismerően szólt a vasutas munkásőrök naponta megmutatkozó helytállásáról, és a városi munkásőrök együttműködési készségéről. A szóbeli ismertetések után a bemutató látogatói közvetlen közelről is szemügyre vették a munkásőrségben használatos eszközöket, s megtekintették a testület életéről szóló videófelvételeket. K. Gy. Mennyire nyitottak ma a Magyar Néphadsereg helyőrségi klubjai? Belépő nélkül nem mindig juthat be a civil ember, hiszen az intézmények a fegyveres erők és a testületek tagjaiért, illetve csalágtagjaiért vannak. Ám a jelek arra vallanak, hogy a kapuk itt is nyitottabbaik lesznek. Pan- kász Veronika, a nagyatádi helyőrségi klub vezetője mondta: — A hadsereg egyre nyitottabbá válik, s ezzel együtt a helyőrségi klubok is. Többféle meggondolás is vezérel bennünket. A fegyveres erők és testületek költségvetésének csökkentése a mi munkánkra is kihat. Saját bevételeinket kell növelni, olyan rendezvényeket tartani, amelyre sokan jönnek el- Ilyen volt például az Első emelet együttes koncertje is. Tudtuk előre, hogy sok környékbeli fiatal lesz a vendégünk. A fegyveres erőket és testületeket a maguk valóságában szeretnénk bemutatni. Ezt szolgálhatják majd azok a kiállítások és pályázatok, - amelyeket most hirdettünk meg. Május hatodikára, a béke napjának előestéjére egy nagyszabású gyermekprogramot szervezünk. Ehhez kapcsolódik egy gyermekrajz-pályázat is, amelynek nyertesei is ott lehetnek azon a kívánság- műsorunkon, ahol népszerű előadókat látunk vendégül. A pontosabb, jobb tájékozódás érdekében vetítünk olyan filmeket, amelyek *a hadsereg életét mutatják be. Képzőművészeti és irodalmi" pályázatot hirdetünk a Dél- Dunántúlon élő katonák, rendőrök, határőrök és tűzoltók részére. Munkáikból a fegyveres erők napján szervezünk kiállítást Nagyatádon. Szeretnénk a gyűjteményt eljuttatni más klubokba is, cserébe más kiállítási anyagokat, programokat kérünk értük. — Nagyatád életében meghatározó erő a katonaság. — Tény, hogy korábban az előfelvételis, tehetséges sorkatonákkal többféle, igazán izgalmas programot tudtunk szervezni. Az is igaz, hogy az itt élő tisztek és tiszthelyettesek olyan közösséget hoztak létre, amely segíthet megoldani a város problémáit. A „katonaváros” jelző miatt szót kérhetünk a kereskedelmi ellátás szervezésekor, és szóvá tehetjük a közlekedés anomáliáit. Az itt seolgáló katonákhoz az ország legkülönbözőbb részeiből érkeznek rendszeresen látogatók, így nekünk sem mindegy, hogy milyen hírünket viszik tovább. A helyőrség pártbizottságának titkára javasolta, hogy hozzunk létre egy közéleti fórumot: ezen értékes párbeszédek során kaphatnak javaslatokat a város vezetői. — Nagy Jenő Összefogás a károsodás ellen A napokban döntött a Minisztertanács arról,, hogy Magyarország is csatlakozik az úgynevezett Montreali Egyezményhez, amely az ózonréteg roncsolása ellen összefogó nemzeteket tömöríti. Az egyezmény egyik legfontosabb célja, hogy 1993. júliusáig 20 százalékkal, 1998 júliusáig pedig további 30 százalékkal, így tehát összességében 50 százalékkal csökkentsék a csatlakozó országok* a felhasznált ózonrongáló anyagok — elsősorban a freon- és halon- származékoik — mennyiségét. (A viszonyítási alap az 1986-os felhasználási szint.) Az. egyezmény 1989. január 1-ién lépett hatályba, addigra csaknem 30 ország ratifi- káitá, köztük azok is, amelyek a legtöbb freont és ha-. Iont állítják elő. A megállapodás magában foglalja azt a követeményt is, hogy ezeket az anyagokat kizárólag olyan országokból lehet vásárolni, amelyek ugyancsak csatlakoztak az egyezményhez. Ez a megszorító kitétel közvetve hozzájárul ahhoz, hogy ösztönözze az ózonkárosító anyagok helyettesítését célzó kísérleteket, erőfeszítéseket. A világon évente hozzávetőleg 900 ezer—egymillió tonnányi ózonkárosító anyagot gyártanak. A legnagyobb gyártók közé sorolható az Egyesült Államok és az NSZK. Katonák a városért Köiéleti fórum Nagyatádon Primőrárak árja